Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

B rtsr MEcrr.t KJ&rlap 1969. MÁJUS 24., SZOMBAT A BNV szovjet pavilonjában (Folytatás az 1. oldalról.) Tem—711, a Rubin—110, az Elektron—2 és az Ogonok—2 tv-készülók. Mutatós a Rigun- cla—110 típusú lemezjátszó és a Kiev—5 Kiev—10 fényképe­zőgépek. Sokan állnak a VEF —12, Sport—2, Sokol, Etűd és Szürpriz táskarádiók előtt. Az óravitrinekben a legújabb és szép „Polet-de-lux” férfiórát láthatjuk. A látogatók megis­merhetik a különböző háztar­tási villamosgépeket, horgá­szati hálókat, a hagyományos orosz szőrmét, vadász- és sportfegyvereket, cukrászati, likőripari termékeket, a kon­zervipar termékeit, népművé­szeti cikkeket, könyveket, le­mezeket és sok más, a szovjet pavilonban kiállított tárgyat. A nyitott téren a mező­gazdasági gépeket helyez­ték el. Nagy közönséget vonz a K— 700 típusú vontató traktor a T—54B és DT—75M típusú traktor, valamint a „Vihar” silókombájn és szőlőgondozó gép. A szovjet mezőgazdasági gé­peket nagyon jól ismerik szer­te a világon hiszen 150 ezer „Made in USSR” jelzésű trak­PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztóseg: Budapest, VIII» Somogyi Béla a. 8. II. em. Kiadóhivatal; Budapest, VIII» Biaha Lujza tér 3. Ggesz nap nivbató központi telefon: 343-10«, 143-330. Gépíró szobák: 343-100/380. illetve 343-100/413 Titkárság: 131-348. Egyéb szamok: 141-463. 141-358. Előállítja: Szikra Lapoyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp„ V.. József nádor tét I. sz.I. Előfizetési dij l hónapra 30 forint. Peimutfonóipari Vállalat VÁCI GYÁRA FELVESZ FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐKET Kereseti lehetőség: 1500—1800 forint. ‘Aor.karuha, útikölfségtérítés, szabad szombat! Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában: Vác, Vám utca 1. tor dolgozik jelenleg is a vi­lág 60 országának mezein. A kiállított tárgyak között figyelemre méltó még az autódaru, az autórakodógép, a kis méretű Diesel-motor meg­hajtású generátorok, a hegesz­tőgépek és számos gumitech­nikai cikk. A vásár ürügyén szeretnénk röviden szólni arról is, hogy az Idén a Szovjetunióban három nagy nemzetközi kiállítás lesz. Moszkvában a modern ter­melési folyamatok automati- zációjának kiállítását „Auto- matizáció—69” címen rende­zik. Júliusban nyílik a modern nyomdaipari technika nemzet­közi kiállítása. Szeptember­ben pedig a „Cipő” című be­mutatót rendezik, amelyen va­lódi és műbőr árukat és gyár­tási berendezéseket láthat a közönség. 1970- ben a Szovjetunióban tartják meg a nagy nemzet­közi kiállítást „A modern be­rendezés és az új technológiai folyamatok a könnyűiparban” címmel. 1971- ben nyílik „A kereske­delem és közélelmezés válla­latainak modern technikája”, valamint az építészeti anya­gok kiállítása. Kapunyitás június 15-én Elkészült a végleges tábori „menetrend": az idén a Kom­munista Ifjúsági Szövetség 36 központi és öt egyetemi építő­tábora várja június 15—au­gusztus 23. között a fiatalokat. Már lezárultak a jelentkezé­sek, mintegy 30 ezer fiatal részvételére számítanak. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is nagy keletje volt a „beutalóknak” s több helyütt okozott gondot, hogy a jelent­kezők közül kikre essék a vá­lasztás. A táborokat az idén is úgy csoportosították, hogy ifjú la­kóik a legsürgetőbb felada­tokat végezhessék el. Többségük a Bács és Pest megyei állami gazdasá­gokban, illetve tsz-ekben dolgozik, azért, hogy idejében leszüre­teljék a zöldség- és gyümölcs- termést, elvégezzék a növény- ápolást. A két nagyobb „meg­rendelőn” kívül még Veszp­rém, Somogy, Szolnok és Ba­ranya megyében segítik a me­zőgazdaságot a fiatalok. Ezen­kívül Győr és Borsod megyé­ben csatomaépítkezéseken, Pest, Fejér, Veszprém és Baranya megyében pedig az úthálózat korszerűsíté­sénél veszik hasznát a diá­koknak. Két tábor lakói az úttörők üdülővárosainak, Csillebérc­nek és Zánkánalc a rekonst­rukcióján dolgoznak majd. Budapesten, Gödöllőn és Miskolcon az egyetemek, főiskolák bővítésénél se­gédkeznek a táborlakók. Az idén egyébként első íz­ben dolgoznak ötturnusos vál­tásban a táborlakók. Ennek megfelelően korábban nyit­nak, később zárnak a táborok. Az utolsó turnus augusztus 23-án teszi le a szerszámot. A táborélet a hagyományoknak megfelelően zajlik, a napi 6, illetve 8 órás műszakok után sokféle művelődési, szórakozá­si és sportolási lehetőség vár­ja a fiatalokat. A KISZ képviselői és több környező szocialista ország if­júsági szervezetének illetéke­sei a közelmúltban megállapo­dásban rögzítették az idei cseretáborozások programját is. A tervek szerint a nyári hónapokban több száz egye­temista és főiskolás érkezik hazánkba a Szovjetunióból, Lengyelországból, Bulgáriá­ból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Látogatásukat, fáradozásaikat hasonló szám­ban viszonozzák a magyar fia­talok is. 400-an utaznak pél­dául szovjet ifjúsági táborok­ba. Külföldi vendégeket vár a KISZ nemzetközi ifjúsági épí­tőtábora is, amelyet az idén augusztus 10—23. között Kis­kunhalason rendeznek meg. — A Telefongyár további vidéki telepeket létesít. A tervek szerint Nagykátán és Gyulán szándékoznak új te­lephelyet létesíteni. Együttműködési szerződés a dunakeszi konzervgyár és a területi szövetség között Háromezer vagon konzervet állít elő az idén a dunakeszi Gyümölcs- és Főzelék Kon­zervgyár. 1975-ig ezt a meny- nyiséget a duplájára szándé­kozik növelni — ugyanakkor arra törekszik, hogy a nyers­anyagot lehetőleg minél köze­lebbről szerezze be. Jó alka­lomként kínálkozik e célkitű­zés megvalósításához a Buda­pest 'környéki Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek ajánlata: a tagszövetkeze­tek a kölcsönös együttműkö­dés keretében évről évre biz­tosítják a gyárnak a feldolgo­záshoz szükséges gyümölcs- és zöldségféleséget. Az erről szóló szocialista szerződést ünnepélyes keretek között írta alá tegnap délelőtt a szövetség budapesti székhá­zában dr. Kecskeméti Lajos titkár és Csutorka Lajos, a konzervgyár igazgatója. Az együttműködési szerződés meghatározza a tartós üzleti kapcsolat elvi és gyakorlati feltételeit, lehetőséget teremt arra is, hogy a szövetség tag­szövetkezetei — akár közös vállalkozás formájában — be­kapcsolódjanak az előfeldol­gozásba, vagy végterméket ál­lítsanak elő. Dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője, aki jelen volt a szerződés alá­írásánál, hasznos közgazdasági tanácsokat adott az eredmé­nyes együttműködés kialakí­tásához. Növényvédelmi szakosztályt alakít az Agrártudományi Egyesület Tegnap délelőtt ülést tartott az Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének új vezetősége. Dr. Pénzes János elnöki megnyitója után Pan- csovai Nándor titkár számolt be az egyesület idei, első ne­gyedévi tevékenységéről, a to­vábbi feladatokról, vaalmint a szervezeti élet fontosabb kér­déseiről. Eddig öt különböző szakosztályban dolgoztak az egyesület tagjai, a vezetőség határozatot hozott egy újabb: a növényvédelmi szakosztály létrehozásáról. Newcastle díszpolgára... 1744. május 24-én, 225 éve született Jean-Paul Marat, a francia polgári forradalom egyik legkövetkezetesebb ve­zéralakja. Orvosi tanulmányait Pá­rizsban végezte, majd Angliá­ban praktizált. Egy járvány leküzdésében tett nagy szol­gálataiért Newcastle város dísz­polgárává választotta. Termé­szettudományi és fizikai mun­kásságát Volta, Franklin Benjámin és más tudósok megbecsüléssel említették. Megállapításairól Goethe is elismerően nyilatkozott Az elsők egyikeként alkalmazta az elektromosságot a gyógyítás­ban. 1789-ben indította meg „Népbarát” címen a francia forradalom legnagyobb hatá­sú lapját, amelyet jó részben TUDÓSÍTÓ VERSENY Búcsú a lyukasztótól Tudósítóversenyünk értékelése 10 naponként történik és min­den dekádgyőztes 300 forint jutalomban részesül. Havonta egy­szer, a hó végén pedig a 200 forintos vigaszdíj is gazdára talál. Frisseség, gyorsaság, ötletesség: a tudósítóversenyben ez dönt. Karját magasba emelte. Kész — mondta határozottan, a forgalmista felé jelezve, aki megadta az engedélyt az indu­lásra és a szerelvény csattog- va-zakatolva elindult. Gyor­sult a vonat és nőtt a zaj, alig hallottuk egymás szavát úti­társammal, Bíró Ferenc jegy­kezelővel, más szóval kalauz­zal. Mielőtt vonatra szálltam, érdeklődtem utána. Hallgatag, csendes ember Bíró kartárs — mondotta a vonalfőnök. — 32 éve áll Bíró Ferenc a közleke­dés szolgálatában mint jegy­kezelő. Bár minden ember ilyen volna, nem volna baj. Józan életű, családját és hiva­tását, munkatársait szerető ember, aki ellen kifogás sosem merült fel, fegyelmi eljárás a több mint három évtized alatt nem volt ellene. Végigmegy a kocsin, ellátja szolgálatát, lekezeli a jegye­ket, megnézi az igazolványo­kat, és ha van egy perce, hoz­zám jön és beszélgetünk. Sze­rényen, csendesen ad választ kérdéseimre, közben a vonat Csömörről Pest felé robog. Nagykőrösi születésű. Nős, két lánya van. A fiát pár éve vesztette el. ’Ipari tanuló volt, és haza jövet a zsúfolt villamos lépcsőjéről egy villanyoszlop lesodorta. Felesége és két lá­nya egészségügyi dolgozó. Cin- kotán, az Ostoros utca 39. szám alatt laknak. Ma délután 4 órakor, illetve vasutasnyelven mondva: 16 órakor végez a munkával Bí­ró Ferenc, Kerepesen. Amikor zsebre teszi a lyukasztót, bú­csút mond munkakörének. Hétfőn megy és leadja a sze­relést. Ma még szorítja a lyu­kasztót, melyet majd felválta­nak a kerti szerszámok, hogy kedvenc hobbyjának, a virá­goknak hódolhasson. Megja­vítja majd a törött hegedűjét is, hogy muzsikálhasson ma­gának. — Lesz majd időm — mond­ja elhalkuló szavakkal. Kézszorítással búcsúzunk. Én a sok tízezer utas nevében köszöntöttem, akik megszeret­ték 32 éven át; 6 pedig a sok tízezer utastól búcsúzott e kéz- szorítással, akiket tudott sze­retni. Csiba József egymaga írt. Nagy befolyásra tett szert különösen az iparo­sok, a párizsi szegény rétegek és a /tókelő parasztok között. Mint a konvent tagja, a jako­binusok klubjának egyik ve­zetője lett. A tőle rettegő ne­messég és nagyburzsoázia ül­dözte, rágalmazta, míg egy, az ellenforradalom demagó­giájától elszédített fiatal lány meggyilkolta. Százesztendős hősük „Vitéz44 bábok Érdekes kiállítást nyitottak meg tegnap Budapest határá­ban — Rákospalotán. A pa­lotái múzeum és a Csokonai Művelődési Ház rendezésében felelevenítették „Vitéz László” címmel a Kemény-család százesztendős népligeti báb­színházát. A megnyitó ünnep­ségen dr. Szilágyi Dezső, az Állami Bábszínház igazgatója mondott beszédet, majd Óhidy Lehel mutatta be az érdeklő­dőknek a kiállítást és vetített­képes bevezetőjében elhelyez­te „Vitéz László”-t az európai bábjátékhősök között. Ke­mény Henrik, a népművészet mestere részleteket mutatott be elődeinek hagyományos műsoraiból régi kesztyűs- és marionettbábúkkal. A kor hangulatát eredeti hangleme­zek idézték. Figyelemre méltó, érdekes kezdeményezés ez a kiállítás. Történet egy kiló babról Egy kiló nem mondható ép­pen nagy súlynak, még ha tör­ténetesen bab, akkor sem. Mégis nehezen elhanyagolható mennyiség, amikor 21 forintért mérik. Aki ilyen árat fizet ér­te, mindenesetre joggal elvár­hatja kifogástalan minőségét, arra pedig gondolni sem me­részel, hogy ennyi pénzért táp­lálkozásra alkalmatlan, rom­lott babot adnak a boltban. Tökéletesen érthető tehát Benke József leányfalui lakos felháborodása egy kiló, a visegrádi zöldségüzletben vá­sárolt romlott bab miatt. Sza­bálysértési feljelentést tett Nagy Béláné boltvezető ellen, és a vételárat is visszaköve­telte. A boltvezető a tárgyaláson előadta, hogy a pénzt már visszafizette. Az egy kiló ba­bot Benkének abból az ötven- kilós mennyiségből adta el, amelyet röviddel előbb az esz­tergomi FŰSZERT szállított boltjába. Maga is gyanúsnak találta a bab minőségét, fel­hívta rá a vállalat ellenőrének és instruktorának a figyelmét, akik azonban semmiféle intéz­kedést nem tartottak szüksé­gesnek, azaz elküldték Nagy- nét a visegrádi községi ta­nácselnökhöz, kérjen attól iga­zolást a bab minőségéről. Csakhogy a tanácselnök nem adott, hiszen módja sincs rá, az élelmiszer-vizsgálat nem tartozik hatáskörébe. Az ötven kiló bab tehát a boltban maradt, és várta a ve­vőket. Csak egy jött, szeren­csére az sem evett belőle, ha­nem feljelentést tett. Ennek következtében a szentendrei járás közegészség- ügyi, valamint kereskedelmi felügyelője is megtekintette a boltban levő negyvenkilenc ki­ló babot, és mindketten rom­lottnak találták. Érthetetlen módon azonban egyikük sem rendelte el az ehetetlen élel­miszer megsemmisítését. Ott volt a bab a boltban még ak­kor is, amikor az enyhítő kö­rülmények figyelembevételé­vel a járási szabálysértési elő­adó Nagy Bélánét a napokban 150 forint bírsággal sújtotta: Egyben elrendelte határoza­ta megküldését a járási keres­kedelmi felügyelőnek is az üz­letben tárolt romlott bab meg­semmisítése, valamint a rom­lott élelmiszert forgalomba ho­zó esztergomi FŰSZERT elleni szabálysértési feljelentés meg­tétele végett. Remélhetőleg mindkét intézkedés most már megtörtént, és a romlott áru szállításáért felelős FŰSZERT- alkalmazott, sőt feltehetően maga a vállalat szintén elnye­ri a kijáró bírságot. Készséggel közölnénk azt is, hogy a visegrádi boltban járt ellenőrrel és instruktorral szemben gondatlan eljárásu­kért valamilyen formában fel­lépett saját vállalatuk. Közöl­nénk már csak azért is, hogy tanulságul szolgáljon minden élelmiszer-kereskedelmi válla­lat hasonló állást betöltő alkal­mazottjának. Nehogy a jövő­ben bárhol megismétlődhessen a visegrádi bab története. Sz. HORGÁSZSZERENCSE? összesítették a több mint 7000 tagot számláló 32 balato­ni horgászegyesület elmúlt két évi fogási eredményeit. A horgászok tapasztalata és a naplók bejegyzései szerint a balatoni halállomány kezdi ki­heverni a néhány évvel ez­előtti tömeges pusztulást. 1967- ben csaknem 37 ezer kiló pon­tyot fogtak ki, míg tavaly ez a mennyiség már megközelí­tette a 40 ezer kilót. A fogas­süllőből tavaly már csaknem 4000 került horogra. Megvonták a működési engedélyt az algyői Napsugár Tsz-től A Csongrád megyei Tanács végrehajtó bizottsága meg­vonta a működési engedélyt az algyői Napsugár Tsz-től. Az 1100 holdás gazdaságnak mindössze 82 tagja, ugyanak­kor 107 alkalmazottja volt. Az alkalmazottakat azon­ban nem a mezőgazdaság­ban. hanem a különböző segédüzemágakban fog­lalkoztatták. Egy tagra 13 hold esett, amit a nagy munkacsúcsok idején nem tudtak megművelni töké­letesen és a termés betakarí­tása is gondot okozott A megye egyik legkisebb tsz-e 1968-ban minden gazda­ságossági számítást mellőzve. 12 segédüzemágat hozott 1éf- re. Olyanokat is, ame' nem függtek össze mezőgaz,... sági termeléssel. Főleg az építőipari tevékenységet fej­lesztették, amelynek olyan nagy volt az anyagszükségle­te, hogy azt a kis tsz árbevé­tele nem tudta ellensúlyozni. Mivel anyagi fedezetük nem volt, az építtetőktől előlegez­tek bizonyos összegeket. Mindez pénzügyi szabályta­lanságokat, könyvelési bonyo­dalmakat okozott. A tsz elnö­ke nem hallgatott a tagságra. A gazdaság helyzete az idén már teljesen kilátás­talanná vált s a tagság kérte a szövetkezet sza­nálását. A megyei tanács vb határo­zata szerint az algyői tsz te­rületét átadják a szomszédos szegedi Felszabadulás Tsz- nek, s a tagok ugyancsak át­lépnek a szegedi közös gaz­daságba.

Next

/
Thumbnails
Contents