Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

I« rí»* Mieret <c/úvlap 1969. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Jelentés a gyümölcsösökből és a zöldségeskertekből A mezőgazdasági üzemekben a május közepén gyümölcs- és zöldségbecslésre kölcsönösen sokat adnak: ilyenkorra ugyanis a várható termést il­letően már sok minden tisztá­zódik. A vidékről érkező je­lentések szerint a gyümölcs­ös a zöldségkertekben általá­ban kedvezően alakul a hely­zet. A tapasztalatok szerint az almáskertekben, igen jó — az átlagosnál jobb —, s a kajszi- baracknál a megtermékenyü- lés és a gyümölcskötés. A cse­resznye, valamint az ősziba­rack kötése az elmúlt évihez hasonlítható, a meggyét vi­szont valamivel gyengébbnek tartják. A gazdaságok szerint a bogyós gyümölcsösök közül a szamóca jó termést ígér. A málna terméskilátása — az elmúlt évi aszályos időjárás következtében, a tavalyinál — kedvezőtlenebbnek látszik. A szőlő fakadása sem hagy kívánnivalót maga után. A téli rügyelfagyásokat az üzemek­ben későbbi metszéssel helyre tudták hozni. A jelenleg már látható úgynevezett virágked­vezmények — megfelelő kötő­dése esetén — jó terméskilá­tásra utalnak. A szántóföldi zöldségek ter­mesztésében az elmúlt időben a palánták kiültetése jelentet­te a legnagyobb feladatot. A karalábé, a kel- és a fejes­káposzta, valamint az egyéb zöldségnövények gyep- és táp­kockás palántáinak kiültetése országszerte befejeződött. A még melegágyakban levő pa­lánták — főleg a fűszerpap­rika — kiültetése az elmúlt napok esőzései után jelentő­sen meggyorsult és közvetle­nül befejezés előtt áll. A főnövényként, magról ter­mesztett zöldségnövények kö­zül az uborkát és a zöldbabot mindenütt elvetették. A korai zöldségnövények — zöldhagy­ma, retek, saláta, karalábé és kelkáposzta — mellett ezekben a napokban meg­kezdődik a korai fejes­káposzta, a hónap vége fe­lé pedig az újburgonya szedése is. A gyökérzöldségek vegyszeres gyomirtása nem mindenütt járt kielégítő eredménnyel. Ezeken a részeken a zöldségek kelése is lassúbb az átlagos­nál. Kastélyszálló Felújította és belsőleg kor­szerűsítette a Veszprém me­gyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala és az Országos Mű­emléki Felügyelőség a nagy­vázsonyi egykori Zichy-kas- télyt. A műemléképületben 2,5 millió forintos költséggel 17 szobás összesen 52 ágyas tu­ristaszállót alakítottak ki. A szálló, a szomszédságában le­vő lovasszállóvaj együtt a Balaton-felvidéket felkereső turistáknak, elsősorban a lo­vassport híveinek nyújt szál­láslehetőséget. A kastélyszál­lót előreláthatólag június vé­gén adják át rendeltetésének. — Keresztorsózó gépeket állított üzembe a mendei Le­nin Tsz-ben a Kőbányai Tex­tilművek. 24 helybeli asszony már megkezdte a gépeken a termelést. A közeljövőben két keresztorsózó berende­zést állítanak fel a monori Kossuth Termelőszövetkezet­ben is. ÚTÉPÍTŐ TSZ A kiskunlacházi Kiskun Tsz tavaly szeptember 1-én alakí­totta meg a beton- és útépítő segédüzemét. A múlt év négy hónapjában mindössze 16 em­bert foglalkoztatott és a nettó nyereség mégis megközelítette a másfél százezer forintot. Hatalmas sertés- és szarvas­marha-telepeket létesítenek, s ezekhez is kell az úthálózat. Az útépítéshez szükséges be­ruházás összege meghaladja a kétmillió forintot. Most, hogy saját üzemük a kivitelező, a nyereség a tsz-ta- goknál marad. De megrende­ÉRTESITJOK A LAKOSSÁGOT, HOGY június 2-án Cegléden a Piac téren, és Ceglédbercelen, a Pesti út 71. sz. ALATT MEGNYITJUK RUHATISZTÍTÓ SZALONUNKAT Vállalunk: pipere, kilós, olajos munkaruha vegytisztítási, festési munkákat. PONTOS, OLCSÓ KISZOLGÁLÁS. Nyitvatartás reggel 7-től este 7-ig. Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató V. Budapest XL, Vásárváros ^raindantliefe' MEGÉRI! 10 kg vashulladékért, vagy 1 kg alumíniumhulladékért SKODA MB 1000-ES autó és ezernél több értékes nyeremény várja a szerencsés nyerteseket a MÉH nyereménysorsolásán. VfíSGYŰJTŐ HETEK április 21—június 10. lést adott Dunaharaszti taná­csa, több tsz, s környékbeli község is. — Az állami vállalatokkal mi nem konkurrálunk — mondják —, ez nem is a cé­lunk. Szerte a járásban vi­szont igen sok olyan útépítés­re kerül sor, amelyet az álla­mi vállalatok nem végezhet­nek el. Egyszerűen azért, mert a magas felvonulási költségek miatt ráfizetnének. A tíz-húsz­ezer forint értékű munkák a jövőben is ránk hárulnak, s ezekből nagyon sok van és egyre több lesz. Csak győzzek. Már gépeket kellett beszerez­ni, hogy korszerű körülmé­nyek között, s gyorsan dolgoz­hassunk. Sőt. felállítunk be- tonelemgyártó üzemet is. Jövő év elejére készül el, s itt tíz állandó munkás készíti majd egész éven át a szegélyköve­ket és a járdalapokat. Hangverseny a cseppkóbarlangban A potyázó (Kertész László rajza) A TISZA-PARTTit MESSZE VAN ERFURT (1) Miről mesél a Gera-folyó Erfurt ősrégi város. Helyén már a VIII. században föld­művelők megerősített telepü­lése állt. A belső város kes­keny, gótikus épületekkel sze­gélyezett utcáin sétálva, a sok szobor, emléktábla gazdag tör­ténelmi múltat idéz. A Gera folyó helyenként előbukkanó, majd a házak alatt, rejtett csatornákban újból titokzato­san eltűnő vize egy nagy múl­tú nép históriai emlékeit re­géli a kíváncsiaknak. Tavaly ősz óta ötvennégy magyar kis­lány is az öreg folyó hallga­tói között van. ★ Láttam őket egy ködösen sötét novemberi estén, amikor a Nyugati pályaudvar füstös csarnokában a különvonat mellett búcsúzkod tak. A még alig felnőttek, inkább gyere­kek, hol egy-egy könnyet nyomtak el, nyeltek le, hol kamaszosan fölényes hangon biztatták az aggódó mamát: ugyan, ne félts engem. Aztán lassan kigördült velük a vonat. Erfurt felé vitte őket. Néhá- nyan még a mi fővárosunkban is idegenül, ámuldozva jártak, s most az NDK-ba indultak a nagy elhatározással: három évre szerződtek dolgozni, vilá­got látni, nyelvet tanulni — emberibb emberré válni. Amikor Erfurtban újra lát­tam őket, nem kérdeztem, hogy azon a sötét őszi estén melyikük mikor sírt egy sort. Ma már csak mosolyogná­nak rajta, hisz nem is emlé­keznek rá, hogy valahol Pest határában, vagy csak az első útlevélvizsgálat izgalmas per­cei után tört el a mécses. S ha kérdezném? Ügy is azt hin­ném el, amit most mondaná­nak: ugyan miért sírtunk vol­na? Most már bizonyos mind­egyikük tudatában, hogy ez az igazság. A sírást, a haza­vágyódást, az idegenbe szaka­dással járó hasonló érzelmi, hangulati elemeket tehát ki ÍS hagyhatjuk e'kií beszámo­lóból, mert ők ríltfndják: ilyen nincs. Közöttük éltem néhány napig, elhiszem nekik. ★ Kunhegyes, Tiszaföldvár, Mezőtúr, Szolnok... Szélesen elterülő, poros alföldi váro­sok. Itt éltek eddig ezek a kis­lányok. Az Alföldön, ahol a rabláncot csattogtató török elől, a tanyák szétszórt világá­ba menekültek, a szittyós, zsombékos, vadvizes vidéken bújdokoltak az emberek, ab­ban az időben, amikor Erfurt­ban már több évszázada egyetem volt. Rangos iskolák, amelyek egyikében Luther Márton is tanult —, amikor e mi szegényes vidékünkön még gondolni sem lehetett a betű­vetés tudományának elhinté- sére. A jobb tanulók még em­lékeznek rá — valami rémlik, mondják —, hogy tanultak a történelemórákon a gótikáról, a reneszánszról. Most itt szembe találkoznak e korok­A házak alatt, rejtett csator nákon bújkál a Gera vize. kai —, nemcsak fallá mereve­dett műemlék, hanem az em­berekben élő kultúra, maga­tartásforma, gondolkodásmód képében. Milyen az a találkozás fag­gatom őket. Nos, egy epizód: Három kislány siet a városba. Valami jó „bulira”' mennek. Tele vannak még az első na­pok izgalmával, ami nem kis mértékben a hirtelen rájuk szakadt szabadságból, önálló­ságból, amolyan igazán nagy­korúvá válásból fakad. Az egyik ‘ihegtorpäh egy pompás, több t évszázados reneszánsz palota előtt. Nézzétek, milyen szép — mondja. Ugyan, gye­rünk már, mi csodálni valót látsz rajta — válaszolja a másik. Ma még többnyire ilyen ez a találkozás. De a há­rom év hosszú idő —, s a kör­nyezet hatása, mindenekelőtt a tökéletesebb nyelvtudás, megteszi majd a magáét. Azt hiszem, mindegyikük sokat megért még majd abból, ami­ről a Gera vize mesél. Néha egy-egy KlSZ-gyúlé- sen, többször a tv-híradóban, az újságokban idehaza is ta­lálkoztak már a két Németor­szág problémájával. Erfurt­ban sokkal közvetlenebbül is­merkednek a mai Európa leg­fájóbb kérdésével. Egy példa: A külföldieknek be kell je­lentkezniük a rendőrségen. Nagyobb csoport áll az illeté­kes tisztviselő szobája előtt. Köztük magyarok, a gyerme­Házasságszédelgek Annyit olvastam már a há­zasságszédelgőkről, akik je­lentős befektetéssel megvásá­roltak egyszerre három-négy újságot is, hogy kiböngésszék a házassági hirdetéseket, s így mint boldogságot, otthont sze­rető és megértő lelket kereső férfi, néminemű anyagi előny­höz jussanak. S azt is olvas­tam, hogy ezek a házassáffszé- delgök tipli, kis nyamvadt ala­kok voltak, akiknek férfiassá­ga egy szende apácaszűzet sem hozott volna zavarba, akik lúdtalpon és jégeralsóban in­dultak el a betétkönyvekért, és rendre sikerrel Itt az ideje, hogy én, akinek soha nem volt ez a jégerizéje, és lúdtalpas sem vagyok, hogy én, akinek férfiasságáról ha himnuszokat ugyan nem, de bökverseket már zengedeztek, hogy én is kipróbáljam sze­rencsémet a házasságszédelgés gyümölcsöző mesterségében. Ahál Csakhogy én ám ravasz fickó vagyok. Szép, férfias és ravasz. Éppen ezért a követ­kező hirdetést adtam fel: „Rabiátus, bár szép férfi, egy büdös vas nélkül, eddigi ágyrajárását elcserélné egy szerető szívű főbérleti lakás­sal és betétkönyvvel. A szép­ség nem érdem. »Házasságszé­delgő« jeligére.” Sok választ nem vártam, leg­feljebb egyet-kettőt, de tud­tam, hogy aki még ezek után is hajlandó lenne velem együtt majdan frigyre lépni, az olyan csúnya és egyedülálló, amilyen sok pénze lehet. 3 456 788 levelet kaptam! Szemelvények a válaszleve­lekből: „Őrjöngök a rabiátus embe­rekért. De még eddig olyannal nem volt dolgom. Nyugodt le­hetsz, picim, hogy szédelegni fogsz. Pénzről majd utána ... ” „Hogy nincs pénze, s ezt őszintén bevallja, már azt iga­zolja, hogy maga, kedves uram, nem is házasságSzédel- gö. De még ha az is lenne, a mai világban, amikor annyi csalódás éri a gyenge leány­szívet. ez az őszinteség fel­üdít. Viszonylag még fiatal va­gyok, innen a hetedik ikszen... Boldogok leheltünk még. La­kás, pénz van. Te drága!” „Köszönöm ... köszönöm, hogy a szépség nem érdem. A szívemhez szólt. Negyvenhat éves vagyok és még hajadon. Pontosabban, még lány. Mit gondol, miért? Mert eddig még nem találtam olyan férfira, aki azt vallotta volna, hogy a szépség nem érdem. Köszö­nöm ... köszönöm ... köszö­nöm ... A címem mellékelem. A hirdetése többi részén jót kacarásztam.” „Könnyezve olvastam, hogy alkalmi munkából él és al­kalmi ágyakra jár. Hált hogy­ne lenne egy férfi, aki otthon­ra vár, ilyen körülmények kö­zepette házasságszédelgő. Én biztos ágyat garantálok, őszin­te, tartós szerelmet és egy jól menő magánkisipart. Választ várok »Fix ágy« jeligére.” És végül az utolsó: „Ide figyeljen, hapsikám! Ha beledöglik is, kinyomozom, mi­lyen ürge maga és hol lakik. Aztán rettegjen, mert szétve­rem azt a ronda pofáját, hogy ne legyen képe többé rontani a becsületes dolgozók üzlet­menetét. Egy valódi házasság­szédelgő!” Azóta idegesen figyelem a csengőt, hátha rabiátusabb ember az Weiő, mint éru Gyurkó Géza keket látogató szülők. Kiszól a rendőrtiszt viselő és kérdi: Valamennyien külföldiek? Nyomban válaszol egy jól öl­tözött férfi: Ha magának a Szövetségi Köztársaság kül­föld, mi is azok vagyunk. Ne­vetés — mindkét részről. Lehet, hogy ők még az ilyen finom részleteit ennek a nagy problémának nem értik. De mindennap szembe találkoz­nak vele. Ma még többnyire csak úgy, hogy ha unalmas az „egyik” tv-adó műsora, egy gombnyomással átváltanak a „másikra’*; ’"mert- ott' esetleg éppen tánczene van. Nyelvtu­dásuk gyarapodtán, lassan majd a tánczene mellett a szö­vegre is odafigyelnek. Jó lesz, ha jól értik majd mind a ket­tőt. Varga József (Következik: Nem üzlet — testvéri kapcsolat.) Linzi baedeker „Reise ABC Ungarn” cím­mel útikönyvet jelentetett meg a napokban Rudolf Trau­ner linzi kiadó. A 220 oldalas, térképekkel illusztrált útika­lauz hazánk valamennyi ide­genforgalmi helyét leírja, át­tekintést ad az utazási lehe­tőségekről. A legfontosabb rpa- gyar szavakból kérdés—fele­let formában ad az útikalauz rövid leckét. Az ízléses kiállí­tású könyv borítóját jellegze­tes hortobágyi táj díszíti. Kőműves, asztalos, ács, festő, villanyszerelő, víz- és fűtésszerelő, tetőfedő, bádogos, parkettás, lakatos, szök­és betanított munkásokat, kőművesek mellé segédmunkásokat (16 éven felüli fiúkat is), szállítómunkásokat, gépkocsivezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" KTSZ munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45. /

Next

/
Thumbnails
Contents