Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ,Napatmoszféra"-vizsgá!at • • ' Ot nap — húsz rakéta XIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ÁRA 80 FTLLÉII 1969. ÁPRILIS 26., SZOMBAT Válság Libanonban Látogatás egy rádióelektronikai kiállításon Mint Moszkvában közölték, a KGST ülésszakának pénteki ülésén szakszerű elvtársi szel­lemben folytatták a napiren­den szereplő kérdések megvi­tatását. Ezek a kérdések a KGST-hez tartozó országok gazdasági együttműködésének továb­bi fejlesztésével függnek össze. A következő ülést április 26- án tartják. A közlemény elmondja, pénteken, a nap első felében a kommunista és munkáspár­tok vezetői és a kormányfők — akik részt vesznek az ülés­szakon — az egyik moszkvai tudo­mányos kutatóintézetben megtekintettek egy rádió­elektronikai kiállítást. Todor Zsivkov, Kádár Já­nos, Fock Jenő, Walter Ulb­richt, Willi Stoph, Jumzsagijn Cedenball, Wladyslaw Gomul- ka, Józef Cyrankiewicz, Ni- colae Ceausescu, Ion Ghe- orghe Maurer, Gustav Husdk és Oldrich Cemik társaságá­ban Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Nyikolaj Pod- gornij és más szovjet vezetők is megjelentek a kiállításon. Tanuló1 ifjúmunkások Az iparban és a mezőgaz­daságban majdnem 15 ezer ifjúsági szocialista brigád mű­ködik, az idősebbekkel kö­zös brigádokban pedig 330 ezer fiatal dolgozik. Szocia­lista vállalásaikban nagy szerep jut a tanulásnak, ön­képzésnek. Tízezrek vesznek részt a szakmai továbbkép­zésben, más tízezrek politi­kai vagy ismeretterjesztő elő­adásokat hallgatnak, ismét mások általános iskolákba, gimnáziumokba, techniku­mokba járnak, sőt főisko­lákra, egyetemekre iratkoz­tak be. Az üzemen belüli önképzés szép eredményeket, fokozatos fejlődést mutat, az iskolai oktatás körül azon­ban az utóbbi időben nincs minden rendjén. Az elmúlt években, de különösen ta­valy jelentősen csökkent az állami iskolai oktatásban részt vevők száma. Szóvá kell tenni ezt a je­lenséget, mert nem csupán a továbbtanulás iránti csök­kenő érdeklődés található mögötte, hanem gyakran va­lamiféle rosszul, vagy hi­básan értelmezett vállalati érdekeltség is. Magam is tu­dok néhány ezzel kapcsolatos példát. Egyik vasipari üzem­ből három fiatal techni­kumba akart jelentkezni, de a vállalati javaslatot nem kap­ták meg. így hangzott az el­utasító érv: „Nem mehetnek, mert ha elvégzik a techni­kumot, azomial követelőzni kezdenek, hogy képességeik­nek megfelelő munkakört ad­junk”. (Csupán megjegyzem, hogy a korukhoz képest ma­gas fokú szakmai felkészült­séggel rendelkező ifjúmunká­sok hamarosan kileptek és olyan vállalatnál helyezked­tek el, ahol a tanulási hoz­zájárulást megkapták.) Az előbbihez hasonló érv egyéb­ként gyakori az üzemekben, még olyan helyeken is, ahol alacsony az általános szak­mai képzettség és már most, de még inkább néhány év múlva, feltétlenül szükségük lenne nagyobb műveltséggel és szakmai ismeretekkel ren­delkező művezetőkre, tech­nikusokra, szakmunkásokra. Az előbbivel összefügg egy másik jelenség, és erről is ok panaszt hallottunk a fia­taloktól. Az iskolai jelentke­zéshez megadják ugyan a hozzájárulást, de tanulás köz­ben már nem kapnak segíí- ságet, vagy ösztönzést. Né­hány éve még állami előírá­sok határozták meg a köte­lező tanulmányi szabadságo­kat és egyéb kedvezménye­ket. Ez most a vállalatok ha­táskörébe került és a ta­nulmányi kedvezményeket a kollektív szerződésekben kell rögzíteni. Jó néhány vállalati kollektív szerződést átlapoz­tam, de kevésben találtam utalást a tanulmányi szabad­ságra és az oktatás más formájú segítésére. Nem rit­ka az olyan eset sem — er­ről is esti iskolásoktól hal­lottam —, hogy a műszak- beosztásnál nem számolnak velük, sőt ha szóvá teszik ezt, goromba elutasítást kap­nak: „Csak nem gondolják, hogy kivételezünk azért, mert főnökök akarnak len­ni?” Nem lehet szó nélkül el­menni az ilyen jelenségek mellett. Nem lehet letörni a munkásfiatalok tanulási vá­gyát. A jelentkezés megaka­dályozásával, vagy a segítés megtagadásával nem lehet megoldani a munkaerő-prob­lémát, mint ahogy néhány vállalatnál ezt gondolják. Sőt, éppen az első eset bizonyí­totta, ha valaki nagyon akar­ja, más vállalatnál megta­lálhatja a továbbtanulás le­hetőségét. Igaz, a munkásfiatalok ta­nulási igényei nem elégít­hetők ki mindig. A felszaba­dulás utáni években érthető volt minden hasonló kérés támogatása, elsősorban társa­dalompolitikai okokból. Harc volt ez is a korábbi társa­dalmi igazságtalanság meg­szüntetése érdekében. A kapi­talizmusban a tanulásból ki­zárt tehetséges fiataloknak lehetőséget kellett nyújtani a műveltség megszerzéséhez. A szocializmus építésének kez­deti időszakában ez törvény- szerű volt. Azóta azonban eltelt 25 év, és a mai tovább­tanulás igényeit már mind­inkább azok a követeimé nyék határozzák meg, ame­lyet a tudományos és tech nikai színvonal nagyarányú fejlődése kíván. Szűklátókörűségre vall a fiatal munkások szakmai fej­lődését szolgáló iskolai okta­tás akadályozása. Az üze­meknek a következő évek ben még inkább érdekük lesz a termelékenység növelése, a munka jobb szervezése, a kiváló minőségű termékek gyártása és ehhez nem nél­külözhetik a jól felkészült szakembereket, művelt szak­munkásokat. Nekik legalább annyira érdekük a jogos és reális tanulási igény kielégí­tése és támogatása, mint az iskolába jelentkező ifjúmun­kásoknak. Kovács András Válság tört ki Libanonban, a hírügynökségek egybehang­zó jelentése szerint jóval na­gyobb, mint a januári — a bejrúti repülőtér ellen inté­zett izraeli támadás idején tá­madt krízis. Olyan súlyos vál­ság, amilyenre 1958 óta nem volt példa az országban. Rasid Karami kormányel­nök levonta a konzekven­ciákat: benyújtotta le­mondását Helou államel­nöknek. Lemondását csaknem hat órán át tartó, parázs parlamenti vi­ta előzte meg: rendkívüli ülésre hívták össze az ország- gyűlést. Karami itt nyíltan megmondta: „Legyünk őszin­ték. Libanon két táborra osz­lott. Az egyik azt állítja, hogy a palesztinai kommandók li­banoni területről is hajtsanak végre akciókat, bármi legyen is annak a következménye. A másik tábor ellenzi ezt az ál­láspontot”. A másik tábort ugyanis kevésbé érdekli a „Palesztina felszabadítása” célkitűzés, az Al Fatah jelsza­va. Sokkal inkább foglalkoztat­ja az, hogy a gerillacselek­mények fokozódása újabb iz­raeli megtorlásokat vonhat maga után, Libanon háborús tűzfészekké válhat — és ez nagy anyagi veszteséget je­lenthet. Mert Libanon virágzó kereskedelmi központ és ren­geteg turista keresi fel, s az idegenforgalom szintén busás devizajövedelmet hoz. Ha (Folytatás a 2. oldalon.) A Kiállításokat Kivitelező Vállalat készíti a május 1-i de­korációkat és a Dózsa György tér, valamint a dísztribün de­korációit. Az addigi gyakorlat­tól eltérően ez évben először a vállalat a Fővárosi Tanács segítségével 5—6 óra alatt dí­szíti fel a fővárost, zászlókkal és dekorációkkal. (Május 1. fővárosi esemé­nyeiről tudósításunk a 3. ol­dalon.) 587 milliós: nyereség Növekszik a tsz-ek jövedelme Ülést tartott a Pest megyei Tanács A Pest megyei Tanács VB. a közelmúltban vitatta meg a tsz-ek tavalyi munkáját, s hallgatta meg a gazdasági eredményekről szóló értéke­lést. Tegnap a megye parla­mentje, a megyei tanácsülés ismerkedett meg a beszámoló­val. Az elhangzottak nyomán örömmel állapíthatták meg, hogy az elmúlt esztendőben az állami felvásárlás mellett erősödött a tsz-ek közvetlen értékesítő tevékenysége. Kétszázötvenegy árusító­helyükön 219 millió forin­tos forgalmat bonyolítot­tak le. De több árut adtak el a közü- leteknek is, ami a jövedelem növelése mellett javítja a la­kosság ellátását. Mindezek eredménye, hogy a szövetke­zetek bruttó jövedelme 35%­Megkezdte tanácskozását a magyarországi szlovákok kongresszusa A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének IV. országos kongresszusa pénteken megkezdte tanácsko­zását a Néphadsereg Központi Klubjában. Hazánk szlovák lakosságá­nak képviseletében 170 küldött volt jelen a kong­resszuson. Az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria az MSZMP KB tagja, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője, Baráti József a Hazafias Népfront országos ta­nácsának titkára és dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Mi­nisztérium nemzetiségi osztá­lyának vezetője. Az elnök megnyitója után Bielek György a szövetség fő­titkára a két kongresszus kö­(Folytatás a 2. oldalon.) kai emelkedett. A mezőgazda- sági tevékenység és a vállalat- szerű gazdálkodás egyaránt gyarapította a bevételt Ugyancsak örömmel vették tudomásul, hogy az elkészített mérleg szerint a termelőszö­vetkezetek nyeresége megha­ladja az 580 milliót és csak néhány gazdaság zárt veszte­séggel. Az új gazdasági mechaniz­mus előnyeit még fokozottab­ban kell kamatoztatni, több együttműködési meg­állapodás megkötésére kell törekedni. Mindenekelőtt a területi szö­vetség közreműködésével. Végső soron: több terméket kell juttatni közvetlenül a fo­gyasztónak. A téma előadója dr. Pénzes János vb-elnökhelyettes volt A megjelent tanács vb-tagok között láttuk Jámbor Miklóst, a Pest megyei Pártbizottság titkárát is. Az ülés keretében került sor egy új végrehajtó bizott­sági tag eskütételére. Pogány Miklós, az OTP megyei igaz­gatója lépett ezzel a vb-tagok sorába. Bemutatták a megyei tanács új igazgatási osztályve­zetőjét, dr. Lapusnyik András személyében. Több interpellá­ciót nyújtottak be, amelyek közül megemlítjük a gödöl­lőiek kérelmét egy strand épí­tésére. A válasz egyelőre nem ígérhetett semmit, hiszen erre a beruházásra legko­rábban a következő 5 éves terv során kerülhet sor, de elismerték annak fontossá­gát, hogy a most feltört gyógyvizet értékesíteni kell. A nagykátai járás egyik peda­gógusa érdekében is interpel­láltak kérve, hogy részére a kedvezményes pedagógusla- kás-építkezéshez adjanak le­hetőséget. A válaszból kide­rült, hogy a befutott nyolc nagykátai kérés közül négyet teljesíthettek, s ahogy mód lesz rá, igyekeznek segíteni a többi pedagógusnak is. Né­hány kisebb jelentőségű elő­terjesztés elfogadásával végét ért a megyei tanács április 25-i ülése. A „napatmoszféra” prog­ram keretében a Szovjetunió­ban húsz rakétát bocsátottak fel. A kísérletsorozat célja az volt, hogy az atmoszféra vala­mennyi rétegében vizsgálják azokat a változásokat, amelyek a Nap kromoszférikus fellob- banásai által előidézett mágne­ses viharok során mennek vég­be. öt napon keresztül kétféle típusú meteorológiai rakétákat bocsátottak, fel 100, illetve 200 kilométer magasságba. A geo­fizika történetében ez volt az eddigi legnagyobb kutatási program ezen a területen. Eredményeképpen nagy jelen­tőségű tudományos anyagot si­került összegyűjteni. Előkészületek május Folytatta munkáját a KGST ülésszak

Next

/
Thumbnails
Contents