Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

rcanr iiEcret s^Cú*hsp 1969. ÁPRILIS 28., SZOMBAT illést tartott a's Elnöki Wanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Módosította a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíj - biztosításáról szóló törvény- erejű rendeletét, megszüntette a kisiparosok korábbi nyug­díjbiztosításának egyes kö­töttségeit. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Miniszterta­Májusi tábor Május elején gazdag prog­ramot ígér az országjáró diá­koknak a KISZ Pest megyei Bizottsága: 3-án és 4-én két­napos táborozáson vesznek részt a fiatalok. Szombaton reggel 6 órakor kezdődik a munka, ekkor építik fel a tábort és a tábomyitó után akadályverseny, majd este tábortűz és végül tánc követ­kezik. Másnap reggel zenés ébresztő lesz, később lövé­szet és rókavadászat, majd kihirdetik az iskolák közti verseny eredményeit. SZERKESSZEN VELÜNK! Víz... Víz... Víz... Ezerforintos „Szerkesszen velünk!” ötletpályázatunkra sorsolásra érdemesítő levelet küldött be Fejős László Nagykátáról. Nemcsak Gödöllő örvend a hőforrásnak, de Tóalmás is. Pár hónapja a községtől nem messze hatalmas fúrótor­nyot állítottak fel a fúróvállalat dolgozói. A község lakói izgalommal figyelték, olaj lesz vagy víz. Víz lett, még­hozzá 45 fokos. Az új kút a rét kellős közepére kis tavat varázsolt. A tanács strandot kíván építeni ide, a gyerekek pedig már most is boldogan gázolnak térdig a tavacská­ban. Mi Tóalmáson öröm, az Nagykátán üröm. Itt ugyanis több mint egy esztendeje az állomáshoz közel szintén fúr­ni kezdtek, de tán még most is fúrnak, ha meg nem álltak. Félő, hogy átfúrják a földet, ám se olaj, se víz, pedig na­gyon kellene. A községnek ugyan van egy strandja, de túl hideg a vize. Irigykednek kissé a boldog gödöllőiekre és tóalmásiakra. Víz... víz... víz... Késik az állatok kihajtása... nácsot, hogy a törvényerejű rendelet végrehajtására vo­natkozó kormányrendeletet adjon ki. , Az Elnöki Tanács az igaz­ságügyminiszter javaslatára egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. KERTÉSZVETÉLKEDŐ ötszáz fiatal kertész, tech­nikumi, szakközépiskolai és szakmunkástanuló nevezett be a Kertészet és Szőlészet című szaklap által meghirdetett or­szágos vetélkedőre. Az eddigi fordulók alapján tizen jutot­tak a döntőbe, ök mérik ösz- sze ma délután négy órai kez­dettel erejüket Budapesten, a Technika Házában. A fiatalo­kat külföldi utazásokkal, mo­torkerékpárral és más értékes díjakkal jutalmazzák. A nyil­vános döntőt kertészkörökben nagy érdeklődés előzi meg. SZMT-ülés A szakszervezet: társadalmi kontroll Hogyan hajtották végre Pest megyében a szakszervezetek XXI. kongresszusának hatá­rozatait? — erről tárgyalt csü­törtökön a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának el­nöksége. Megvitatták a vá­lasztások tapasztalatait és a tanácsi vállalatok ez évi mun­káját, a termelékenység ala­kulását. Nőtt a, szakszervezetek sze­repe, a vállalatok egyre in­kább támaszkodnak vélemé­nyükre, javaslataikra. A tár­sadalmi kontroll funkcióját kezdik betölteni, igaz, sok he­lyütt még bátortalanság, kri­tikátlanság tapasztalható. A Kiváló a MÁVAUT ® 1 esztendő 19 millió utas ® Csuklós-panoráma emeletes busz Kiváló lett a budapesti MÁVAUT. A „kiváló vállalat” cím elnyerését tegnap ünne­pelték. Hogy miért kapták az elismerést, nyilván sok száz­ezer utast érdekel, hiszen napi vagy időszakos utazásával összefügg. Hidasi György vezérigazgató munkatársunknak így foglalta össze: — Eléggé közismert, hogy számtalan csuklós autóbuszt építettünk, beállítva a régi, kevesebb utast szállító helyett. Ezzel kedvezőbb feltételeket Nemes fajtók a mezőnyben 111 MINTÁVAL JELENTKEZTEK A MEGYEI BORVERSENYRE vétójoggal ritkán élnek — sok esetben akkor sem, ha tör­vényellenességről van szó. In­kább a megegyezésekre, komp­romisszumokra hajlanak. Nem mindenütt tisztázták, kit mi­lyen jog illet meg, milyen esetekben lehet vétózni. Az elnökség elemezte a szakszervezetek sokrétű mun­káját és megállapította, hogy a kongresszuson meghatáro­zott feladatoknak jórészt ele­get tettek. Pénteken az SZMT plénuma ült össze. Palotás Ká­roly megyei titkár referátuma alapján megvitatták az agitá- ciós és propagandamunka helyzetét. teremtettünk a korábbinál! Jól tudják ezt többek között azok, akik a Dunakanyarban, utaznaik. Sikerültek a panorá­majárművek, amelyek vá­rosnézésre, fellegvárt utazásra egyaránt használhatunk. Az elmúlt esztendő különlegessége volt az autóközlekedési ve­zérigazgatóság által szorgalma­zott és általunk épített emele­tes busz. Mindezek mellett számunkra a legfontosabb, hogy régi és új távolsági, — hazai — és külföldi járataink mellett, a rengeteg bejárót nap mint nap elszállíthattuk Pest megyében. Az évi mérleg: 19 millió utas, s ami a MÁVAUT-nál dolgozók számára fontos, 30 százalékkal több volt a nyere­ség, mint tavaly. T. Gy. Hány éves Dánszentmiklós tanácselnö­kével, Petrovics Istvánnal, községe nevezetességeiről be­szélgetünk. — Van nekünk még százesz­tendősünk is a faluban —köz­li, és kérésünkre el is kalauzol bennünket özvegy Molnár Mi- hályné Szőke Mária házába. Az öreg néni unoteamenye, Kol­ler Andrásné, épp az udvaron tesz-vesz, és mindjárt meg­mondja, hogy a nagymama meg odabent a konyhában 'mo­sogat. De a reggeli edényeket, mire belépünk, már eltiszto­gatta, és a tűzhely körül matat, mert az ebédfőzés sem eshet meg nélküle. — Még az udvart is felsepri reggelente — beszéli róla Kol- lerné, és dicséri, milyen szor­gos anyóka férje nagyszülője. Az öreg néni pedig felmutatja a botját, mondván, hogy lába egyre nehezebb, lépést is nehe­zen tesz már anélkül, mert hogy: — Ebben a decemberben, I6-án, leszek százéves. — Aztán hogyan telnek nap­jai? — Leginkább reggel nyolc­kor kelek, akkor reggelizem. Szalonnát, kolbászt, mikor mi van, ha marad a vacsorából valami, azt is megeszem. A rokonok dicsérik jó étvá­gyát és reggeltől estig meg nem szűnő, lankadatlan szor­galmát. — Az uram bátyja itt szol­gált a tanyán, ő mondta neki, hogy „Te, Miska, dolgozik itt náluk egy lány, azt próbáld megszerezni, mert úgy kivágja a rendet, akárcsak én”. Ez igaz is volt. Kiálltam én a versenyt, akármelyik férfiemberrel. El­jött az uram, összeházasod­tunk, aztán ideszegődött őis. Hat gyermekük lett, három Eány, három fiú, egy lány meg egy fiú még él, a többit elte­mette. Férjét is, harminc esz­tendővel ezelőtt. Kaszát for­gató nagy erejű kezét pedjg a köszvény göcsörtössé tette. — Jártam ón is iskolába, két hétig Irsán a kántorhoz, akkor ott laktam a nagy­apámnál. Egyszer bejött az anyám és ahogy elment, utá­na szöktem, de csak úgy egy- szál ruhában, pedig nagyon hideg volt. Messzire járt már a falutól, amikor észrevett az anyám, levette a berliner­kendőjét, belebugyolált, úgy vitt haza. Sohase felejtem el. Az iskolából pedig végkép­pen kimaradt. — Azért mégis tudtam ol­vasni, kibetűztem magam­nak. Egyedül tanultam én meg a betűket, de most már minek? Nem látok. Hályog nőtt a szemén. Uno­kamenye meg előszedi a ke­resztlevelét, abban az áll, hogy 1873. december 2-án született és 3-án tartották keresztvíz alá. Tévedett a pap! Itt mindenki tudja, hogy idén töltöm be a századik évet. Az irsai plébánia öreg anyakönyvében azonban a nagyanyó ? bejegyzés azonos a kereszt- levél adataival. Előtte meg utána minden rubrikában dátum szerint sorakoznak, akiket abban az évben előbb, vagy utóbb keresztelt meg a pap. Utólagos bejegyzés le­hetetlen, az azonban mind- denesetré elgondolkoztató, hogy egynapos csecsemőt 9— 10 kilométer messzeségből akármilyen vastag pokrócba csavarva és esetleg szeké­ren, december hidegében el­vittek a templomba. Olyan jámborak voltak? Vagy a pap resteilte beírni, hogy plé­bániája területén négyéves kereszteletlen gyerek akadt? S születése napjául miért 2-át jegyezte be, amikor az anyó ismételt kérdésre is csak azt hajtogatja előttünk, hogy 16-án látta meg a nap­világot? Akár mint is volt, ki tudná most, száz, vagy ki­lencvenhat év távlatából a bizonyságot? Akik megmond­hatnák, hol vannak már? Viszont olyat is ki látott, akármilyen korú nőben, aki nem hogy fiatalítja, de ha csu­pán négy esztendővel, mégis öregít! magát. így hát, ha egyszer Molnárné Szőke Má­ria nénénk százesztendősnek mondja a korát, higgyük el neki. Akármi is áll a kereszt- levélben, ide, vagy oda négy rövid esztendő, ugyan mit szá­mít egy hosszú évszázadban? Szokoly Endre (Foto: Gárdos) Toldi Miklós erős ember hí­rében állott, ezért nevezték el róla a váci kompóriást. Az azonban úgylátszik nemcsak erős, hanem makacs is, hiszen tavaly óta hiába unszolják, eddig a hatósági próbákon mindig megbukott. Igaz — és ez mentő körülmény — ez a Dunán az első önjáró komp, melyen 60 tonna kelhet rövid vízi útra. Az elmúlt hetekben ismét el­lenőrzések: terhelési, szilárd­A népi hagyomány április 24-hez, György napjához iga­zította az állatkihajtást, bár a naptári időszak régebben sem volt mindig mérvadó. Az idei tavasz tovább gyarapítja sági, elektromos és navigációs próbák kezdődtek. Hogy mi az eredmény? Erről beszéltünk Perényi Istvánnal, a Pest me­gyei Kishajózási Vállalat igazgatójával és Ferdinánd Lászlóval, a MAHART-vezér- igazgatóság KPM hajózási osz­tályvezetőjével. Ferdinánd: Mi is már jó párszor kiszálltunk Vácra. A hatósági próbák azonban min­dig negatív döntésre vezettek. Most vagyunk túl a harmadik hatósági próba nagy részén és elmondhatom: kisebb módosí­tásokkal a komptest üzembe helyezhető. Perényi: Mi csak hibátlanul vesszük át. Reméljük, a jövő hónap­ban erre is sor kerül s ak­kor indulhat a komp. Ferdinánd: A kikötő építé­sénél mutatkoztak kisebb hi­bák. A szigeti oldalon levő dombot le kell „faragniuk”, a városi oldalon védőfalat kell építeni, hogy szélben is biz­tonságban közlekedhessen a „Toldi”. A feljáróknál szoká­sos peremkiképzés ide nem szükséges, sőt a próbák folya­mán kiderült, akadályozza is a forgalmat. Ha a kompra ne­hezebb jármű akar felmenni, akkor a bejáró zsámolyhidat ki kell egészíteni. Azonban ezek csak kisebb hibák, a „Toldi” akár a jövő héten útnak indulhat a két part kö­zött és az előbb felsorolt mun­kákat 1 hónap alatt elvégez­hetik a két kikötőben. Addig a váci oldalra egy kisebb ha­jót kell állítani ütközőnek, hogy a lendületben a komp ki ne futhasson a partra. T. E. a kivételes évek sorát: a ké­sei kitavaszodás miatt áp­rilis végén nem eléggé fejlett a gyeptakaró. A legtöbb vidé­ken olyan sovány még a fű, hogy a mezőgazdászok nem is indították a gulyát. Félő ugyanis, hogy a gyenge gye­pet tönkretennék az állatok, ami később, az újrasarjadás idején már nagy hátrányt je­lenthet. A hazai mezőgazdaság je­lenleg 1,5 millió holdnyi le­gelőterületet tart számon, kö­rülbelül 250—270 ezer hold a korábbi években intenzív kezelésben részesült, nagy műtrágyaadagokat kapott és így állattartó képessége több­szörösére nőtt. A legelőterületre idén hoz­závetőleg egymillió szarvas- marhát hajtanak majd ki. Terjeszkedik az ország leg­nagyobb összefüggő szelíd- gesztenyése : új erdőrészeket telepítenek a mecseki Zengő­csúcs déli lejtőire. A XXI. század számára ültetik eze­ket a fákat a pécsváradi Dó­zsa Tsz tagjai, hiszen a lassan fejlődő, sokáig élő gesztenyefák majd csak száz év múlva for­dulnak teljes termőre. Most mintegy másfélezer fia­tal facsemete kerül az ősi szelidgesztenyés mellé, amely­nek legöregebb példányai öt­száz évet értek meg. Jelenleg több mint ötezer gesztenyefa díszük a Zengő oldalában. A megkezdődött és 1975-ig tar­tó rekonstrukció során megháromszorozódik a ter­mő fák száma és akkor ez lesz Közép-Európa egyik legnagyobb gesztenyeter­mő körzete. A termelőszövetkezet részé ről mindenesetre önzetlen munkaprogram ez, hiszen a Május 6-án Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeum ro­mán termében kerül sor a Pest megyei borok hagyomá­nyos vetélkedőjére. Mint a most lezárult jelentkezés alap­ján megállapítható, előrelát­hatóan 111 mintából rangso­rolja majd a zsűri a legjobba­kat. Dr. Patay Árpád megyei kertészeti felügyelő tájékozta­tása szerint a legtöbb bort — számszerint ötvenötöt — a 24 szőlő-bortermelő közös gaz­daság küldi a versenyre. Az állami, a pince- és tangazda­ságok 45 bormintával képvi­selik magukat. Az egyéni és a háztáji termelők közül heten 11 borfajtával jelentkeztek. Ott lesz a vetélkedőn a már többszörös díjat szerzett új- hartyáni Üj Élet Szakszövet­kezet öt borfajtája, a dán- szentmiklósi Micsurin ugyan­csak öt mintája, vagy a rác­kevei Árpád Tsz négy bora. Az idei verseny legfőbb jel­lemvonása: a nemes borfajták most elültetett fák gyümöl­csét a ma élő szövetkezeti gazdák gyermekei és unokái élvezik majd. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Riadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 313-100, 142-330. Gépíró szobák: 343-100 280, illetve 343-100/413 Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet tiető bármely postahivatalnál a kézbesítőknél, a posta hirlapüzle teiben és a Posta Központi Híriat Irodánál (Bp. V.. József nádor tér l. sz.). Előfizetési díj I hónapra 20 forint. tömeges megjelenése. Olasz rizling, hárslevelű, szürkeba­rát, vagy a kertészeti egyetem szigetcsépi kékfrankosa tar­kítja a mezőnyt. Érdekesség, hogy a 111 borminta közül mindössze egyetlen vörös bor vesz részt a vetélkedőn. Meg­van rá a remény, hogy a Pest megyei borok — miután ismét nagy területek fordul­tak a múlt évben termőre — tovább öregbítik az alföldi borvidék jó hírnevét, s a leg­jobbak ott lesznek az országos versenyen is. Férfinap — papucs nélkül! „Abban a pillanatban, amint a váci FORTE-gyár kultúrter­mének ajtajában a „férfi”, a teremtés koronája megjelent, fürge női kezek egy kicsiny papucsot tűztek a mellére. Ka­pott a gyárvezető, a műsze­rész, a segédmunkás, a mér­nök és a portás, beosztásától függetlenül, •.. csak férfi le­gyen.” Vácott 1968-ban ilyen „ünne­pi külsőségek” között tartották meg a FÉRFIAK NAPJÁT. És idén?... A tegnapi ünnepsé­gen ugyan nem papucsot, nem is, mint régebben morc kandú­rokat, hanem csini-babákat kaptak a „koronát” már régen nem viselők. És még mit? A váci FORTE-gyárban a nő­tanács által tartott férfinapon a nők megvendégelték a férje­ket, a leendő férjeket és a volt férjeket. A nők szerint ugyan­is a férfiak csak ilyen csopor­tokba sorolhatók. A műsort Tihanyi Emőné írta, a sörrel, borral s jó falatokkal fűszere­zett vendéglátást pedig, vala­mint az éjszakába nyúló szó­rakozást, táncot a nők „finan­szírozták”, művelték és mű­veltették. Van egy olyan érzésem, Vá­cott már — mi férfiak —­egyenjogúak lettünk. — sz—d — Kőolaj a sarkvidéken? A szovjet geológusok a Je­ges-tenger medrében meg­kezdték kőolaj és földgáz utá­ni kutatásaikat. A szakembe­rek feltételezik, hogy a sark­vidéken nagy kőolajlelőhelyek rejlenek. MEGSZŰNT A FÜSTSZŰRÖS CIGARETTA HIANYA Korlátlan mennyiségben kapható a Plovdiv K I VÁ L Ó MINŐSÉGŰ BOLGÁR füstszűrös cigaretta. Egy csomagban 20 db, ára 4,40 Ft. Próbák és kikötőgond Májusban üzembe áll a váci önjáró? ZENGŐ A jövő század gesztenyése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents