Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

Leningrad üdvözlet Poros, nagy utat járt távol­sági autóbusz állt a ceglédi Kossuth Étterem előtt. Utasai épp jó hangulatban ebédeltek. Az üres jármű oldalán piros feliratú transzparens tanúsko­dott a különjárat jövetelének okáról. A vendégek ezernél is több kilométert utaztak idáig. Az idei ifjúsági turistaszezon első fecskéinek egyik lenin- grádi csoportja látogatott el Ceglédre. Az EXPRESS Ifjú­sági Utazási Iroda vendégei. Meglepetés volt a busz ol­dalán a piros betűs felirat. A vendégek köszöntötték vele útjuk során, Leningrád ifjúsá­ga nevében, a magyar fiata­lokat. — Valószínű, amerre jártak, mindenütt magyaros vendégszeretettel fogadták kedves köszöntésüket! PEST MEGYEI hIpíAP KÜLÖNKIADÁSA Egyre többen olvasnak Sokasodik a községi könyv­tárak olvasóinak a száma a ceglédi járásban. Kőröstetét- lenen, Törteién, Jászkaraje- nőn már szinte „raktár” a könyvtár. A kölcsönzési na­pokon ötven-hatvan látoga­tójuk is van. A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEO XIII. ÉVFOLYAM, 80. SZÄM 1969. ÁPRILIS 10 , CSUioRTÖX idén kétszeres létszá dolgozik a konzervg Öltöző, fürdő épül - Jelentkezés: május-júniusban Nagyon sok háziasszonynak, többgyermekes családnak szer­zett örömet a Nagykőrösi Konzervgyár, amikor a vá­rosba helyezte feldolgozó te­lepét. Induláskor a jelentkezőknek előnyös munkafeltételt biztosított a gyár. fii önbíráskodást is büntetik Dánszentmiklósról autó­busszal Albertirsara igye­keztek az utasok, hogy ott majd vonatra szállva Pestre jussanak. Az autóbuszt zárt vasúti sorompó fogadta az úton. Két ember, aki a vonat­hoz igyekezett, leszállt a buszról és az őrházhoz sie­tett. Bekiabáltak: nyissák fel azonnal a sorompót, hogy a busz tovább mehessen! A so­rompókezelő megtagadta kö­vetelésüket, mire ők szidal­mazni kezdték, kővel megdo­bálták az őrházat, majd a sínek mentén igyekeztek az állomás felé. A sorompókezelő a történ­tekről telefonon azonnal ér­tesítette az albertirsai állo­más szolgálattevőjét, Lesták József 51 éves vasutast. Les­ták a perronon várta a gya­logosan érkezőkét, és felszó­lította őkét, hogy menjenek be a forgalmi irodába. Mivel azok vonakodtak, megfogta egyikük karját. A férfi tilta­kozott. A vasutas erre indu­lattól elragadtatva a kezében levő vonatindító lámpával a lefogott ember arcába vá­gott, akinek orrcsontja tört az ütéstől. A bíróságon Lesták József nem ismerte el bűnösségét. Szerinte „nem ütötte meg az utast, hanem a dulakodás­tól meglendült lámpa okozta a balesetet”. A bíróság — a bizonyítékok felvétele után — nem fogadta el ezt a védeke­zést. Lesták Józsefet bűnös­nek találta és ezért öthónapi — három évre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte, nem jogerősen. A jelentkezők közül ugyanis sokan kérték, hogy osztott munkaidőben dolgozhassanak. Azóta már kialakult a törzs- gárda, és ma már majdnem annyi szerződéses munkásuk van, mint állományon kívüli. Ebben az évben — természe­tesen a gyümölcs- és zöld­ségfélék mennyiségétől , füg­gően — létszámemelés lesz. Ha pedig az idei gyümölcs- termés jó közepesnek ígérke­zik, legalább háromszáz mun­kást kívánnak foglalkoz­tatni a tavalyi százötven helyett. 'A tervben azonban létszám- emelésen kívül a megfelelő munkakörülmények biztosítá­sa is* helyet kapott. — Az idei szezon kezdeté­től új nőt és férfiöltöző, für­dő áll a dolgozók rendelkezé­sére — mondotta Dér Amb­rus, a telep vezetője. — A női fürdőkben négy, a fér- íimosdóban két zuhanyozót állítottunk be. Itt már csak a villanyboylerok bekötés van hátra. Megoldásra várt a dolgozók étkeztetése is Amennyiben igény mutatko­zik rá, központunk — válla­lati hozzájárulással — a nagykőrösi konyháról szállítja a ceglédi telepre az ebédet. — Mikor lehet munkára je lentkezni? — A szerződéses dolgozók május közepén, a földieper érésétől, az állományon kí­vüliek júniusban kezdhetik meg a munkát. Természetesen jelentkezéseket már elfoga­dunk. (cs.) OLVASÓNK ÍRJA: ígéret, az volt, de hol az ellenőr? — Örömmel olvastam a kö­zelmúltban a Ceglédi Hírlap­Túlbuzgó nyuszi Miklosovits László rajza Mini virág a kertben FRISS HAJTÄSÜ — a jövőt magokban ér­lelő —, növények zöldje a tavaszi kert. A leg­szebbek: a virágok! Szirmaik szelíd, színes harmóniájával vagy rikító vidámságával, illa­tukkal, szellőtől bókoló finomságukkal. Ked­vesek, mint a lányok, mint a nők. Őket is bé­kesség, szépség, boldogság teszi még szebbé tavasszal: a legáhítottabb szavakat a sze­mükből olvassuk ki. ök éltetik titokzatosan a jövőt és cirógató tenyerükön sokszor érzem, hogy erősek, mert a munkát is legyőzik. SZOLGÁLAT HAJNALBAN kel, fél háromkor. Nehezen ébred. Este tíz is elmúlt, mire végzett min­dennel a ház körül. Férjre, két gyerekre sok a dolog, ezt csak az tudja, akinek van! A szolgálatot a három-huszonegyessel kezdi: a cegléd—budapesti vonalon kalauz. Az állomá­son „fölszerel”. A kocsik hamar megtelnek, az övé az első három. Bóbiskoló, morgolódó munkások, álmaikat kereső emberek. Meglódul a szerelvény. Járja a pálinka sza­gú. füstös fülkéket. Nehéz munka, különösen ilyenkor. Néhány férfi pimasz megjegyzést tesz. Rájuk se néz. A második peronon ki­hajol. Jó levegő csapja meg az arcát. Még sötét van. Este kilencig tart a szolgálat. TUDÁS A mentő szirénázva robog a kórház felé. A hordágyon súlyosan sérült fiatalember. Két perc múlva a műtőasztalon fekszik. Vékony, fehér kéz. Csillogó-éles műsze­rekért nyúl. Minden mozdulata pontos. Az élet húnyó lángját élesztgeti. Drámaivá feszí­tett percekben szótlan küzdelem. Az ember tudása győz. Amikor felnéz a fiú, mosolygó női arcot lát. Mélyből fakad a sóhaj, az életét megmen­tették. — Doktornő! Köszönöm! SORSVALLALAS fekete Kezét ARCÄN MÉLY BARÄZDÄK. a kendő alól fehér haj hull a szemébe, tördeli, halkan beszél. — Szegény uram három éve beteg. Tehetet­len magával. Én látom el őt és a házat A gyerekek az ország másik végében élnek. Van egy lovunk a nagy darab kerthez, amit ma­gam művelek. Megterem ott, ami az élethez szükséges! Még jószágot is nevelek! Megcsi­nálok én mindent. Eléldegélünk így egy da­rabig. Csak az a baj, hogy ezen a télen nya­valya szökött a hátamba, kínlódom vele. SZERELEM — Tizennyolc éves vagy ... — És — boldog! — Melletted talált értelmet az életem. — A jövőnk? — A feleségem leszel. Gyerekünk lesz. — Nézz rám! Szeretlek! ANYASÁG VASÁRNAP délután. — Anyu! Hol a cipőm? — türelmetlenkedik Pista. — Adom azonnal i— nyugtatja édesenyja. — Anyukám! Kivasaltad az ingem? — lép be Feri. — Persze, itt van. — És az én nadrágom? — szól a férj. — Az is megvan. Siessetek, öltözzetek! Elkészültek. Együtt indul a két fiú és az apa a focimeccsre. Megkezdődött a szezon, így szokták. Az édesanya sokáig néz utánuk az ablak­ból. Azután foltoznivalót szed elő ás csend­ben varrogatja össze — a gondolatait. Kohlmayer Ádám ban, hogy a városi tanáos épí­tési és közlekedésügyi osztálya a csapadékos tavaszra való te­kintettel ellenőrzi az utcai ár­kokat: A lap hasábjain arról is többször szó esik, hogy mennyire szükséges lenne, ha a lakosság több gondot fordí­tana az utcák szépítésére, tisz­taságára. Sajnos, környékün­kön ellenőrrel én még nem ta­lálkoztam — de intézkedéssel sem. Már többször panaszkod­tunk mi, Vitéz utcaiak és kör­nyékbeliek a TÜZÉP-telep miatt. Ügy hat évvel ezelőtt magam tettem panaszt a mű­velődési házban egy gyűlésen. Megnyugtattak, hogy egy-két éven belül teljesen rendeződik a környékünk, legyünk türe­lemmel. Két éve ismét levél­ben panaszkodtam magam és a lakótársak nevében, mivel utcabizalmi vagyok. A városi tanács titkárságától írásbeli választ kaptam, megnyugtatót. Értesítettek, hogy a telep ve­zetőjét az ottani tárolás meg- szüntetésére utasították. Sajnos, az árok azóta ismét teli van téglával. A nagy ko­csik ebben a kis utcában egyébként is pehezen fordul­nak, kitördeltek már fiatal fá­kat, veszélyeztetik a lakóházak falát, tönkreteszik az árkokat, ígérték, hogy egyszer megszű­nik majd ez a telep. De mikor lesz az a „majd”?! Hiába ho­zatta rendbe a városi tanács a Vitéz utcát — meg lehet néz­ni, milyen lett! Hiába igyek­szünk széppé tenni mi a há­zunk táját, hiába figyelmez­tetjük a kevésbé felelősséget érző lakótársakat — a telep marad, és így minden marad a régiben. Meddig tárolhatnak még itt építőanyagot az utcán? Megemlítem még, hogy ut­cánkban gépkocsitulajdonosok is laknak, akik felsalakoztat- ták az utcarészt a kapualjuk előtt saját költségükön — de hiába, ez is tönkrement. El­keseredetten várjuk, hogy vég­re valóra váljon az a régi ígé­ret. Tisztelettel: Tóth Imre ny. MAV-főellenőr utcabizalmi SZUMÄTRA NEVŰ ballon­kabátokat szállít szovjet meg­rendelésre a Május 1. Ruha­gyár ceglédi üzeme. A hazai boltok számára június végéig több tízezer kabátot készíte­nek. Akai a mesebeli Elnyerte jutalmát a szorgalmas szabólegény Ifjúság? Oh, ezek a mai fiatalok! Csak élnek a világban, nem látnak maguk előtt célt, nem tudnak küzdeni, harcolni, csak a hajukat növesztik, meg huligánkodnak. Nincs igazuk azoknak a fel­nőtteknek akik így vélekednek az ifjúságról. Van közöttük ilyen is, ez igaz. A gyöngyha­lász sem tudja biztosan, me­lyik kagyló rejt magában igaz­gyöngyöt. Mindig akad, ame­lyikben csalódik. A tizenéve­sek között is akad. De a több­ség nem ilyen. Fontos persze, hogy kedvező hatások érjék a fiatalt, jó példát lásson, és ne nevessék ki, amikor 18 éves fejjel „szeretné megváltani a világot”. Ehelyett segítségre, támogatásra, útmutatásra van szüksége. Március 23-án Papp József harmadéves ipari tanuló és mestere, Öcsai János szabó­mester megilletődötten foglal­tak helyet a budapesti vasas­szakszervezetek székháziban. Alighogy elmondták, hogyan vegyék majd át a kitüntetést, megérkeztek a miniszterek és a „szakma kiváló tanulója” országos verseny zsűrije. Nem volt könnyű az az út, amelyen a 17 éves férfiszabó idáig jutott. Szerényen beszél, meg-megáll a tűvel. A legtöbb varrást kézzel végzi a ruhákon. Majdnem három évvel ez­előtt a Táncsics iskolában ta­lálkozott a nagy kérdőjellel, mi legyek? Szakmát szeretett volna tanulni, de nehéz volt dönteni. Édesanyja beszélte rá a szabóságra. Lelkiismerete­sen, pontosan végezte munká­ját már az első napokban. Nemsokára meghalt az édes­apja. Még fokozottabb erővel törekedett arra, hogy elsajá­títsa a szakma minden csín- ját-binját. Mestere mind na­gyobb figyelemmel tanította, hogy ha felszabadul, hasznát vegye a hároméves tanulóidő­nek. Szorgalmas volt, sokszor késő estig is tanult, hogy az iskolában se valljon szégyent. Mindig négyes tanuló volt. Nyolcadikban még sokat fut­ballozott, de mostanában arról is le kellett mondania. Inkább dolgozott, és kérdezgette a mestert, mit hogyan kell. Gon­dolta, az a legfontosabb, hogy a szakmáját jól elsajátítsa, hi­szen szüksége lesz erre önma­gának és a családnak. A tanév folyamán Nagyká- tán rendezték meg a férfisza­bók megyei versenyét. Január­ban kapta meg az értesítést, hogy teljesítménye alapján Pest megye képviseletében ő vesz részt a márciusi országos döntőn. Ezzel az ország 24 leg­jobb férfiszabó-iparianulója közé került. A nagy verseny két napig tartott. Jóska szo­katlanul nyugodt volt. örült az eddigi sikernek is. Az érté­kelés során érte csak a megle­petés: második lett az orszá­gos versenyen. Azért utaztak fel március 23-án Budapestre, hogy átve­gyék az oklevelet és a jutal­makat. Jóska emlékplakettet is kapott, egy kéthetes juta­lomnyaralást, és megengedték, hogy három hónappal koráb­ban szabaduljon. Most min­den erejével az év sikeres be­fejezéséért tanul, de terveket is sző. Szeretne leérettségizni. Különben minden beategyüt- tes műsorát megnézi Cegléden, a tv-t is nézi, szeret a Kos- suthba járni, szeret szórakoz­ni. De mértékkel. Szakít időt nemesebb időtöltésre is. így szokta meg, és ezt kívánja tő­le a környezete. Elfogadja a segítséget, a támogatást, ami eddig csak hasznára vált. Né­hány hét múlva, amikor fel­szabadul, már önmagának ál­lítja fel ezt a mércét. Reméljük, nem csalódott, hogy 17 éves korára nem lett „világmegváltó”, hanem „csak” egy egyszerű, becsületes, szak­máját szerető és tudó ember. Szabó Alfréd Iskolát avattak Nyársapáton Az ünnepi beszédet dr. Bencsik Mihály tartotta. Foto: Ottohál Régóta vártáit ezt a napot a nyársapáti pedagógusok és a gyerekek: április 4-én ünne­pélyesen felavatták, átadták rendeltetésének az új, emele­tes, négytantermes iskolát. A I jól felszerelt oktatási intéz- j ményben fizikai előadóte­rem, szertárak, politechni­kai oktatáshoz alkalmas tan­termek és úttörőszoba ka­pott helyet. Szolgálati lakás is tartozik az új iskolához. Az ünnepségre Nyársapáira érkezett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács vb-elnök- helyettese, Hargitai Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, vala­mint a ceglédi járási tanács és nártbizottság képviselői. Az ünnepi beszédet dr. Bencsik Mihály járási tanácselnök tar­totta. Az új iskola nagyon sokat jelent Nyársapát életében. Végre lehetőség nyílt igy ar­ra, hogy a tanyai iskola fel­sőtagozatosai megfelelő körül­mények között tanulhassa­nak. A nyársapátiak 80 ezer forintnyi társadalmi munká­val segítették az iskola gépe­sítését. Községi erővel oldot­ták meg az iskola vízellátá­sát. Ki hol nyaral ? A KISZ Ceglédi Városi Bi­zottságán április 15-ig jelent­kezhetnek azok a fiatalok, akik szívesen vesznek részt július elején egy 11 napos varsó—kolobrzegi EXFRESS- társasutazáson. Egy másik cso­port nyolcnapos NDK-beli út­ra indulhat, Berlint, Drezdát és Auet látogatják. Bővebb felvilágosítást a KlSZ-bizott- ságon kaphatnak az érdeklő­dők. Száll az illatár! Szinte „literszámra” vásá­rolták az ünnepek előtt Ceg­léden a locsolásra szánt köl­niket. A legtöbben a virág- illatúakat keresték, szokás szerint gyöngyvirág-, török­szegfű-, rózsa- és a kéknár- ciszillat volt a legkelendőbb.

Next

/
Thumbnails
Contents