Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

iKívim* 1969. MÁJUS 4„ VASÁRNAP A szovjet sajtó napja Május 5-én ünnepük a sajtó napját a Szovjetunióban. 57 évvel ezelőtt ezen a napon je­lent meg Oroszországban a legális kommunista újság, a Pravda első száma, amely a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a Szovjetunió Kommunista Pártja központi orgánumává vált. Ma 8 milliós péidányszámban jelenik meg. A Szovjetunióban nyolcezer újság, több mint négyezer fo­lyóirat és más időszaki kiad­vány lát napvilágot. Egy-egy alkalommal megjelenő pél­dányszámuk 256 millió (az or­szág lakosainak száma 239 mil­lió). Az újságokat a Szovjet­unió népeinek 58 nyelvén ad­ják ki. A forradalom előtti Oroszor­szágban az újság ritka vendég volt falun. A falusi lakosok többsége nem tudott írni, ol­vasni. Ma a községek és falvak lakói több mint százmillió új­ságot és folyóiratot járatnak. Az időszaki kiadványok pél­dányszáma igen magas. így pl. a Rabotnyica című nép­szerű folyóirat 10 millió pél­dányszámban, a Kresztyanka című hetilap 5 millió 400 ezer példányszámban, míg a Zda- rovje című folyóirat 8 milliós példányszámban jelenik meg. Az összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy a forrada­lom előtti Oroszország egyik legnépszerűbb folyóiratának, a Nyévának példányszáma nem haladta meg a 200 ezret. A Szovjetunió már régóta a világ egyik legnagyobb könyv­kiadó államává vált. Naponta átlag 4 millió 700 ezer köny­vet nyomtatnak. Évente 70—75 ezer könyvet adnak ki, több mint 1 milliárd 600 millió pél­dányszámban ; a Szovjetunió népeinek mintegy 60 féle nyel­vén és 38 idegen nyelven. A világ minden negyedik köny­vét a Szovjetunióban nyomtat­ják. A szovjet nép, mint az egész haladó emberiség, nagy érdek­lődést tanúsít Vlagyimir Iljics Lenin élete és tevékenysége iránt, akinek 1970 áprilisában ünnepük születése 100 éves év­fordulóját. Lenin műveinek a Szovjetunióban kiadott pél­dányszáma elérte a 344 milliót, amelyet a Szovjetunió, és más országok népeinek száz nyel­vén adtak ki. A sajtó napját a kialakult hagyományok szerint a mun­kások számára rendezett gyű­lésekkel, könyvkiállításokkal, író-olvasó találkozókkal és könyvárusító sátrak felállítá­sával ünnepük. Egy hét a világpolitikában MA \ londoni postatorony csúcsáról a Itiew York i Empire State Building tetejéig- ILLETVE FORDÍTVA Ma zajlik le a világ egyik legérdekesebb sporteseménye: a Daily Mail transzablanti légi versenye, amelynek díjazására hatvanezer font (körülbelül 4,5 millió font) gyűlt egybe. Reggel nyolckor New York­ban és Londonban egyszerre kezdődik a verseny, amelynek 21 kategóriájában 390 férfi- és női versenyző teszi meg az utat a londoni postatorony csú­csáról az Empire State Buil­ding tetejéig (illetve fordítva). A londoni startnál a 18 éves Anne Alcock kisasszony lesz az első induló Anne nagy­bátyja, Sir John Alcock ötven évvel ezelőtt nyerte el a Daily Mail tízezer fontos nagydíját, amikor elsőként repülte át közbeeső leszállás nélkül az Atlanti-óceánt. A Financial Times munka­társa a hét folyamán időmé­rés céljából, versenyen kívül megtette a nagy utat: nyolc óra 59 perc 30 másodperc alatt jutott el a postatorony tetejé­ről a New York-i felhőkarco­lóra. Ebből 7 óra 17 perc ju­tott kényelmes repülésre egy menetrendszerű VC—10-es utasszállítón, a többi drága percet motorkerékpáros, autós és gyalogos száguldásra, vám- és útlevélvizsgálatra, liftezésre stb. kellett elpocsékolnia. ATASSZI szíriai elnök befe­jezte egynapos kairói látoga­tását és szombaton délután visszautazott Damaszkuszba. . VALAHOL LAOSZBAN Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Pártjának el­nöke, akiről azt terjesztették, hogy hosszú betegség után el­hunyt, beszédet mondott Térzsaluzás Pest megyében (Folytatás az 1. oldalról.) — adja meg: a zsalu tükörké­pe. így rögtön lehet festeni, vagy tapétázni. A francia tapasztalatok alapján egységes álláspont alakult ki a megyei vállalat­nál: meg akarnak vásárolni egy zsaluzószalagot. Már elké­szült a terv, amely fölött a megyei tanács illetékesei dön­tenek. Mi várható Pest megyében? Optimális esetben a vállalat meg tudja venni a felszerelést s 1970-ben már 100 kísérleti lakást fel tud építeni. A térzsa- lus rendszer a vállalat egész Kocsikísérőket FEL VESZÜNK Kizárólag az Aszódon és környékén lakók jelentkezését kérjük. Teljesítménybérezés. Minden szombat szabad. Pest-Komárom-Nógrád megyei Élelmiszer Nagy­kereskedelmi Vállalat ASZÓDI LERAKATA (a malom mellett) kapacitását lekötné, vagyis, csak ezzel a módszerrel dol­gozna. A kis, 5—10 háznyi építkezéseket átvennék más vállalatok, ktsz-ek. (Folytatás az 1. oldalról.) 5—10—15 százalék elnyerésére gondolhatnak. A francia baloldal, a de­mokratikus erők, a dolgozók szempontjából döntő fontossá­gú lenne, hogy a kommunisták és a nem kommunista baloldal 'pártjai megegyezésre jussanak közös jelölt állításában, és ami ennél fontosabb: közös kor­mányprogram kialakításában. Sajnos, erre még kevés re­mény van... A Guy Mollet- féle „szocialisták” nem vetet­ték-e fel például Gaston Def- ferre jelöltségét: a marseille-i polgármesternél kevés kom- munistaellenesebb figura mo­zog a francia politikai színpa­don! De ff erre jelölésének ügyében a végső szót a szocia­listák vasárnapi rendkívüli országos konferenciája mond­ja ki ugyan, de ismeretes Guy Mollct pártvezérnek a hét köze­pén tett nyilatkozata: el­utasította a kommunis­tákkal való együttműkö­dés gondolatát. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hétfőn — a „szocialisták” állásfoglalásá­nak ismeretében — mondja ki az utolsó szót. Ha nem lehet egységfrontra lépni Guy Mol- let pártjával és más polgári baloldali csoportokkal, az FKP külön jelöltet állít. S ha a középpártok meg a jobbol­daliak is indítanak egy-egy aspiránst az elnöki székre, ha június 1-én féltucatnyi sze­mélyből áll a versenyfutás mezőnye, akkor elképzelhető, hogy az első helyen Pompidou, utána pedig a kommunista jelölt fut be. Köztük a második menet dönt majd ... A francia belpolitikai hely­zet ingatag volta új bizonyta­lansági tényezőt iktatott a nyugati politikába. Érezhető ez elsősorban a pénzpiacokon. Mert Franciaország pénzének helyzete megingott a belpoli­tikai feszültség miatt, ezért zuhant az angol font sterling és az amerikai dollár értéke is, a nemzetközi spekuláció a nyugatnémet márkára össz­pontosult, amelynek felértéke­léséről újból híresztelések kel­tek szárnyra. Ez pedig az ugyancsak választás előtt álló NSZK politikai helyzetét befo­lyásolja: szeptember 28-án a nyugatnémet szociáldemokra­ták azzal szeretnének csatát nyerni, hogy az ő gazdasági miniszterük, Schiller lenne „egy új nyugatnémet gazdasá­gi csoda atyja”. A Közel-Kelet is megérez- heti a franciaországi helyze­tet, ha valóban úgy alakulna, hogy a következő elnök meg­változtatná De Gaulle eddigi hivatalos politikáját. A New York-i négyhatalmi tárgyalá­sok a Közel-Kelet dolgában eddig nem hoztak eredményt. A fegyverek viszont ismét ro­pognak a Szuezi-csatorna két partján is, a szíriai—izraeli fegyverszüneti vonal mentén is, az elfoglalt jordániai terü­leteken is. U Thant ENSZ-fő- titkár kénytelen volt az érde­kelt kormányokhoz intézett le­velében kifejezésre juttatni, hogy ha állandósul az életve­szély, akkor visszahívja az EXSZ-megfigyelőket, akik a tűzszünet betartására lennének hivatottak fel­ügyelni ... A Közép-Kelet egy arab or­szágából a hét közepén jó hír érkezett: az iraki kormány úgy döntött, hógy — az arab országok közül elsőnek! — el­ismeri a Német Demokratikus Köztársaságot, és nagykövetet cserél az első német békeál­lammal! A hír Bonnban, per­sze, riadalmat és felháborodást keltett: életre kelt a hivatalo­san eltemetettnek mondott Hallstein-doktrina, és megtor­lással fenyegetőztek Irak ro­vására. Az Egyesült Államokban, amelyet újabb és újabb diák­lázadások, faji zavargások ráz- kódtatnak meg, elkészítették a szokásokhoz híven az új elnök, Nixon, kormányzása első száz napjának mérlegét. Vájmi ke­vés pozitívumot mutat: a vá­lasztási ígéretek a vietnami háború befejezésére, a közel- keleti problémában való meg­oldáskeresésre, a szovjet-ame­rikai párbeszéd megindításá­ra, a fegyverkezési kiadások csökkentésére stb. egyelőre mind-mind papíron maradtak. Az amerikai közvélemény is egyre türelmetlenebbé válik: cselekedeteket vár az elnöktől, aki eddig csak „úgy csoportosította a semmittevést, hogy az lá­zas igyekezetnek lás­sák .. A héten ünnepelték szerte a világon a dolgozók százmilliói a munkásszolidaritás nagy ün­nepét. Mindenütt a munkás­ság erőinek összefogását hir­dették, mutatták a felvonulá­sok, gyűlések. Kiemelnénk ezek sorából a pozsonyi május 1-ét, ahol dr. Gustáv Husák határozott hangú beszédben foglalt állást a szocializmus csehszlovákiai ellenségeinek aknamunkája ellen. Minden jel arra vall, hogy a CSKP és a csehszlovák kormány aktí­van folytatja a konszolidáció folyamatának meggyorsítását. A mi kis kiállításunk... Megenged egy megjegyzést, kedves kollé­gám? ... (A Schweizer Il­lustrierte karika­túrája) — Én mindig azt festem, amit szívesen látnék! (A Weltwoche karikatúrája) — A mamám a legszigorúbb kri­tikusom! (A Schweizer Il­lustrierte karika­túrája) ÓVADÉK ELLENÉBEN sza­badlábra helyezték Ralph Abernathy lelkészt, az ameri­kai polgárjogi mozgalom veze­tőjét. HOSSZŰ IDŐ ÓTA először Haitiből fegyveres ellenállási csoportok létezéséről adtak hírt. NORODOM SZIHANUK kambodzsai államfő sajtóérte­kezletén vádakkal illette a DNFF-et, azt állítva, hogy a dél-vietnami szabadságharco­sok „támogatják a vörös khmer zendülőket”. FANTASZTIKUS TÖRTÉNETEK Aki félelemből gyilkolt Elekes csúnya kényszerhely­zetbe került. Félt a disszidá­lástól, félt Kalocsaitól, de leg­inkább a rendőrségtől. Ebben a rettegésben fogalmazódott meg az őrült terv: színleg el­fogadja barátja ajánlatát. Ki­csalja a hegyekbe, ott végez vele. így megszabadul titká­nak egyetlen tudójától és a rékényszerített disszidálástól is. Minden logikusan gondol­kodó ember szemében világos, hogy Elekes a legrosszabb megoldást választotta. Néhány oktalan, szinte véletlen ese­mény hozta ebbe a kényszer- helyzetbe, melyből számos ki­út kínálkozott volna, önmaga jelentkezhetett volna a rend­őrségen azzal a mesével, hogy fegyvereket talált a telkén. Ha egy kis szerencséje van, talán el is hiszik. De ha őszintén bevallja tettét — erről min­den jogász felvilágosította vol­na —, egészen könnyű bünte­téssel is megúszhatja. Még az is „okosabb” megoldás lett volna, ha nem tárgyal Kalo­csaival. Nem valószínű, hogy a barát feljelenti, hiszen ab­ban biztos lehetett volna, hogy Elekes sem hallgat a disszi­dálás! tervről és arról sem, hogy Kalocsai fegyvert kért tőle... A gyáva, gyenge jellemű ember azonban képtelen a lo­gikus gondolkozásra. Tetteiben nem a józan ész, hanem a vak ösztönök — jelen esetben a félelem — vezetik. AZ autó reflektorfényébe került nyúl is megdermed és a legősibb menekülési ösztönét feladva néz szembe a biztos halállal... Július utolsó napjaiban Ka­locsai egyre türelmetlenebb sürgetésére Elekes közli: — Az ismerősöm augusztus 1-én hajnalban feljön a he­gyekbe, a Csipkekőhöz. Nem akar velünk a városban mu­tatkozni ... Kalocsai elhiszi a naiv és ostoba mesét és július utolsó napján, este elindulnak a Csipkekőhöz. Útközben vásá­rolnak egy kis üveg rumot, hátha hideg lesz a hajnal. Elekes ismeri a terepet. So­kat kirándult erre a feleségé­vel, tudja, hogy a táj teljesen néptelen, különösen egy hét­köznap estén. Előző napon ki­jött terepszemlére. Ekkor ma­gával hozott egy lapátot, hogy legyen mivel elföldelnie Kalo­csai holttestét. íme, a gyáva puhányból, tudatos gyilkos lett. A céltudatosság azonban nem minden esetben jelent okosságot is. Elekes például el­feledkezett arról, amit a két- három detektívregényt elolva­só amatőr sem mulasztana el: alibit szerezni. Abban bízik, hogy a holttestet soha nem találják meg. Ha pedig rajta keresik a barátját, elmondja, hogy az már régen forgatja a fejében a disszidálást. Ezt va­lószínűsíti majd az a tény, hogy Kalocsai kilépett állásá­ból, mindenét eladta, sőt al­bérleti szobáját is felmondta. Ám, ezen az éjszakáin le­győzi a gyávaság. Kalocsai el­alszik, Elekes nem létező is­merősét várva. Teljesen gya­nútlan és bízik barátjában. Sőt még másnap reggel sem fog gyanút. — Mi lehet az ismerősöddel? — kérdi. Elekes zavart: — Biztos közbejött neki va­lami. Kint maradunk ma éj­szakára is. Holnap hajnalban eljön — hebegi. Kalocsai kissé morózusan, de tudomásul ve­szi a tényt. Felajánlja, hogy lemegy a városba élelemért, miután úgy döntöttek, hogy a napot a Csipkékénél töltik. Gyanútlanságára mi sem jel­lemzőbb. hogy értékeinek el­adásából származó 10 000 fo­rintját Elekesnél hagyja. Már majdnem este van, amikor megérkezik. Egy kiló felvágottat, kenyeret és két üveg bort hoz és nevetve mondja: — Egy százast vittem le. Egy vasig elköltöttem min­dent, így gyalog kellett visz- szajönnöm... Megvacsoráznak, megisszák az egyik üveg bort, és lefek­szenek egy bokor tövébe. Ka­locsai hamarosan újra elal­szik. Elekes ül a fejénél és nem tudja elszánni magát. Közben lassan hajnalodik, a barát olykor idegesen megfor­dul a füvön és fázósan meg­borzong. Elekes érzi, hogy csak percei vannak ... Aztán az egyik gyávaság le­győzi a másikat. Kinyitja a táskáját, kiveszi ‘a csőre töl­tött pisztolyt és közelről Ka­locsai fejének fordítva elsüti. A dörrenést visszhangozzák a hegyek. — Mi történt velem ... Jaj ... Kilyukadt a fejem ... — sikolt fel Kalocsai. Elekes riadtan nézi. Látja, hogy elvéthette a lövést. Fel­áll, megáll a barát vonagló teste felett és egészen közel­ről a szívébe lő. És ekkor már az őrület keríti hatalmába. Felveszi az ásót és hatalmas csapásokat mér a halott fe­jére ... Aztán megnyugszik. A köz­vetlen veszély elhárult. Göd­röt ás, belevonszolja a holt­testet és betemeti. A frissen ásott földre száraz avart húz, magához veszi a halott táská­ját és elindul. Útközben a tás­kából a benne levő értéktár­gyakat — órát, töltőtollat — kiveszi, az üres táskát, mely­ben csak néhány irat maradt, elrejti egy fa odvábán. Nem sokkal messzebb egy róka­lyukat talál: ebbe dobja be a gyilkos fegyvert. A hegy lábá­nál megbontja a másik üveg bort, nagyokat húz belőle, az­tán futva hazaindul... Egy hónap elmúltával vala­mit enyhül a nyomasztó féle­lem. Maga kezdi terjeszteni, hogy Kalocsai minden bi­zonnyal disszidált Ezt vallja az első kihallgatásán is. Ekkor még nem tudja, hogy megtalálták az alig fél méter mélyre elásott holttestet, nem sokkal messzebb 'a táskát és a pisztolyt is. Vallomása egy­re idegesebb lesz, lépten-nyo- mon ellentmondásokba bonyo­lódik, majd nemsokára min­dent bevall. Részletesen elme­séli a gyilkosságot, ő idézi Kalocsai utolsó mondatát is, A kihallgatásokon nem lát­szik rajta megbánás, csak ön­magát sajnálja... Ki tudja, hogyan alakul en­nek az embernek az élete, ha az a bizonyos ellenforradal­már társaság nem az ő telkén szórja el fegyvereit A látszat szerint egy ilyen ostoba vé­letlen tette gyilkossá. Valójá­ban Elekest a morális érzék teljes hiánya, a jellemtelen gyávaság vitte erre az útra. Ezt bizonyítja a tárgyalás is, melyen, a körülmények alapos mérlegelése után, a megyei bíróság a legszigorúbb büntetést szabja ki. A felleb­bezés után a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága a különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal vá­dolt Elekes Tibor halálos íté­letét jogerősnek rnondja ki. ősz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents