Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

* «tar MFC VB I '■^Mírlav »69. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK Mi újság Európában? (Folytatás az 1. oldalról.) szállt miniszterelnök, O’Neill kapitány javaslatát, és elvben amellett döntöttek, hogy a jö­vőben meg kell adni a lakos­ságnak az „egy ember — egy szavazat” elven alapuló lehe­tőséget. Ez volt a hónapok óta foko­zódó erővel harcoló polgárjogi mozgalom fő követelése. Bi­zonyosra vehető, hogy a reak­ciós, bigott elemek Eszak-Iror- szágban — s magában a kor­mányzópártban is sokan van­nak — nem egykönnyen nyug­szanak majd bele ebbe a dön­tésbe. Várhatunk tehát még újabb drámai fordulatokat Ulsterben (ahogy Eszak-lror- szág önmagát nevezi), de bár­mi történjék is a jövőben, a belfasti kormány mai döntése jelentős lépés előre. Alátámasztotta ezt a fordu­latot a londoni parlamentbe újonnan beválasztott északír képviselőnő — mellesleg: a vi­lág legifjabb képviselője —, a 22 éves Bernadette Devlin par­lamenti „szűzbeszéde” is, ame­lyet kedden mondott el az ódon westminsteri épületben. Devlin kisasszony szakított az­zal a parlamenti hagyomány­nyal, hogy az új képviselők szűzbeszédei nem foglalkoz­hatnak „rázós” kérdésekkel, és rögtön a problémák mélyére ásott: keményen ostorozta a belfasti reakciós uralkodó ré­teg és a tőlük eddig mindig támogatást kapott Wilson-kor­mány politikáját, őket okolván — jogosan — az észak-írorszá­gi helyzet ilyetén elmérgese­dése miatt. Tovább folytatva európai körképünket, átkelve a La Manche csatornán, Párizsba érünk, ahol De Gaulle tábor­nok „a jövő szerdán elvben újra összeülünk” szavakkal búcsúzott el a szerdai minisz­tertanács részvevőitől. Elv­ben, mert közben vasárnap népszavazás lesz Franciaor­szágban, s De Gaulle kijelen­tette, hogy ha azon az „igen”- szavazatok nem győznek, ak­kor lemond. Nos, a népszava­zás kimenetele egyelőre bi­zonytalan, a közvéleménykuta­tás legutóbbi adatai semmifé­le De Gaitiie-többséget nem mutattak ki, és a nagytőkéhez közelálló Les Echos című lap szerdai vezércikke is feltűnést keltett, hangneméből és cél­zásaiból ugyanis az volt ki­vehető, hogy egyes befolyásos A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ A KÖZPONTI TELEPHELYRE: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD KOLSZOLGÁLATOS MUNKÁRA: kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. ­Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha van. A szállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint. A béren felül 500 FT KULSZOLGALATI ÁTALÁNYT, az alföldi munkahelyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de próbaidő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképző tanfolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS: a vállalat Munkaügyi osztályán (Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83.) vidéken a munkahelyek vezetőinél. Méretes női és férfiszabóságunkban O N divatlapból választja ki, M I a legújabb divat szerint készítjük el RUHÁIT műbőr, műszálas vagy gyapjúanyagokból. SZOLID ÁRAK, IGÉNYES MUNKA VÁC: Széchenyi u. 24. (egyenruha-szabóság is) Széchenyi u. 31. (férfiszabóság) Dózsa György u. 31. Haraszti Ernő u. 3. NAGYMAROS: Kossuth tér 7. (női szabóság) SZOB: Vörös Hadsereg u. Duna Környéke Ruházati Szövetkezet nagytőkés körök nem is bán­nák, ha ezúttal De Gaulle csakugyan távoznék. Olaszországban nem minisz­tertanács volt, csupán a leg­nagyobb politikai párt, a Ke­reszténydemokrata Párt veze­tősége ülésezett és olyan ha­tározatokat fogadott el, amely dicshimnuszt zeng a rendőr­ségről, s ellenzi a rendőrség fegyverviselésének akár rész­leges korlátozását is. Elgondol­koztató, sőt egyenesen felhá­borító ez a kiállás nem egé­szen két héttel a világbotrányt kiváltó battagliai brutális rendőrsortűz után. Emlékplakett 110 propagandistának (Folytatás az 1. oldalról.) pártbizottság propaganda- és művelődési osztályvezetőjének megnyitója után Barinkai Oszkárné tartott ünnepi be­szédet. — Propagandistákat kö­szöntünk ezen az évfordulón — mondotta többek között — akik tíz, vagy már ennél is több esztendeje hirdetik me­gyénkben Lenin tanításait Fiatalokat, idősebbeket, a legkülönbözőbb foglalkozá­súak közül, akiknek közös jel­lemvonásuk : olyan nyugtalan Közigazgatás, kettős irányítás nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) lönböző minisztériumok veze­tőivel, helyetteseivel és főosz­tályvezetőivel személyesen is tárgyaljanak a megye fejlesz­tésével és legégetőbb problé­máinak megoldásával kapcso­latos kérdésekről. A vb-ülés örvendetes tényként könyvelte el, hogy több miniszter személyes látogatást tett a megyé­ben. Ezután az 1031/1967. sz. MT—SZOT határozat, vala­mint a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a szakszervezetek elnöksége ál­tal kiadott irányelvek alapján a „kiváló vállalat”, illetőleg a „szocialista munka vállalata” címek és kitüntetések odaígé­réséről döntött. „Kiváló vállalat” vándorzászlót és a vele járó pénzjutalmat a Pest megyei Műanyagipari Vállalat (Soly­már) és a „Róna” Vendéglátó­ipari Vállalat (Cegléd) kapta meg. A „szocialista munka vál­lalata” vándorzászlót és a pénzjutal­mat a III. sz. Sütőipari Válla­lat (Cegléd), a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, a Nagykőrösi Város­gazdálkodási Vállalat és a Ceglédi Cipőipari Vállalat kapta meg Elismerő oklevéllel tün­tették ki a Dutnaharaszti IV. sz. Sütő­ipari Vállalatot, a Ceglédi Épí­tőipari Vállalatot, a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalatot, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalatot, vala­mint a Pest megyei Út- és Hídépítő Vállalatot. K. I. kommunisták, akik tudásukat meg akarják osztani, át sze­retnék adni másoknak is. Ezt a nyugtalanságot a ml esz­ménk, Lenin győzedelmes esz­méje táplálja. Ez a tanítás buzdította az elnyomás, a há­ború éveiben hősiességre, helytállásra a tömegek leg­jobbjait, s ez buzdít ma is jobb munkára bennünket. Ha­zánkban ma már bizonyos ér­telemben könnyű, de ugyan­akkor nehezebb is propagan­distának lenni. Könnyű, mert társadalmi rendszerünk kiáll­ta a legnehezebb próbát is, ne­héz, mert az emberi tudás nagymértékben bővül, kör­nyező világunk nyugtalanabb lett, viták és nézeteltérések feszítik a nemzetközi munkás­mozgalmat. Mégis, a bonyo­lult helyzet ellenére, Lenin tanításai alapján el tudunk igazodni a bonyolult helyzet­ben is. A marxizmus-leniniz- mus alapján gondolati rend­szerünk állandóan építhető. Mi nagyra értékeljük a pro­pagandistáit áldozatos munká­ját, tevékenységük legnagyobb dicsérete, hogy országunkban jól mennek a dolgok, me­gyénk is egészségesen fejlődik. Barinkai Oszkárné megem­lékezett Lenin születésének 99. évfordulójáról, a lenini örökségről, s beszélt a szocia­lizmus építésében a propa­gandistákra háruló további feladatokról. Végezetül a me­gyei párt-végrehajtóbizottság elismerését fejezte ki a Pest megyében dolgozó 1650 propa­gandistának, különösen pedig az ünnepségen megjelent 110 legjobbnak, akiknek a Lenin portréját ábrázoló emlékpla­kettet nyújtotta át. Csehszlovák helyzetkép Csehszlovákiában egyes, egyetemeken sztrájkok foly­nak. Illetékes politikai és ok­tatásügyi körök szerint e sztrájkok most nem keltenek olyan izgalmat, mint régeb­ben. Ennek oka, hogy a kü­lönböző diákszervezetek és főiskolák képviselőinek — az úgynevezett diákparlament­nek — nem egyértelmű a vé­leménye arról, hogy helyes-e most sztrájkolni. A sztrájk hí­veit letörte az is, hogy köze­ledésük az üzemi munkások­hoz nem járt sikerrel. A Rudé Právo megjegyzi: Nincs arról szó, hogy a főis­kolásokat kiűzzék a politikai életből, de az abban való rész­vétel szabályait be kell tarta­ni és a „párton belüli kérdé­seket a párttagoknak kell megoldaniuk”. Egyébként a jogi és az orvosi fakultásokon rendben folynak az előadások, a pozsonyi úgynevezett kis diákparlament pedig úgy dön­tött: támogatja a pártvezetést. Egyes kivételektől eltekintve az általános kép „a helyzet nyugodt, ésszerű és célszerű szemlélete”. Szerdán Pozsonyban Fran- tisek Kudrna alezredes, a csehszlovák nemzetvédelmi minisztérium szóvivője meg­cáfolta azokat a híresztelése­ket, amelyek az úgynevezett tábornoki puccsal kapcsolat­ban elterjedtek. Az ilyen ko­holmányok terjedését, terjesz­tését arra irányuló kísérletnek nevezte, amellyel meg akar­ják zavarni a hadsereg és az állam vezetésének kapcsola­tait. Hangsúlyozta: minden lé­pésről előzetesen vagy menet közben tájékoztatják a hadse­reg főparancsnokát, a kor­mányt és a CSKP Központi Bizottságát. A Hold és a biblia Űrből jött lényektől származunk? Jean Sendy francia író a tudományos fantasztikum műfajába illő, eredeti és szellemes ötletet taláU ki és fej­tett ki három könyvében. Érdemes az alábbi interjúból megismerkednünk Sendy ötleteivel — anélkül, persze, hogy túlságosan komolyan vennénk azokat. Egyébként, mint látni fogjuk, az újságíró is jó adag humorral fogta fel ezt az interjút. KÉRDÉS: Jean Sendy, ön szinte egy rögeszme rabja. Há­rom könyvet is írt ugyanarról a témáról: „Les Chaiers de Moise” (Mózes füzetei), „Les Dieux nous sont nés” (Istenek születtek nekünk) és nemrég „La Lune elé de la Bible” (A hold a biblia, kulcsa) című könyvét. Elmondhatná-e rövi­den azt, amit saját „hipotézi­sének” nevez? JEAN SENDY: Ha a bibliát Isten létével vagy nemlétével kapcsolatos előzetes gondola­tok nélkül olvassuk, és a ben­ne leírtakat teljesen szó sze­rint értelmezzük, összefüggő, logikus történetet hámozha­tunk ki belőle arról, hogy idő­számításunk előtt körülbelül 23 000 évvel űrhajósok érkez­tek a földre, akiknek leszár­mazottai ezután ismét eltávoz­tak, információkat hagyva hát­ra a következő ígérettel együtt: ha az emberek kilépnek a barbárság korából, és elérik a szellemi fejlődés magasabb fo­kát, vagyis az űrhajózás sza­kaszát, a Holdon útmutatások­ra találhatnak majd arra vo­natkozólag, hogyan folytassák erőfeszítéseiket. Hipotézisem nem képtelen­ség és nem obskurantizmus, mivel lehetővé teszi a biblia olyan interpretációját, ahogyan Schliemann interpretálta Ho­méroszt. Az Iliász és az Odüsszeia száz évvel ezelőtt még csupán szép legendának számított. Az 1822-ben született Schliemann jutott arra a gondolatra, hogy ezek az eposzok történelmi eseményekről szólhatnak. A helyszínre utazott, ásatásokat folytatott, és Homérosz szöve­gére támaszkodva megtalálta Tróját, Mükénét, amelyeket mindaddig épp olyan mitikus helynek tartottak, mint az édenkertet. KÉRDÉS: De hogyan lehet összehasonlítani az ön köny­veit Schliemann munkájával? Ö valóban megtalálta Trója helyén négy város maradvá­nyait, és feltárta a világnak a mükénéi civilizációt, ön azon­ban, úgy tudom, még nem fe­dezett fel semmiféle holdbéli civilizációt. JEAN SENDY: Természe­tes, hogy nem, de úgy olvasom a bibliát, ahogyan Schliemann olvasta Homéroszt. Bizonyára szerényebben tudom felhasz­nálni, mint Schliemann, aki maga szervezte meg az ásatá­sokat, de ha igazam lenne, ak­kor a „kinyilatkoztatott” val­lások forrásának feltárója len­nék, tehát az egész nyugati ci­vilizáció gyökerének fel tárója. Valóságos nemzetközi intéz­ménnyé válnék. KÉRDÉS: ön könyveiben is ezt a hangot használja. Soha­sem tudjuk, hogy megvetését rejti-e szavai mögé a „sötét- agyúak” iránt, akik nem fo­gadják el az ön hipotézisét, vagy azért tréfálkozik, mert at­tól tart, hogy holmi megszál­lott prófétának tekintik. JEAN SENDY: Természete­sen nem hozakodtam volna elő hipotézisemmel, ha nem volnék benne bizonyos, hogy a legközelebbi hónapokban ember száll le a Holdra. Nem zárhatom ki persze az önszug- gesztió lehetőségét. Ha a hi­potézisemmel való makacs foglalkozás paranoissá tett, nincs okom őrültségemben be­vonni olyan embereket, akik teljes bizonyosságot keresnek. Azért hangsúlyozom mindig a humoros elemeket, hogy csak olyanok olvassák el könyveimet, akik nem tévesz­tik össze az igazság keresését a bizonyosság szükségességé­vel. KÉRDÉS: ön tehát úgy vé­li, hogy a Holdon az emberek megtalálhatják majd az ön űrutasainak nyomait. De ha nem találnak semmit, meg­dönti ez az ön hipotézisét? JEAN SENDY: Egyértelmű a válasz. Ha egy évvel azután, hogy az első ember a Holdra érkezett, nem bukkannak pontosan ellenőrizhető nyo­mokra, elismerem, hogy hi­potézisem téves volt. Nem 'Siámithátürik oiyan nyomok­ra, amelyekre az ember majd tíz vagy húsz "év múlva buk­kan rá. KÉRDÉS: Miért? JEAN SENDY: Egészen egyszerű okból: azokra a bib­liai szövegekre támaszkodom, amelyek Noé bárkájával kap­csolatosak, és könyvemben ki­fejtem, hogy mennyiben kap­csolódnak ezek a szövegek össze a modern tudomány eredményeivel. Az ígéret sze­rint a jel jól látható helyen lesz, tehát fáradság nélkül meg lehet találni. Hipotézisem csak akkor iga­zolódik, ha a Holdon olyan berendezéseket találnak, ame­lyeket időszámításunk előtt nyolcezer óta nem használt senki, tehát azóta, amikor az általam említett „églakók” el­hagyták a Holdat. Elképzel­hető például, hogy csillag- vizsgálót hagytak hátra vala­melyik holdkráter tetején. KÉRDÉS: Az ön hipotézisé­ben egy gondolat alighanem inegdöb'ben-tő a hívő kereszté­nyek számára. Hipotézise sze­rint nem Isten teremtette és népesítette be a Földet, ha­nem az ön égi lakói, afféle szuper emberek, akik egy más naprendszerből érkeztek és igen fejlettek voltak termé­szettudományos téren. JEAN SENDY: Természete­sen. Csakhogy a nyugati civi­lizációhoz tartozó ember szá­mára Isten fogalma — függet­lenül attól, hogy elfogadja-e vagy elveti — a bibliából ered és semmiféle más forrásból. Nyugaton senki sem hisz Vis- nuban vagy Jupiterben, és senkinek sem jut eszébe har­colni ellenük. A nyugati civilizáció szelle­mében nevelkedett ember szá­mára „isten” az a nem anya­gi elv és kezdet, amelyből minden következik. Ez a kon­cepció az eredetiben arameus nyelven Íródott bibliai szöve­gekből ered. Mármost héber nyelven a nem anyagi elv, amely min­dennek a kezdetét jelenti, a Jahve (YHW), ez az a szó, amelynek kiejtése a zsidók számára tilos, míg az „Elo- him” szó, amelyet minden használatos biblia „istennek” fordít, többesszámban szerepel és az „égiek” szóval is fordít­ható, amit én a magam részé­ről javasolok. Nem tudom, hogy a Jahve a hívők végső akaratát, vagy a kibernetikából levezetett törvényt jelenthetett. De az előhírnök, ha léteztek, tudták ezt. Vitatkozni arról, hogy mit jelenthetett számukra az is­tenség lénye, puszta metafizi­kai fecsegés lenne, amíg az égiek létezése be nem bizo­nyosodott. KÉRDÉS: Van az ön hipo­tézisének valami reális alap­ja? JEAN SENDY: Nem tudom, van-e' isten, és ez közömbös is számomra. Létezése nem szük­ségszerű, hiszen a biblia szö­vege kétféle módon jöhetett létre. A héber hagyományőr­zők, akik a 2300 évvel ezelőtt lefordított szöveget megállapí­tották, hogy hivő emberek vol­tak és olyan formában igye­keztek megörökíteni a szöve­get, ahogyan azt hitük szerint isten diktálta Mózesnek, vagy hitetlen realisták voltak, akik a kormányzat számára megfe­lelő szöveget igyekeztek meg­örökíteni. Mindkét esetben összefüggő és logikus szöveget kellett szerkeszteniük. A belső logika az egyik olyan erény, amelyet istentől, ha létezik, meg kell követelni. Nos, ez a szöveg 15 évvel ezelőtt még tökéletesen logikát­lannak tűnt, és csak az olyan „apró módosításokkal” lehetett elfogadni, amelyek igazolták például egy olyan mindenható isten létezését, aki megengedi, hogy almakedvelő teremtmé­nye gúnyt űzzön belőle. Az egyik prófécia azonban úgy szólt, hogy minden érthe­tővé válik, mikor az ember sa­ját tevékenységével megújítja a teremtéstörténet elején leírt eseményeket. Amikor az „em­beri lélek” az oroszok által alig tíz évvel ezelőtt az űrbe indított szondában elért a Venus felhőborította felszíne fölé, beteljesült ez a megis­métlés. Ha ezzel a momen­tummal kezdjük a biblia ál­talam javasolt értelmezését, logikus olvasmánnyá válik: arról szól, hogy gyarmatosítot­ták elődeinket äz űrből jött lények, akik csak a világmin­denség törvényét tisztelték, azt a törvényt, melyet a bib­lia Jahvénak nevez. (A Magazyn Polskiból)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents