Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-20 / 113. szám
ti rest 1969. MÁJUS 20., KEDD Alacsonyabb lesz a Beloiannisz A MAHART balatoni üzemigazgatóságának siófoki hajójavító műhelyében a a nyári főszezonig befejezik a még kikötőben horgonyzó személyhajók javítását és felújítását. Rövidesen elhagyja a siófoki kikötőt a 2-es számú komphajó és az igénytől függően a főidényben három nagy komp bonyolítja le a forgalmat a szántód—tihanyi rév között. Az egyik kompot esti zenés járatként is közlekedtetik. Megkezdték és rövidesen befejezik a Balaton legnagyobb hajója, a Beloiannisz átalakítását. Ez a 600 személyes hajó túlságosan magas kiképzésű volt. A legfelső fedélzetét és a kormányállást átalakították, ala- csonyították a hajó felépítményét és a formáját is modernizálták. NAPONTA TÖBB MINT SZÄZ tulajdonos veszi át új személygépkocsiját a MERCUR csepeli telepén. A vásárlók több szín közül választhatnak. A folyamatos kiszolgálás érdekében sok száz gépkocsit raktároznak a telepen, majd melőtt átadnák a tulajdonosoknak, gondosan lemossák, ellenőrzik az autókat. A Szabadkikötöben naponta több szerelvény is érkezik Európa úgyszólván minden tájáról gépkocsirakománnyal. Nyárfaerdők: papírnak Húsz kút öntözésre Fogoly-, fácántenyésztés a nyársapáti Aranyhomokban Nyársapáton 3000 holdon, nagyrészt szélhordta homokon gazdálkodik az Aranyhomok Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának egyik alappillére a baromfitenyésztés. 20 ezer tojótyúkot tartanak korszerű körülmények között. A tojáshozam a tsz állandó jó bevételi forrása. A baromfitenyésztéssel kapcsolatosan alakult ki a termelőszövetkezetben melléküzemként a fácántenyésztés. Tekintse meg a SZELLŐZŐ MÜVEK SlClLÖzS MÜVEK BUDAPEST KIÁLLÍTÁSÁT a BNV területén, a Petőfi Csarnok mögött! A SZELLŐZŐ MÜVEK az ország legnagyobb légtechnikai berendezéseket gyártó vállalata. Több évtizedes fennállása óta bizonyítékát adta annak, hogy a legkorszerűbb módszerekkel világszínvonalú gépeket gyárt. A kiváló minőséget tanúsíthatják például Belgium, India, Jugoszlávia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia s mindazon országok iparvállalatai, ahová a SZELLŐZŐ MÜVEK termékei eljutnak. Az Aranyhomok másik fontos üzemága a közel 300 hold, már termőre forduló gyümölcsös, jó fajta alma-, körte-, barack- és őszibarackfákkal, amely az ültetéstől a termésig egy régi nyársapáti gyümölcs- termelő, Klein Imre agronó- mus irányító munkáját dicséri. Figyelmet érdemel a papírgyártás céljára ültetett nyárfaerdejük is. Beite István elnöktől a további tervekről kértünk tájékoztatót. — A tsz területén bevezetjük a jobb eredményeket hozó öntözéses gazdálkodást. Eddig tíz mélyfúrású kutat csináltat' tunk. Két éven belül még további húsz kút készül Sokat segít a víz majd a borsó-, paprika-, paradicsomtermesztésben. A rét- és legelőöntözéssel jószágtenyésztésünket fejleszt' jük. A lakosság ellátása szempontjából is sokat jelentenek az új, egészséges vizű kutak. A melléküzemek sorában csak azokat fejlesztik, amelyek a mezőgazdasággal kapcsolatosak. A fácántenyésztés keretében az idén mintegy 20 ezer fácánt keltetnek és nevelnek — ezenkívül vagy ezer foglyot is. Ezek nagy részét az ősszel elengedik a környék vadászterületén, és az Aranyhomok a vadásztársasággal karöltve, külföldi vendégvadászokat is meghív majd. K. L. Túl a százmil A TOVÁBBI FEJLŐDÉS ÚTJA - IMPORTKÖNNYÍTÉSEK ÉS KOOPERÁCIÓ Ezekben a napokban Auszt- I ria piros-fehér zászlós pavi- I Ionja várja a látogatókat a j Budapesti Nemzetközi Vásár | északnyugat felé ívelő, árnyas fasorában. Az osztrák cégeket i évről évre intenzívebben ér- j dekli a budapesti vásár és — a magyar piac. Idei árumintabemutatójuk minden eddigit túlszárnyal: az osztrák exportkínálat reprezentatív keresztmetszetét nyújtja. Budapesten és Becsben Miközben a magyar érdeklődők megtöltik majd a BNV osztrák pavilonját, osztrák újságíró-küldöttség vendégeskedik Budapesten, ugyanakkor egy magyar újságíró-delegáció — az osztrák kormány meghívására — Becsbe készül, május végén pedig magas szintű magyar—osztrák kormánytárgyalásokra kerül sor a bécsi Ballhaus-platzon: Fock Jenő miniszterelnökünk viszonozza Josef Klaus osztrák kancellár tavalyelőtti látogatását Budapesten. A magyar miniszterelnöknek nem ez az első hivatalos látogatása Becsben. Már korábban — mint a magyar kormány elnökhelyettese — sikeres gazdasági tárgyalásokat folytatott az osztrák fővárosban és eredményes kereskedelmi megállapodásokat készített elő. Ha ezúttal is sor kerül a kétoldalú gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok felmérésére — és ez valószínűleg a tárgyalások egyik napirendi pontja lesz — a magyar és az osztrák államférfiak megelégedéssel állapíthatják meg, hogy idén a kölcsönös szállítások együttes értéke — előzetes becslés szerint — elérheti már a százmillió dollárt. (1968: 92 millió. 1967: 82 millió, 1966: 76 millió dollár.) ”■ A ’ Tj szakasz A fejlődés tehát dinamikus, a százmillió dolláros határ átlépése imponáló, de távolról sem jelenti azt, hogy megfelelne azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a két szomszéd ország földrajzi közelségéből, egymást jól kiegészítő gazdasági struktúrájából és régi hagyományaiból fakadó adottságok nyújtanak. Azt. hogy ezekkel a lehetőségekkel miért nincsenek még arányban a mai — igaz: jelentős — eredmények, nem is kell most már részletesen elemezni. Ez feleslegesen horzsolna fel behegedt sebeket. Annyi bizonyos, hogy csak az utóbbi években — a közelmúlt politikai nézeteltéréseinek tisztázása után — érvényesült az osztrák gazdasági körökben az a szemlélet, hogy Ausztria „keleti kereskedelempolitikájának” határozott realizálása, a keleti szomszédokkal kialakuló kölcsönös külkereskedelem növelése mennyire előnyös az osztrák gazdaságnak. Bár Ausztriának ebben az új szakaszban — éppen a korábbi évek lemaradása miatt — erős nyugati konkurrenciával kellett megküzdenie a keleteurópai piacokon, gazdasági kapcsolatai most már jó ütemben fejlődnek keleti szomszédjaival, s különösképpen hazánkkal. Ma már az a helyzet, hogy Magyarországnak — az európai tőkés államokból származó — importjában második helyre küzdötte fel magát Ausztria. Az osztrák exportőrök ezt elsősorban úgy érték el, hogy jelentősen kibővítették a magyar importáruk mennyiségét. így érvényesült a jól felfogott kölcsönös érdek és kölcsönös előny. Persze könnyű most már mindezt megállapítani, annál nehezebb volt a százmillió dolláros határt elérni. Szükség volt a magyar külkereskedelmi szakemberek türelmes és szívós meggyőző munkájára, szükség volt az eszmecserék egész sorára és az 1968-ban megkötött hosszú lejáratú kereskelemi szerződésre. Ez bővítette végre a kétoldalú árulistákat, s ennek következtében terjesztették ki a legnagyobb kedvezmény elvét a magyar áruk széles körére. Megszűntek a korábban érvényes osztrák beviteli korlátozások is. A százmillió dolláros határ nem végleges. Ebben ma már mindkét fél egyetért. És abban is, hogy átlépéséhez további importkönnyítésre, további importliberalizálásra van szükség. Ezt az egyetértést mindkét félnek konkrét tettekkel kell realizálni. Ezek az intézkedések ugyanis — mint . a tapasztalatokból kiderül — más vonatkozásban is előre lendítik a hasznos gazdasági együttműködést. A többi között ilyen — kölcsönösen hasznos — megállapodás a magyar—osztrák villamosenergia- (áramcsere-) egyezmény és az ipari kooperáció: például a Steyr—Daimler—Puch Rt. és az Ikarus, a Vörös Csillag Traktorgyár, valamint a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár között, vagy az österreichische Stickstoffwerke és a magyar Viscosa gyár között. Duna-völgyi népek Mindebből persze nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarország és Ausztria között a különböző kérdések megítélésében, most már ne lennének nézetkülönbségek és a jövőben sem fordulhatnak elő véleményeltérések. Vannak természetesen még ütközőpontok é* még lehetnék is megoldást követelő problémák. Alig valószínű azonban, hogy ezek megoldása a mai Magyarország és a mai Ausztria államközi kapcsolataiban — a korrekt jószomszédi viszony körülményei között — nehézséget okozna. Ezt garantálja a nemrég megalakított magyar—osztrák vegyesbizottságok eredményes működése, a különböző szintű küldöttségek eleven eszmecseréje, s hivatalos jellegű látogatások gyakorisága. Bizonyos, hogy a magas szintű eszmecserék sorozatának fontos láncszeme lesz Fock Jenő miniszterelnökünk május végi hivatalos látogatása Josef Klaus osztrák kancellárnál. A jószomszédi hagyományokat és a személyi kapcsolatokat amúgy is spontánul ápoló, békeszerető emberek mind a szocialista Magyarországon, mind pedig a semleges Ausztriában nyilvánvalóan azt várják ettől a találkozástól, hogy a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítésén kívül, minden más vonatkozásban is előmozdítsa a további együttműködést és a békés együttélést a Duna-völgy két szomszédnépe között. Lóránt László Endre Bővül a konzervgyár Dunakeszin A terv: 450 vagon borsó Január elsején megváltozott a dunakeszi konzervgyár neve. Az új elnevezés: GYÜFÖ, azaz Gyümölcs- és Főzelék Konzervgyár, Dunakeszi. De nemcsak a gyúr neve, hanem a külseje is változik. Tíz vállalat — élén a fővállalkozóval, a 25-ös Állami Építőipari Vállalattal — dolgozik a gyár területén. Háromszáz személyes mosdó és öltöző épül, a már meglevő Citrom — Rosszul nézel ki. Citromkúrát kellene kezdened! — Az meg micsoda? — kérdezem. — Napi egy citrommal kezded, naponta eggyel növeled, fölmégy tizenkilencig, aztán vissza. Olyan leszel, mint akit kicseréltek. Felvillanyozódtam. Imádok mindenféle csereberét. Hosszú nő létemre képes voltam már apró barátnőm kulikabátját lehúzni, és rádobni a magamét, pedig az én kulim rajta nagykabát, az ő kulija rajtam boleró, objektíve tehát alaposan becsapódtam, szubjektíve azonban új életet kezdtem. Az új élet pedig olyan, mint az ajándék ló: nem számít a minősége, fő, hogy van. Cakk-pakk kicserélődöm egyetlen citromkúrától? Jöhet! Félálomban fejben kiszámítottam, hogy mintegy háromszáznyolcvan citromot kell elfogyasztanom, hogy az elfogyassza a kilóimat, amelyekért cserébe üdeséget kölcsönöz. Ennyi savanyúság! És mi mindent kell megvonnom miatta szememtől-számtól! Kissé elromlott a szám íze a savanyú gondolattól: öt hétig citrom, citrom és újra csak citrom. Nehéz tépelődések között szenderedtem el. Álmomban citromok szegték utamat, hatalmas citromhegyeken kellett átrágnom magam, és ha bármi citromon túlit kívántam, elébem állott egy emberszabású citrom, és azt mondta: — Alma! Felébredésem után szokás szerint a tükörhöz léptem. Mit gondolnak, mi nézett vissza rám tükörképem ürügyén? Egy kicsavart citrom! A sok töprengés, számolgatás, a fenyegető költségek, a vészterhes álmok, sanyarú jö- vőm megsejtése kívül-belül tönkretett. Jókarban hajtottam álomra fejemet, és íme, mit tett velem a citromkúra előrevetett árnyéka! Ha néhány röpke óra alatt erre képes — mi lesz belőlem tizenkilenc napi aktív citromfogyasztás után? Pánik fogott el. Mit tegyek? A zseniális mentőgondolatok villámcsapásként érik az embert. Az is előfordul, hogy éppen jókor. így döbbentem rá én is, hogy ha meg akarok szabadulni az egyre savanyúié nappaloktól és az ezek hatására nyomasztóvá vált álmoktól, csak egyet tehetek: a citromkúrának még a gondolatát is elgurítom magamtól. Lássatok csodát: orcám e fölismeréstől kezdve felhőtlenebb, frissebb, simább lett, mint valaha. Ahhoz képest, ahogy előbb kinéztem, szó szerint kicserélődtem. Efölötti örömömet megkétszerezte az a tudat, hogy mindezt ingyen és háromszázhatvannyolc darab savanyú citrom elfogyasztásának mellőzésével értem el. E fölismerés pedig még előnyösebben befolyásolta külsőmet és belsőmet. Midőn e sorokat írom, olyan friss, üde, ruganyos vagyok, hogy szinte félek magamtól: hova, merre, meddig még? Ha így haladok tovább, citromkúrához folyamodom, hogy kissé megtörjek. Nem akaróim, hogy irigyeljenek, De hogy a láncreakciószerű szerencsesorozatot megkoronázza, a sors mindezek tetejébe még egy filozofikus alapigazságot is tudtomra adott e cselekménytelen történetben. Éspedig, hogy nincs az a rossz, ami ragyogó színben fel ne tűnne, ha megfelelő környezetbe helyezik. Péreli Gabriella hatszáz személyes mellé. Uj irodák is készülnek a jövő év végére. Az ötven éves konzervüzemet is felújítják. A gyár, a régi fordítókorongos vasúti vágány helyett új iparvágányt kap, a.mi azt jelenti, hogy ezentúl nemcsak tíz, hanem húsztonnás vagonok is be tudnak menni a gyár területére. Ez megkönnyíti a szállítást. Kétezerötszáz négyzetméter az alapterülete az új gyümölcsüzemnek. Még a belső szerelési munkák egy része hátra van, de a gyümölcsszezonban már itt is akarnak termelni. A gyár hétszáz munkása jelenleg spárgakonzervet készít, de már készül a borsóidényre. 40 vagon az idei terv, és úgy szeretnék, ha naponta tíz vagon készárut tudnának belőle a 100 vagonos raktárakba küldeni. (s. 1.) NYÍREGYHÁZA Vaslakodalom Ritka családi jubileumot ünnepelt vasárnap Nyíregyházán a 89 éves Listvún Lajos nyugdíjas vasutas és 87 éves felesége, Lendvai Teréz. Az idős házaspár 65 évvel ezelőtt esküdött örök hűséget egymásnak. A vaslakodalimon hat élő gyermeke, 12 unokája, 9 dédunokája, két veje és három menye, továbbá a tanács vezetői és a 6-os számú általános iskola kórusa köszöntötte az idős házaspárt.
