Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
1969. ÁPRILIS 18., PÉNTEK r&M uicm &űrlap Irodaház-késéssel Budaörsi telepén új, kétemeletes irodaházat épít a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A 4 és fél milliós beruházásra az ÉVM 21-es Építőipari Vállalatával kötöttek szerződést, 1967-ben. Az év végére már állt az épület, ám az 1968. december 31-i határidő ellenére, — ma is úgy áll A szokásos vita: az építők ez év szeptember 30-ig kérték a határidő módosítását, a beruházók áprilisban szerették volna átvenni az épületet. Most már a szeptember végi átadás is kérdéses. Pedig nagy szükség lenne az irodaházra, ahol a műhelyek és laboratóriumok is helyet kapnának. ÍJJ „HATTYÚK TAVA“ Aszaf Mihajlovics Messze- rer, a világszerte ismert szovjet balettmester és koreográfus, a moszkvai Nagy Színház többszörösen kitüntetett szólótáncosa Budapestre érkezett. Az ő betanításában június első napjaiban újítják fel az Erkel Színházban az operai balettrepertoár egyik legnépszerűbb darabját, „A hattyúk tavá”-t. Pest megyeiek az egri „Gárdonyi Géza diáknapokon“ Egerben május 24-től 27-ig rendezik meg Nógrád, Pest, Szolnok, és Heves megye tanulóifjúságának hagyományos fesztiválját, a „Gárdonyi Géza diáknapokat”. Az országos diáktalálkozó részletes programját csütörtökön Egerben tartott ülésen hagyta jóvá a KISZ Heves megyei végrehajtó bizottsága. A „Gárdonyi Géza diáknapok rendezvény- sorozatát az idei évben a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója jegyében rendezik meg. A termelőszövetkezeti beruházásokról Csaknem félmilliárd Népgazdaságunk 222 forint 1968-ban millióval segítette a Pest megyei tsz-eket A napokban tárgyalta a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága termelőszövetkezeteink 1968 évi gazdálkodásának eredményeit, amelyekből megállapítható: a megyében 469 ezer katasztrális holdon gazdálkodó 60 ezer tsz-tag az elmúlt esztendőben kitűnő munkát végzett, az 1967 évi 2 milliárd 915 millió forintos termelési értékkel szemben 1968-ban már 3 milliárd 735 millió forint értéket termeltek meg A 179 mezőgazdasági tsz, a 20 csoport és 21 szakszövetkezet, a 3 mezőgazdasági és a 8 építőipari jellegű közös vállalkozás — a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is — valósággal öntötte a piacra a gabonát, húst, zöldséget, tejterméket. Az állami felvásárló vállalatok 6 százalékkal több árut tudtak a Pest megyei tsz- ekből felvásárolni, mint a korábbi években. Ebben az évben is folytatódik-e a jó ütemű bővített újratermelés, biztosítottak-e a tsz-ek gazdálkodásának fejlődéséhez szükséges feltételek? A sok tényező közül ragadjuk ki a nagyon fontos tsz-beru- házásokat, s nézzük meg közelebbről a megvalósulás számait. Kezdjük 1968-cal Nem kétséges, hogy az árutermelés szép számai a nagymérvű beruházások nélkül sokkal csúnyábbak lettek volna, hiszen a szarvasmarha ISKOLÁSOK EPRESBEN Ez bizony még nem az a csalogató, hívogató epres ző szezon. Egyelőre csak ígéret a szép piros szemű zamatos gyümölcs. Am, hogy bőségesen teremjen, szorgalmasan gyomlálják a fóti gyermekváros VI. VII. osztályosai. A fekete fóliával borított töveknek akkora nyílásokat vágtak, hogy éppen kibújhassanak a fényre. A fekete szín a tavasz kevés melegét is megfogja átmelegíti a földet, így gyorsabban indul fejlődésnek téli álma után az eper. A gyerekek zsebpénznek valót szereznek így. Foto: Gábor Érettségizők, felvételizők zsebkönyve A tavalyi premiert követi az idei folytatás. A Kozmosz Könyvek sorozatában a múlt évben első ízben kiadott sajátos mű, sikert aratott, s ezért a Móra Ferenc Könyvkiadó a folytatás mellett döntött. így jelent meg a friss kötet, ez a segédkönyvecske, mely minden olyasmiről igyekszik tájékoztatni az érettségizőket, felvételizőket, amit a tananyagban nem sajátíthattak el. Mit találhatunk a zsebkönyvben? összefoglalót a múlt év legfontosabb nemzetközi eseményeiről, áttekintést a Vietnamban zajló háborúról, az amerikai elnökválasztás jellemzőiről. Tájékoztatást nyújt a könyv a csehszlovákiai eseményekről, a diákmozgalmakról, a Vatikán és a társadalmi problémák közötti konfliktusokról, s 1918—1919 forradalmi esztendeiről. Nem hiányzik az „Érettségizők, felvételizők” zsebkönyvéből a kultúra, a tudomány sem. Külön cikk foglalkozik a tudományos élet szervezeteivel, a hazai és a világirodalom múlt évi eseményeivel, a zene és a képzőművészet eredményeivel. A kötet harmadik része a technika friss eredményeit fogja össze, majd a pályaválasztás, a felvételi vizsgák különböző problémáit taglalja, végül pedig kislexikon segít a fogalmak, kifejezések közötti eligazodásban. hizlalásához korszerű istállók, a baromfineveléshez új, és új telepek, a sertésprogram megvalósításához modern tenyésztőházak, a zöldségtermelés fokozásához újabb és újabb öntöző-berendezések, a terméshozamok növeléséhez pedig nem csak több műtrágya, hanem földjavítási eljárások is szükségesek. Aligha vonhatja kétségbe bárki, hogy a gépbeszerzések éppen úgy hozzájárultak a terméshozamok növekedéséhez, mint a jól elvégzett földmunka, vagy a nagyhozamú vetőmagok és növényvédőszerek alkalmazása Mielőtt a beruházásokra fordított összegek elemzéséhez kezdenénk, állításunk alátámasztására nézzünk át egy rövid táblázatot, amely a terméshozamokat sorolja fel. Terméseredmények (átlagholdankint) 1967 1968 búza 14.8 lo.2 rozs 6,4 7.1 őszi árpa 10.4 9.9 kukorica 15.2 16.1 burgonya 59.1 44.6 cukorrépa 195.5 166.9 napraforgó 6.5 6.8 Fenti táblázatból láthatjuk, hogy a rendkívüli aszály ellenére sem csökkentek lényegesen a termésátlagok, sőt egyes növényféléknél még emelkedtek is. Máskor — nagyüzemi gazdálkodás nélkül — egy ilyen mérvű aszály a kisgazdaságok tízezreinek tönkremenését, teljes pusztulását vonta volna maga után, s a megyei átlagtermések legalább egyharmadukra csökkentek volna. Az állattenyésztés adatait vizsgálva is azt láthatjuk, hogy csak az anyakoca-állomány és tehénállomány bizonyos csökkenésével kellett számolnunk 1968-ban, de ennek tudvalevő állategészségügyi okai voltak. A csökkenés ellenére több hízott marhát, sertést és baromfit értékesítettek tsz-eink, mint bármikor az elmúlt években. Mindezekből könnyen megállapítható, hogy 1968-ban, a gazdálkodás általános javulásán felül, a beruházások hatékonysága is növekedett. Hová lettek a milliók? Pest megyében 1968-ban nem kevesebb, mint 465 millió forint értékű tsz-beruházás valósult meg. Ebből 165 millió forintot forrásként a szövetkezetek biztosítottak, az MNB 78 milliót folyósított hitel formájában, 222 millió forintot pedig államunk adott a tsz-eknek. Az összes beruházásból az építési beruházások összege elérte a 242 milliót. 1968-ban befejeződött 8 szakosított és 300 férőhelyes tehenészeti telep építése, 12 korszerű tehenészeti telep létesítése pedig folytatódott. Ezeknek hasznát ebben az évben fogják a tsz- ek leszüretelni. Megtörtént 10 szakosított tehenészeti telep beruházásának műszaki előkészítése. Ezen belül üzembe helyezésre került 28 tehénistálló, összesen 2894 férőhellyel. Megkezdődött az elmúlt évben megyénkben is a sertésprogram végrehajtása és ezért 5, egyenként 2000 hízóférőhelyes, szakosított sertéstelep építési > munkáit készítették elő. Építésre és üzembe helyezésre került az év során többek között 13 új sertésfiaztató és 11 sertéshizlaló, utóbbi ösz- szesen 4000 férőhellyel. Megépült 3 új tsz-hűtőház 147 vagon kapacitással, és megkezdődött 5 hűtőház építésének műszaki előkészítése. És hogy a „szőlős” tsz-ek jó hírét is elújságolhassuk, további 7 üzemben pedig a létesítésre tervezett szőlőfeldol- gozó-bortároló beruházásának előkészítése. Befejeződött 5 új nagyüzemi palántanevelő telep építése és a túrái tsz-ek hővízhasznosító, 30 millió forint értékű nö- vényházkqmbinátja építésének előkészítése. Útépítés, erdőültetés Az úgynevezett célcsoportos tsz-állami beruházásoknál is nagy lépést tettek előre. A MÉM által előirányzott 14 millióval szemben 19 millió forintot költöttek bekötő utak építésére. Nem kevesebb mint 13 tsz-ben építették meg a bekötő és belső utakat, amely a szállítások megkönnyítését szolgálja. Megkezdődött a pilisi tsz-ek közös, kísérleti útépítése is. Jó eredményekről lehet a villamosításnál is beszámolni. Az előirányzott 15 helyett 20 tsz-ben komplex villamosítást végeztek, mintegy 2,5 millió forintos költséggel. Nyárfatelepítésre 7,5 milliót, erdőtelepítésekre, fásításokra 13,5 milliót, rét- és legelőjavításra 5,2 milliót költöttek. — sz — d — (A cikk befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.) Dr. Bíró József Tokióba utazott Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csütörtökön Tokióba utazott, hogy eleget tegyen a japán kormány meghívásának, amelyet a japán külügyminiszter múlt évi budapesti látogatásakor személyesen adott át. Dr. Bíró József előreláthatólag egy hetet tölt Japánban és megbeszéléseket folytat az országok közötti kapcsolatok fejlesztéséről. Dr. Bíró József látogatásának időpontjában kezdődik meg Tokióban a mintegy három hétig tartó magyar vonatkozású eseménysorozat: Magyarország hivatalosan részt vesz a tokiói nemzetköri vásáron és ebben az időpontban zajlanak le a magyar filmnapok is a japán fővárosban. Májas 1-től módosai a szén termelői ára A miniszteri utasítás a fogyasztói árakra nem vonatkozik A nehézipari miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben utasítást adott ki a hazai termelésű szénféleségek áráról. Az utasítás részletesen meghatározza a termelői ár kiszámításának módszerét, a minőség megállapításának, az előszám- lázásnak és az elszámolásnak a módját, a felárak felszámításának lehetőségeit és a szállításra vonatkozó előírásokat. Az utasítás kiadásának célja —, mint a minisztérium jogügyi osztályán elmondták —, az, hogy a szénbányászatot az árakkal is érdekeltebbé tegye a kitermelés racionalizálásában. Összességében számítva ugyanis a szénbányák árbevétel változatlan marad, ezen belül azonban az egyes szénfajták termelői ára, vagyis a belső árarányok megváltoznak. Mégpedig úgy, hogy a különböző fűtőértékű szenek ára jobban tükrözi a kereslet és a kínálat viszonyát, a termelői árak tehát ezután hívebben fejezik ki a használati értékarányokat. Az utasítás a fogyasztói árakat nem érinti. Egyébként is az év eleje óta a szén fogyasztód ára már nem a fix, hanem a maximált árak kategóriájába tartozik, ami azt jelenti, hogy az árat emelni nem szabad, csökkentésének viszont nincs akadálya. Az utasítás május 1-én lép hatályba. MELYIK BAGI? A forróságot okádó öntvényforma mellett ember guggol. A formát kitöltő fehér fém verítékcsíkokat húz az arcán, karjával törli, mint mindenki, aki piszkos munkát végez, s a szusszanásnyi szünetben visszakérdez: — Melyik Bági? Mért három van itt. Testvérek. Melyiket keresi? — Aki nagyon régen van itt. — Aha. Az a Jóska lesz. Ö itt a legrégibb ember. • Az ember élete sorsfordulóit nagyon pontosan megjegyzi. A kopaszodó, testes, de nem kövér, hanem nagy erejű ember is így van ezzel. Bagi József 1941. április 10-én lépett be a Horganylemezgyár váci hengerművéhez, a mai Híradástechnikai Anyagok Gyára valamikori elődjéhez. Belépett? Röpült. Apja napszámos. Nyolcán vannak testvérek. ö tizenkét éves korától napszámos a városnál. A lelkét kidolgozza, ezért elégedettek vele. Órabére 24 fillér. És akkor rámosolyog a szerencse. Az egyik részvényes beprote- zsálja a törekvő gyereket. Segédmunkásnak. persze. Tizenhét éves. Odahaza boldogan újságolja, hogy 67 fillér az órabére... Csak huszonnyolc éve lenne? Már huszonnyolc éve? Huszonnyolc éve áll a lemeznyújtó henger mellett. Óránként átlagosan ötven mázsát emel. • — Beosztása? —. Hengermester. Huszonkét éve. — Nehéz munka ez? — Húsz-huszonöt emberből egy ragad meg. A többi elmegy. A henger mellett ügyességre, gyorsaságra, összehangoltságra van szükség. Mindenki függ a másiktól. Kéz alá dolgozunk. — Miért mennek el? — Nem tudom. Vesződünk velük, tanítgatjuk őket, s egyszer csak nem jönnek be. Kiléptek. — Rossz a pénz? — Én nem panaszkodom. — Akkor nehéz? — Lehet. Szokni kell. Hétórás műszakban vagyunk, mert ez olyan munkahely, hogy csökkentett az idő, meg korábban, 55 éves korban lehet nyugdíjba menni. Hét óra alatt hétszer ötven mázsát kell megemelni, átereszteni a henger alatt, azaz kivasalni, ahogy mi mondjuk. — Egészségre ártalmas munka eszerint? — Hát a fogaim talán, ezért.; — Soha nem akart elmenni innét? — Egyszer sem! — Miért? — Amikor szoktam, szöktem volna, de a pénz nagyon kellett. Azután megszoktam. Majd megszerettem. Jó érzés műszak végén ránézni a lemezhalmokra: mi vasaltuk ki őket. — Műszak után mit csinál? — Pecázni járok — ahogy mondják. Én azt mondom: horgászom. Csönd van ott. Meg hűs víz. Mert itt száz- nyolcvan fokos anyaggal dolgozunk. Jólesik hát a Duna. • Dinasztia. Bagi József három testvérét hozta be a gyárba, mert akkor már az ő protekciója is elég volt, a részvényeseket elsodorta a változás vihara. Itt, a gyárban, a trafóüzemben dolgozik a felesége is. Fia azonban nem követte: hajóépítő ipari tanuló az MHD váci gyáregységében, a leánygyerek meg óvónőképzőbe jár. Tehát évtizedek múltán már nem kérdezhetik: melyik Bagi? Mosolyog. Nem gondolkozik ilyesmin. Mint ahogy arra sem tud felelni, lágy, szlávos akcentusával, hányszor kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. „Van otthon egy dobozzal" — feleli pici röstellkedéssel. Helyzetén javítandó, hozzátoldja: „kormány- kitüntetést kétszer kaptam, azt tudom." Nem, a kitüntetéseket nem becsüli. Sokkal inkább azt érzi, hogy — talán vágy mégsem? — nem szolgált rá. Hiszen a dolgát tette. Két műszakot váltogatva, áll a henger mellett. Jön a szállítószalagon az öntödéből a formába szorított, vastag lepény. Fogó, kiemelés, görgőn csúsztatás, henger alá szúrás, ötször-hét- szer, míg a kívánt méretre vékonyodik-nyúlik - a lemez. Teljesítményben dolgoznak. Nincs lógás. Nem lehet. „Akit cibálni kell, az néhány nap múlva úgyis elmegy.” ö a hengermester. Neki kell szólni azért, ha valaki a többi terhére könnyítene a dolgán. Azért, ha hideg az anyag — mondjuk „csak” százfokos —, mert ha henger alá kerülne, törést okozhat a hajtóműben. Az ő dolga ... Nyugodt, közvetlen. Nem az a típus, aki frászt kap, ha bármi váratlan kerül eléje. Már-máf nem is eszköznek érzi áz Öreg, hengerművet. Huszonnyolc év alatt összenőttek, kiismerték egymást. Sőt: talán meg is szerették. A hen- gei1 robajlóan helyesel föltételezésemhez .,. — Miért mondják a henger alatti áteresztésre, hogy szúrás? — Igazából lökés az. Csak hát... parasztosan hangzana. Vagy félreérthetően... A régi mesterektől maradt ránk. — És mi még? — A szigorúság. A vicc is más, a munka is. Ha csinál valamit az ember, azt csinálja. Fél kézzel, fél lábbal, fél szemmel nem lehet a henger mellé állni. — És fél szívvel? — Azzal sem! — Ez nagyon határozottan hangzott. / — így érzem. Mert az én szememben nem az dönt, ki mit csinál. Hanem ahogyan csinálja. Az ad becsületet az embernek. Apám tanított erre. Tizenkét esztendős voltam. Be- lémragadt, én sem akartam kitörölni, másnak sem engedtem. — Ha eléri az ötvenöt évet, nyugdíjba megy? — Ezen még nem gondolkoztam. — Mi kell a jó munkához? — Akarat. Meg fegyelem. — Érezte ezt, a jó munka megbecsülését a nyereségosz- táskor? — Igen. Nekem különben sem voltak soha sérelmeim. Először tettem, azután nyújtottam a markomat. Van, aki fölcseréli, s ha csalódik, akkor óbégat. — Van olyasmi az életében, amit röstell? — Dolgozott itt egy testvérem. Hengermester volt ő is. Nem szépen viselkedett. El kellett mennie. Ezt röstellem. — Miért? Hiszen nem ön tehetett róla? — Én amióta dolgozom, mindig úgy élek, hogy bárki is tegye, a rossz munkát, a tre- hányságot röstellem. Úgy érzem, hogy én is kevesebb leszek vele... Mészáros Ottó
