Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

raai MKf» « ^/Cárltw I960. ÁPRILIS 25., PÉNTEK Egyetemes és nemzeti tapasztalatok A Tanácsköztársaság jogpolitikája és jogalkotása 1969 — a Magyar Tanács- köztársaság félévszázados ju­bileumának esztendeje. Az öt­ven év előtti százharminchá­rom nap nemzeti történelmünk dicsőséges szakasza, amely­nek emlékezete a mához, mai életünkhöz is szól; tanulságai­val előremutat és figyelmez­tet; a jubiuleumi ünnepség és programsorozat eseményei fel­idézik és összegezik az 1919-es történelmet. Az ELTE állam- és jogtudományi karán meg­rendezett ülésszak nem csu­pán egyik eseménye volt en­nek a programnak, hanem — a Tanácsköztársaság államát és jogát illetően — tudomá­nyos áttekintést és értékelést adott. A tudományos ülésszak egyik igen értékes előadását dr. Samu Mihály tanszékveze­tő egyetemi tanár tartotta meg „A Magyar Tanácsköztársaság jogpolitikája és jogalkotása" címmel. Tanácshatalom — népszuverenitás Bevezetőjében rövid törté­nelmi áttekintést adott, s meg­állapította, hogy a proletár­diktatúra kikiáltása új, forra­dalmi hatalom megszületését jelentette és új, szocialista ál­lamszervezet és jogrendszer kiépítését vonta maga után. Elmondotta, hogy a szocialista államszervezet előfeltételei már a polgári demokratikus forradalom folyamatában meg­jelentek: több helyen létre­jöttek a tanácsok, amelyek a proletárdiktatúra kikiáltása után az államszervezet alapin­tézményeivé váltak. Az új ál­lamhatalom leglényegesebb vonása az volt, hogy a burzsoá államhatalmat szétzúzta, a ré­gi uralkodó osztály minden erőszakszervével együtt. Leg­főbb szervezeti sajátossága az Volt, hogy megszűnt a bur­zsoá államrendre jellemző ta­gozódás, s kinyilvánították: a törvényhoz, a végrehajtó és a bírói hatalom egymástól nem független, hanem a tanácsok keretében folyik minden álla­mi tevékenység. Az ideiglenes alkotmány első paragrafusa kimondta: „A munkás-, kato­na- és földművestanácsokban a dolgozó nép hozza a törvé­nyeket, hajtja végre azokat és bíráskodik azok megszegői fe­lett. A tanácshatalom — hang­súlyozta az előadó — a nép­szuverenitás kifejezése isi volt, mert benne megnyilvánultak a nép egységes hatalomgyakor­lásának követelményei. A for­radalmi kormányzótanács rö­videsen el is rendelte a vá­lasztások megtartását — a népakarat kifejezése céljából. A Tanácsok Országos Gyűlése áltál elfogadott alkotmány alapján pádig a népszuvereni­tás, azaz: a proletárdemokrácia ervényesítése végett építette ki népképviseleti szerveit, a ta­nácsokat. Az új államépítés el­sődleges törekvése volt a bü­rokrácia felszámolása. A bü­rokrácia elleni küzdelem leg­főbb eszközét és módszerét abban látták, hogy a lakosság legszélesebb tömegeit közvet­lenül bekapcsolták az állami tevékenységbe. A lakosság részvétele az állami ügyek in­tézésében a proletárdiktatúra ama vonását fejezte ki, hogy ez a hatalom nem a kisebbség diktatúrája, hanem a proleta­riátus demokráciája. Az új ál­lamszervezet pozitív irányú fejlődést mutatott. Az előre­haladás megmutatkozott abban is, hogy a tanácsszervek sike­resen oldották meg az adott időszak legfőbb feladatait, eredményes tevékenységet vé­geztek a kulturális nevelés, a gazdasági szervezés és a szo­ciális ellátás területén. Jogalkotás és jogrendszer Dr. Samu Mihály ezután a szocialista államfejlődéshez szorosan kapcsolódé jogalkotói tevékenységről, az új jogrend­szer kialakulásáról beszélt. Hangsúlyozta: az új szocialis­ta jogrendszer kialakítása a Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi jelentőségű ered­ményei közé tartozik. A Ta­nácsköztársaság legfőbb gaz­dasági, politikai, kulturális és szociális vívmányai, eredmé­nyei jogi formában kerültek rögzítésre, s a kormányzati te­vékenység jelentékeny részét képezte a jogalkotói munka. A Magyar Tanácsköztársaság rö­vid , idejű fennáilása alatt az új jogrendszer kiépítése terén jelentékeny eredményeket ért el. Ez elsősorban abból követ­kezett, hogy a magyar társa­dalom jogi kulturáltsága elég magas szinten állt; emellett hozzájárult az, hogy a demok­ratikus jogászok, a haladó cé­lokat követő jogi szakemberek a Tanácsköztársaságban lát­ták bevezethetőnek és meg­valósíthatónak azokat a jogin­tézményeket, amelyeket az úri Magyarország vezetői és poli­tikusai megakadályoztak. A Tanácsköztársaság jogalkotá­sának vezetői kielégítették a demokratikus törekvéseket, s a kommunista, szocialista jo­gászok mellett igyekeztek megnyerni a szocialista célok­nak a haladó polgári demok­ratikus jogászokat :s. A jog­alkotó tevékenység egyik cél­ja magának az új jogrend­szernek a kiépítése volt; a másik cél: a jogi dokumentu­mokkal propagandát fejtsenek ki, azokkal is mozgósítsák a dolgozókat a szocialista fejlő­dés eredményeinek továbbfej­lesztésére. A szocialista jog ez utóbbi sajátosságát Lenin is nagy nyomatékkai hangsú­lyozta. % A jogalkotásban a szocia­lista célok kielégítése példa­mutatóan modern és demokra­tikus módszerrel történt. A jogintézmények körültekintő és tudományos kialakításának igényét fejezte ki az a törek­vés, hogy a jogalkotó szervek figyelemmel kísérjék a rende­letek hatását, s ezért utasítot­ták az alsóbb szerveket: ad­janak jelentést arról, hogy a ■kiadott rendeletek beváltak-e, hogy a későbbiekben tökéle­tes, a gyakorlatban kipróbált, ellenőrzőt jogrendszert épít­hessenek ki. Ebből az elkép­zelésből fakadt az az intézke­dés is, hogy a forradalmi tör­vényszékek kötelesek voltak határozataik egy példányát az Igazságügyi Népbiztossághoz eljuttatni. Az a tény pedig, hogy a jogszolgáltató tevé­kenységbe a laikus elemeket is bevonták, a szocialista jog­fejlődés demokratizmusának megnyilvánulásaként értékel­hető. Humanizmus és közéleti tisztaság A szocialista jogfejlődésre általánosan jellemző huma­nizmussal foglalkozott ezután az előadó. Mint elmondotta: az igazságszolgáltatás koncep­ciója még nem alakult ki tel­jesen, de bizonyos sajátossá­gai már megjelentek. Ezek kö­zül kiemelhető, hogy az ítélke­zéseknél a társadalmi körül­ményeket maximálisan szem előtt tartották; tekintettel vol­tak a múlt rendszer emberi viszonyokat eltorzító adottsá­gaira: a személyek egészség- ügyi bajait és nevelési fogya­tékosságait figyelembe vették; a megtévedt gyermekeket nem üldözték, hanem segítették. Ehhez kapcsolódik a Tanács- köztársaság átgondolt, szociá­lis törvényhozása a fiatalok nevelésével, a gyermekvéde­lemmel, a munkaképtelenek, rokkantak és az idősek védel­mével kapcsolatban. A közéleti tisztaság biztosí­tása a Tanácsköztársaság jog­alkotásának lényeges sajátos­ságai közé tartozott. Ennek ér­dekében több intézkedést hoz­tak, s ezek között szerepelt a Szövetséges Központi Intéző Bizottság I. számú rendelete, amelynek 1. paragrafusa ki­mondta: „A kommunizmus er­kölcse az egyéni érdeknek az önfeláldozásig menő háttérbe szorítását követeli a proletár közérdek szolgálatában azok­tól, akikre a munkásság bi­zalma a tanácshatalom gya­korlását bízta.” A proletárál­[ lám lesújt „azokra, akik a közhatalommal kicsinyes, egyéni érdekből visszaélnek”. Az eredmények hasznosítása Az előadó ezután megálla­pította, hogy a Magyar Ta­nácsköztársaság állam- és jog­fejlődésének tapasztalataira mind a nemzetközi munkás- mozgalom, mind pedig a ma­gyar szocialista fejlődés épít. Ezek a tapasztalatok nemcsak nemzeti, hanem egyetemes sa­játosságokkal rendelkeznek. Az általános vonósok megmutat­koznak a régi államszervezet szétzúzásával, új szervek ki­építésével, a lakosság széles ■tömegeinek az állami tevé­kenységbe való bevonásával kapcsolatban; a törvényhozó- végrehajtó-bírói hatalom egy­ségével; a közvetlen és képvi­seleti demokrácia összeegyez­tetésével; a szocialista forra­dalom vívmányainak katonai és jogi védelmével összefüg­gésben. Egyetemes érvényű tapasztalatnak lehet azt is mi­nősíteni, hogy a szocialista jogalkotásban a dolgozókat el­sősorban érdeklő problémákat kell kifejezni, közöttük olya­nokat, mint a nemzetiségi jo­gok, mint a földkérdés rende­zése, mint a munkásságnak a gazdasági irányításban való részvételi problémája, a had­sereg fegyelmének biztosítása stb. Mindezek mellett a ma­gyar nemzeti 'fejlődés szem­pontjából is levonható néhány következtetés az állam- és jog­fejlődéssel kapcsolatban, hi­szen ma is probléma a bürök' rácia elleni küzdelem, továb­bá a lakosság aktivitásának, politikai érdeklődésének foko­zása, vagy az államszervezés olyan elveinek érvényesítése, mint a közvetlen és képvise­leti demokrácia, a területi és termelési elv összekapcsolása, vagy a Visszahívási jog érvé­nyesítése. Végül a Tanácsköztársaság állam- és jogfejlődésével kap­csolatos további tudományos kutatások és vizsgálatok fon­tosságáról beszélt az előadó. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy az első magyar proletár- állam jogi eredményeinek hasznosítása nemcsak a jog­tudomány számára követel­mény, hanem a joggyakorlat számára is. Dr. D. F. SZÉNSAV PÉTRŐL IS A Péti Nitrogénművek bő­vítése során felépült új szin­tézis üzemnél melléktermék­ként széndioxid keletkezik. Az ország szénsavhiányára való tekintettel a Péti Nitro­génművek műszaki kollektí­vája elhatározta, hogy a feles­leges széndioxidot tisztítva a lakosság részére értékesíti. A gyár területén meglevő anya­gokból egy szénsavtisztító be­rendezést és töltőállomást épí­tenek, ahol naponta 15 tonna szénsavat tudnak palackozni Az új üzem május végétől már rendszeresen szállít szén savat az élelmiszeripar szá­mára. Ötös névadó Tegnap, a csepeli Csillag la■= kótelepen a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dolgo­zói öt csecsemő tiszteletére rendeztek ünnepséget. Százan jöttek össze az ötös névadóra. A tíz fiatal szülő közül kilen­cen dolgoznak a vállalatnál és négy házaspár lakik KlSZ-la- kásban. Az ünnepség végén a PÁÉV, a KISZ és a szakszer­vezet ajándékokkal kedveske­dett a fiatal szülőknek. Pásztorok- Szent György napján A pásztorok hagyományos tavaszi ünnepén —, csütörtö­kön, Szent György napján — rendezték meg a baranyai ju­hászok találkozóját. Az idei, sorrendben immár hatodik juhásznap színhelye, a Szen- tegáti Állami Gazdaság volt, amely a legutóbbi országos mezőgazdasági kiállításon el­nyerte a juhtenyésztés nagy­díját. A tanácskozáson beje­lentették, most van tíz éve annak, hogy számottevő mér­tékben megindult a juhex- port Magyarországról. A kez­deti ötezer darab helyett ta­valy már csaknem hétszáz­ezer vágójuhot szállítottunk külföldre. Az idén exportra kerülő juhok száma — előre­láthatóan — megközelíti a há­romnegyed milliót. Emlékek, műemlékek Jugoszláviai úti jegyzetekből alagutak, kút. a 93 méter mély Tulajdonképpen nem is ju­goszláviai, hanem vajdasági útijegyzetekről van szó. A Vajdaság (Vojvodina) auto­nóm tartomány, fővárosa Új­vidék. Területének (21.500 négyzetkilométer) lakossága mintegy kétmilliónyi. Ennek 55 százaléka szerb, a többi kü­lönböző nemzetiségű, első­sorban magyar. A Vajdaság alkotja — az északnyugati, ljubljanai, valamint a zág­rábi résszel együtt — az or­szág fejlettebb területét. Min­den rögéhez szabadságharcok legendái fűződnek. Szabadság- harcoké, amelyeket a hős szerb nép folytatott szülő­földjéért, hazájáért. Ez a magyarázata annak, hogy az utazó, minden városban, lép­ten-nyomon emlékművekkel, ’ Elhagyva a várat, rövid au- múzeumokkal találkozik. tózás után A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ A KÖZPONTI TELEPHELYRE; esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD KÜLSZOLGÁLAT OS MUNKÁRA; kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha van. A szállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint. A béren felül 500 FT KÜLSZOLGALATI ATALANYT. az alföldi munkahelyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de próbaidő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképző tanfolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS: a vállalat Munkaügyi osztályán (Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83.) vidéken a munkahelyek vezetőinél. Újvidék (Novisad), Vojvodina főváro­sa, sok mindenről nevezetes. Régi kulturális központ, év- századpsmúljn-a- vissza. A város oldalán hömpölyög a Duna, amely a Tiszát és a Drávát itt már magában fog­lalja. A Duna jobb partja felett emelkedik a híres Pé- tervárad évszázados falaival. Közvetlen közelében vonul el a híres Fruska Gora domb­vidék. A szerbek nagyon büsz­kék erre, nemzeti parkká nyilvánították egy részét. S joggal büszkék reá: Hitler so­sem tudta meghódítani. Új­vidéken nyaralt 1905 nya­rán a nagy Albert Einstein. A ház, amelyben lakott, most is áll. Utunk dón át a nagy Duna-hí­a híres pelrovaradini erőd felé vezetett. Pétervárad óriási városépítmény, Kö- zép-Európa legnagyobbjai kö­zé tartozik. Múltjának tör­ténete a római időkig vezet vissza. Minden évszázad ne­vezetesebbé tette. A XVI. szá­zad elején az óriási túlerő­vel támadó török sereg kezé­re jutott. A XVII. század vé­gén azonban osztrákok foglal­ták el, s ekkor új, nagy épít­kezések színhelye lett, a híres Vauban francia építész ter­vei szerint építkeztek. Ké­sőbb az osztrákoknak fonto- I sabb volt Belgrád, ennek várát építették hát tovább míg Pétervárad hadászati szempontból háttérbe szorult Ennek ellenére a péterváradi erődnek a további századok­ban is nagy szerepe volt, kü­lönösen a szerbeknek a tö­rök hódítással szembeni küz­delmeiben. A magyar szabad­ságharc idején, 1848/49-ben egy Kiss nevű parancsnok ve­zetése alatt harcolt a vár az osztrák seregek ellen, s végig ellenállott, de a világosi fegy­verletétel után újból osztrák kézre került. A jugoszlávok 1951-ben kezdték meg a vár­nak műemlékként való res­taurálását. Az egykori tiszti laktanyák most múzeumok és nemzetközi szállodák. A vár ma is a Vajdaság- egyik leg­hatalmasabb műemléke. Sok hősnek, s a kényszer- munka számos áldozatának tragikus sorsát idézik a mé­teres falak, a kjlométernyi a Fruska Gora dombvidékhez jutunk, amely arról nevezetes, hogy a máso­dik világháborúban a hitleri fasiszta betolakodók hadai nem bírták meghódítani. A ju­goszláv partizánok minden tal­palatnyi földjét hősi küzdel­mekkel védték meg. A Fruska Gora összterülete 1800 négyzetkilométer, egy ré­sze — körülbelül 230 négyzet- kilométer — a nemzeti park­hoz tartozik, az erdő borította rész rezervátum. Békés, szelíd lankák, fiatal erdők borítják a Fruska Gorát. Sok itt a szőlő, a gyümölcsös hegyoldal. Ki is gondolná, hogy ez a békés, virágoktól tarka és illatos terület nemrég ádáz harcok színhelye volt. A mű­emlékek viszont lépten-nyo- mon emlékeztetik erre az uta­zót, mindenekelőtt a hatalmas, központi emlékszobor. A nemzeti park igazgatósága és a volt partizánok szerveze­te elhatározta, hogy megörökí­ti külön-külön minden egyes csoport, sót egyén elestének helyét is. Hatalmas kősziklát állítanak minden ilyen helyre, s a kősziklára márványtáblát helyeznek el e felirattal: Itt esett el... Néhány ilyen mű­emlékkel több helyen is talál­koztunk már. Utunk következő állomása Szabadka (Subotica) volt. Valamikor mint nagy falut könyvelték ei, a második világháború után azonban hatalmas fejlődésnek indult. Ma a Vajdaság második legnagyobb városa, széles su- gárutakkal, nagy épületekkel. Mellette fekszik a palicsi to, szép víkendházaival, gondo­zott, nagy parkjával. Sokan járnak ide sportolni vagy meg­pihenni. Néhány kilométerre! odébb a tó elmocsarasodik, s ez a rész a horgászok, halászó,- kedvenc kiránduló- és sport­helye. De a fáma arról is be­szél, hogy ezen az ingoványos, mocsaras-nádas helyen élt. rej­tőzött valamikor Rózsa Sándor és felesége A híres rablóve • zér ittlétéhez sok legenda fű­ződik. Rózsa Sándort később a bí­róság sokévi fegyházra ítélte, s ott is halt meg. A szamosúj- vári (Kolozs m ) fegyház te­metőjében alussza örök álmát. Krasznai Hedvig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents