Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

1969. MÁJUS 28., SZERDA rest HEGYEI KrMívlap n Mit nem láthattunk még a BNV-n? A tsz-eknek ajánlják — Három óriás programjából? Milyen a szántás nélküli vetés? A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár évente több mint egymilíiárd forint értékű gépet, berendezést gyárt, az ÉLGÉP (Élelmiszer- ipari Gépgyár és Szerelő Vál­lalat) úgyszintén, a BMG (Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár) 700 millió forint értékű gépet és berendezést visz a piacra. A három gyáróriás képviselőivel — a BNV alkal­mából — munkatársunk „kör- kapcsolásos” interjút készített. KÉRDÉS: Mit tudnak je­lenleg ajánlani a Pest megyei tsz-eknek, állami gazdaságok­nak? VÁLASZ: (Berend Richárd, az ÉLGÉP műszaki fejlesztési Igazgatója). Többek között—a ■kedvező árak miatt — ajánl­hatom a most bemutatott poli­uretánhab-alumíniumlemez szendvicspanelünket, amelyből kőművesmunka nélkül gyorsan és könnyen összeállítható gyü­mölcs-zöldség, de egyéb áruk hűtő-tárolására is alkalmas építmény. Négyzetmétere kb. 700 forint. Egy vagonnyi áru tárolására alkalmas épület 70 ezer forintba kerül. Ugyan­csak itt említem . meg mű­anyag gyümölcstároló ládáin­kat. Darabja 100 Ft. Tejfeltöltő és poharazó gépeinkből már itt 20-at eladtunk, yárjuk a Pest megyei gazdaságok jelentkezé­sét is. Takarmánykeverőinket, géplapátjainkat is megrendel­hetik. Nem titkolt büszkeség­gel beszélhetek a kisteljesít­ményű tejpasztőrözőnkről, amely megoldja a kis tejgaz­daságok romlás nélküli áru- szállítását. Ára helyszíni sze­reléssel 170 ezer forint Egy személy kezeli. (!) Teljesítmé­nye 116 liter per óra. Nagyobb községeknek, de városoknak is ajánlhatom kenyértészta-, Zsömle-, kiflikészítő gépeinket. De az ÉLGÉP (Bp. X. Mázsa tér 5—6) bármikor hajlandó a tsz-ek számára egyedi gépeket gyártani, munkafolyamatok gépesítését megtervezni, a gé­peket felszerelni. Ezzel át is adom a szót a másik gyárnak! VÁLASZ: (Nagy Béla, a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasá­gi Gépgyár fővállalkozási osz­tályának helyettes vezetője). Több, mint 100 éves múltra visszatekintő gyárunk mező- gazdasági szállítóberendezése­ket ajánl, amelyekből csak hármat emelek ki: a „KK” kézikocsit, a trágyalészippantó kocsit és a láncos trágyakito- lót. A talajművelő gépek egész arzenáljával jelentkeztünk, ki­tűnőek az állattartás gépesíté­sére alkalmas berendezéseink. Külön felhívnám a figyelmet a gyümölcs- és zöldségbetaka­rító gépeinkre és a manipuláló (feldolgozó) gépsorainkra, va­lamint szőlőfeldolgozó és bor- tároló berendezéseinkre, ame­lyeket a kis- és középgazdasá­gok is már megvásárolhat­nak. Üzenem a Pest megyei tsz-eknek. már nemcsak az AGROKER-en át, hanem köz­vetlen nálunk is vásárolhatók gépek, sőt magunk vonjuk le árából az állami dotációt is! VÁLASZ: (Dr. Fiers Péter, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár kereskedelmi főosz­tályvezetője) Függesztett fű­kaszánkat, „Csillag” rendsod­rónkat, traktoros gereblyén- ket, szállítószalagjainkat és rendfelszedőinket, valamint rotációs szárzúzóinkat, kuko- ricamorzsolóinkat ajánlom el­sősorban, mint kisgépeket. Biz­tos vagyok abban, a Pest me­gyei tsz-ek intenzív gazdálko­dásának nélkülözhetetlen esz­közei ezek. Munkaerőt lehet megtakarítani „KULI” gé­peinkkel, amelyek szemes ter­mények, takarmányok, műtrá­gyák anyagmozgatását végzik. A MOBITOX csávázó és több­célú munkagép beszerzési ára gyorsan megtérül. Kukorica­betakarító, szárító gépeinket, növényvédelmi berendezésein­ket szintén ajánlhatom. KÉRDÉS: Mi az, amit még nem láthattunk a Budapesti Nemzetközi Vásáron? Milyen érdekes gépek, berendezések gyártására készültek fel? VALASZ: (Berend Richárd). Egy 300 liter per óra teljesít­ményű tejtöltő automata ki­dolgozása folyik. Ezzel meg­szüntethető az üveg alkalma­zása s helyette belephet a „zacskós” tej. A berendezés jövőre már kapható lesz. Fog­lalkozunk a legkorszerűbb, könnyűszerkezetű hajtatóhá­zakkal, 6—10 ezres nagyságú baromfikeltetőkkel. Beren­dezésünk keltetési hatásfoka 1—2 százalékkal jobb lesz, mint a nyugatiaké s teljesen automatizált. Kukorica és más szemes terméket szárító beren­dezéseinket a világ legjobb cégével közösen gyártjuk majd, jövőre már sorozatban. Paprikamalmunk, magsaj­tóink is slágerek lesznek. Gyárainkban nem kevesebb, mint 350—400 fő foglalkozik műszaki fejlesztéssel és évente 30 milliót költünk erre a célra. KÉRDÉS: Milyen fejlesztési tervekkel foglalkozik a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasá­gi Gépgyár? • VALASZ: (Bazsika László tervezőmérnök). Gyümölcs­manipuláló gépsorainkat va- riálhatóan készítjük el. Almá­ra, őszibarackra, körtére, de még zöldség feldolgozására is alkalmasak lesznek. Áruk: 250 —290 ezer forint. A feldolgozó kapható máris, de további gé­pekkel fogjuk kombinálni. VÁLASZ: (Nagy Béla, a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár fővállalkozási osztályvezető helyettese). Szól­nunk kell még a KTH ketre­ces tojóházakról,- amelyek 10 ezer férőhelyesek lesznek, ke­zelésükhöz egy ember kell. Jövőre már szériában gyárt­juk. A KHS 20-as szőlősaj­tónkhoz nem kell segédberen­dezés. A szőlőszemből kivonja a keserű, s eddig a borokba kerülő szerinantot. Ez a gé­pünk jobb, mint ami ma a vi­lágpiacon kapható. VALASZ: (Bierbaum Lajos ugyancsak a mosonmagyar­óvári gyárból, mint az értéke­sítési osztály vezetője). A „Lajta” ekecsaládot úgy ala­kítjuk, hogy a felhasználó változtatni tudja az ekefejek számát, a szántás mélységét. Jövőre szintén kapható lesz. Slágerünk a GRAMOXON- program. Kialakítjuk a szán­tás nélküli vetéshez szükséges gépcsaládot. Nyugaton — megfelelő helyen — már al­kalmazzák ezt a módszert. Három-négy évenkint kell csak szántani. A nálunk most készülő 16 soros vetőgép a sor előtt felhasítja, elkészíti, majd betemeti a magágyat. Az eh­hez szolgáló növényvédelmi gépeket pedig a BMG készíti. VALASZ: (Detrik János, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregysé­gének kereskedelmi osztály- vezetője). Debrecenben készít­jük a GRAMOXON-program- hoz szükséges gépeket. A szán­tás nélküli vetés előtt kell a gyomokat kiirtani, ezért ehhez kialakítjuk a szórókat. Itt említem meg a rotációs fű­kaszánkat, amely sűrű füvek, takarmányok vágását oldja meg kitűnően. A nyugatnémet Kemper-céggel közösen gyárt­juk. Jövőre már ezekkel is a Pest megyei gazdaságok ren­delkezésére állunk. — sz—d — 200 lapos nyelvtérkép Számos új, érdekes kiadvány szerkesztési, anyaggyűjtési munkáit fejezik be a közeljö­vőben a Nyelvtudományi In­tézet munkatársai. Elkészült például a magyar nyelv egy­kötetes értelmező szótárának szerkesztése. Rövidesen elké­szül — kéziratban — a ma­gyar nyelvtörténet etimológiai szótárának második kötete. Ugyancsak közvetlen befejezés előtt áll a magyar nyelvjárá­sok körülbelül 200 térképla­pot tartalmazó atlaszának má­sodik kötete is. Az intézet munkatársai egyébként meg­kezdték a helyes magyar kiej­tést tárgyaló tanácsadó kézi­könyv anyagának gyűjtését MIKEBUDAN A gödöllői erdőgazdaság míkebudai üzemében évente több ezer köbméter fát dolgoznak fel. A hazai megrendeléseken fe­lül külföldi igényeket is kielégítenek. A MESE VÉGE Fűből szőtték az utat. Bök-' rok kísérnek, mögöttük csene- vész házak. Mindjárt leszakad a nap. A nagy lombú nyárfa árnyékában hárman ülnék. A férfi még sosem lépett erre a selyemfűre. Sose unná meg — ha tudna gyalogolni. Erős, da­gadó felsőtestén fekete trikó. Nadrágszára elvész a fűben. A kisfia táncol egy vászon­darabon. Fekete, nagy szemé­hez aligha vág az a pár szösz­ke hajszál. A szomszédék tíz­éves kislánya játszik vele. Melléjük heveredem. Mesét mondanak. Egyszer volt... Szerelmes lett a szegény ácslegény. Nem A Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az alábbi árukat kínálja eladásra: 50x50x4 szögvas hidegen alakított . 35x35x2,5/6 szögvas hidegen alakított 40x40x2,5/6 szögvas hidegen alakított 38x2/6 csőszelvény hidegen alaktíott 60x60x6 éles sarkú szögvas 63x63x6 éles sarkú szögvas 51x3x6 kör csőszelvény 25x2x6 cső idomacél 63x3x6 cső idomacél Z. SZ IPARCIKKBOLT PIAC, VÁC ügyintéző: Édelmann György. Tel.: Vác, 247. Nemzetközi konferencia az alkoholizmus ellen Hazánk évek óta tagja a nemzetközi alkoholizmus elle­ni tanácsnak és rendszeresen részt vesz az évenként meg­rendezett tudományos konfe­renciákon. A konferenciák széles körű tapasztalatcserére nyújtanak lehetőséget az alkoholizmus gyógykezelési, társadalompo­litikai, jogi és gazdasági vo­natkozású kérdéseiben, ame­lyekről nemzetközileg elis­mert szaktekintélyek tartanak előadásokat. A 15. nemzetközi alkoholiz­mus elleni konferenciát idén Budapesten, június 9—18 kö­zött rendezik a Magyar Tudo­mányos Akadémia helyiségei­ben. A konferencián 24 ország mintegy 250 delegátusának részvételére számítanak. Megyénket dr. Hárdy István ideggyógyász főorvos repre­zentálja, aki június 12-en a délutáni plenáris ülésen elő­adást tart az alkoholisták ön- gyilkosságának problémáiról. ÖZEK A HORTOBÁGYON Gazdag zsákmányt ejtettek az elmúlt napokban Horto- bágyra érkezett külföldi vadá­szok: a pusztai vadrezervá­tumban, az óhati és a tisza- csegei erdőkben összesen 19 őzbak került terítékre. Ezek között egy — ezen a vidéken — ritkaságszámba menő tró­fea is akadt, amelyért 37 500 forintot fizettek. Egy-két évtizeddel ezelőtt még ritkaságszámba ment egy- egy őzcsalád ezen a vidéken, s ma már csaknem ötezer őzet számlálnak a régi és új tele­pítésű erdőkben. volt hegyen-völgyön lakoda­lom. Múltak az évek, három fiúk született. A legnagyobb sehogyse tudott a lábára áll­ni. Nagy volt az ács bánata. Hiába dolgozott patikára éj­jel-nappal. A paralízis ellen nem tehetett semmit... Az öccse irkáiból megtanult a fiú ími-olvasni. Unalmában szakmai könyveket olvasga­tott. Játékokat, gépeket, mo­torokat fabrikált. Egyszer meglátta, a fából csodát lehet csinálni. Attól fogva szarvaso­kat, kutyákat, szipkákat fara­gott. „No, megélek én magam is” — mondta. A pénzt össze­gyűjtötte. Az öreg ház mellé épített az öccse egy kisebbet. Meg egy műhelyt Itt élt a fa­faragó. Az apja meghalt, az anyja is megöregedett. „Meg kéne nősülni” — gondolta egyszer. Akadt is hozzávaló, dolgos, rendes asszony. Még ma,, is élnek... — Mit ebédeltek? — Máma? ...talán még nem is ebédeltünk. — Későn reggeliztünk — segít az asszony. Aztán ön­érzettel : — Fent van a bab­leves. A sógornőmtől kaptunk egy kis sonkát, az volt reg­gelire. A levesben is az fő. Kövidinkás üveg a három­kerekű mellett. „Kicserélhet­néd a vizet, anyukám.’’ Bor? Nevetnek. „Azt hitte, bor?” Érd, IX., Bokor utca 229/12! — ház a sovány meggyfa alatt. A szoba falán neoncső, az ajtó mellett gáztűzhely. Sehol egy porszem, minden ragyog. — Egészséges ember el se férne ennyi helyen — veszi botját az asszony. A műhely­ben sok szerszám, meg egy eszterga. És fekete szűrök, pi­ros szegéllyel. Ollóval kell a szegély fölös részeit kivágni, hogy cikcakkos legyen. Da­rabja 27 forint. A múlt héten két darabot ollózott ki az asz- szony. Ebből élnek. „Kérem, tekintsék meg kö­rülményeinket, és segítsenek munkához jutni” — írta Tőzsér Lajos. A budapesti Népmű­vészek Htsz-nél volt bedolgo­zó, kilenc évig. De szipka már nem kell, a cigarettatartókhoz nem tudja megvenni a drága fát. Nincs munkája, jó fél éve. Két hétig kórházban volt a gyerek — az anya után nincs biztosítás. Talán a tanács ki­fizeti majd a kezelést. A csök­kent munkaképességűeknek egy gyerek után is jár csalá­di pótlék — ha nem bedolgo­zók. A bedolgozókról szóló rendelet nem szól az ő csalá­di pótlékukról. A csökkent munkaképességűeknek nincs külön érdekvédelmi szervük. A tanács szociális előadója hivatott segíteni. Áprilisban 400 forint segélyt kaptak. Az előadó ígéretet kapott a Me­chanikai Művektől: „munkále- hetőséq esetén felveszik” a fa- Lfaragót. Új hullámvölgy Csongor Jenő, aki filmmű­vészetünkben az új hullám­völgyet képviseli, a minap egy filmpremier szünetében meg­állított: — Óriási felfedezésem van! — lelkendezett — amellyel forradalmasítani fogom a film- művészetet. Ha érdekel, el­mondom. — Csupa fül vagyok — mondtam. — Rájöttem, hogy új arcok kellenek a magyar filmekbe. — Késő, erre már mások is rájöttek. — Tudom, tudom. Éppen ezért óriási az ötletem. Az el­múlt években ugyanis divatba jött az amatőr filmjátszás. Normális filmrendező ma már — különösen, ha nem akar a közönség uszályába kerülni — filmjeiben kizárólag amatőr szereplőkkel dolgozik, ezért ál­landóan az országot járja és új arcokat keres. Az utóbbi időkben magyar filmeken ját­szottak már főszerepet liba­pásztorok, műanyag kisiparo­sok. táncdalénekesek. közve­szélyes munkakerülők és beat- zenészek, — Volt hozzájuk szeren­csém — mondtam. ülünk az utca gyepén. Egy nylonzacskó tele szipkával. „Mindig magammal viszem * boltba, hátha akad vevő." — Hogy adja? — Öt forint, de ha alkusz­nak ... — Hát alkudjunk — tréfál­nék. — Ajándékba adom. /- Nyújtanám a pénzt, el­kapja a kezét. Csúnya alku volt. Rágyújtunk. Jól szelei. — Mit tetszik szólni ehhez az aranybabához? Tegnap volt egyéves — szól az asszony. Mindenki azt kérdezte a kór­házban: ki neveli fel? Ügy féltem, hogy elveszik... De nem mosott még erre senki. Tessék elhinni, mindent úgy kapott, használtan. Ezt a na­pozót is a sógornőm adta. A védmiő is hozott három kis rugdalót... Az elnök azt mondta: „Remélem, megáll­nak. Nehéz gyereket nevelni”. Azért nem tehet szemrehá­nyást senki, hogy gyerekünk lett... — Valahogy fel kéne nevel­ni, ha már meghozta a gó­lya ... — szól a férfi. A gye­rek az égbe néz. Madár szállt a nyárfára — Mit énekel a kismadár? — babusgatja az asszony. A madár elrebben. Vissza­nézek a völgybe. Hárman ül­nek az árnyékban. Bizakod­nak. Mi legyen a mese vége? Szipka a számban, ütöm a gé- i pet. Alkotmányos jog a mun­ka. Csak az embereken múlik. Telefonálok. íme a válaszok: Népművészek Htsz, Rács Elemér: Cigarettatartót átven­nénk, de azt nem csinálja. Át­tért a levelezésre. Mondtuk, jöjjön éjjeli őrnek, nem vál­lalta, Nálunk első a munka, másodlagos a szociális hely­zet. Mechanikai Művek. Nádasdi Tibor: Pillanatnyilag nem tudjuk alkalmazni. Sorban áll­nak a bedolgozásért. Budai járási Háziipari Szö­vetkezet, Varró Károly: Ha tényleg járóképtelen, adunk munkát. Első a megélhetés.' Paládi József — Tudom, hogy ez ma még elképzelhetetlennek látszik, de azért alapítottam meg a Cson­gor Jenö-stúdiót. — Kik és mit tanulnak majd a Csongor-stúdióban? — A hivatásos színészek pongyolaságot, magyartalan­ságot, dadogni, csetleni-botla- ni. Érted már? — Nem értem. — Rögtön megértesz. Van egy csomó kitűnő színészünk és színésznőnk, akiket a fil­meken egyszerűen nem lehet szerepeltetni. — Mert? — Mert remek orgánumuk és kiejtésük van, kitűnően beszélnek magyarul, a mozgá­suk csupa harmónia és rá­adásul még intelligensek is. Nos, ezeket kell nekem lecsi- szolgatnom róluk, és ha sike­rül, akkor ők, a hivatásos szí­nészek is filmképesek lesznek. Szerintem a rendezők kapkod­ni fognak utánuk és a közön­ség örjöngeni fog értük. Vilá­gos? — Most már igen, de sze­rintem ehhez még évek kel­lenek. — Az igaz — mondta Cson­gor — de a hivatásos színé­szeknek nincs vesztenivalójuk,l| mert a magyar filmekben még' egy jó darabig úgyis csak amatőrök szerepelhetnek. Miklósi Ottó — Még egészen biztos lesz is. De meddig? — Amíg a készlet tart. — Ez az, amíg a készlet tart. De kis ország vagyunk, kis ország, kis készlet, maxi­mum tízmillió amatőr jöhet csak számításba. Ez pedig ro­hamosan fejlődő filmművé­szetünkben nem elég. — Egyelőre elég. — Meddig? öt évig! De mit csinálsz öt év múlva? — Valahogy csak megle­szek. — Hát én megmondom! Felkeresed Csongor Jenő stú­dióját és én akkor már szállí­tom az új arcokat a magyar filmekhez. — Kik lesznek az új arcok? — Meg fogsz döbbenni — mondta sejtelmesen. — Hiva­tásos színészek. — Hivatásos színészek? Er­re még én sem gondoltam. — Látod, erre senki sem gondolt még, és ezért zseniális az én tervem. Képzelj el egy olyan magyar filmet, amelyik­ben nemcsak a mellékszerepe­ket, de még a főszerepeket is kizárólag hivatásos színészek. játsszák majd. — Szállj le a jellegekből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents