Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

1969. MÁJUS 27., KEDD II te VEI kMívUw Vendég Bulgáriából Szófia megye tanácselnöke a Dunakanyarban A barátság nem újkeletű: ■több esztendeje látogatnak ■egymáshoz Szófia és Pest me- igye vezetői. Ezúttal Szófia «negye tanácselnökét, Angel i Cvetkovot fogadta dr. Mondok •Pál, a Pest megyei Tanács el­nöke. A baráti eszmecsere és az azt követő dunakanyari ki­rándulás részvevője volt a Pest megyei Pártbizottság •képviseletében Jámbor Miklós titkár is. Elnökünk néhány mondat­tal bemutatta a fővárost öve­ző ‘nagy közigazgatási terüle­tet, európai színvonalú létesít­ményeivel, üzemeivel és ma már kitűnően dolgozó gazda­ságaival. Érdekes, hogy a fő­város körüli túlzsúfoltság, an­nak sok negatívumával, ellá­tásbeli fogyatékosságaival együtt Szófia megyében is ha­sonlóképp megtalálható. Ezt erősítette meg a szívesen lá­tott vendég, Angel Cvetkov. A megye részletes ismerte­tésére persze nem kerülhetett sor, ehhez röyid volt az idő. A Szófia megyei tanácselnök fe­leségével együtt ugyanis Bu­dapesten vendégeskedik. Most mégis szívesen tett eleget a meghívásnak, s a rövid eszme­csere után elindultak hazánk egyik legszebb tája felé Szent­endrén át Visegrádra. A ma­gyaros vendéglátással és a ki­tűnő hazai konyhával a szent­endrei Határ-csárdában is megismerkedhettek, ahol tisz­teletükre rendeztek vacsorát. Angel Cvetkov meleg szavak­kal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s viszomtlátoga- tásra Bulgáriába invitálta a kedves vendéglátókat. A képen balról jobbra Jám­bor Miklós, dr. Mondok Pál és Angel Cvetkov. MA ÓTVEN EVE „ Üdvözlet a magyar munkásoknak4 1919. május 27. Moszkva és Pétervár utcáin az újságáru­sok a silány papírra nyomott, de mégis kapós Pravdát kí­nálják. A sietős emberek egy- egy pillanatra azért megáll­nak, míg a lapoldalak címeit olvassák. Jelentés a fron­tokról: Gyenyikin lovassága áttörte a Vörös Hadsereg vo­nalait, Pétervár veszélybe került. Luganszk eleste min­den órában várható. Harcok a Grifyorjeu-íeikelés leveré­sére ... A Pravda lapjain a fia­tal szovjet hatalmat ezer ol­dalról támadó ellenség si­kereiről ad hírt. Vannak, akik örülnek a híreknek, még több azok száma, akik szo­rongó szívvel olvassák a be­számolókat. Megkülönbözte­tett szedéssel, kiemelt he­Egyszerűsítés: több munka Mostohagyere kék Kevesebb értekezletet A itayyhorúsitús hiisaiibén Október elsejétől nagyköz- i az ség lesz Nagymaros. 5200 lako­sa van. A Duna, mely ott fo­lyik el alatta, ideiglenes la­kónak tavasztól őszig minden évben rendszeresen még nyolcszáz embert odacsalogat: öt-hat hónapon át így a ta­nácsnak hatezer nagymarosi ügyes-bajos dolgaival kell foglalkoznia. Nyakig munkában most is a teljes apparátus. Bodnár Sándor elnök és Berkes 'Zsu­zsa igazgatási előadó azonban egy kis időre kivonja magát a napi teendőkből, hogy a várat­lan látogatóval, aki az ügyin­tézés egyszerűsítése felől ér­deklődik, elbeszélgessenek. Az elnök, nem tagadva az adminisztráció szükségességét, esküdt ellensége minden túl­bonyolításnak: ahol csak tud­ja, irtja a túlzásokat. Ami szükséges, az mindenkép­pen legyen meg, ami viszont nélkülözhető, arra, még ha az időből esetleg kitelne is, fe­lesleges erőt vesztegetni — ez Kevés a KISZ-brigád a műszaki Szocialista brigádvezetők tanácskozása Pomázon A Gyapjúmösó és Szövő­ipari Vállalat pomázi gyár­egységében gyűltek össze a szentendrei járás szocialista brigádvezetői, hogy megtár­gyalják az 1967—1969-es évek brigádmozgalmának tapasz­talatait. Az ülésen megjelent Nagy Imre, a járási pártbizottság első titkára A vitaindítót Pá­pai/ Lajos, a pártbizottság osztályvezetője tartotta. Elemezte az utóbbi két év munkáját; 1967-ben 626, 1969- ben már 1233 volt a szocia­Azonnal felveszünk lakatos, hegesztő, csőszerelő, ács, állványozó szak- és segédmunkásokat DCM (Vác) munkahelyünkre. 44 Órás munkahét, i minden szombat szabad. Bérezés meqatlaDOdás szerint. JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalat, Vác DCM 'Kirendeltség, Palotai szaktársnál. lista brigádok létszáma. A já­rás ipari- és mezőgazdasági brgiádjai közül tizenkettő arany-, ezüst-, illetve bronz­érmes. Kiemelkedő ezek közül a Budakalászi Lenfonó Ngu­yen Van Troy brigádja és a pomázi Gyapjúmosó és Szövő­gyár Mező Imre szocialista brigádja. Az eredmények mellett Pá- pay Lajos a hibákra is kitért: kevés a KISZ-brigád (a járás­ban csak 16 van, pedig a mun­kások 40 százaléka KISZ-fia- tal). Aggasztó, hogy a munka­versenyben részt vevők 93 százaléka fizikai dolgozó, a műszakiaknak csak három százaléka vesz részt a mozga­lomban. Több gondot kell for­dítani a szocialista brigádok propagandájára, a jutalmak ünnepélyesebb átadására és a munkaversenyék eredményei­nek rendszeres nyilvánosságra hozatalára. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a brigá­dok anyagi és erkölcsi ösz­tönzését sem. Hiányosságok mutatkoztak a tagok politikai és kulturális oktatásában is — több ismeretterjesztő előadást kellene tartani a járás ipari és mezőgazdasági üzemeiben. A beszédet nyilvános vita követte, amelynek során szá­mos felszólalás hangzott eL elve. Érthető hát, hogy örömmel fogadta a gazdaság- irányítás új rendszerének va­lamennyi könnyítő lehetőségét, s főként azt a határozatot, mely kimondja, hogy minden ügyben lehetőleg ott döntse­nek, ahol az összes körül­ményt a legjobban ismerik, az akták ne járják meg a legkü­lönbözőbb fórumokat. — A községbeliek máris ér­zik. mennyivel gyorsabban be­fejeződnek bizonyos eljárások azóta, ámióta több hatáskör a helyi tanácsra, szállt rá — szá­mol be tapasztalatairól. — A jogszabály, mely felsorolja, milyen esetekben nincs többé szükség hatósági bizonyít­ványra, nemcsak a lakosság­nak nyújtott könnyítést, ha­nem nekünk is. Ha valaki csövet akart például vásárol­ni épülő fürdőszobájához, tő­lünk kellett kérnie igazolást. Mi intézzük már a sza­bálysértési, az eltartási és az életjáradéki ügyeket, hírlik, hogy a gyámügyek is hozzánk kerülnek és I. fokú építésha­tósági jogkört is kapunk. Pillanatnyilag az okozza a leg­főbb gondot, hogy a hatáskö­rök átvételével, mivel létszá­munk változatlan maradt, munkánk jelentősen megsza­porodott. Az igazgatási előadóra te­kint, mintegy jelezve, övé a szó. S Berkes Zsuzsa át is veszi: — Titkárunk az első ne­gyedévben tizenöt szabálysér­tési ügyet intézett. A bizonyító eljárás, póteljárás és a többi teendő tetemes többletmunkát ad. Engem az anyakönyvezés, a környezettanulmányok elké­szítése, a telekvásárlással kap­csolatos felvilágosítás-adás a különböző nyilvántartások ve­zetése annyira leköt, hogy alig-alig tudok neki segíteni. Egy műszaki előadóra pél­dául feltétlehül szükségünk lenne, főként, ha az építés- hatósági jogkör is hozzánk ke­rül és az ipari működési en­gedélyeket is mi adjuk ki. Hadd említsem meg, hogy a fizetésünk körül sincs minden rendben. Sőt! A közigazgatás­ban dolgozók valósággal mos­tohagyerekek. Adminisztráto­runk. másfél évtizedes munka­viszonyával, havi 1130 forin­tért dolgozik, jómagam, aki tíz éve vagyok itt, s rendkívüli előléptetésben is részesültem, 1400 forintot keresek, gazdasá­gi előadónk meg csak nyolc­van forinttal többet. Prémium nálunk nincs, jutalom is csak esetleg évi két-háro.mszáz fo­rint. Pénzügyi előadónk nem­rég hagyott itt bennünket, a HUNGARODROG helyi tele­pén jobban megtalálta a szá­mítását. Abban reményke­dünk, ha nagyközséggé minő­sítik Nagymarost, bérkategó­riánk is kedvezőbbé változik. A tanácselnök úgy véli, rendben mennének a dolgok akkor is, ha tanácsülést csak negyedévenként tartanának, vb-ülést pedig nem két/ hanem három heten-, ként vagy havonta, hiszen ha valami sürgős feladat megkívánja, rendkívüli ülés bármikor összehívható. Jelen­tős egyszerűsítésnek tartaná az építéshatósági jogkör átvételét is. Az építtető a kérvényt be­viszi a községi tanáéira, s mi­után a titkár aláírja, megy ve­le a járási tanácshoz, majd a lakhatási engedélyt is csak úgy kapja meg, ha először a tanácstitkár, majd a járási ta­nács építéshatósága felülvizs­gálja a kész épületet. — Dr. Jancskár Sándor, a titkárunk, nyilván bővebb fel­világosítást adott volna — mentegetődzik az igazgatási előadó. — De ő épp tanfolya­mon vesz részt, a szakigazga­tás új Jeladataival ismerkedik. — Ha visszatér — mosolyo- dik el Bodnár Sándor —, majd összedugjuk a fejünket és fris­sen szerzett ismereteinek fel- használásával, kiokoskodjuk, hol, mit lehetne még egysze­rűsíteni. Mert, hogy lehet, ab­ban, itt mi "mindnyájan bizto­sak vagyunk, Polgár István lyen: Lenin cikke. A prole­tárforradalom vezére nem Grigorjev, nem Mahno, nem Gyenyikin ellen mennydö­rög, nem a kishitűséget, ^ szervezetlenséget ostorozza. A nagy gondolkodót jellemző tiszta érveléssel szól egy másik forradalomról, mely az ő forradalmuk is. Cikké­nek az a címe: „Udvöztet a magyar munkásoknak”. Az ut­ca embere nem nagyon ért­heti, miért Magyarországról szól Lenin, amikor Gyenyi­kin ... Luganszk a fehérek kezére juthat minden pilla­natban ... A történelem nem teszi első pillanatban nyil­vánvalóvá a szavak súlyát. Mert Lenin cikke, az Üdvöz­let a magyar munkásoknak nemcsak a magyar forrada­lomról szólt, hanem a forra­dalomról, a proletárdiktatúrá­ról. Budapesten jólöltözptt űr, néhány hasonló úr társasá­gában kopogtat az úgyne­vezett ‘Szövetséges Duna Bi­zottság budapesti képviselőjé­nek, az angol Freeman úr ajtaján. A jól öltözött úr: Peyer Károly. Kíséretében Miákits Ferenc, Preusz Mór, Jászai Samu és Szabó Imre. Forma szerint a proletárdik­tatúra vezető helyet elfoglaló emberei. Valójában hazát, né­pet árulni jöttek Freeman úrhoz: mit szólna az antant- hatalmak e szerény — s iga­zában hírszerzéssel foglalkozó — képviselője, ha megbuktat­nák a kormányzótanácsot, s helyébe „tiszta szociálde­mokrata” kormány lépne? El­ismernék-e, támogatnák-e? Azaz: nem is ő mit szólna hozzá, hiszen jól ismerik egy­mást, a nézetazonosság nem kétséges, hanem miként vé­lekednének Freeman...úx lör löttesei? A kormányok? El­juttatná Peyer és a többiek ajánlatát? Segítene? Minél előbb? Lenin: „Európában a szocia­lista vezérek többsége, mind a szociálsoviniszta, mind a Kautsky-féle ' irányzathoz tartozók, olyan mélyen elme­rültek a tisztára nyárspolgári előítéletek mocsarában, ame­lyeket évtizedeken át nevelt beléjük a viszonylag ,békés’ kapitalizmus és a polgári par­lamentarizmus, hogy képtele­nek megérteni a szovjet ha­talmat és a proletárdiktatúrát. A proletariátus nem töltheti be világtörténelmi felszaba­dító küldetését, ha nem söpri el, nem távolítja el útjából ezeket a vezéreket.” Kell-e a tisztán látáshoz, a történelmi fölismeréshez s törvényszerűséghez Lenin sza­vainál jobb útmutatás? vözletét tartalmazó Pravdát készítik, a magyar Vörös Had­sereg főparancsnokságán ezt jegyzik be a hadművelet: nap­lóba: „Politikai és gazdasági okokból a hadseregparancs- nokság elhatározása a cseh— román haderők belső szárnyát áttörni és először a cseheket megverni és azután a Tiszán átkelve a román haderő ellen fordulni.” Május 27-én éjjel megérke­zik Kecskemétre a parancs, hogy az ott levő alakulatok egy részét indítsák útnak Mis­kolcra. Lenin: „Az a háború, amit ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán foradalmi háború, az elnyomottak hábo­rúja az elnyomók ellen, a dol­gozók háborúja a kizsákmá-u nyolók ellen, háború a szocia­lizmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály min­den becsületes tagja a ti pár­totokon áll.” A kormányzótanács ülésén órákig tart a vita, Kun Bélá­nak tudomására jutott Peyer és társai puhatolózása Free­man úrnál, illetve annak köz­vetítésével az antanthatalmak­nál. A vita tart, többen Peyer és Miákits letartóztatását kö­vetelik, de a kormányzótanács beéri a rendreutasítással, s az ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint „az ügy fe­lett napirendre tért,” Lenin: „Most az a hálás és igen nehéz feladat áll előtte­tek, hogy megálljátok a sarat az antant elleni súlyo's hábo­rúban. Legyetek szilárdak. És ha ingadozás üti fel a fejét a szocialisták között, akik teg­nap csatlakoztak hozzátok, a proletárdiktatúrához, vagy a kispolgárság körében, nyom­játok el könyörtelenül ezeket az ingadozásókat. Agyonlove- tés — ez a gyáva méltó ju­talma a háborúban.” Május 26-án éjjel, miközben a nyomdagépeken a Lenin üd­Küszöbün a jégszezon? ígéretes hátát' Tovább javultak a terméskilátások Kellemes hírek érkeznek a földekről: ígéretes a felfris­sült határ, a napokban lehul­lott csapadék tovább javította a terméskilátásokat. Mi is meggyőződtünk erről legutób­bi körutainkon, s Vértesi Ist­ván, a megyei tanács mező- gazdasági- és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője is megerősítette; sok tekintetben biztatóbb a helyzet, mint most egy esztendeje volt. Mezőgazdasági üzemeink kihasználják a kedvező idő­járást, teljes erővel halad mindenütt a gyomirtás és va­lamennyi időszerű kinti mun­ka. Egyelőre tehát nincs ok az aggodalomra, hacsak a küszö­bön álló jégszezon nem tarto­gat egyes körzetekben kelle­metlen meglepetést. Az or­szág más vidékeiről már je­leztek pusztító jeget, Pest me­gyében eddig — mint az Ál­lami Biztosító igazgatóságán elmondották — még nem volt szükség kárszakértőkre. Egyébként most készült el az utóbbi tíz esztendő összesített jégtérképe, amely pontosan feltünteti melyik községet hányszor sújtotta a mezőgaz­daságnak ez az ősi ellensége. Előfordult, hogy ugyan-* azt a körzetet több évben egymásután károsította a jég, másutt viszont, ahol hosszú időn keresztül elkerülte a környéket, váratlanul okozott elemi erejű pusztítást. Pél­dául 1963-ig Nagykőrös hatá­rában, a szobi és a váci já­rásban alig hullott, azóta rendszeres jégverés éri e te­rületeket. Tavaly 69 község határában pusztított Pest megyében a „kopogós” eső s közel 35 millió forintjába ke­rült ez a biztosítónak. s. p. A belügyi népbiztosság egyik nyomozócsoportja ház­kutatást tart a fővárosszerte ismert textilnagykereskedő la­kásán. A házkutatás oka: el­lenforradalmi szervezkedés. Szamuely Tibor Kijevben Podvojszkij ukrán hadügyi népbiztossal tárgyal, interna­cionalista csapatok szervezé­séről ... Babos Kálmán vö­röskatona. a 4. hadosztály tag­ja, miközben Cegléden, útban Kecskemétről Miskolcra, meg­pihennek, levelet ír. Haza. Az asszony, négy gyerek várja otthon. A levélből: „Letesz- szük majd a puskát, ha min­den úr eltakarodott. És akkor lesz föld is, jószág is, minden­nap elegendő kenyér. Errefelé nem sok a gabona, sok a csu­pasz föld, nem volt mit vetni, nem volt, aki vessen...” Lenin: „A proletárdiktatúra legfőbb lényege a dolgozók ve­zető osztagának, élcsapatának, egyetlen vezetőjének, a prole­tariátusnak szervezettsége és fegyelmezettsége. A proletár- diktatúra célja, hogy megte­remtse a szocializmust, meg­szüntesse a társadalom osztá­lyokra tagozódását, dolgozóvá tegye a társadalom valameny- nyi tagját, és az embernek ember által való mindenféle kizsákmányolását megfossza talajából. Ezt a célt nem lehet egy csapásra elérni, ehhez a kapitalizmusról a szocializ­musra való átmenetnek meg­lehetősen hosszú időszakára van szükség, azért is, mert a termelés átszervezése nehéz dolog, azért is, mert időbe te­lik, amíg az élet minden terü­letén gyökeres változásokon hajthatunk végre, azért iS, mert a kispolgári, polgári gon­dolkozás . megszokottságának hatalmas erejét csak hosszú, kitartó harccal lehet leküzde­ni.” 1919. május 27-e Pravdában megje! üdvözlete a magyj sokhoz, egy volt a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents