Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

1969. MÁJUS 16., FENTEK (■ul hegyei ^Mil-lav ARANYGYŰRŰS ORVOSOK A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa csütörtö­kön ünnepélyes doktorrá ava­tó tanácsülést tartott az egye­tem Markusovszky kollégiu­mának dísztermében. Az egye­temen 1968 szeptemberében végzett két fiatal orvost, Sza­lag Ferencet és Ungár Pétert kimagasló tanulmányi ered­ményei elismeréséül Sub Aus- piciis Rei Publicae Populáris kitüntetéssel avatták doktor­rá. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára nyújtotta át dr. Szalay Ferencnek és dr. Ungar Péternek az Elnöki Ta­nácsnak a Sub Auspiciis Rei Publicae doktorrá avatást jel­képező aranygyűrűjét. Akii a kopogtatás tett 1809. május 16-án, 160 éve halt meg Leopolg Auenbrug- ger osztrák orvos, a modern diagnosztika legjelentéke­nyebb úttörőinek egyike. Mint bécsi kórházi orvos, 1754-ben fedezte fel az orvos­tudományban korszakot nyitó vizsgálati módszerét, a kopog­tatást. Hét éven át folytatott gondos kísérleteinek tapaszta­latait 1751-ben, egy mindösz- sze 95 oldalas latin nyelvű könyvecskében tette közzé. Kifejtette benne a mellkasi szervek kopogtatás útján ész­lelhető ép és kóros viszonyait, részletesen ismertette az eljá­rás módját, sajátosságait, a kopogtatás révén keletkező hangok különbözőségének je­lentőségét A XVIII. század tudománya még nem ismerte fel a módszer nagy jelentősé­gét Auenbruggert elismerés helyett kollégái, tudományos munkásságának színhelyéről, a kórházból elüldözték. Eljárása félszázadra feledés­be merült, míg Napóleon or­vosa, Corvisart párizsi orvos­tanár 1808-bän felismerte a kiváló vizsgálati módszer je­lentőségét, felhívta rá az or­vosi világ figyelmét. TANTEREMTŐL - A KÖRLETIG (4.) A tábornok A tábornokkal Vácott talál­koztam először. Egy napot töl­tött a katonák között párt- és úllamvezetők társaságában, megszemlélve kiképzésüket, bepillantva mindennapi éle­tükbe, ami a tantermek, gya­korlóterek után a körletekben, könyvtárban, klubszobákban zajlik. A látogatás után a laktanya­udvaron beszélgető fiúk egyi­ke, inkább csak úgy önmagá­tól, kérdezte: — És a tábornoknak vajon milyen élete lehet? A kérdést nemsokára a Hon­védelmi Minisztérium egyik dolgozószobájában én ismétel­tem meg. Penczi József vezér­őrnagy „főhadiszállása” ez. — A váci kiskatona azt kérdezte: milyen egy tábor­nok élete. Hadd előzze meg ezt az a kérdés: hogyan lett tábornok? — Tehát rövid életrajzot kér? Jó. Az én katonai pálya­futásom akkor kezdődött, ami­kor még eszem ágában sem volt egyenruhába bújni. De kezdjük elölről. Első közöm Pest megyéhez: itt születtem, Törteién. Szegény, de népes család volt a mienk. Hatan vol­tunk testvérek, én a legidő­sebb. Később egyik testvérem elesett a háborúban, a mási­kat a nyilasok ölték meg... Üjpesten jártam ki a középis­kolát, s ekkor — 1936—37-ben — tagja lettem az Üjpesti Munkás- és Sportegyesületnek. Azt szoktam mondogatni: Pest megye volt szülőföldem, Új­pest a hazám. Ebben az időben tettem meg az első lépéseket a munkásmozgalomban. Aztán: katonaság. A Horthy-hadsereg. Azokért a célokért semmi ked­vem nem volt harcolni. Két­szer szöktem meg, utoljára 44 októberében. Átszöktem a szov­jet csapatokhoz... Egy év múlva beléptem a pártba, s mint pártmunkás, .dolgoztam. Mondom, nem is- gondoltam akkoriban arra, hogy katona leszek. De egy nap, 1948-ban, megbízatást kaptam a párttól: Jövőre: kettős jubileum Aláírták a magyarszovjet kulturális együttműködés jegyzőkönyvét A magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együttmű­ködési bizottság Budapesten tartott 5. ülésszakáról készült jegyzőkönyvet csütörtök dél­előtt a Dísz téri vendéghózban ünnepélyes aktus keretében látta el kézjegyével Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, művelődésügyi miniszter és J. A. Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi mi­nisztere. A magyar—szovjet kormány­közi kulturális együttműködési bizottság megvitatta a képző­művészetek, illetve a felső- és középoktatás területén az együttműködés bővítésére irá­nyuló lehetőségeket és teendő­ket. A most aláírt jegyzőkönyv rögzíti, hogy nagyszabású kul­turális és tudományos rendez­vényekkel emlékezik meg mindkét fél 1970-ben Magyar- ország felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. év­fordulójáról. A kormányközi bizottság el­határozta, hogy soron követke­ző 6. ülésszakát ez év novem­berében Moszkvában tartja. Napirendjén a nemzetközi kul­turális szervezetekben való együttműködés kérdései szere­pelnek. A magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság ötödik ülésszakán részt vett szovjet küldöttség — élén J. A. Fur- cevával, a Szovjetunió műve­lődésügyi miniszterével — csütörtökön délután elutazott a magyar fővárosból. Diáktáborok NYITÁS: JÚNIUS 15-ÉN Június 15-től augusztus 23-ig tartanak nyitva idén az építő­táborok. Pest megyében öt helyen lesz tábor: a nagykőrösi Állami Gazdaságban 800 haj- dumegyei lány dolgozik, Ha­lásztelekre és . Budakeszire *750—750 győr-soproni lány Utazik és ugyanennyien men­nek Szentmártonkátára, Nóg- rád és Vas megyéből. Nagyma­rosra 800 fiú utazik, Borsod-, Komárom- és Nógrád megyé­ből. A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem külföldi — len­gyel és lett — diákokat lát ven­dégül, akik segítenek az egye­temi építkezésnél. Az egyetem­ről pedig 20 leány Balatonali- gára utazik. A Pest megyei fiatalok építő­táborai más megyében lesznek: Balatonújhelyre, — gazdasági munkát végezni — 850 lány utazik, 400 fiú pedig Borsod- ivánkán csatornázási munkán szorgoskodik. Milyen szórakozási lehetősé­geik lesznek? A választ Ha- ness Lászlótól, a KISZ Pest megyei Bizottsága munkatársá­tól kaptuk: — A kéthetes táborozás alatt lesz politikai tájékoztató, MHSZ-bemutató és lövészet, kétszer filmvetítés és ifjúság- védelmi előadás, szintén vetí­téssel. A táborokba tánczene­karok is utaznak s adnak hangversenyt, de természete­sen mint ez a táborokban szo­kás, öntevékeny műsorok lesz­nek — tábortűz mellett. —ms— a néphadseregben van rám' szükség. Vállaltam. Örömmel. — A parolin fénylő aranycsillagig ml történt? — Hát, ha én ebből az idő­szakból életemnek csak legfon­tosabb eseményeit, mozzana­tait elbeszélném, hadgyakorlat- nyi időre lenne szükség ... No, de megpróbálom röviden ösz- szefoglalni ezt a tanulással, kemény munkával eltelt, bi­zony, nem könnyű 20 évet... — A tanulás törzstiszti és fő­tiszti tanfolyammal kezdődött. Később Győr-Sopron megyébe kerültem, egy híradóegység parancsnoki tisztét bízták rám. Majd 1950-ben egy magasabb egység parancsnoka lettem. So­kasodtak s mind felelősségtel­jesebbek lettek feladataim, amelyek egyre magasabb szin­tű továbbképzést kívántak ,meg. Zrínyi Katonai Főiskola, katonai akadémia, magasabb katonai főiskola a Szovjetunió­ban, marxista egyetem — ezek voltak a fő állomások. A Hon­védelmi Minisztériumban 1955 óta vagyok híradó csoportfő­nök. — Foglaljuk talán össze, milyen szerepük van a hír­adóegységeknek a hadsereg­ben. — Tömören: a néphadsereg egységei és intézetei között a hírrendszer biztosítása. Ez bé­kében is igen lényeges és fe­lelősségteljes feladat, háború­ban pedig a híradó katonák munkájától egységek sorsa, üt­közetek kimenetele függhet. Sokoldalú, bonyolult munká­ról van tehát szó, s ez meg­nyilvánul a kiképzés körülmé­nyeiben is. Tudja, minden had­erőnemen belül kialakul egy egészséges „lokálpatriotizmus”. Nálunk is így van, híradó ka­tonának lenni rang, büszkeség. — Pest megye — mint magam is többször meg­győződhettem róla — több szállal kötődik munkájá­hoz. — Valóban, nemcsak „szü­lőföldemnek”, de fontos mun­katerületemnek is tekinthe­tem a megyét. Több alakulat­nál rendszeresek a látogatá­saim, szakmai vagy politikai jellegű eszmecserék, előadá­sok, ünnepélyes katonai aktu­sok alkalmával. És sor kerül olyan rendezvényekre is, mint az egynapos váci látogatás, amely példája a helyőrségek; a párt- és állami szervek kö­zött állandósult kapcsolatok­nak, együttműködésnek. E ba­ráti viszony alapján, nekem is sok személyes ismerősöm van a megyében, sokukkal nem is újkeletű a barátság. Cserven- ka Ferencné elvtársnőt pél­dául már húsz éve, Újpestről és az alsógödi pártiskoláról is­merem ... — A kiskatona óriásinak érzi a távolságot a tábor­nok és maga között. Ho­gyan érzi ezt a tábornok? — A kiskatonát vigasztalja az a tudat: belőle még lehet vezérőrnagy, de a vezérőr­nagyból már nem lehet kis­katona. Bizony, múlik az idő, s a legszebb rang a fiatalság. No, de a kérdés gondolom ar­ra irányul, a vezérkar tagjá­hoz mennyire kerül emberkö­zelbe az „egyszerű” katona. Az ünnepélyes katonai aktu­soknak megvan a maguk he­lye, szerepe a hadseregben, a kapcsolat a katonákkal azon­ban természetesen nem az ilyen aktusokra korlátozódik. Az alakulatok parancsnokaitól rendszeres tájékoztatást ka­pok honvédeink munkájáról, életéről, melynek apró részle­teit is alkalmam van a szem­léken megismerni. De ezen túl katonáink egyéni örömeit, gondjait és kívánságait is is­merem, sok-sok személyes be­szélgetés ad erre lehetőséget. Mi legfontosabbnak tartjuk a magas szintű képzést, a ren­det, fegyelmet, az állandó harckészültség biztosítását. De sosem tévesztjük szem elől az embert, a fiatal embert, aki kötelességének teljesítése után kulturálódni vagy sportolni szeretne. Mint minden pa­rancsnok, én is igyekszem hozzájárulni ahhoz, hogy e te­kintetben is tartalmas legyen a katonaélet. Egyszóval: a ka­tona nem mint statisztika je­lenik meg az én íróasztalomon sem. És ez így természetes. — Mikor lehet civil a vezérőrnagy? — A magánéletre kevés idő jut. De ami jut, azt igyekszem kihasználni, főleg olvasással, s ilyenkor beletemetkezem ked­venc íróim, Tolsztoj, Gorkij, Solohov könyveibe. Szeretem a televíziót is. Feleségemmel egyik közös szenvedélyünk az opera, Verdi-rajongók va­gyunk. Másik kedves időtölté­sünk a kirándulás: két meg­unhatatlan vidék, Nagymaros és Zebegény. — Sport? — A foci, most már per­sze csak mint szurkoló. Az Újpestnek és Honvédnak egy­szerre drukkolok. Csak akkor kerülök bajba, amikor egymás ellen játszanak. Így aztán vá­lasztottam harmadiknak is egy csapatot, amelynek igazán pártatlanul tudok szurkolni: ez a III. kerületi TTVE. Egy pillantás az órára, bi­zony elszaladt az idő. S bár kérdés lenne még bőven, hal­lom, hogy az előtérben beju­tásért ostromolják a titkárnőt a tisztek, s a kis telefonköz­pont sűrű berregései nekem is „csöngetnek”. Itt a percre be­osztott időt a civilnek is illik betartani. Szitnyai Jenő Fenyőoltás A Gödöllői Erdőgazdaság albert - irsai üzemében nemesítik a fenyő­ket. Egy-két ügyes vágás az olló­val, egy oltás, és a fenyőpalánta máris jobban nő, később több magot hoz, amiért eddig drága pénzt adtunk a külföldieknek. Foto: Urbán A legegészségesebb ital A francia tudósok kimutat­ták, hogy a természetes jó bor mintegy 12 féle vitamint és egyéb létfontosságú anyagot tartalmaz. Az Angliában vég­zett más vizsgálatok szerint a bor feloldja a vérben azokat az anyagokat, amelyek lera­kodva érelmeszesedést okozhat­nak. A bornak ezekkel a jóté­teményeivel természetesen nem szabad visszaélni. ÁRU ES FOGYASZTÓ A zöldségre panaszkodik a háziasszony A háziasszony szokásos be­vásárlásainak egyikére indul, amelynek során a, legritkább esetben tér haza burgonyái, hagyma, bizonyos. zöldségfélék — fejeskáposzta, sárgarépa, gyökér, zeller, karalábé, cék­la, uborka, fekete retek, pet­rezselyemzöld — néhány faj­tája, száraz bab, borsó, eset­leg gomba vagy téli alma nél­kül. Ezek az egész évben jól tárolható áruk uralkodó he­lyet foglalnak el étkezésünk­ben az egész év fplyamán, ki­véve azt a néhány hónapot, amikor a primőrök, illetve a frissen szedett zöldségfélék ke­rülnek asztalunkra. Tehát bevásárolt a háziasz- szony és hazatérve, pénztárcá­ját elővéve bosszúsan állapít­ja meg, hogy a különböző zöld­ségekre kiadott egy csomó pénzt és még nem is vett húst vagy sonkát, felvágottféléket... Bizony drágák a majdnem egész évben kap­ható, előbb felsorolt áruk. íme a ZÖLDÉRT május 6-i árjegy­zéke: burgonya gül 3,80, ró­zsa 3,40 (becsomagolva ugyan­ez 4,30 és 3,90), vöröshagyma 4,80 (csomagolva 5,30), fok­hagyma 28 forint, fejesikáposz- ta 6,60, sárgarépa 9,0 (csomós 2,80), gyökér 9,60, zeller 9,0, karalábé 3,60, cékla 4,0, egy cseresznyepaprika-füzér 10 Ft, uborka 30,0, petrezselyemzöld csomója 50 fillér, gomba 40 Ft, téli alma (piros) 13,60 (cso­magolva 14,10). „Ha a háziasszony 60 forin­tot hagy ott szinte minden al­kalommal a zöldségesnél, ak­kor bizony drágák ezek az áruk — például három éve olcsóbbak voltak”, fejtegette egy váci asszony. Panaszkod­nak a sárgarépa, a gyökér és a zeller árára is, nem is szól­va az uborkáról és szárazbab­ról, (amelynek kilója majd­nem ugyaninyi, mint a húsé). És mi volt néhány évvel ezelőtt? Akkoriban meg egy­szerűen nem lehetett egész év­ben kapni — csupán két-há- rom éve folyamatos a tárolt árukból az ellátás. Ebben az idényben szinte minden emlí­tett cikk állandóan rendelke­zésünkre állt. Sokat. javult tehát az áruellátás. Úgy lát­szik, hogy ennek a folyamatos ellátásnak meg kell fizetni az árát. A javulás és a drágulás édestestvérek: miután emel­kedjek a felvásárlási árak, a termelők , érdemesnek tartot­ták, hogy egész idényben fo­lyamatosan ellássák a lakos­ságot — hisz ezentúl nem fil­lérjeikért adhatják még a pet­rezselyemzöldjét sem. Persze, azért hiánycikkekkel találkozhatunk: az idény vé­gére, vagyis a primőrök meg­jelenéséig, kifogyni látszott a nagy fejes vöröshagyma, a zel­ler, sőt néhol a burgonya és az alma is — főleg a falvak­ban. A szemes babot szinte már meg se’ merjük említeni, mert ha nagyritkán meg is je­lenik, olyan drága ... (igaz, a múlt évben éppen virágjában kapta el a fagy). A gyökérrel és néhány hasonló társával az utóbbi napokban már az a hely­zet, hogy „kifújta magát”, üre­ges, fás lesz, nem fő meg, a sárgarépa meg rothad — mindez tárolási probléma. A burgonya és a hagyma minő­sége is kívánni valót hagy maga után. Az utóbbi esztendőkben a tárolás lehetőségei megnövekedtek — egyedül a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítési Központ­ja az elmúlt évben több mint hétezer vagon árut tárolt. Át­lagfelvásárlási indexük 26 szá­zalékkal nőtt az az előtti esz­tendőhöz viszonyítva. Fedett tárolóhelyiségük csak 200 va­gon befogadó képességű, a töb­bi áru a szabad ég alatt van. Ezért fontos „munkaeszközük” a meteorológiai előrejelzés és a napi időjárásj'elentés, mivel másképpen kell betakarni az árut fagy, hó, vagy eső köze­ledtével. Az áru védelme te­hát így nem tökéletes, viszont fedett tárolóhelyiségek vagy hűtőiházak építése egyelőre nem lenne kifizetődő: nagyon megemelné az így is magas burgonya- és zöldségárakat. Az áru azonban mostanában egyre több csatornán folydo- gál a fogyasztó felé: ZÖLD­ÉRT, MÉK, tsz-ek, maszekok — és reméljük, hogy ebben a konkurrenciaharcban a lakos­ság lesz a győztes. A versen­gést a hiánycikkek megszűné­sében, a minőség javításában, az üzlethálózat sűrítésében éreznénk jelentősnek. A Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítési Központja például importból enyhíti a burgonyahiányt, fokozza a tsz-ektől a felvásárlást — amíg 1988-ban 54 milliót for­galmazott, az idén 70 ríjfiííót tervezett —, fejleszti üzlethá­lózatát — a nagykátai és a monori járásban például egy év alatt hat-hat új üzletet nyitott — és egyre több és több előre csomagolt árut ad el, a minőség javítása érdekében. Azonban vigyáznia kell, mert a ZÖLDÉRT egyre in­kább betör a piacra — Vácott és a váci járásban például egyeduralkodóvá vált nagyobb választéka, jobb minősége és gyorsasága révén. A tsz-ek viszont azt állít­ják, hogy állják a harcot sa­ját árudáikban, mert ők kez­denek a piacon legkorábban, nem adnak másodosztályú árut első osztályú áron, mint a kisker. sokszor — a masze­kok pedig méregdrágák. A háziasszony viszont mind­ezek ellenére sokszor basszan- kodik — a magas árak mel­lett — arra is, hogy sűrűn földesek a gumók és a gyö­kerek. összenyomott az alma... — ezen lehetne segíteni a fo­kozottabb. gondosabb váloga­tással, előre csomagolással. A tapasztalatok szerint azonban sokan idegenkednek a „nec- ces” burgonyától és a ..nylon” zöldségtől. Valamifajta hamis „piaci” romantika hat itt, a hagyományokhoz való ragasz­kodás, amely akadályozza a korszerű előre csomagolás el­terjedését. Berkovits György — Üj kisvendéglő nyílik júniusban Foton, a Madách utcában, melyet a fóti fmsz egymilliós költséggel. épít. — Az elmúlt esztendőben tovább növekedett a porta­iam tott utak hossza: csak­nem 900 kilométer utat kor­szerűsítettek. 1968-ban ar. M—7-es autóút építése már túlhaladt Székesfehérváron, átépítették a 3-as számú út Budapest—Gödöllő közti szakaszát, folytatták az út­építési munkálatokat a 7-es, 70-es, 71-es és 84-es útvona­lakon — állapították meg a közúti balesetelhárító ta­nács értekezletén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents