Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

/ ‘%JCti4aP 1969. ÁPRILIS 22., KEDD 5 Jehova tanúi Pest megyében (1.) Történet és — illegalitás Kezdjük egy kis történelmi áttekintéssel. A polgári Ma­gyarországon — egészen a fel- szabadulásig — két csoportra osztották a vallásfelekezete­ket: bevett vallásokra, ame­lyek különböző kiváltságokat élveztek, és elismert vallások­ra. Bevett vallásokon az úgy­nevezett történelmi egyháza­kat — római katolikus és pro­testáns — értették. A felszabadulás utáni idők e tekintetben is alapvető Vál­tozásokat hoztak: az Í947. évi XXXIII. törvénycikk kimond­ta az elismert vallásfelekeze­tek hátrányos megkülönbözte­tésének eltörlését. Államunk a szabad vallásgyakorlással egy­idejűleg valamennyi egyház­nak egyenlő jogokat biztosított működéséhez. — Megkülönböztetést azóta csak az elnevezésben alkalma­zunk — mondja Udvardy Já­nos, Pest megye egyházügyi tanácsosa. — Továbbra is fennmaradt a történelmi egy­házak elnevezése, a többi fe- lekezetet pedig a kisegyházak gyűjtőnévvel illetjük. A kis­egyházak némelyike papnevel­dét tart fenn, többnek van rendszeresen megjelenő sajtó­ja vagy évenként kibocsátott körlevele. Vezetőik és hívei­nek többsége elismerik az ál­lam és az egyházak közötti jó viszony szükségességét, támo­gatják társadalmi célkitűzé­seink megvalósítását, s tevé­kenységüket a Szabadegyhá­zak Tanácsának keretén belül fejtik ki. A kisegyházak közé tartoznak a következők! a Baptista Egyház, az Adventis­ta Egyház, a Metodista Egy­ház, az Evangéfiumi Keresz­tyének — őket szokás pün­kösdistáknak is nevezni —, az Öskeresztyén Felekezet, a Ke­resztyén Testvérgyülekezet, a Szabadkeresztyén Gyülekezet, Isten Egyháza, hz Ókatolikus Egyház, az Élő Isten Gyüleke­zete és a Nazarénus Gyüleke­zet. — A történelmi és kisegy-. házak melleit, illetve azokból kiszakadva különböző, illegá­lisan működő szektacsoportok keletkeztek, melyeknek tevé­kenységét az állam nem en­gedélyezte, s mivel alapvető hitelvükben szembekerültek fennálló törvényeinkkel, ve­lük szemben a vallási türelem nem alkalmazható. Közöttük akadnak alig nyolcvan-száz- húsz főt számláló csoportok — például a Késői esősök, a Bu­dai Zoltán-féle szakadár moz­galom, a Békefi-csoport stb. —, de vannak népesebb gyü­lekezetek is, mint például a Jehova tanúi szekta. Pest me­gyében számottevő gyüleke­zettel csak az utóbbi rendel­kezik. — Miért szekta, és miért nem kisegyház a Jehova ta­núi? Mert hitelvének alapja a fegyverfogási tilalom, a kato­nai szolgálat megtagadása. Csakhogy a Magyar Népköz- társaság alkotmányának 61. paragrafusa kimondja, hogy „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgá­rának szent kötelessége”. Az alkotmány — törvény. Aki szembehelyezkedik az alkot­mánnyal — bűntettet követ el. Ezt pedig nálunk — és a világ valamennyi jogállamá­ban — szigorúan büntetik. Ebben rejlik egyébként a szekta legfőbb társadalmi ve­szélyessége. S most valamit « magáról a szektáról. A szekta gyökéréi a múlt századba nyúlnak vissza: kü­lönböző vallási felekezetekből kiszakadt csoportokból, 1874- ben alapította Charles Russel amerikai 'presbiter és üzlet­ember. (!) Főhivatala öt esz­tendővel később, Pennsylva­nia államban alakult meg, vezetője szintén Russel lett. Ebben az időben a szekta még különböző neveken szerepéit, leggyakrabban „bibliakuta- tók”-nak emlegették. A hívek és az anyagi támogatás gyara­podása idővel lehetővé tette, hogy a főhivatalt áthelyezzék New York államba, Brooklyn- ba; ma is ez a szekta világ­központja. * A történelmi egyházak — elsősorban a római katolikus egyház — természetesen nem nézték jó szemmel az új fele- kezetet; támadták, gúnynevek­kel illették. Válaszul — 1931- bein —’ a bibliakutatók ki­mondták, hogy ezentúl a Je­hova tanúi nevet viselik. Magyarországra egy ameri- kás magyar, Dobó József zala- udvarnoki lakos hozta a szek­ta tanait, 1910 körül. Hívei az­óta megtalálhatók az ország minden részében. A szekta el­ítél minden vallást, más fele­kezetek papjait bibliahamisí­tóknak bélyegzi, saját hitelvét tekinti az egyedüli „igaz­ságnak.” A szekta tagjainak kötelességévé teszik az „igaz­ság” terjesztését, s e tevé­kenységet „harcmezei szolgá- lat”-nak nevezik. A szekta hívei a harmincas években még ószövetségi pró­féták, neveit vették fel, leg­szélsőségesebb elemei pedig el­jutottak egészen a vagyonkö­zösség és a szabadszerelem kultuszáig. Abban az időben főleg a nyírségi és a Tisza menti eldugott falvakban, ta­nyákon terjedtek a jehovista tanok, a szellemileg legelma­radottabb, legszegényebb ré­tegek között, tagjaikat tiltot­ták mindenfajta szenvedély­től, szórakozástól, „földi gyönyörtől”. Amikor az újon­nan megtért hívő kellőképpen „éretté” vált az „igazság” be­fogadására, alámerítéssel meg­keresztelték. Ezzel kezdetét vette a Jehova Isteninek való „önátadás”, amikortól a szek­ta tagjai megszűnnek e világ­nak létezni.' A felszabadulás után bekö- vetkezet politikai-gazdasági­kul turális változások a szektát is arra kényszerítették, hogy bizonyos mértékig „haladjon a korral." Ma már a Jehova tanúi is hallgathatnak rádiót, nézhet­nek mozit, színházat, televí­ziót, könyvtárat gyűjthetnek, s teljes absztinenciát sem kell fogadniuk. Továbbra is szigo­rúan számonkérik azonban a szekta szabályainak betartá­sát, s a mértékletességet. A paráznaság 'bűnéért például már országos vezetőt is ki­zártak a szektából. Igaz, hogy aki „megtér”, egy év múlva visszaveszik. A szektának nincsenek hi­vatásos papjai. Nem is lehet­nének, hiszen tevékenységét — a negyvenes évek vége óta — illegálisan fejti ki. Összejöve­telein bibliai szövegeket ol­vasnak fel, amelyeket a „gyü­lekezetszolga” — afféle pap vagy prédikátor — magyará­zatokkal kommentál. A bib­liaolvasást vallásos elmélke­dés követi, melyet az úgyne­vezett „napi szövegek” felol­vasása vezet be. A napi szövegek olyan, bib­liai idézeteken alapuló rövid prédikációk, példabeszédek, amelyeket a külföldön megje­lenő Őrtorony című, jehovista folyóiratból másolnak. Az Őr­tornyot — természetesen — hiába keresnénk az újságáru­soknál. Illegálisan csempészik be az országba, írógéppel sok­szorosítják és illegálisan ter­jesztik. E ponton kerülnek másodszor szembe a szekta tagjai törvényeinkkel. Ezt ugyanis — jogi megfogalma­zásban — illegális sajtótermék terjesztésének nevezik. Ebben is rejlik a szekta tár­sadalmi veszélyessége. Nyíri Éva (Folytatjuk) GÖDÖLLŐ A strand már nem álom? A gödöllői kastélykertben levő meleg vizű kutat hétfőn délelőtt meglátogatták a vá­ros vezetői. Érleklődtek a munkák állásáról. Örömmel értesültek arról, hogy időközben már percen­ként 850 literre növekedett a kút hozama s hőfoka 54 fokra emelkedett. Dr. Galicz Tibor, a városi tanács vb-elnöke úgy nyi­latkozott, ha a feltáró mun­kák befejeződnek s a kémiai vizsgálatok, valamint a szak- vélemény oly értelmű lesz, hogy a nyert víz fürdésre alkalmas: a tanács szívügyé­nek tekinti egy meleg vizű strand sürgős megépítését. Csiba József HÍREK+HÍRE K + HÍ REK+HÍRE] L + HÍREK +'-HÍREK 4-HÍREK + HÍ HÍREK 4-HÍRE K 4- HÍ RE K + HÍRE Í4-HÍREK RE K 4-HÉ K 4-HÍREK IK+HÍREK+HÍREK + HÍREK+HÍREK+HÍ Motor—roller karambol Lórév községben egy domb­oldalról az úttestre hajtott rollerjével az 5 éves Pavlovics Demeter, s egy motor elgázol­ta. A kisfiú életveszélyesen megsérült. Pécelen nagy sebességgel vezette motorját a 24 éves Gergely István, s felbukott az úton. Súlyosan megsérült. Kiskunlacháza határában gyorsan hajtotta motorját s elcsúszott az úton a 25 éves Péter János. A motorvezető és utasa, a 31-éves Pataki Zsig- mond, könnyebben'megsérült. M . 1969. április 22., kedd., * Csilla napja. A nap kél: 4.43, nyugszik: 18.43 óra­kor. A hold nyugszik: 0.12, kél: 7.37 órakor. Változóan felhős, a reggeli órákban párás idő, többfelé eső. Megélénkülő déli, délnyu­gati szél. A hőmérséklet emel­kedik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. Köszönet A Magyar Vöröskereszt Pest megyei bizottsága nevé­ben Német Veronika megyei titkár ezúton köszöni meg mindenkinek a megyei konfe­rencia alkalmából hozzájuk küldött jókívánságokat, üdvöz­leteket és dísztáviratokat. KISKUNLACHAZA Tízből három Az Építőipari Szállítási Vállalat 1. számú Üzemegység váci kirendeltsége FELVESZ szombat-vasárnapi üqyaleti szolqálatra nyugdíjas gépkocsivezetőket Bérezés: Havi 1000 Ft, évi 6000 Ft-iq. Jelentkezés: a váci kirendeltséqen, a DCM területén. Az Építőipari Szállítási Vállalat 1. számú üzemeqyséq (1 ÉPFU) budapesti telephelyeire FELVESZ gyakorlat nélküli segédgépkocsivezetőket is. A qyakorlat meqszerzése után Jó kereseti lehetőséq! Előnyben részesülnek a katonasáqtól leszerelt, az autójavító szakmában qyakorlott dolqozók. Bérezés: kollektív szerződés szerinti besorolás + teljesítménybér. JELENTKEZÉS: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Üzemeqyséq Budapest III., Zay u. 1—3. Forqalmi osztály. (Tudósítónktól) A Tanácsköztársasági Művé­szeti Szemle területi népi táncversenyének döntőjét va­sárnál) délelőtt réndezték Kis- kunlacházán, a peregi műve­lődési házban, A ráckevei, budai és szentendrei járás legjobb csoportjainak verse­nyén az eredeti tervek szerint tíz .község küldöttsége vett volna részt. Ezek közül kettő időközben visszalépett. A meg­maradt nyolcból azonban csak három lépett a peregi színpadra. Még távollétüket mentegető táviratot sem küldtek a taksonyi, duna- bogdányi, pilisszántói és cso- bánkai táncosok. S miközben a döntő mezőnyének több­sége távollétével tüntetett, a pilisvörösváriakat teli autó­busz kísérte el Lacházára; rokonnal, ismerősökkel, szur­kolókkal. A végül is színpadra lépő pilisvörösvári, szigetszentmár- tond, Csepel autógyári tánco­sok két-két számot mutattak be, ezt követően a zsűri aranyoklevéllei tüntette ki a vörösváriakat, és a sziget- szenttmártondakat, ezüstokle- véllél a Csépiéi autógyáriakat. Azok felett pedig, akik a csonfka döntőért felelősek, re­méljük elhangzik majd az el­marasztaló ítélet is... Bálint Ferenc A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Weber operáiból. 9.00: Har­sán a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. 9.35: Tánczene. 10.05: Liszt: Dante szimfónia. 11.00: Iskolarádió. 1* Osztályfőnöki óra az V. osztá­lyosoknak. 2. Történelem . az I. gimnazistáknak. 11.35: Járóka Sán­dor népi zenekara játszik, Pécsi Kiss Agnes énekel. 12.20: Ki nyer m.a? Játék és muzsika tíz percben (élő!). 12.30: Melódiakoktél. 13.45: Mezőgazdaság-tudomány. Az első országos agrárgazdasági konferen­cia tanulságairól. 1400: Rossini: Teli Vilmos — nyitány. 14.13: A Teleki Blanka Gimnázium énekkara éne­kel. 14.21: Ludas Matyi és társai. Egy délután az Aulich utcai gyer­mekkönyvtárban. 15.10: Rádióisko- la. 1. A hangszeres műfajok múlt­jából. 2. A közgazdasági gondolko­dás történetéből. 3. Miért szép? Dsida Jenő: Nagy csütörtök c. ver­séről beszél Rónay György (ism.). 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Zongoraművek. 16.26: Bundschuh István citerázik. 16.38: Tájékozódás a kereskedelemben. Riportműsor. 17.05: Közgazdászszemmel Afriká­ról. Beszélgetés dr. Bognár József­fel Afrika gazdaságáról, a földrész és a szocialista országok kapcsola­tairól. 17.20: Dalok Leninről. 17.35: Hogyan tovább? Vita a szocialista országok közötti ipari kooperáció­ról. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: Bach- és Beethoven-művek. 19.25: A Szabó család. 19.55: Nathan Milstein hegedül. 20.10: Európa- hanglemezparádé. 21.03: Kilátó. A rádió kulturális világhíradója. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20: Sántha Fe­renc népi zenekara játszik. 22.50: SZERKESSZEN VELÜNK! Tanítványaink voltak... 1000 forintos „Szerkesszen velünk!” ötletpályáza­tunkra sorsolásra érdemesítő levelet küldött Jets Antal Vácról: Minden idős pedagógusnak volt olyan tanítványa, aki tehetsége, vagy kiváló képességei folytán kivált a töb­biek közül s híressé lett. Itt van például a váci orgona­művész, Lehotka Gábor.. Négy évig voltam az osztály­főnöke. Csendes, jól tanuló fiúcska volt. Közösségi mun­kára azonban nehezen lehetett rábírni, mivel minden délután zongoraórára járt. S íme a sok zongoraóra megtette a magáét. Főiskolás korában is gyakran felke­resett, hogy egy-két oldalnyi magyar szöveget segítsek oroszra lefordítani. Örömmel olvasom a sikeres koncert­jeiről szóló híreket, s büszke vagyok eredményeire. Csak arra kérném, hogy koncertjeire néha engem is hívjon meg... Javaslatom p>edig, a lap kérje fel a megye öreg pe­dagógusait, hívják fel a Pest megyei Hírlap riportereinek figyelmét neves tanítványaikra. Várjuk az emlékező pedagógusok leveleit. Gondolatok filmekről. A Balázs Bé­la stúdió. Bán Róbert írása. 23.05: Szimfonikus zene. 0.10: Dunajevsz- kij filmzenéiből. PETŐFI RADIO * 8.05: Kedvelt régi melódiák. 8.45: Külpolitikai figyelő (ism.). 9.00: Ka­marazene. 10.00: A zene hullám­hosszán. 11.45: A magyar nyelv he­te, A költők vallomása a magyar nyelvről. 12.00: Zenekari muzsika. 13.05: Törvénykönyv. A rádió jogi műsora. 13.20: Bizet operáiból. 14.00: Polfyeat. Közreműködik az Atlasz együttes. 14.10: Nyári János népi zenekara játszik. 14.35: Tánc­zenei koktél. 15.20: Suzana Ruzic- kova csembalózik. 15.33: A német hadsereg központi fúvószenekara játszik. 15.41: Szerenádok operák­ból. 15.58: Tamássy Zdenkó tánc­dalaiból. 16.08: Szimfonikus tán­cok. 16.33: Csúcsforgalom. Ripor­ter: Petress István félő!). 18.10: A magyar nyelv hete. Édes anya­nyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora (ism.). 18.15: Élni tudni kell. II. Szelekció és kontraszelekció a tár­sadalomban. Kardos István műso­ra. 18.40: Színes népi muzsika. 19.20: Hangverseny a stúdióban (élő!). 20.25: Üj könyvek (ism.). 20.28: Mozart: varázsfuvola. Két­felvonásos opera. Közben: 21.41: Az esküvő. Aprily Lajos verse. El­mondja: Lukács Margit. 23.10: Dal­játékokból. URH 18.10: Magnósok, figyelem! 18.55: KURSZ RUSSZKOVO JAZÜKA. Orosz nyelvtanfolyam felnőttek­nek. 53. lecke. 19.10: Maria Callas, Dietrich Fischer-Dieskau és Her­bert von Karajan operafelvételei­ből. 20.30: Díszes esküvő. Sándor Kálmán elbeszélését rádióra alkal­mazta Turián György (ism.). 20,57: Bruckner: IV. szimfónia. 21.59: Uj felvételeinkből. Hindemith: Szo­náta mélyhegedűre. 22.25: Ismer­kedjünk a dzsessszmuzsikával. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Számtan-mértan (ált. Isk. V. oszt.). Átlagszámítás. 9.00: Környezetismeret (ált. isi1:. II. oszt.), a gépek szerepe a mezőgaz­daságban. 9.25: Termelőszövetkeze­tek termelői tevékenysége. A tv politikai tanfolyama (ism.). 9.55: Fizika (ált. isik. VI. oszt.). A fény­törés alkalmazásai. 11.05: Kémia (ált. isk. VII. oszt.). Az építőanya­gok. 13.10: Számtan-mértan (ism.). 14.00: Környezetismeret (ism.). 14.55: Fizika (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Készít­sünk együtt filmet! 1. A dramatur­giai tanács ülése. 18.55: Reklámmű­sor. 19.00: Esti mese. 19.10: Tele- impex. Külkereskedelmi és világ- gazdasági híradó. 19.40: Parabola. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Ballada egy rossz emberről. Magyarul beszélő amerikai film. 21.05: Vezényel Her­bert von Karajan. Koncertfilm. Kb. 21.35: Szülők, nevelqk egymástközt. A menekülés. Tv-film. 22.15: Tv- híradó — 2. kiadás. Ötven éve történt 1919. április 22-én a pomázi járás községeiben működő lel­készek és rabbik letették a járási politikai megbízott által elrendelt hűségfogadalmat. A Pest megyei Direktórium elrendelte, hogy a nehéz bél­és külpolitikai helyzetre való tekintettel mindenki fokozott erővel dolgozzék, a termelés­ben nélkülözhető emberek pe­dig vonuljanak be a Vörös Hadseregbe. Az újpesti szocialista diákok és ifjúmunkások a hétfőn dél­előtt tartott taggyűlésen testü­letileg beléptek a Vörös Had­seregbe (Vörös tljság közlése). A Vörös Újság híradása sze­rint a vasárnapi aszódi nép­gyűlés szónoka Horti Emil volt „az ezrekre meríő tömeg itt is lelkesen csatlakozott a Buda­pesti Munkástanács Határoza­tához, mindenki, aki a terme­lésben nélkülözhető a frontra megy”. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái és beszámolói. Nagy Ernőné ma 12-től 14 óráig Farmoson fogadóórát, 15 órakor beszámolót, dr. Hídvégi Zoltán 11 órától 12 óráig Nagykőrösön, a városi tanácsházán fogadóórát, hol­nap Vágvölgyi József Aszó­don fogadóórát, Bernáth Jó- zsefné Gödöllőn (Máriabes- nyőn) beszámolót tart. — Az érdi könyvtárban tegnap délután Simon István költő tartott író—olvasó ta­lálkozót. — Volt egyszer egy tavasz — TápiósUlyön és Gyomron. Csütörtök délután a tápiósü- lyi, este a gyömrői művelődé­si házban mutatják be Pruk- ner Pál: Volt egyszer egy ta­vasz című: riportdrámáját. — Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter hétfőn Berlinbe érkezett, dr. Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke Chilébe utazott, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke­világtanács tagjának vezeté­sével pedig küldöttség uta­zott Prágába. — Tanulmányút a Csepel Autógyárba. Ma a Csepel Autógyárba rendez tanul­mányi' kirándulást az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület. ■ — A 20. AKÖV (MAVAUT) közli, hogy május 1-től rend­szeres autóbuszjáratot indít Budapestről a Velencei-tóra. A járat Érdligeten és Érden is megáll. — Az Országos Erdészeti Egyesület májusban Vácott előadást tart a tervezés, az anyagi érdekeltség és a vö­rösfenyő gazdasági jelentősé­géről. — Sebességváltó az ostor. Gödöllőn vasárnap délelőtti félszáz lófogathajtó (kocsis) vizsgázott a KlOSZ-székház- ban a közlekedés szabályai­ból. A vizsgázók a helybeli Petőfi Tsz, az agrártudomá­nyi egyetem és a magánfu­varosok közül kerültek ki. Másnaposság (Kertész László rajza) Az Állami Balett Intézet felhívása Az Állami Balett Intézet felvételt hirdet olyan 10—12 éves leányait és 10—14 éves fiúk részére, akik a tánchoz kedvet éreznek és elvégez­ték az általános Iskola első 4 osz­tályát. Az intézetben általános és középiskola működik. Az utóbbi elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Felvételi vizsgára május 2-től 15-ig lehet jelentkezni. Kérik, hogy a vidéki gyerekek szülői hozzájárulással, válaszbé- lyeggei ellátva írásban, a budapes­tiek személyesen jelentkezzenek az intézetnél, VI. kerület, Népköztár­saság útja 25. szárr alatt. A jelent­kezőket a felvételi vizsga idő­pontjáról értesítik. A vidékiek bu­dapesti elhelyezéséről a szülőknek keli gondoskodni, miután az Álla­mi Balett Intézet diákotthoni elhe­lyezést az új növendékek számára nem tud biztosítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents