Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-29 / 96. szám

« fHI jfccrsi ^Mirkm 1969. ÁPRILIS 29., KEDD Kiváló minőségű árut készítenek exportra és belföldre Híradás a szocialista munka szövetkezetéből Az 1961-es év fordulópont volt a Vecsési Fehérnemű Ktsz életében. Az akkor 40 tagot és két alkalmazottat számláló szövetkezet vezetésével Regös Lászlót bízták meg. A tagság bizalommal fogadta az új el­nököt. Az azóta eltelt évek egyenletes fejlődést hoztak. Hogy hol állnak most, azt hí­ven tükrözik az 1968-as év mérlegbeszámolói. Érdemes néhány eredményt feljegyezni. Az egész elmúlt évben zök­kenőmentesen, folyamatosan dolgoztak, munkabérkiesés nem volt. A szocialista brigádok munkaversenyében a sza­bászat 116 ezer, a többi brigád 8 ezer forint értékű aprókellék-anyagot taka­rított meg, ami tetemesen növelte a nye­reséget. Az újonnan beállított négy '„interloch” gép a tervezett három százalék helyett hat százalékkal növelte a termelé­kenységet. Munkahibából nem volt selejt. Munkájuk minősé­gét fémjelzi a budapesti őszi vásáron megszerzett második díj. A piac keresi a Vecsési Fehérnemű Ktsz kis soro­zatú, különleges fazonú és alapanyagú áruit. Nem győzik az érdeklődőket kielégíteni. Az export mellett mind több áru kerül a hazai üzletekbe. Nemrég is olyan igénybejelentést kaptak, amely meghaladja kapacitásukat. A központi üzem, a vecsési és nagykőrösi bedolgozórészlegek mellé beszervezték Tápiószelét és környékét is. Szociális—kommunális ellá­tottságuk megyeszerte elisme­rést vált ki. Öltöző, fürdő, ebédlő és barátságos műhelyek vannak itt. Tavaly szociális segély cí­mén hat és fél ezer forintot fizettek ki. Egész éven át pre­mizáltak, jutalmaztak, az 1969-es évre pedig két­százalékos munkabéreme­lést terveztek. — Most kamatozott az, hogy a szövetkezet már évekkel ez­előtt olyan ingeket gyártott, amelyek versenyképesek, ke­resettek voltak. A szövetkezet húsznapi munkabérnek megfelelő nye­reségrészesedést fizetett ki. Fekete Gizella CEGLED Sorakoznak az aranykeresők Kísérő az ara ujjún A múlt héten Cegléden so­kan várakoztak a nyitásra az óra- és ékszerbolt ajtaja előtt. A látvány nem volt szokatlan, hisz emlékezünk még az „ezüstlázra”. Most azonban az aranykeresők várakoztak tü­Május elseje! Két testvérnép ölelkezett Egy eszméért lelkesedett Szovjet és magyar vér árán Összedőlt az aranybálvány Belekerült a lomtárba A világ bámulatára Sokszázezer élő, s halott Harcolta ki azt a napot, Amely ma ránkszórja a fényt A Szabad Május Elsejét! Misik János népköltő Abonyi siker - Debrecenben Szombathelytől Hajdúbö­szörményig, Miskolctól Szege­dig az ország száz zeneiskolá­jából a legjobb 20 ifjúsági ze­nekar utazott Debrecenbe — az országban először — tudá­sát összemérni. A bíráló bizottság elnöke Sándor Frigyes karnagy volt. Az abonyi Bihari János Zene­iskola 24 tagú együttesének legöregebb tagja 17, a legfia­talabb 11 éves volt. Huszti Jó­zsef tanár vezetésével remekül megállták helyüket, pedig nem volt könnyű dolguk. Nagy múl­tú együttesekkel, a pécsi, a sze­gedi, a hatvani és a 100 éves soproni állami zeneiskola nö­vendékeivel kerültek szembe. De ahogy felhangzott Purcell: „The virtuos Wife” című szvit­ből az induló és a menüett, va­lamint Gárdonyi Zoltán: „Ma­! gyár szvit”-j ének harmadik- í negyedik tétele, úgy parancsolt I figyelmet nagyvonalú játélcá- | val a fesztivál meglepetése — áz abonyi együttes. Az ünnepély záró hangver­senyén az első három között kiválóan szerepeltek. Sándor Frigyes elnök értékelésében kiemelte: „Megdöbbentő volt az a frappáns zenekari hang­zás, a tisztaság és a dinamikai árnyaltság, amely az abonyi zenekar műsorát jellemezte.” Dicsérte még a dallamformá­lást, amely összekapcsolódott a műsorszámok kitűnő megvá­lasztásával. A siker és az elismerés egy­aránt köszönhető Huszti Jó­zsef karmesternek, a gyerme­kek és a szülők áldozatkészsé­gének és kitartásának. relmesen. — Pedig nem kelle­ne sorbaállni érte, mert a vit­rinben sok szép aranygyűrű, lánc, és egyéb ékszer csillog. — Miért hát ez a sorbanál- lás? — Mert a széles karikagyű­rű a divat — mondja Andó Antalné, a bolt vezetője. — Nem mindig kapunk belőle eleget. — Veszik-e még a vőlegé­nyek a karikagyűrű mellé a „kísérő” köves vagy pecsét­gyűrűt? — Még a kispénzű férjjelöl­tek is ápolják ezt a költséges hagyományt. Ritkán kerül a karikagyűrű enélkül az ara ujjára. — Tart-e még az ezüstfelvá­sárlás? — A3 forintos grammon­ként! felvásárlási láz egy idő­ben 2 forintra csökkent, most újabban 2,50-ért vesszük grammját. A régi ezüst ötpen­gős grammja 1 forint 50 fillér. Sokkal kevesebb az eladó, mint az „ezüstláz” idején volt. Most inkább azok hozzák, akik annak idején nem akartak megválni a családi örökségtől, de — meggondolták magukat, így került hozzánk egy na­gyon szép, antik ezüst fűszer- tartó-sorozat. Ez, úgy hisszük, nem az olvasztóba, hanem va­lamelyik múzeumba kerül. (cs.) A KASTÉLY 1883-ban Túrán épült Ybl Miklós tervei sze­rint. A megrendelő Schoszbcrger báró volt, aki gabonaspeku­lációval alapozta meg vagyonát. A hatalmas kastélyban a Schoszberger család lakott mindaddig, amíg a történelem vi­hara helyére nem tette a dolgokat. Ma a kastély iskola, s az ódon folyosók, termek s a szép park hangos a gyerekzsivajtól. (Foto: Urban) ,Repülőzsüri" Nagykátán Jutalmazott: a takarítónő a ruhatáros A „repülőzsüri” péntek este — a héten már a második al­kalommal! — ismét villámel­lenőrzésre indult. Az elnök tisztét ezúttal Borbély Tibor, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának helyettes ve­zetője töltötte be. Ez a villám- látogatás nem hozott szeren­csét a nagykátai népművelők­nek. A nagykátai Bartók Béla Művelődési Központnak igaz­gatója, művészeti előadója, gazdasági vezetője, gondnpk- nője, takarítónője és ruhatáro­sa van. Ennek ellenére ezen az estén az „ügyelet” a ruhatá­rosra hárult. Rajta és takarí­tónőn kívül mindössze néhány gyerek tartózkodott a ragyo­góan tiszta és korszerűen fel­szerelt művelődési központban, amelynek ajtaját erre az esté­re akár be is csukhatták volna. Vajon miért? A zsűri a tisztaságért és a rendért Czine Lászlóné takarí­tónőnek és Czine László ruha­tárosnak háromszáz-háromszáz forint jutalmat adott. Miért kevés a glukonon? A cukorbetegek ezrei hóna pok óta hiába keresik az üz­letekben édesítőszerüket, a glukonont. A szilárd szorbitot, amelynek kereskedelmi neve a glukonon, a Péti Nitrogén­műveik állítja elő. A gyárban elmondották, hogy az évi ezer tonna termelésből a hazai ke­reskedelem csupán 160 tonnát rendelt. A gyár azonban a je­lenlegi mennyiségnek • 2—3- szorosát is biztosítani tudná, ha a kereskedelem igényelné. .4 Gólyatragédia Gólyatragédia történt a Hortobágyon. A csárdaépület kéményének fészkét -néhány hete foglalta el a gólyapár, amelyet a múlt esztendőben sok turista kapott lencsevég­re. A minap a pusztán tavaszi vihar vonult át esővel, dör­géssel, villámlással. A villám a fészekben levő egyik gólyát agyonsújtotta. A fészekkereső gólyák közül egy újdonsült pár kiűzte a fészekből az öz­vegy gólyát, amely most egye­dül kóborol a pusztán, amíg párra talál. Felrobbant a házikazán Vasárnap Tápióságon Arany János utcai lakásának ud­varán házilag készített kazán­ján dolgozott Lukács Lajos 38 éves segédmunkás. Az enge­dély nélkül használt készü­lékkel gőzt fejlesztett, amivel motorkerékpárok és biciklik gumijait akarta megjavítani. Munka közben a kazán Lu­kács közelében hirtelen fel­robbant. A segédmunkást életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. CSUZIMA Tirpák porták A tervszerű városépítés és -rendezés következtében roha­mosan pusztulnak Nyíregyhá­za népi építészeti emlékei. Fo­kozatosan eltűnnek azok a tir­pák porták is, amelyek csak Nyíregyházán találhatók és, amelyek a népcsoport sajátos építészeti hagyományait őr­zik. A tirpák házak vertfalból készültek, felső részén az úgy­nevezett csonkakontyos, desz- kaoromfalas megoldásokat al­kalmazták, az épületet náddal r ERTESITES A sérüli gépjárművek kárának gyors rendezéséi szolgálva ügyfeleink szíves tudomására hozzuk, hogy első esetben MÁJUS 8-AN és azt követően MINDEN HÉTEN CSÜTÖRTÖKÖN A BALESETET SZENVEDETT rare r- r GÉPJÁRMÜVEK SZEMLÉJÉT Budapestről kihelyezett kárszakértőnkkel CEGLÉDEN AZ EÖTVÖS TÉREN (Ócskapiac) 10-től 14 óráig tartjuk. Irt szemlére kerülnek mind a kötelező, az állami vállalatok önkéntes szavatossági, mind az állami és magán casco-biztosítás hatálya alá tartozó baleset folytán sérült mozgásképes gépjárművek a ceglédi, a monori, a nagykátai járás, valamint Cegléd és Nagykőrös város területéről. Kérjük ügyfeleinket, hogy a szemlehelyre történt megérkezésüket a ceglédi járási fiókunk (Cegléd, Kossuth tér 1.) irodájában bejelenteni szíveskedjenek. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy a gépjármű-káresetek írásos bejelentése továbbra is az eddigi gyakorlatnak megfelelően Budapest XIX., Vöröshadsereg u. 105. sz. alatt történik. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA fedték. A keskeny pitvarba építették a szabad kéményt és a „kutká”-1, azaz a bogrács elhelyezésére alkalmas kiskat- lant. Mielőtt még végleg eltűnné­nek ezek a porták, dr. Erdész Sándor, a nyíregyházi Jósa András Múzeum tudományos munkatársa lefényképezte a legérdekesebb portákat, fel­szereléseit, s azokról részletes környezet és építési leírások­kal tanulmányt készített. A legjellegzetesebb portákból egyet a sóstói falumúzeumba telepítenek. Gördülő itató Speciális gépeket készít kis szériában vagy egyedi gyártás­sal a Szentendrei Erdészeti, Fa- és Vegyesipari Vállalat. Kí­sérleti stádiumban van most a Fejér megyei Mezőfalva „XXI. Kongresszus Tsz”-ének újítá­sa, a marhaitató pótkocsi. A tsz szakemberei szerint a nyá­ri rekkenő melegben, amikor több kilométernyire kell hajta­ni a gulyát itatásra, nagy a tej- és súlyveszteség. Ezért egy pótkocsira 3 ezer literes tar­tályt szereltek fel önitatókkal ellátva. Ezt reggel kiviszik a legelőre, s a marhák akkor ihatnak, amikor kedvük szoty- tyan rá. A kísérletek azt mu­tatják, hogy a tejhozam és a súlygyarapodás ugrásszerűen megnőtt. A gyár vállalná a gyártást, de nincs kereslet, mert a tsz-ek nem tudnak a rendkívül nagy értékű újdon­ságról. 1944. április 29-én, 25 éve halt meg Alekszej Szilics No­vikov Priboj szovjetorosz író, Kisparaszt szülők gyermeke. Katonai szolgálati idejét a haditengerészetnél töltötte. A Csuzima sziget melletti tenge­ri csatában, 1905-ben a japá­nok fogságába esett. 1907-től hét esztendeig a kereskedelmi flotta matróza volt. Még a ha­difogságban kezdett irogatni. A csuzimai ütközetről írt első műveit a cenzúra lefoglalta. Ugyanez lett a sorsa „Tenge­részelbeszélések” című köte­tének, melyhez Maxim Goki) írt bevezetőt. Irodalmi műkö­dése az orosz proletárforrada­lom győzelme után bontako­zott ki teljességében. Munkál — kevés kivétellel — tárgyu­kat a tengerészek életéből me­rítik. Legismertebb, hazája határain túl is ismert és nép­szerű könyve, a „Csuzima”, 1941-ben Állami díjat nyert. E regényében ragyogóan jel­lemzett írói képekben rajzolta meg a cári admirálisok korlá­toltságát, az elárult orosz nép fiainak bátor hősiességét. Egy tiszta erkölcsű férfiú Belefutottam Poszméhbe, s újságolja, hogy most váltotta ki az erkölcsi bizonyítványát. Ezen meglepődöm, s mon­dom — de hiszen téged tavaly • üzérkedésért elítéltek. — Tévedsz, rosszul hallot­tad. Csak úgy volt, hogy el­ítélnek, de sikerült a mostoha­öcsémre kenni a bulit. — S az most ül? Poszméh csodálkozik a kér­désen. — Miért ne ülne? Az üzér­kedés büntetendő cselekmény. Így aztán együtt élhetek a fe­leségével. Elképedek. — De hiszen neked már van feleséged. A Lujza, ha jól emlékszem a nevére. Bólint. — Jól emlékszel, de elza­vartam, mert amikor rajtaka­pott a házmester névéi, irtó pa­taiját csapott. — Zűrös nő volt, mi? Poszméh siralmasan vonag­Tó arca világossá teszi, hogy zűrös nő volt. — Rémesen. Már egy pofon után úgy üvöltött, mintha nyúznák, és milyen töréke­nyek voltak a csontjai. Nagyon meg kellett nézni, hova ütök. — S a gyerekeid? Mi van a Pistával, Lacival, Sanyival? A háromszoros családapa felkapja a fejét. — Sanyinak Sanyi volt a neve? Nem Feri? Látod, már nem is emlékszem, hogy hív­ták a harmadikat. Széthurcol­ták őket a rokonok, de állító­lag megvannak. Némi éllel régi szenvedélye iránt érdeklődöm. — Még mindig annyit iszol? A múltkor láttam, mikor a mentő vitt a kijózanítóba. Poszméh kijózanodva, sértő­dötten válaszol. — Láttál, s hagytad, hogy elhurcoljanak. Valamit makogtam. — Te eszméletlen voltál, és izé, vagy két rendőr vigyázott rád. Már szinte dühöngött. — Na és? Elzavartad volna őket és hazaviszel ölben. így meg fizethettem vagy hány százast. Kevésbé kínos témára terel­tem a szót. — Most hol dolgozol? — Most nem dolgozom se­hol, de azért állományban va­gyok, hogy ha igazoltatnak, ne legyen cvikli. Kapcsoltam. — A, biztos azért kellett az erkölcsi bizonyítvány, mert akarsz valamit kezdeni. Hümmögött. — Hát persze. S el se hi­szed, milyen jó érzés volt az erkölcsi bizonyítványt kézhez kapni. Fenntartás nélkül helyesel­tem. — Ja. Elvezni, hogy maku­látlan vagy, tiszta, büntetlen előéletű stb. Nem felelt, hanem nagyot ugrott. Már futtában kiáltotta vissza. — Hű, pucolok, a sarkon most fordult be Demeter. Két éve lógok neki egy ezressel, most éppen van nálam pénz, még képes volna kirugdosni belőlem a dohányt. Nagy S. József

Next

/
Thumbnails
Contents