Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

ROSSZ KEZDET iMiSBfi Birfetdo A PESTMt&YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÄM 1969. MÁJUS 11., VASÁRNAP Nagy gonddal vigyáznak a város egészségére Ellenőrzik az üzleteket, üzemeket, közkutakat - Még mindig veszély a veszettség A város járványügyi helyze­te javulást mutat. 1969 első negyedében kifejezett járvány nem fordult elő. Az országos jellegű influen- za#megbetegedések városunkat is érintették. A fertőző máj­gyulladás-esetek csökkentek. Ellenben a múlt évben erősen szaporodtak a fertőző dysen- téria, (vérhas) megbetegedé­sek, melyek száma negyven- kettőre n&X Az idei első ne­gyedben csak három eset for­dult elő. A betegeket kórház­ba kellene utalni, otthoni ke­zelés csak olyan helyen lenne megengedhető, ahol megfelelő elkülönítés lehetséges. Emel­kedett a scarlatina, (vörhehy) megbetegedések száma, és nagy mértékben fellépett a rubeola (rózsahimlő), mely a terhes anyák magzatát is ve­szélyeztette. Ezért 45 anyát védőoltásban részesítettek. Még mindig veszélyt jelent a rókák, kutyák, macskák ve- szettség-fertőzöttsége. 1968-ban egy rókán, ; 1969- ben egy kutyán állapítottak meg veszettséget, és 30 érintett embert oltottak be veszettség ellen. Rendszeres ellenőrzést vé­geznek a város 139 élelmiszer­üzemében, vendéglátó helyén és boltjában. Az idén meg­kezdték az ételminta-vétele- zéseket is. És az élelmiszer- iparban dolgozók'részére tan­folyamokat tartottak. Nagy gondot fordítanak a közkutak bakterológiai ellen­őrzésére, annál is inkább. A jelentés továbbá isko­láink egészségügyének örven­detes fejlődéséről számolt be. A nyugdíjazás folytán meg­üresedett harmadik «egészség- őri állás betöltését tudomásul vették, a végrehajtó bizottság tagjai, Foglalkoztak még a cigány lakossággal kapcsolatos egész­ségügyi kérdésekkel, amely­ről más alkalommal írunk. (kopa) Karai László költészete Második összejövetelét tartja üz Arany János Társaság A nagyszerű indulás, az em­lékezetes alakuló gyűlés után az Arany János Társaság el­érkezett első önálló összejöve­teléhez: május 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a társu­lat első ülése. Most válik el majd, milyen lesz a folytatás. A téma — ér­dekesnek ígérkezik: Karai Lászlónak, a társaság egyik tagjának költészete a gyűlés tárgya. Karai László költeményeit ismerheti a nagykőrösi közön­ség. Gyakran jelenik meg’ver­se a Híradó hasábjain, de a megyei lap is többször közölte már alkotásait. Sőt valameny- nyien emlékszünk még megrá- zóan szép önvallomására a 600 EGY PERC TELEFON Kiadós esőt várnak ■— Itt a Rákóczi Termelőszö­vetkezet ! — Befejeződött a háztáji föl­dek osztása? Ma: . KRISZ-ELÖÄDAS A KRESZ-akadémia utolsó előadását ma 10 órakor tart­ják a művelődési otthonban. Igler György pszichológus a gépjárművezetés pszichológiai problémáiról tart előadást. MOZIMŰSOR Kémek randevúja. Hajsza egy találmányért. NDK-film. Korhatár nélkül megtekint­hető. Kísérőműsor: Első év a koz­moszban. Előadás kezdete: fél 4 óra­kor. 'Autósok, reszkessetek. Mu­latságos történet a rend őrei­ről. Magyarul beszélő, színes, olasz—francia film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Módszerek. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. MATINÉ Csendes otthon. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR: Vigyázat, hekus! Gengszte­rek, detektívek, elrabolt tudó­sok. Színes, francia, bűnügyi filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. 33. Világmagazin. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. — Igen. Összesen 170 holdat osztottunk szét, ebből 60 hold szőlő. — Hogyan állnak a tavaszi munkákkal, és mit vetnek? — A háztájikon minden a földben van, főleg kukoricát és krumplit vetettek! A szőlők szépen fakadnak. — Kiadós volt a minapi eső a termelőszövetkezet földjein? — Sajnos, nem, csak 15 mil­liméterre áztatta meg a földet. Pedig nagy szükség lenne rá, mert szomjasak a földek, s a szárazság veszélyezteti az idei jó termést. éves Nagykőröst ünneplő Kor­társban. Az Arany János Társaság el­ső ülése azt ígéri, hogy meg­valósulnak a célkitűzések, me­lyeket az alakuló gyűlés mon­dott ki: az Arany-kultusz ápo­lása mellett képet adni Nagy­kőrös mai kulturális életéről is. A társulati ülés színvonalát emeli, és egyben Karai László költészetének elismerését je­lenti, hogy a bevezető előadást Fábián Gyula, a Kortárs szer­kesztője tartja. Fábián Gyula, aki itt volt a társaság megalakulásakor is, régi támogatója a város művé­szi-kulturális életének, több cikkében, riportjában írt már Nagykőrösről. A költemények előadói kö­zül ki kell emelni Bodor Ti­bor színművészt, akit nem is oly rég hallottak a körösi vers­kedvelők a Kőrisfa nagy sike­rű versmondó-sorozatában. Bodor Tibor mellett Bodrogi Istvánná, Zsilka Erzsébet és dr. Papp Gyula fogja még a verseket bemutatni. Mindket­ten régi szavalok. Bodrogi Ist­vánná éveken át aranyérmes megyei első volt, Papp Gyulára viszont remek Villon-műsorá- ról és nagy sikerű önálló elő­adói estjéről emlékszünk. A társulati ülés előkészíté­séből — akárcsak az alakuló gyűlés idején — most is mesz- szemenően kivette a részét a Hazafias Népfront. Benne jó támaszra és segítőre talált az Arany János Társaság. Reméljük, a társaság „máso­dik lépése” is jól sikerül majd. (- ó -) Zűrzavar és a gimnázium építkezésén A gimnáziumban tanuló diá­kok szüleinek közérdekű beje­lentésére vizsgálatot indított a városi népi ellenőrzési bizott­ság az iskolaátépítési munkán. Arról már többször szóltunk, hogy milyen komoly megter­helést jelent a tanári karnak és a tanulóknak is az átépí­tés, most építőipari szakembe­rek az építkezés hiányosságait, hibáit vizsgálták. Ne vágjunk a közepébe, kezdjük elölről. Hogy is mondja a közmondás? Rossz kezdet... A gimnázium re­konstrukciója 1968-ban kez­dődött. Akkor a művelődési osztály ideiglenes szerződést kötött 1 millió 500 ezer forin­tos munkák elvégzésére, 1968- ra. Az összeget nem fizették ki a Ceglédi Építőipari Válla­latnak, mert nem a terv sze­rinti munkákat végezték el. 1968 augusztusában — az épít­kezési napló szerint — a ter­vező, a munka szervezetlensé­gét látva megbeszélést java­solt. A párbeszéd az iskola és a vállalat között ismeretlen okok miatt nem valósult meg. Ez volt a kezdet. És a folytatás ? Mai napig sincs végleges szer­ződés. sem beruházási prog­ram. Az építési napló bejegy­zéseiből — és az igazgató pa­naszából — kitűnik, hogy a nyári szünetben mindössze 8—10 ember „lézengett” az építkezésen, sőt a munkát in­dokolás nélkül több esetben szüneteltették. A vízvezeték­szerelők hét héttel ezelőtt megkezdték a' szerelést, majd egy hét mútVa — anélkül, hogy a WC-ket üzembe he­lyezték volna — elmentek. « A nagyfokú szervezetlenség egyik példája: o folyosó ce­mentlapozása után kezdték a víz- és fűtésszerelést. Nem volt nehéz munka a cementlapok felszedése, mert azok fektető­habarcs helyett száraz sárga­homokon nyugodtak. | Az új parkettázás, és a ré- j giek megjavítása szakszerűt- ! len. A lépcsöház behelyezése ; után még mindig nem lesz j biztonságos a közlekedés, mert I nem az előírás szerint építet­ték, az utólag betonozott lép­csőlemezt csúszás ellen semmi sem biztosítja. A gimnázium udvarán való­ságos káosz van. A bontási anyagok ^tégla, deszkák) ösz- szekeverve az új anyaggal szanaszéjjel hevernek. Végül a diákok rendezték össze a deszkákat, hogy legyen hely számukra is az udvaron. A bontási anyagokról nyilván­tartás nincs. Ilyen körülmé­nyek között ingatag a társa­dalmi tulajdon védelme, ugyanakkor a balesetveszély is megnőtt. Az érkező anyagot nem veszi át senki, a bontási anyagokból egyetlenegyszer adtak át téglát az építkezés­hez. osztályvezetőjének lenne a feladata. | Az építésvezető a rendszer­telenül felvonuló, a munkát félbehagyó építőkkel szemben tehetetlen. A problémák megtárgyalá­sára — előzetes kérésre sem jött senki a Ceglédi Építőipari Vállalattól. A NEB a vizsgálat jegyző­könyvét a vállalatnak elküld­te és a jogos panaszok, a hi­bák minél előbbi orvoslását kéri. Az építkezés főművezetőjének nincs beleszólása a burkolok, víz-, villanyszerelők és az épí­tők munkájába — ez az oka az egész fejetlenségnek. A kooperáció, vagyis az „össze­dolgozás” irányítás a Ceglédi Építőipari Vállalat termelési Nagykőrösi zongoraművész újabb sikere A Róna Vendéglátóipari | Vállalat a múlt héten Ceglé- j den nemzetközi dzsesszfeszti- j vált rendezett, melyen szov- i jet, német és román zeneke • ! rok vettek részt. A fesztivá­lon; zongora műsorszámaival I nagy .sikert aratott Geszner 1 Jenő nagykőrösi zongoramű­vész. Dr. Garay Attilával való négykezes játéka is nagy tet­szést váltott ki. A fesztivál keretében adták át Geszner Jenő zongoraművésznek a „ki­váló zenei dolgozó” kitünte­tést, és az ezzel járó pénzju­talmat. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 9 óra 30 perc: Nagykőrösi Kinizsi—Szegedi Vasas Kábel NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Atlétika Cegléd: a megyei csapatbaj­nokság déli selejtező csoport­jának versenyei. Birkózás Sportotthon, 10 óra 30 perc: az Alföldi Kupa országos ifjú­sági verseny szabadfogású fordulója. Művészet és fegyelem Legutóbb a budapesti József Attila Színház színpadán lát­tam. Urkundot, egy pogány magyar törzsfő fiát alakította az István király halála -utáni időket idéző történelmi szín­műben. Meleg volt a nézőtéren — akkor köszöntött be a má­jusi kánikula — és a hontog- laláskori magyarok bőröl l.ö'.é- két viselte a reflektorok sugár­zó hőjétől felhevült színpadon. Verejtékes volt az arca. És fegyelmezett. A színmű veretes szövegét olyan tisztén tolmácsolta, mintha nem kí­nozta volna a harmincöt fokos hőség. Ez a fegyelem, a gondolatok szép tartása ragadott meg ak­kor is, amikor Kocséron, az irodalmi est után megkérdez­tem Koncz Gábortól: mi tesz modernné egy előadói stílust? — Az a törekvés, hogy az interpretátor hitelesen tolmá­csolja a szerző gondolatát. Te­hát nem a külsőség a fontos. Nem ágálni kell, látványos mozdulatokkal, teátrális hin.g- hordozással megnyerni a kö­zönséget, mert ezzel a művet meghamisítjuk, és akik hall­gatnak bennünket, nem az ere­deti értéket kapják tőlünk. És a teátralitást nemcsak vers­mondás közben kell messzire űzni magunktól. A színház éppígy a természetes játékot, a gondolatok sallangmentés tolmácsolást követeli Mert sz a legfontosabb minden igazi alkotásban. A gondolat. Az utolsó szavak nyomán a mai magyar irodalomra terelő­dik a beszélgetés. — Látja, én nem hiszem el, hogy a modernséget az érthe- tetlenséggel kell azonosítanunk az irodalomban. Az az érzé­sem, hogy íróink, még inkább költőink egyrésze valamiféle sznobizmusból egy szűk és emiatt zárt rétegnek — ha úgy tetszik, egymásnak — ir. Ak­kor pedig hol és hogyan ér­vényesülhet a művészetnek az a feladata, hogy a társadalom egészére hasson? Vannak, akik úgy véleked­nek — teszi még hozzá elgon­dolkodva —, hogy századunk második fele olyan dilemmák elé állítja az embert, hogy sor­sának bonyolultságát a művek formájának is tükröznie kell. Szerintem nem így van. Ka egy vers úgy „modern”, hegy érthetetlen — akkor az nem teljes értékű. Valahogy úgy­vagyok ezekkel a versekkel — hogy aki nem tudja az abc-t — az ne kezdjen gyorsírást ta­nulni ... — Színpadon, filmen, elóaaói pódiumon szerepel. Hogyan jut ideje mindenre? Mosolyog. — Néha magam sem tudom. Állandóan versenyt futok az idővel. Nemrég érkeztem meg Svédországból, ahol Mezei Má­riával turnéztunk. A József Attila Színházban csaknem minden este játszom. Közben nagyon sokat utazom vidékre, előadói estekre. Bevallom né­ha magam is soknak érzem már a feladatokat. — Legközelebb milyen tűm­ben láthatjuk? — Most kezdjük forgatni a Hortobágyon a Sárga rózsát. Az egyik fiatal betyárt alakí­tom a Jókai-regényből készülő filmben. Tíz óra is elmúlt már, ami­kor az irodalmi est szereplői visszaindultak Kocsérró! Bu­dapestre. Éjfél előtt aligha ér­tek haza. Koncz Gábor másnap dél­előtt már ismét színpadon sze­repelt. Karai László Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10 óra 30 perc: Nagykőrösi Építők— Abonyi Gimnázium járási baj­noki női mérkőzés. Vecsés: Vecsési VIZÉP— Nagykőrösi Kinizsi férfi és if­júsági megyei bajnoki mérkő­zés. Labdarúgás Építők-pálya, 10 óra: Nagy­kőrösi Építők—Dánszentmikló- si MEDOSZ járási bajnoki mérkőzés. Kinizsi-sporttelep, 15 óra 30 perc, illetve 17 óra: Nagykő­rösi Kinizsi—Péceli Spartacus ifjúsági, illetve felnőtt megyei bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Abony: a megyei úttörő lég­puskás seregszemle 2. fordu­lója. Torna Szekszárd (szombaton is): országos vidéki férfi ifjúsági, III. osztályú csapatbajnokság. Körösi lövészsikerck Vasárnap Cegléden került sor a kétfordulós megyei úttö­rő légpuskás seregszemle első fordulójának küzdelmeire. A tűző napsütés és a mozgó cél­tábla ellenére a nagy me­zőnyben is igen jól szerepel­tek a körösiek, legjobb helye­zéseik : Lányok (27 induló): 1. Ko­vács Zsuzsanna (Nagykőrösi Arany János általános iskola) 106 köregységgel. Fiúk (60 induló): 1. Hajdú Ambrus 135, 2. Mezei János 125, 4. Bencsik János 117 kör­rel (mindhárom: Nagykőrösi Petőfi általános iskola). (sulyok) meri a múlt évben a város­ban egy hastífusz megbetege­dés fordult elő. Egészségügyi ellenőrzéseket végeznek a termelőszövetkezetekben. Kö­telezik a termelőszövetkezete­ket, hogy a juhászatoknál a tisztasági követelmények ellá­tásához kutakat fúrassanak. A gyárakban és a vállala­toknál munkaegészségügyi ellenőrzések folynak, melye­ket fokozottabb mértékben kiterjesztenek a mezőgazda- sági nagyüzemekre is.

Next

/
Thumbnails
Contents