Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

r»>i «Km 1969. MÁJUS 21., SZERDA Első díjat nyert a dunakeszi járműjavító pályázata A Vérnásztól a Hamletig Megvalósult tervek, érdekes perspektívák Debrecenben, Bécsben, Budapesten, Linzben « Tanácskozás a polgári védelemről Tegnap a Gödöllői Járási Tanács székházában polgári védelmi témájú értekezletre került sor a községi tanácsel­nökök, vállalatigazgatók és tsz-einökök részvételével. Lu- cza Ferenc, a járási tanács vb- elnöke megnyitója után dr. Oroszi Zoltán alezredes me­gyei törzsparancsnok tartott előadást a polgári védelem időszerű feladatairól. Múlt év októberében hirdet­ték meg az ország járműjavító üzemeiben a szocialista brigá­dok szellemi vetélkedőjét. A hármas történelmi jubileum és a szocialista brigádmozgalom 10. évfordulója jegyében nyolc hónapon át folyó vetélkedő üzemenkénti kilenc levelező fordulójában összesen 720 kérdésre kel­lett válaszolni a beneve­zett 466 brigádnak. Az üzemi döntők után bo­nyolították le a szolnoki ün­nepi hetek keretében a jármű­javítók első helyezett brigád­jainak végső küzdelmét, négy kategóriában, amelyről a du- nakesziek értékes díjakkal „tértek haza”. A Balog Mária, közismert tv-riporter játékvezetésével le­zajló szóbeli versenyen a jár­műjavító Jurtin László vil­lanyszerelő brigádja nehéz küzdelemben a hatodik helyen végzett. — A műszaki szakdol­gozatok versenyében az első díjat Í5000 Ft) ma­gas színvonalú dolgozatá­val, az üzem szervezési osztályának „Technika” brigádja nyerte el. — Értékes eredménynek szá­mít e rangos mezőnyben a „Szárnyas kerék” technológus­brigád ..Súrlódásos hegesztési eljárás alkalmazása” tárgyú pályázatának harmadik helye­zése. — Az üzem szocialista brigádmozgalmának színvona­lát dicséri, hogy a vetélkedőn bemutatott 34 brigádnapló kö­zül a dunakeszi Vad Imre szekrénylakatos szocialista brigádnaplója nyerte az 1000 forintos harmadik díjat Tejbárok nyílnak a Dunakanyarban Mindennek Pasteur az oka. A Vérnász bécsi premierjén már az első szünetben érezhe­tő volt az a forró atmoszféra, amely a siker előjele. Mi, a kis magyar tábor tagjai, már ott, a Theater an der Wien patinás előcsarnokában is le­mérhettük ezt. Nem titkolták tetszésüket az egyébként elég szkeptikus, bécsi, színikritiku­sok sem. Dr. Gerhard Brun­ner, a bécsi Express szerkesz­tője megjegyezte: — Tulajdonképpen an naiv örülök a legjobban, hogy Bécs ismét a kulturális közvetítő, a kulturális hídverő szerepét játszhatja. Ha Szokolay Sándor Vémásza az európai operák repertoárjára kerül. (Ez a pró­fécia azóta megvalósult. A szerk.), ez a mai bemutató si­kerének is köszönhető. Bécs ezzel amúgy is régi tartozásá­ból törleszt... — Hogy érti ezt? — kérdez­tem. — A magyarázatot holnapi kritikámban elolvashatja. Ez­zel fogom kezdeni: több, mint negyven keserves esztendőnek kellett eltelnie, míg a Magyar Állami Operaház végre viszo­nozhatta a bécsi opera buda­pesti látogatását. A bécsi ope­ratársulat ugyanis 1925-ben vendégszerepeit Budapesten. Azóta, mintha elvágták volna... Kultúr-kiilpolitika ? Ez az észrevétel, amely más­nap valóban megjelent az Expressben, egy másik párhu­zam felvázolására is csábít. Dr. Josef Klaus előtt ugyanis — akinek budapesti látogatá­sát Fock Jenő miniszterelnö­künk éppen a közeli napokban viszonozza Bécsben — utoljára harminc éve járt osztrák kan­cellár Magyarországon. Normálisnak tekinthető, hogy hazánk és nyugati szom­szédunk államközi és kulturá­lis kapcsolatainak bővülése nyomon követi a gyorsabban fejlődő gazdasági kapcsolato­kat. Végeredményben azonban a két ország viszonya e hár­mas kapcsolat összességének intenzitásával mérhető. Mintegy két éve annak, hogy gyorsabban megindult és az­óta fokozatosan mind maga­sabbra emelkedik a magyar— osztrák kulturális kapcsolatok intenzitásának fokmérőjén a higanyszál. A többi nyugat­európai ország után Ausztria is jónak látta még szélesebbre tárni a maga kulturális függö­nyét és a bécsi ünnepi hetek vezetői egycsapásra markáns kultúrpolitikai — sőt, indokol­tan továbbfejlesztve ezt a szó- összetételt: egyenesen kultúr- külpolitikai — jelleget adtak a tavalyelőtti programúknak. Megrendezték a Duna menti szomszédok bécsi fesztiválját. A magyar művészvilág megelégedéssel zárhatta bécsi vendégszereplésének mérle­gét. A Pécsi Balett éjszakai stúdióelőadássorozata a fesz­tivál csemegéje, az Állami Bábszínház a bécsi közönség kedvence, a budapesti Opera Vémász előadása pedig az ünnepi hetek sztárja lett Dunai szomszédok Erre emlékeztetett legutób­bi beszélgetésünk alkalmával Ulrich Baumgartner, az ün­nepi hetek invenciózus főin- tendánsa, aki a magyar és osztrák művészek, művész- együttesek kölcsönös vendég- szerepléseinek felújítását csak kezdetnek tekinti abban a kulturális együttműködésben, amelynek — nézete szerint — fokozódnia kell Magyarország és Ausztria között. — Nagy szolgálatot terme ennék a szép és hasznos ügy­nek, ha a különböző szinteken sorra kerülő hivatalos — oszt­rák—magyar eszmecserék ezt a témát is napirendre tűznék — vélekedik Baumgartner, aki jelenleg egy érdekes könyv tervén dolgozik. Azt szeretné, ha ebben, a több nyelven megjelenő, összefogó munkában a Duna-menti szomszédországok kulturális szakemberei tudományos ala­pon ismertetnék népeik ha­gyományos kultúráját, és mai, új kulturális vívmányait. — Ehhez persze — hangsú­lyozta — feltétlenül szükség lenne a magyar írók, muzsika sok, Budapest és a nagy ma­gyar városok kitűnő színházi szakembereinek aktív közre­működésére. Megnyerésüknek szeretném szentelni legköze­lebbi magyarországi látogatá­somat is... Az érdekes terv egyes gya­korlati elemei — elsősorban napjaink új kulturális vív­mányainak és művészi alko­tásainak kölcsönös bemutat­kozásai — már napirendre is kerültek. A magyar és az osztrák kulturális élet képvi­selői között mind gyakoribbak az eleven, szakmai kontaktu­sok. Közéjük sorolható pél­dául a Nagyvilág és a bécsi Literatur und Kritik szer­kesztőinek találkozója. Ennek eredményeként az osztrák iro­dalmi és kritikai folyóirat augusztusi füzete teljes egé­szében magyar szám lesz: mai magyar költőket mutat be. De még az idén — a Bu­dapesten megjelent Osztrák Lira Antalógiájának viszon­zásául — Magyar Lírai Anto­lógiát ad ki a salzburgi Mül­ler Verlag. A kötet az utolsó húsz év magyar lírájának 100 legszebb költeményét mutatja be. A zenei kapcsolatokat fűzi szorosabbra az a szerződés, amelyet az österreichischer Komponistenbund kötött a Magyar Zeneművészek Szövet­ségével. Ennek realizálása­ként járt már Budapesten dr. Robert Scholium professzor, a Bécsi Zeneakadémia tanára, aki nagy érdeklődéssel foga­dott előadást tartott, és sikeres hangversenyt adott a Fészek­ben. A bécsi Schubertbund férfikórusa is telt házak előtt lépett fel május elsején a Ze­neakadémián. Viszonzásul ok­tóberben a Magyar Néphadse­reg Művészegyüttesének 60 ta­gú férfikórusa a bécsi Kon- zerthausban és a Wiener Neú- stadt-i Katonai Akadémia hangversenytermében mutat­kozik be. Vidéki nagyvárosok A kulturális kapcsolatok kö­rét előnyösen bővíti, hogy a kölcsönös vendégszereplésekbe és ezek megrendezésébe — Bu­dapesten és Becsen kívül — a magyar és az osztrák nagyvá­rosok is bekapcsolódnak. A debreceni Kodály-kórus pél­dául januárban vendégszere­peit Bécsben, június 6-tól 12-ig viszont Linz rendez magyar hetet: a többi között Munká- csy-kiállítást, magyar film- fesztivált, magyar dzsesszbe- mutatót, magyar fotókiállítást és a Kodály-féle iskolai zene­oktatás gyakorlati demonstrá­cióját. A linzi magyar irodal­mi esten részt vesz és művei­ből részleteket olvas fel Déry Tibor. A Linzbe ugyancsak meghívott Hubay Miklós, va­lamint Moldova György mű­veinek műfordításait a linzi színház művészei adják elő. Becs most a május végén megnyíló ünnepi hetek előké­születeinek lázában ég. A fi­gyelem a százéves jubileumát ünneplő bécsi operára és a nemzetközi balettfesztiválra irányul. Két magyar vonatko­zású kulturális esemény mégis helyet szorított magának a la­pok hasábjain. Az egyik a Collegium Hungaricum május 14-én rendezett nagy sikerű Krúdy-estje, a másik: Szoko­lay Sándor Hamletje. A bécsi közönség ma is jól emlékszik a Vémászra. Ezért keltett nagy érdeklődést az a Bécsben el­terjedt hír, hogy a 100 éves Staatsoper a Hamlet bemuta­tására készül. Budapesten óva­tosak: ilyen határozott formá­ban nem erősítették meg ezt a hírt, amelyet elsősorban a bu­dapesti premieren megjelent osztrák zenekritikusok elisme­rő beszámolói sejtetnek. A Népköztársaság útján csak annyit ismernek el, hogy Ham- let-üsyben tárgyalások foly­nak Budapest és Bécs között. Lóránt László Endre Dévérkeszeg­dömping A tizenöt esztendővel ez­előtt felépült tiszalöki duz­zasztómű hosszú szakaszon megváltoztatta a folyó hal­faunáját. A megcsendesedett, tószerű, iszapos vízből eltűn­tek a kecsegék, a nagy har­csák, és az utóbbi években igen elszaporodtak a dévérke- szegek. Ez a finom húsú hal- fajta szinte uralja a folyó to­kaji szakaszát. A helybeli Tiszavirág Halászati Szövet­kezet brigádjai például az idén már 150 mázsa halat zsákmá­nyoltak a Tiszából, és ebből 120 mázsa dévérkeszeg volt. _A keszegdömpingre jellem­ző, hogy a szövetkezet tisztít­va, műanyag zsákokba, csoma­golva jelenleg nyolcvan má- zsányit tárol a miskolci hűtő- házban, s már értékesítési gondokkal küzd. Ezért elhatá­rozták, hogy a nyári szezon­ban a tokaji strandon, a köz­ség főterén, valamint a sáros­pataki meleg vizű strandfür-r dobén keszegsütödét állítana!' fel ÉRTESÍTÉS A Tejipari Tröszt 1969 október 1 ■ 1970 március 31 között az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tejkezeléssél és elsődleges tejfeldolgozással foglalkozó dolgozói részére négyhetes bentlakásos tanfolyamot szervez o te|kezeíés, a fogyasztói tej, a tejföl, a túró és az ízesített termékek készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről. , A TANFOLYAM HELYE: JÁSZBERÉNY. A RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI: — a felső korhatár nőknél lehetőleg 40 év, férfiaknál 45 év; — az általános iskolai végzettség, vagy tejkezelői képesítés: — érvényes egészségügyi könyv, vagy orvosi igazolás. A tanfolyamon — a ténylegesen felmerülő költségek (kb. 1600 Ft) ellenében — teljes ellátásról gondoskodunk. JELENTKEZÉS AUGUSZTUS 15-IG a területileg illetékes tejipari vállalatnál (üzemnél), ahová utólag kell majd átutalni a tanfolyam tényleges költségét. Az Aszódi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet cipész részlegé " MÁJUS, JÚNIUS, JÚLIUS ÉS AUGUSZTUS HÓNAPOKBAN lO^c-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KÉSZÍT MÉRETES CIPŐT, DÍSZES LAKK CSIZMÁT, VALAMINT CIPŐ- ÉS CSIZMAFEJELÉSEKET. A szövetkezet VÁLLALJA továbbá HÁZTARTÁSI GÉPEK, OLAJKALYHAK garanciális és garanciális időn túli JAVÍTÁSÁT (bejelentés postán, vagy telefonon.- Aszód 15), valamint A LAKATOS RÉSZLEG Aszódon DÍSZES KAPUK, KERÍTÉSEK KÉSZÍTÉSÉT RÖVID HATÁRIDŐRE MEGÉRI! 10 kg vashulladékért, vagy 1 kg alumíniumhulladékért SKODA MB 1000-ES autó és ezernél több értékes nyeremény várja a szerencsés nyerteseket a MÉH nyereménysorsolásán. V/SSCYŰJTŐ HETEK április 21—június 10. (Kertész László r „'») Harmónia N yolc óra öt. Hülyeség rögtön kiugra- ni az ágyból, morfondírozott. Még egy kicsit tudatosítani kellene az alvás örömét — így ébren is. Fél ki­lenc lesz két perc múlva. Na még egy percig átélni — a renyheség boldogságát. Fél múlt nyolc perccel. Na most kinyújtózko­dik — egyszer, kétszer, háromszor... Kilenc óra. Vége. Feltett egy dzsesszlemezt, mert a rádióban valami romantikus ment, amitől felmegy a vérnyomása. Vagy preklasszikus, vagy dzsessz. Erre lehet izometriázni — vagyis nekifeszül­ni és „eltolni” a falat. A legkényelmesebb erőfejlesztés, nem kíván, mozgást. De azért megnyugtató — gondolta elégedetten —, hogy ezt a faltolást minden nap megcsinálja. Köz­ben guggol is, mert a nők szerint vékonyak a combjai. Lazít is. A fürdőszobába beviszi a zsebrádiót. Üttörő híradó van. Meleg víz, hideg víz. A meleg az rendben van, de hideg helyett langyost folyat. Mindegy — nyugtatgatja magát — mert a langyos is olyan a meleg után, mintha hideg lenne. Ilyenkor mindig úttörő híradó van, de nem baj, mert a múltkor is hallott olyat, amiről nem tudott. Háromnegyed tíz múlt. Ma itthon dolgozik — szépen, nyugodtan, gondosan. Legalább hat-hét oldalt lefordít — és úgy, ahogy arra senki sem képes. Amíg öltözik meghallgatja a Szabad Európát, így legalább nem szüksé­ges külföldi lapokat olvasni. Ez is. előny. Be kellene már vezetni, hogy a reggeli le­gyen a fő étkezés. Azt mondják, az a leg­jobb élettanilag. Anyja vajat, sonkát, tojást tesz elé. Beszélgetnek is egy kicsit. Lemegy az utcára, hogy megvegye a lapo­kat. Megindul a Belváros felé. Benéz három­négy helyre, hátha van ismerős. Tulajdon­képpen jó is, hogy nincs, így nyugodtan ki­olvashatja a lapokat egy kávé mellett. 11 óra. Ilyenkor csak az üresfejűek járkálnak erre­felé. Olvas. Négy-öt mondatonként felkapja a fejét, hátha olyasvalaki jön be, akire érdemes felfigyelni. Van is egy nő, arra érdemes. Né­ha összenéznek, de aztán megérkezik a férfi, akire a nő várt. Nem is baj, legalább nem veszi el az idejét az olvasástól. Mind a négy reggeli lapot kétszer végignézi. Majdnem egy óra Megindul a másik irányban hazafelé, összefut egy volt munkatársával és együtt megisznak egy kávét. Néhány lehetőség bon­takozik ki előttük, hogy együttműködjenek. Megígérik, hogy felhívják egymást telefonon. Panaszkodnak, ritkán találkoznak egymással is, a többi kollégával is. Nincs rá idő, hely. Szóval szűkek a társadalmi érintkezés lehető­ségei. Otthon megebédel. Elolvassa az elmaradt cikkeket a hetilapokból. Négy óra. Bekészít szörpöt, gyümölcsöt, csokoládét, Marlborót. Cseng a telefon: barátja kitűnő sztoryt me­sél. Nevetnek. Még átlapozza a folyóiratokat. Pótolja az elfogyott szörpöt és gyümölcsöt. A tv-ben megnézi a telesportot. Fél hét. Odaül az íróasztalhoz. I ^fordítja az első mondatot. Cigarettára gyújt. Kész a második mondat Iszik egy korty szörpöt. Megvan a harmadik. Tör a csokoládéból. A negyedik .. Csenget­nek. Barátnője megérkezett. EU kell vinni va­csorázni. Erőleves, ponty roston tartárral, Egri leányka, somlói galuska. Esznek. Kifejti nézeteit a harmonikus életről: reggeltől estig dolgozni... Berkovits György

Next

/
Thumbnails
Contents