Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

1969. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK MÁR TELEX IS DABASI TEXAS A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat dabasi üzeme most kapott telexet. — Könnyebb így. összeköt­tetésben állunk Cegléddel és Budapesttel — mondja Rózsa- vülgyi Ferenc telepvezető. Szorgos kezek szabják-varr- ják a fehér és a kék „Texas” farmerokat. — Naponta ezer darab készül itt. — A választékot is bővítet­tük. öt fazonból választhat a kereskedelem és a csomago­lás is ízlésesebb — nylonzsák­ba kerülnek a nadrágok. Jövő hónapban az export- kéréseknek tesznek eleget Az itthon is közkedvelt kordbár­sony nadrágból 50 ezer dara­bot szállítanak az NDK-nak. — A harmadik negyedévben pedig női szivacskabátokat ké­szítünk a belkereskedelemnek. Az eddig 168 emberrel dol­gozó üzem ebben az évben kö­zel 200 embert szeretne foglal­koztatni, mert sok a munka. 44 órás munkahétre azonnali belépéssel, teljesítménybérben * ALKALMAZUNK üvegező, tetőszigetelő, parkettázó, műköves, hidegburkoló, PVC, gumi; műanyagburkoló szakmunkásokat, szegecselő asztalosokat Térítés ellenében szállást, napi háromszori étkezést biztosítunk. Minden héten szabad szombat. Betanított munkásokat is alkalmazunk a fenti szakmákból. Jelentkezés: 25. sz. Állami Építőipari V. DUNAÜJVAROS, Kenyérgyár u. 1. Gondolatok a munkatermelékenységről A MUNKATERMELÉ­KENYSÉG meghatározott közgazdasági fogalom, s e te­kintetben a közgazdasági iro­dalomra utalunk. Épp ezért, itt mellőzünk minden ismer­tetést vagy elemzést. Annyit e helyütt is leszögezünk, azon­ban, hogy világos megfogal­mazása ellenére a munkater­melékenységet elég gyakran összetévesztik a munkainten­zitással vagy más, nagyobb mennyiségű terméket ered­ményező tevékenységgel. Ezért a közgazdasági iroda­lomban gyakran találkozunk a kétféle fogalom megkülön­böztetésével. (Giu bene disti- guit, bene docet, mondja a la­tin közmondás.) Témánkról szólva meg kell állapítanunk: nemcsak az egyének vagy az egyes üze­mek, vagy esetleg egy ország iparágán belül, hanem a kü­lönböző társadalmi-gazdasági rendszerek felsőbbrendűsége tekintetében is nagy jelentő­ségű a munkatermelékenység színvonala, ennek növelése. E tekintetben sohasem évül el Lenin figyelmeztetése, amely szerint valamely társadalmi rendszernek a másikkal szem­ben való felsőbbrendűségét mindenekelőtt a munkater­melékenység színvonala hatá­rozza meg. A munkatermelékenység növelésével tehát rendszerünk felsőbbrendűségét biztosítjuk. Az erre irányuló erőfeszítés­nek van tehát egy morális oldala. Ez a morális — erköl­csi vonása annál is inkább kidomborodik, mert hiszen a munkatermelékenység növe­kedése a munkaidő csökken­tését teszi lehetővé, ez pedig nagyobb szabadságot jelent NAGYOBB SZABADSÁG! — ez a dolgozó emberiség örök álma. Ennek megvalósí­tásán dolgozni, valóban dicső­ség, mégpedig olyan, amely az erkölcsi és anyagi szemponto­kat egyaránt szem előtt tárt­ig. A dolog morális oldala is nagyon fontos, de nem helyes csak ezt nézni, az anyagi ol­dala még fontosabb, hisz’ a termelésben hatalmas verseny folyik. A kapitalista gazdaság­ban ez a verseny a gyengék­nek az erősek áltál való leta- posásában nyilvánul meg, a szocializmusban pedig az erők és képességek összemérésében. A két rendszer — a kapitalis­ta és a szocialista társadalmi Traktor üzemeltetők! Több éves javítási tapasztalattal DT—54-és, DT—413-as és DT—75-ös típusú traktorok főjavítását (felújított vagy gyári új motorral) átalakítását és mindennemű javítását vállaljuk Cseretraktorként DT—413-as traktort is elfogadunk. Traktorcsere vagy javítási szerződéskötés esetén díjmentesen szállítunk. Átfutási idő 12 nap, vagy azonnali csere'. Időt, pénzt takarít meg! Új DT járóláncot komplett szerelve — árengedménnyel, felújított fődarabokat és szerkezeti egységeket raktárról azonnal szállítunk. A selejt vagy javításra alkalmas DT traktorait, fődarabjait magas áron megvásároljuk. GARANCIA, SZERVIZ! ügyintéző: Németh M., Vígh J. Telefon: 29—35, 29—89 A / / / \1(iV 1. SZ. GÉP, SZOLNOK, BESENYSZÖG1 ÚT rendszer — között a verseny nagy jelentőségű és eldöntője kizárólag a munkatermelé­kenység foka, amely egyszer­smind a két rendszer közötti felsőbbrendűségnek is az el­döntője. Ebben a versenyben általában a világpiaci árak és a világpiaci minőség dönt. Er­ről sokat mondhatnának ne­künk a külkereskedelem dol­gozó szakemberei. Ugyanez vonatkozik a szocialista orszá­gok közötti kereskedelemre, bár fokozottabb mértékben a két rendszer országai közötti kereskedelem viszonylatában. Mint ismeretes, országunk, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok, minde­nekelőtt a külkereskedelmi kapcsolatok döntő jelentősége mellett nagy súlyt fektet a nem-szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatokra, illetve a velük való külkeres­kedelemre. A MUNKATERMELÉKENY­SÉGNEK tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezői vannak. Az objektív tényezők­höz a munka tárgyi feltételei tartoznak, mint például a mo­dernebb gépek, a jó felszerelés, épület stb. A szubjektív ténye­ző magának az embernek a munkája. Ide nemcsak a testi ösztönzők tartoznak (mint pél­dául az egészségi és védőbe­rendezések stb.), s nem is a lelki (vagy erkölcsi) ösztönzők, mint például a jutalmazás, a nyilvános dicséret stb. Ide tar­toznak a gazdasági ösztönzők, mint amilyen a dolgozó szemé­lyes, anyagi érdekeltsége stb. E kétféle tényező között egyen­súlynak kell lennie. Megfigyelhettük az utóbbi időben, hogy a párt- és állami szervek, valamint a napi és szaksajtó egyre nagyobb figyel­met fordít a szubjektív ténye­zőre, ennek mielőbbi feljavítá­sára. Ez érthető is. Az üzemek ál­talában modern technikával, új gépekkel dolgoznak. Erre irányulnak az állam tekinté­lyes beruházásai. Ugyanakkor óriási jelentősé­ge van annak, hogy az új tech­nikát, a modem gépeket minél jobban felhasználják, hogy ezeknek teljesítménye minél nagyobb legyen. Ehhez viszont szükséges a jó. a képzett, az intelligens munkás, valamint a munkafolyamatnak minél jobb, minél tudományosabb meg­szervezése. RÉGI KÖZHELY: a techni­ka mit sem ér ember nélkül. Ez a közhellyé vált igazság azonban most rendkívül idő­szerű lett: megfelelő embere­ket kell a gépekhez állítani, megfelelően kell a munkafo­lyamatot megszervezni. Vonat­kozik ez mind az iparra, mind a mezőgazdaságra. Vannak-e a munkásságnak e téren különleges feladatai ? Természetesen vannak! Feladata mindenekelőtt gon­dosan, szorgalmasan, szüntele­nül tanulmányozni a napjaink­ban végbemenő tudományos­technikai forradalmat, ennek legújabb hatásait. Hisz a mun­kásosztály mindig is azért volt nagy ..., mert érdeklődött minden iránt, ami új, ami mo­dern. ami a jövőbe mutató, s mindig harcolt a régi ellen, ha az elavult vagy hátráltató volt. Ez az érdeklődés természete­sen most még fontosabb. És nemcsak szorosan, szűk szak­mai szempontból kell értel­mezni, hanem nagyvonalúan: az egyetemes kultúra kereté­ben. A dolgozóknak tehát álta­lános kultúrára is kell töre­kedniük. Jusson eszükbe az, amit az öreg königsbergi böl­cselő. Kant Immánuel, a jogá­szokra mondott: „Az a jogász, aki csak a joghoz ért. bizony szegény legény.” A mai munkásosztály azon­ban nem elégedhetik meg a tudományos-technikai forrada­lomnak csupán az ismeretével. Feladata az is, hogy az új tech­nikának a modern gépeken való alkalmazását is figyelem­mel kísérje, és adott esetben azok felhasználását saját üze­mében előmozdítsa. A ő fel­adata mindenütt és mindenkor az újat, a legújabbat igényel­ni, s minden ellen harcolni, ami megállást, elavulást je­lent. A modern, új gépekkel, felszerelésekkel lelkiismerete­sen kell bánni. Minderre az üzem munkásságának kell fel­ügyelnie, s ezt a felügyeletet, természetesen, magán kell hogy kezdje. A LELKIISMERETESSÉG mindenkor nagy szó volt, de napjainkban és épp a termelés területén döntő parancs. Ter­melésünk terén a lelkiismere­tes munkás tehet a legtöbbet. A kollektív felelősségről szóló régi jelszó: Mindenki egyért, egy mindenkiért — sohasem volt oly időszerű, mint most. Ez morális parancsnak hang­zik. Az is, de ennél több. Lel­kiismeretes munka nemcsak morális felismerés, hanem praktikus dolog, azt is mond­hatnánk, a legjobb befektetés. A munkatermelékenység nö­velése tehát elsőrendű feladata dolgozóinknak, s meggyőződé­sünk, hogy e kérdések tanul­mányozása, ami Leninnél is mindig vissza-visszatért, új, eddig talán nem is sejtett táv­latokat fog megnyitni számára. K. H. Egymillió hangszóró A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyár re-, konstrukciója során épült új hangszóróüzem végszereldéje el-, készült. Az előkészítő alkatrészgyártó részleget néhány hónap múlva adják át rendeltetésének. A tervek szerint az első félév végétől már teljes kapacitással dolgozik az üzem, és ebben az évben egymillió hangszórót gyárt. A víz surrog. Apró bukfenceket vet a köveken, megcsókolja őket, s fut tova. A partra tett székek lába be­süpped a nedves homokba. Ha meg­emelik őket, lyukacsikák maradnak ott; mint bárányok nyoma a mezőn. Élesen villant fel minden részletet, hogy utána el­tűnjön fölidézhetetlenüL Fiatalon fáradt — mondta neki a vörös hajú nő. Vagy: fárad­tan fiatal? A háta mögött, a fáktól takarva, kinyitottak egy ablakot. Csak a zajt hallotta. Ahogyan a kilincs fordul, s az üveg halkan rezonál. Részletek — mondta hangosan. Ci­garetta után nyúlt. Sercent a gyufa Részle­tek — mondta ki újra. Egy nap, egy hét, egy hónap? Mióta van itt? Mióta veszik körül fehér köpenyek, fe­hér ágyak, fehér szekrények? Fehér csempe a fürdőszobában, fehér olajfesték az illem­helyen? Fehér tányér az ebédlőiben, fehér bögre a reggelinél? A fehér is csak részlet — mondta megint. Fehér szín nincs is. Más színekből tevődik össze, s a más színek me- gintcsak részletek. Foltok a palettán, a szín­képskálán, a távcsövek üvegén. Minden csak részlet. A vörös hajú nő is. Papírból kivágott árny a fehérrel keretezett dioráma ezernyi alakja között. Amit mondott, az is csak rész­let. Néhány szó egy hosszú, hosszú, véget nem érő szövegből. Az életéből. Fiatalon fá­radt, vagy fáradtan fiatal? Csak a rend: gyógyszer, vizit, s a rendelő foteljébe süp­pedve a beszélgetések. Analízis. A szakállas doktor. Vagy a szemüveges. Kimértek, s ter­mészetellenesen nyugodtak. Mint a gépek. Mintha hallaná is, hogyan zümmögnek ben­nük az akkumulátorok. Ma délután analízis B.-vel. Biztos ott áll a naptárukban. Órákra osztva, hetekre előjegyezve, naponta egymást váltva, két műszakban. A rend. Kószálhatsz a kertben, hiszen nem vagy se ön-, se közveszélyes, csak — be­teg Kószálhatsz, fölmászhatsz a fára, senki nem szól rád, senki nem nevez bolondnak, sőt, megkérdik, jól érzed-e magad ott? Ku­korékolhatsz. Mosolyognak rád. Festhetsz ké­pet, kapsz festéket, papírt, állványt. Énekel­hetsz. Szabad vagy, szabad bármit tenned. De a rend. Vizitnél légy az ágynál. Reggelinél köszönj a nővérnek. Ebédnél ülj az asztalhoz. Vacsoránál bólints a vörös hajú nőnek. Kü­lönben sírni fog, mert nem szereted. Akkor holnap elővesz a doktor. Maga megint go­nosz — mondja. O meg bólogat rá. Gonosz? A gonoszság is csak részlet. Eles penge a du­gig tömött fegyvertárból. A szablyák, a hand- zsarök, a bozótvágó kések? A fejszék, a bal­ták? Mi mindenhez nyúlhat a gonosz? A go­nosz is részlet. Pont az emberiség térképen. Sűrűn pontozott térkép. A ’ porszemekből a szél buckákat épít, dünakat formál, s holnap máshová sodorja az egészet. Az ember-por­szem miért lenne más? Miért kapja föl mindenki a fejét, amikor mást válaszol az ember, mint amit várnak? A szemüveges doktor is. Maga még nem éhe­zett soha, ugye doktor — ezt mondta neki. Az orvos fölkapta a fejét. Addig az asztal lapját nézte, s unottan bólogatott ahhoz, ami­ről ő beszélt. Hogy az ember agyában tíz- tizenkétmilliárd neuron működik. Hát miért próbálkozik akkor a lehetetlennel, hogy akárcsak ezret is megértsen, s megrendsza- bályozzon közülük? Hatásmechanizmus. Ké­miai reakciók. Az idegtevékenység valójá­ban kémiai effektusok halmaza. Ki és miért szólhat bele, hogy másként működjenek? A doktor bólogatott. Kövér arca van, ereszkedő tokával, a rövidlátók jóságosnak tűnő tekin­tetével bújik el a szemüvege mögött. Maga még nem éhezett soha, ugye doktor — mondta, fölállt, s kiment a szobából. Másnap a főorvos a vizitkor furcsán nézett rá. A szemüveges referált neki. Kérlek tisztelettel, ez a B. — mondhatta neki — súlyosbodik. FONOTT SZÉKEK Kár érte. Koponya ez, hiszen te is tudod, kérlek, mit produkált... díjak, kitüntetése«:, külföldi konferenciák tomboló sikere... de furcsa elméletei vannak. Jó lenne kérlek, persze, csak javaslom, a te belátásodra bí­zom, emelni a gyógyszeradagot. Es esetleg — megint csak javaslom kérlek — változtatni a terápiáin. A főorvos furcsán nézett rá. Rész­let. Az emberi arc munkája fizikai és kémiai folyamatok öszegeződése. A főorvos furcsa nézése fölemésztett némi kalóriát a szervezet tökéletlen belső égésű motorjában, de egyéb­ként semmi jelentősége nincsen. Vagy mégis? Mert délután a főorvos hívta. Beszélgesse­nek. Ült a fotelban, cigarettázott. A főorvos a cigarettával kezdte. Leintette. Ezt nem ve­hetik eb Ha igen, akkor kimegy. Joga van. Nem ön- és közveszélyes. Kimehet. A fele­sége kiviszi. Hagyják a cigarettát. Jogaim csak nekem vannak — mondta a főorvosnak. Önöknek csak kötelességeik. Hogy meggyó­gyítsanak. A főorvos megint furcsán nézett rá Élvezte a zavarát. Akkor fölállt, s a fotel karfájára támaszkodva, azt mondta: Ha egy embert elém állít, aki megmondja, hol lesz a részlet egésszé, akkor meggyógyulok. De ilyen embere nincsen. Cn sem az, az orvosai sem azok. Ha lesz ilyen embere, akkor szól­jon, hivasson. Addig meg hagyjanak békén. Kiment. A folyosón ránevetett az elnehezült testű Margit nővérre. Az asszony meghök- kenten nézett rá. B. mosolyog? Nevet? Biz­tos bement a főorvoshoz. Kérem, főorvos úr, B. súlyosbodhat. Egészen rendhagyóan ... A rendhagyó: részlet. Az a bal oldali szék is rendhagyó. Balkezes ember fonhatta. Más­ként tekeredik a fonat, mint a többin. Bal­kezes fonhatta, bal oldalon áll. Véletlen. Ha átül egy másik székre, a bal oldali szék rög­tön jobbra esik. Hát ennyi az egész, ezért csak részlet, mi hol, s miként, miért áll, mo­zog, van, felröppen vagy lenull. A mozgás is részmozgások tucatjából tevődik össze. Biomechanikus rendszerekkel rendkívül jól szimulálják. Sőt, annyira jól, hogy a gép tö­kéletesebb, mint az emberi mozgás. Es ez a baj. A gép ezért tökéletlen. Mert az ember fölkészül a váratlanra. Hogy átugorjon egy pocsolyát. A gép képtelen erre. A szimulátor belegázol a pocsolyába. Mi-mindent kell beleépíteni, hogy megtanulja: megkerülje a pocsolyát. És még mindig csak megkerüli. Az ember: átlendül fölötte. A víz surrog. A bokán felül alig érő pata­kocska köveit mohák lepték el, szakálluk le­beg a vízben. A moha zöld — mondta ki han­gosan. A moha is, a zöld is: részlet. A szak­tudósok több ezer mohafajtát ismernek. És a zöld? Klorofill. Mint minden autotróf szer­vezet jellemzője, a fotoszintézis elkerülhetet­len eleme. Négyszázezer növényfaj ismere­tes. És ezeknek hány alfaja? És hányféle: zöld?! A sarjadó fű, a buxusbokor, a babér­levél, a ciklámen: mindegyik zöld, de más zöld. A székek vesszeje is zöld volt valami­kor. Áztatták, lehántották, nyers húsuk ma­radt. Megfonták. Megfonták. Ügy érezte, hogy a fonott székek most megmozdulnak. Mintha zsugorodni kezdenének. Igen, már szorítja is, amelyikben ül. A fonott szék erős. A fonott szék összeroppantja. A fák mögül mozgást hallott. Kiáltani akart. Nem tudott. A kiáltás is csak részlet. Né­hány motívum a hangfolyamatból. A neuro- nok láncain és gyűrűin ez volt az utolsó át­futó gondolatsor. A természet törvényeinek megfelelően az exitus beállta után tíz perc­cel a neuronokbán megkezdődött a kémiai bomlás. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents