Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

Menyasszonytánc A hagyományokhoz híven rendezték meg Ecseren Bla- zsek Anna, Blazsek János tsz- brigádvezető lánya és Jármai István műszaki ellenőr lako­dalmát. A násznép már pén­teken délután összegyűlt a menyasszony és a vőlegény szüleinek házánál, és segített a díszítésben. Zöld ágak, lam­pionok és színes füzérek vár­ták szombaton a vendégeket. A község lakói szinte mind egy szálig az utcán voltak, amikor a több száz méter hosszú nászmenet elvonult. Az esküvő után kezdődött az ün­nepi lakoma, tánc és vigasság — ecseri módra. Nem volt hiány népi rigmusokban és kö­szöntőkben. Éjfélkor került sor a menyasszonytáncra. A lakodalom talán még most is tart... (ff.) VIDÉKI PES; MEGYEI Hl R LA P K Ü LO N K I A/D A S A XI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1969. MÁJUS 14., SZERDA HÍREK — 76 mellék illetve kiegé­szítő üzem van a monori járás termelőszövetkezeteiben. — Két új kedvezmény a tsz-eknek. Január 1-től két új kedvezményt kaphatnak a tsz-ek, az előhasi üszők ellesi és a tehénlétszám növekedési kedvezményét. 110 népi ülnököt választanak meg a járásban Május 2-től 28-ig tartanak a jelölések — s a június 30-i járási tanácsülésen hivatalo­san újraválasztják a népi ül­nököket. A választás három­évenként történik — 1969. is határdátum. Felvetődött a kér­dés itt-ott: formaság-e vajon, vagy igenis aktív gyakorlati kér­dés a népi ülnökök mun­kája? Szükség van-e rájuk valóban, vagy csak puszta formalitásból foglalnak he­lyet a hivatalos jogász két oldalán? A kérdést dr. Zimányi Gyu­lának, a járási tanács vb-titká- rának is feltettük, s mellé még a többit is: hogyan történnek a jelölések, s milyen feltételek szükségesek , a megválasztás­hoz? Járásunkban 110 népi ülnök megválasztására kerül sor jú­nius 30-án. Az ipari —, mező- gazdasági üzemek szakszerve­zeti bizottságai, a tsz-ek, a köz­ségi Hazafias Népfront szerve­zetei segítenek a jelölésben. A jelölési, választási munkát egy bizottság fogja össze, tagjai dr. Szigel János járásbíró, dr. Zi- mányi Gyula, a járási tanács vb-titkára, a járási pártbizott­ság, s a Hazafias Népfront képviselője. Ennek a bizott­ságnak a feladata az, hogy se­gítse a munkát, tájékoztassa a jelölésekkel és választásokkal kapcsolatos tennivalókról az üzemeket, tsz-eket. KÖZLEKEDÉSI MOZAIK Tegnap átadták az új monori MÁVAUT-pályaudvart Már a monori főtéren érez­tük az ünnepi hangulatot: az ideiglenes MÁVAUT-iröda előtt ünnepi egyenruhás köz­lekedési dolgozók, tárcsás for­galomirányító a sarkon... Ne legyünk ünneprontók: ekkor már igazán elhittük, hogy ez az új MÁVAUT-pályaudvar avatásának napja. A történet hosszú, dióhéjban valahogy így hangzik: 1963-ban vetődött fel a gondolat; Monoron pá­lyaudvar kellene. 1965: elké­szültek a tervek. 1966: kivi­telező kellene, de nincs. 1967: a TÖVÁLL vállalja, s még ebben az évben el is kezdi az építkezést. (Ez az első állomás az országban, amelyet mező- gazdasági építőipari vállalat készít!) A határidők sorra el­tolódnak, s végre tegnap dél­előtt 10 órakor megtörtént az ünnepélyes átadás. Az ünnepségen vendégek voltak a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az autóköz­lekedési tröszt képviselői. A pályaudvart Hidasi György ve zérigazgató adta át a forga­lomnak. Naponta 380 induló­érkező járat fordul meg itt, 46 autóbusz áll az utasok ren­delkezésére, s az előzetes becs­lések szerint 11—12 ezer em­bert szállítanak itt minden nap. A korszerű, modern pá­lyaudvarok közül a monori a harminchatodik Magyarorszá­gon. (koblencz) Vigyázol, radar! Górcső alatt a közlekedők Gyömrő egyik legforgalma­sabb pontja a Táncsics Mihály és a Steinmetz kapitány utca kereszteződése. A járási rend­őrkapitányság illetékeseivel mi is górcső alá vettük az erre közlekedőiket. Nézzük csak a helyszíni tapasztalatokat! 16—17 éves fiatalember kö­zeledik, régi Csepel motorke­rékpárral. Kissé megszeppen, amikor a járőr leinti, aztán fékez és megáll. — Kérem az igazolványt! — hallatszik az őrvezető felszólí­tása. — Otthon felejtettem. Később töredelmes beismerő vallomás következik: — Nem az enyém a motor, a bátyámtól kértem el, de máskor nem fordul elő. — Jól van, most elmehet. Nem büntetjük meg, de ha legközelebb ismét így közle­kedik. nem ússza meg szára­zon — mondja a rendőr, s to- vábbangedi az először vétke­zett motorost. Meglehetősen nagy sebesség­gel, Czetka típusú motorke­rékpár közeledik, az útkeresz­teződéshez érve azonban sza­bályosan lelassít, majd körül­néz, s csak úgy halad tovább. Egy Izs motor, s a gazdája a következő „áldozat”. Rendben van az igazolvány, s az alko­holszonda sem mutat ittassá­got. Moszkvics személygépko­csi: rendben a féklámpa, a vá­rosi világítás, indulhat tovább. 30 körüli fiatalember. Még c személyi igazolványa sincs nála, » motorvezetői jogosít­ványról nem is szólva. Száz forint bírságot kap, de legkö­zelebb az összeg nagyobb lesz! Kissé örül. amikor elengedik. Úgy tűnik, nevelő hatású a büntetés. De hiszen az elsőd­leges cél nem is a megtorlás, hanem a nevelés, a megelőzés. Vadonatúj Pannónia, gazdá­ja K. J. Magabiztosan nyúl a zsebébe, igazolványok, világí­tás. fék — minden rendben. —- Viszontlátásra — mondja és továbbhajt. Kissé szürkül már. Kivilágí- tatlan kerékpárra] fiatal hölgy közeledik, a büntetés 20 fo­rint. Kénytelen leszállni, to­vábbmenni — gyalogosan. Ismert fuvaros. A kivilágí­tással nincs baj, a fuvarozási engedély azonban nincs nála. — Én azt nem is tudtam, hogy nálam kell lenni. Mehet tovább az idős fuva­ros. — Legközelebb bizonyára nála lesz — mondja Borbély Mihály rendőr hadnagy, köz­lekedési előadó, az ellenőrzés vezetője. — A büntetés eszkö­zéhez csak végső esetben nyú­lunk. Ez az ellenőrzés azt mutatta, hiba akad bőven. Feltűnő, hogy sokan nem hordják ma­guknál a vezetői jogosítványt. Jó, hogy ezen a délutánon it­tasságot és gyorshajtást nem észleltünk. Ez annál is inkább dicsérhető, mert a balesetek jó része e két ok miatt követ­kezik be. G. J. Udvariatlanság vagy cserbenhagyás? A napokban Gémesi József feleségével Üllőre igyekezett motorkerékpárral. A betonon, a vasadi irányjelzőnél utolér­te őket a CS—54—74 rendszá­mú személyautó és olyan kö­zel hajtott, hogy letörte a mo­torkerékpár sebességváltóját. Gémesi József lélek jeleníte­nek köszönhető, hogy nem bo­rultak fel. A személyautó to­vábbhajtott volna, de a szem­be jövő piros Moszkvics veze­tője — látva az összeütközést — keresztbe állt az úttesten és megállásra kényszerítette a vezetőt. Odaérkezett Gémesi József is. A vitának végül is a karambolozó autóvezető go­rombáskodása vetett véget. Utána úgy elhajtott, mintha semmi sem történt volna. Éppúgy, mint előtte, amikor cserbenhagyta a motorost. íg\ nézett ki a camion Mint a lapok megírták, súlyos közlekedési baleset történt a 1-es műúton, Manor közelében péntekre virradó éjszaka. A Láng József vezette camirn belerohant egy, az út szélén szabá­lyosan parkoló tehergépkocsiba. A camion utasa, Varga László, sérüléseibe a helyszínen belehalt, ezenkívül két súlyos és egy könnyebb sérülés történt. Péierffy felvétele 110 jelölt, 18 községből — Nem kis szám, s nem ki­sebb a feladat sem: meg­felelő emberekre van szük­ség — s ezzel máris választ adunk az első kérdésre: nem csupán formalitás a népi ülnökök munkája. Aktív s egyenlő jogú részesei a bírósági tárgyalásoknak. Ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint a hivatalos bírákat. A rendszeresen megrendezett ülnökakadémiai előadásokon jogi ismereteket szereznek, a legalapvetőbb jogi tájékozott­ságot megszerzik, s tapasztala­taikkal, nagyban segítik a hi­vatalos bírákat. Megbízható­ság, feddhetetlen előélet, s fel­tétlen bizalom — ez csak része a feltételeknek, amelyeknek meg kell, hogy feleljen a népi ülnök. Kell — hiszen emberek nevében, s emberek felett áll jogában dönteni. A községek lakói a népi ülnökök rendszeres beszá­molóiból nyernek tájékoz­tatást az igazságszolgálta­tás munkájáról, hozzájuk fordulnak problémáikkal is gyakorta. Szükség van rájuk. Hogy kik lesznek ők, az érlelődik a mos­tani jelöléseknél, s dől majd el több száz ember bizalmából a választáson. (k. zs.) MONOR Irodalmi előadássorozat A Monori Járási Művelődé­si Ház és a járási könyvtár májusban négy előadásból ál­ló irodalmi sorozatot rendez. Az elsőre tegnap este került sor a művelődési házban. Ko­vács József né gimnáziumi ta­nár beszélt az irodalom és a valóság kapcsolatáról. Legkö­zelebb hétfőn lesz a második előadás, a mai magyar prózá­ról. Az ezt követő héten a mai magyar líra művelőit mutatja be Szalai Katalin gimnáziumi tanár, majd befejezésként 31- én Fábián Zoltán és Simonffy András író találkozik az olva­sókkal. Mindenkit melegített humánuma Május 12-én, hétfőn, hosszas betegség után, 56 éves korában elhunyt Oláh István, a monori József Attila Gimnázium igazgatója. A Pest megyei Tanács művelő­dési osztálya saját halottjának tekinti. Temetése május 14-én, ma délután 4 órakor lesz a gimnázium előcsarno­kából, ahol gyászolói 3 órától rövid ideig leróhatják kegyeletüket ravatala előtt. szinte Adonor nyilvánossága előtt peregnek le. Szemünk előtt magasodik napról napra az új gimnázium Ady utcai épülete, bővülnek a tanműhe­lyek, s szaporodik a diplomás fiatalok száma, akik a monori József Attila Gimnázium nö­vendékei voltak. 1958-ban munkásságáért a „kiváló ta­nár” címmel tüntetik ki. Igaz­gatásának utolsó éveiben az is­kolában folyó színvonalas szakmai oktatás ' eredménye­képpen a gimnázium részére külön statútumot küzd ki. Távolabbi terveit — iskola- bővítés, kollégium létrehozá­sa. szakközépiskola indítása — már nem tudta megvalósítani. Alkotóereje teljében váratlan és súlyos betegség keríti hatal­mába, amely legyőzésére ke­vésnek bizonyult az orvosi tu­domány. Nehéz leírni a szavakat, hogy nincs többé. Különösen akkor, ha ez a valaki annyira a sze­münk előtt élt, és a jó ügybe vetett hitével, harcosságával és nem utolsósorban eredményei­vel annyira észrevétette ma­gát. Oláh István szinte minden pillanatában a társadalom sze­me láttára és a társadalomért élt. A reggeli órák éppúgy az iskolában találták, mint az es­te, amikor irodájában íróaszta­la fölé hajolva dolgozott. Ter­vek, ötletek, rendelkezések, küzdelmek szüntelen lázában élt, s mi csak csodáltuk hal­latlan munkabírását, fogyha- tatlannak tűnő energiáját. Gyászolja iskolája, gyászolja községe. Gyászolja iskolája, melyet nemcsak vezetett, hanem ran­gossá is tett. Gyászolják tanít­ványai, akiknek számára 6 építette fel a művelődés, a munkára és a szépre nevelés monori templomát. Gyászolják kartársai és gyászolja az egész magyar pedagógia, melyért éle­tét adta. Nagy halottjának tekinti őt Monor, melynek szülöttjeként visszatért ide, melynek kultu- rálódását annyira szívügyének tekintette. Halottjának tekinti öt a miniszter és a fejkendős falusi néni egyaránt, hisz min­denkit egyaránt melegített sze- retete, szépet akarása, humá­numa. Hogy nincs többé, nehéz le­írni. S elfelejteni: lehetetlen. Amit alkotott, fennmarad, a gyümölcsfa, amit ő ültetett, to­vább termi a gyümölcsöt. Őrá is illenek Arany János szavai: „Monoron születtem 1913- ban én is, mint ahogy apám és nagyapám is itt élte le az életét. Ismer itt mindenki, mi is ismerjük falunk em­bereit és életét. Egy falu­ban nincs titok. Igazi érté­kelést itt a közösség mércé­je és ítélete ad.” Ezeket a szavakat Oláh Ist­ván írta „Életrajz helyett” cí­mű kis írásában. A kádár kis­iparos család gyermeke a helyi polgári iskola növendéke, majd 1932-ben Kiskunfélegyházán kitüntetéssel végzi a tanító­képzőt. A harmincas évek ál­datlan viszonyai őt is megpró­báltatások elé állítják, közel hét évig állás nélkül van. 1938- ban osztatlan tanyai iskolába kerül, ahol zsellérgyerekeket tanít. Vasad, majd Monori-er- dő a következő állomások, itt országosan elismert népfőisko­lát alakít, már akkor országos hírű írók, Móricz Zsigmond, Darvas József bevonásával. A felszabadulás után a párt a községbe hivta, részt vett a járás iskoláinak beindításában, a szakszervezeti munka meg­szervezésében. Mint a nemzeti bizottság elnöke, a földosztó bizottság tagja, s elsősorban mint Pest megye szabadműve­lődésének vezetője teljes ener­giával küzd a felszabadulás utáni demokratikus kibontako­zásban. Pest megye népműve­lését hét évig vezeti, majd a Népművelési Minisztériumban és az Országos Diafilm Válla­lat megszervezésében tevé­kenykedik. 1954-ben hazatér Monorra, hogy a rendkívül nehéz viszo­nyok között működő, felszere­lés nélküli iskolát átvegye. Életének ezutáni eseményei „Futva-fut a csermely, szaporán növekedni folyóvá. S míg tova és tova száll: bérchona messze marad. Végre közös tengerbe vegyül. Azt gondolod, elvész? Zápor alakjában jő, s felbuzog a honi bérc.” B. J. F o c M" u r m i x Lélektelen játék, döntetlen — Bravúros monori hajrá — A csévharaszti fiatalok A járási labdarúgó-bajnok­ság legnagyobb meglepetését a pilisi tartalékgárda szol­gáltatta. A gyömrőiek ott­honában ugyanis 1:1 ará­nyú döntetlent ért el az egyébként gyengén szereplő pilisi tizenegy. Meglehető­sen furcsa időpontban — délben — kezdődött a mér­kőzés, s ez meglátszott a színvonalon. Gyömrő négy tartalékkal állt ki a találKo- zóra, ami az eredményben meg is mutatkozott. Szólni kell azonban a most már sorozatosan megnyilvá­nuló lélektelen gyömrői já­tékról. A bajnokság kezdete­kor joggal nevezték a gyöm- rőieket a bajnokság egyik esélyesének. Nos, most úgy néz ki a helyzet, hogy ebből aligha lesz valami. Hétről hétre sorozatosan enervál- tan, szív nélkül játszanak. A nagy múltú egyesület jog­gal elvárná „fiaitól” a lelke­sebb, odaadóbb játékot. Va­sárnap csak a második fél­időben játszott úgy a csapat, ahogy azt tőlük várják, de hiába rúgtak három kapu- fá+ iSj az eredmény nem változott. A szurkolók közül egyesek a játékvezetőben ke­resték a hibát. Kétségkívül, Hörömpö János kissé többet hibázott, s főleg a gyömrőiek terhére, de ez még nem in­dok arra, hogy szidalmazzák a játékvezetőt. Ehelyett in­kább buzdítani kellene a csa­patot! A játékosokkal meg kellene értetni, hogy egy-két ilyen mérkőzés, és a 3—4. helyre csúszhat a csapat. Vasárnap Mendére láto­gatnak a gyömrőiek. A látot­tak alapján biztos mendei győzelem várható, hacsak a gyömrőiek nem változtatnak játékfelfogásukon. Monorra a tápiósápiak győzelem reményében utaz­tak. S hogy ez nem így tör­tént, abban a hazai csatár­sor a „ludas”. Végig sok helyzetet dolgoztak ki, gó­lokat azonban mégis csak az utolsó tíz percben sikerült lőniö'k. A kétgólos győze­lem kissé túlzott, mégis megérdemeltnek mondható. ★ Lelkesedésből jelesre vizs­gáztak vasárnap a csévha­raszti focisok. Az idén a já­rási II. osztályú bajnokság­ban vesznek részt. Ezúttal Gyömrő II otthonába láto­gattak, s 9:3 arányú veresé­get szenvedtek. Igaz, a gyöm- rőieknél több „egyista” is ját­szott, így nem volt reális a küzdelem. A csévharasztiak a nagy gólarányú vereség ellenére sem keseredtek el, az utolsó percig küzdöttek. Mintegy húsz lelkes szur­koló kísérte el a csévha- rasztiakat erre a mérkőzés­re, köztük Tanács Károly, a sportkör „mindenese”. Ér­dekesség, hogy a sportköri el­nök 14 éves fia is szóhoz jutott a találkozón, s egyik fejese még a gyömrői né­zőktől is tapsot kapott. Jól játszott még Erős József és Tóth Pál is. A látottak alap­ján érdemes volt elindítani a csévharaszti fiatalokat a já­rási bajnokság II. vonalá­ban. Gér József \I A I MŰSOR MOZIK Gomba: Utolsó kör. Maglód: Minden nő bolondul érte. Monor: Ujjlenyomat. Nyáregyháza: Az első tanító. Tápiósüly: Utolsó kör. Úri: pokolrév. Vecsés: Fényes szelek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents