Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

MEG XIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1969. ÁPRILIS 16., SZERDA Sorsdöntő határozat Pencen és Rúdon r r A Menyecskehegy egyesül az üj Élettel EGYÜTTES ERŐ - JOBB GAZDÁLKODÁSI FELTÉTELEK Hétfőn két termelőszövet­kezet tartott sorsdöntő köz­gyűlést. A penci Menyecske­hegy Tsz mintegy másfélszáz tagja ült össze délelőtt 9 órakor és titkos szavazással t— egyetlen ellenszavazattal — határozatikig kimondotta, hogy beolvad a rádi Üj Élet Tsz-be. A termelőszövetkezet és tagságának jövője szempont­jából fontos közgyűlésen jelen volt Balogh László, a járási pártbizottság első titkára, Török Sándor, a járási pártbizottság titkára, Török Antal, a járási tanács mező- gazdasági osztályának veze­tője. A közgyűlést Petrik Ist­ván elnökhelyettes vezette. Amikor délután fél hatkor a rádi Új Élet tagsága össze­gyűlt, hogy döntsön arról — befogadják-e a pencieket, a vözségben már. ismeretes volt a penci határozat. Ezen a köz­gyűlésen a járási tanács me­zőgazdasági osztályától Török Antal osztályvezető és dr. Szűcs Ferenc csoportvezető j-ogász vett részt. Laczkovics Miklós tsz-elnök hivatalosan is bejelentette a penciek dön­tését és szavazásra tette föl: elfogadja-e a tagság a penci termelőszövetkezet beolvadá­sát? A rádi termelőszövetkezet 276 tagjából 219-en jelentek meg. . A titkos szavazás eredmé­nye: 196 tag a beolvadás elfogadása mellett, 23 pe­dig ellene szavazott. A két termelőszövetkezet döntését jóváhagyásra terjesz­tik fel a Pest megyi Tanács elnökéhez. Amennyiben a megyei tanács elnöke hozzá­járul a penciek beolvadásá­hoz, a két termelőszövetkezet közös közgyűlést tart, amelyen megválasztják az új vezetőséget, a különböző bi­zottságokat és az új helyzet­nek megfelelően módosítják a befogadó tsz alapszabályát. Addig a két termelőszövetke­zet a régi formában és kere­tek között folytatja gazdálko­dását.* Kitüntetés A szakminisztérium közlö­nyének legutóbbi száma közöl­te, hogy Berki Istvánnál, a Pest—Nógrád megyei MÉH Vállalat váci telepének dolgo­zóját a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben része­sítették, eredményes munkás­sága elismeréseként. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ ÉS FOGADÓÓRA Szerdán délután 2 órakor Biró Béla megyei tanácstag be­számolót és fogadóórát tart az Egyesült Izzó szakszervezeti irodájában. Ugyancsak ma du. 1 ófakor tartja fogadóóráját Borbély János, a városi vb tag­ja a Könnyűipari öntödében. Kammermayer Káldor Mik­lós (Budapest, 1852. december 31. — ?): Szobrász. Gyermek­korában szerencsétlen' esés VÁCI KISLEXIKON 17. Kovács Ernő, galsai (Fürje, Zala megye 1825. szeptember 12. — Vác, 1915. május 4.): festőművész. Iskoláit György- szentmártonban, Pápán, Keszthelyen, Kőszegen és Nagykanizsán végezte. 1845- ben a m. kir. test őrség tagja lett. 1848-ban Aradon volt a városostromnál, 1849. áprilisá­ban a velencei, óbecsei, bács- hegyesi ütközetben vett részt. Az utóbbiban fogságba esett, és előbb Zimonyban, majd Pesten őrizték, november 15-én pedig Aradra vitték. Itt érte 1850. március 14-én a ha­lálos ítélet, amelyet 16 évi várfogságra változtatták. 1856-ban azonban visszanyer­te szabadságát. 1861-ben a vá­ci püspöki uradalom földmér­nöke lett. 1868-ban a liptóvári, majd az illavai, kilenc éven át pedig a váci fegyintézet igaz­gatója. Kiváltképp akvarelle- ket festett. Az aradi várfog­ságban megörökítette fogoly­társait, és azok foglalkozásait a kazamatákban, munkái mind művészi, mind .történel­mi szempontból értékes alko­tások. Sírja az alsóvárosi te­metőben van. Höfcény László (? — Vác, 1918. október): író, újságíró. A Gyermekbarát Egyesület, valamint a Gyermektanulmá­nyi Társaság váci csoportjá­nak vezetője volt. 1913—14- ben a Váci Vámpír szépiro­dalmi és szatirikus élclapot szerkesztette. Munkatársa volt a Pest megye Vác és Kör­nyéke című lapnak is. 1917. augusztusában az ő szerkesz­tésében indult a Váci Újság, frt verseket, meséket, rövid egyfelvonásos sz'hműveket, és kritikákat. Haj nr’ka című négyfelvonás os darabjának zenéjét K. Pikéthy Tibor sze­rezte. Móritz Valéria (Folytatjuk) következtében elvesztette hal­lását és beszélőképességét. Tanulmányait 1863—1870-ig a váci siketnéma intézetben vé­gezte. Hajlama a szobrászat relé vonzotta. Alapismereteit Izsó, Huszár, majd Szantház szobrászmesterek vezetése alatt álló. szobrászati reálaka­démián szerezte, aztán Bécs- ben és Münchenben, az Aka­démia der bildenden Künste növendéke volt, majd Párizs­ban dolgozott és tanult. Előbb a mintázás, utóbb a márvány- ba-faragás. végül a gipsz­szobrászat mestere volt. 1886- ban Vácott telepedné; le. Váci alkotásai közé tartozik a Fe­kete Károly siketnéma intéze­ti igazgatóról készített mell­szobra, és néhány épület figu­rális dísze. Az Operaház, a ki­rályi palota és a parlament ént ‘étéin levő márvány- és gip: zfigurák egy részét ő ké­szítette. • Ha a penciek beolvadása a rádi Üj Élet Termelőszövet­kezetbe megvalósul, a két kis területű terme­lőszövetkezet sokkal elő­nyösebb feltételek mellett tud gazdálkodni, mint ed­dig. A nem lebecsülendő admi­nisztrációs. megtakarításokon túl, könnyebben meg tudják valósítani a gazdaságos ter­melés előfeltételét — a sza­kosítást, és nem utolsósorban jövedelmezőbbekké és olcsób­bakká válnak az egyesített erővel megvalósuló beruházá­sok. (fcrencz) A NEB napirendién Talajerő-utánpótlás5000holdon Drága és egyhangú a közétkeztetés Közlekedési problémák a 2-es főút átépítésénél Hétfőn tartotta áprilisi ülé­sét a Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Napi­rendre tűzték a talajvédelem és vízrendezés helyzetének vizsgálatáról szóló jelentést, amelyet a Farkas Elek NEB- tag vezette munkabizottság ál­lított össze. Az ülésen részt vett Dudla Károly, a Vác- környéki Talajvédelmi és Víz- rendezési Társulat elnöke is. Járásunk területi adottságai, domborzati viszonyai nagyon eltérőek. A hegyes területről lezúduló víztömeget a Rákos, Gombás, Tece, Hártyán, Bara és Ilka patakok továbbítják a Dunába. A vízgyűjtő patakok és lefolyók erősen eliszapo­sodtak. Szervezett talajvédelemről csak 1966 óta beszélhetünk. Addig a kedvezőtlen körül­mények között gazdálkodó tsz-ek csak a legszükségesebb védekezési munkát végezték el, ezért a rétek és a patakok mel­letti szántók termőképes­sége csökkent. 1966 január elsején alakult meg a Váckörnyéki Talajvé­Úttörő Dunakanyar Kupa mm. __ ' ■ «.»«er á .v. •; Garay István, a Petőfi S. 'út sének versenyzője. Az MTS Vpc városi és já­rási tanácsának természetba­rát szakszövetsége és a városi úttörőelnökség Kosdon ren­dezte meg gyönyörű erdei te­repen az ez évi Úttörő Duna­kanyar Kupa tájékozódási fu­tóversenyét. A versenytáv a 7—8-ik osztályos fiúk részére 3800 méter, a 7—8-ik osztályok lányok részére 3050 méter volt. Versenyeredmények: 7—8. osztályos fiúk. Egyéni verseny. Táv: 3800 m. — 1. Gruber Attila (Szilágyi E. út­törőcsapat): 27.12 perc — 2. Nagy István (Petőfi S. úttörő- csapat): 29.00 p. — 3. Petőcz József (Damjanich J. úttörő- csapat): 33.42 p. 7—8. osztályos lányok. Egyé­ni verseny. Táv: 3050 m. — 1. f Bolka Ágnes (Madách I. úttö- j rőcsapat): 40,08 p. — 2. Poráts Aranka (Madách l úttörő- | csapat): 45.12 p. — 3. Török Éva (Szilágyi E. úttörőcsapat): 49.54 p. 5—6. osztályos fiúk csapat- versenye. 1. Petőfi S. úttörő- csapat I. csapata; Garai—Sza­bados: 54.20 p. — 2. Petőfi S. úttörőcsapat II. csapata; Rák—Varga: 1 óra 03 perc — 3. Szilágyi E. últörőcsapat: Török—Havassy: 1 óra 05 perc 48 mp. 5—6. osztályos lányok csa- j patversenye — 1 Damjanich I. úttörőcsapat I. csapata; Pál ' mm törőcsapat győztes együtte- Kép, szöveg: Cserny —Dudás: 45.42 perc — 2. Damjanich J. úttörőcsapat II. csapata; Fenyő—Torda: 1 óra 29 p. 18 mp. — 3. Madách I. úttörőcsapat; Fiszter—Faze­kas: 1 óra 31 p. 21 mp. delmi és Vízrendezési Társu­lás, amely az eltelt időben eredményesen dolgozott. A három év alatt 70 kilométer csatornából 191 000 köbméter lerakodott iszapot emeltek ki. A vízrendezés mellett kisebb mértékben foglalkoznak talaj- védelemmel. Megkezdték a talajerő visszapótlását lápföld és műtrágyák adagolásával, öt-hatezer holdnyi területen. A váci járás 17 tsz-e közül négyet soroltak be a kedve­zőtlen természeti adottságok­kal rendelkező gazdaságok közé. Sikerült azonban a gyengébb tsz-ekben is a veze­tést stabilizálni, és olyan le­hetőségeket teremteni, ame­lyek alapján gazdálkodásuk nagymértékben javulni fog. 1968-ban, az aszályos idő­járás ellenére mérleghiá­nyos szövetkezetünk nem volt és járási szinten mind a bú­za-, mind a rozs termésátlaga javult, 1963-hoz viszonyítva. A járás területén végrehaj­tott talajvédelmi, vízrendezési és talajjavítási munkák ked­vezően befolyásolták a tsz-ek gazdasági megerősödését, nagyüzemi gazdálkodásuk ki­alakítását. A népi ellenőrzés továbbra is szükségesnek tartja a komplex • talajvédelmi munkák állami segítését. Ugyanakkor javasolta a NEB, hogy a járás területére elkészített és jóváhagyott ta­lajvédelmi, valamint vízren­dezési terveket hozzák össz­hangba a KPM és a MÁV vízelvezetési terveivel. Tegyék kötelezővé a gazdaságok ré­szére a mezei utak, hidak, víz­levezető folyók karbantartá­sát, rendszeres javítását. Szikora Pál NEB-elnök be­jelentette, hogy megvizsgál­ták a Járási Tüdőbeteggondo­zó építésével kapcsolatos sza­nálási eljárásokat. A négyes ünnep előtt fokozottabban foglalkoztak az áruellátás helyzetével. Elmondta az elnök, hogy a Hattyú étteremben a közét­keztetés egy hónap óta szüne­tel. Jelenleg 150—170 közét­kezőre főznek a Fehér Ga­lambban, viszont a szétosztás a Vadkacsában történik. Sok a panasz a magasabb ár és a nem elég változa­tos étrend miatt. A NEB-elnök megállapítása szerint a 2-es számú főútvonal átépítése feltétlenül szüksé­gessé vált, azonban körültekintőbben kellett volna egyes csatlakozó ut­cákban a be- és kijárást biztosítani. Ezenkívül szükséges lett vol­na a kijelölt■ új közlekedési főútvonal megelőző kijavítása. Feltétlenül szükségesnek tart­ja a Telep-utca és az Egyesült Izzó előtti útszakasz, valamint az aluljáró megjavítását. (p. r.) Külföldi társasutazás — részletfizetésre Az IBUSZ az OTP-vel együttműködve lehetővé kíván­ja tenni széles tömegek számá­ra a külföldi társasutazásokon való részvételt, ezért újítás­ként • bevezette a részletfizeté­ses igénybevételt. — Mi a lényege ennek az akciónak? — kérdezzük Pász- thory Lórántot, az IBUSZ helyi vezetőjét. — Abból a feltevésből ki­indulva, hogy a lakosság szé­les rétege nem ismeri még a szocialista országokat, szebb­nél szebb tájaikat városaikat; meg akarjuk könnyíteni az utazás gondját. Aki a szokásos előleget a kívánt szocialista társasútra befizeti, a második részlet és a költőpénz együttes összegére részletfizetési ked­vezményt kaphat. Az értékha­tár 2000 forint felett van. — Hogyan bonyolítják le az akciót? — A megfelelő igazolások birtokában az akciót a váci OTP-fiók kezeli, hasonlóan az áruhitel feltételeihez, (p. r.) DUNAKESZI Hét végi sportmérleg Labdarúgás — Az NB III-as Vasutas idegenben 1:0-ra vesz­tett a 89. percben kapott gól­lal. A Kinizsi nehezen, de 1:0-ra nyert a Váci Honvéd el­len. Kézilabda — A Vasutas fér­fi és női csapata itthon kezdte az idénnyitó bajnoki rajtot. Az NB II-es férfi csapat Mart­fű ellen 18:17-re nyert. A me­gyei I osztályban újonc Vas­utas lányok nagyszerű győze­lemmel rukkoltak ki a jónevű GEAC ellen, és 12:6-ra nyer­tek. Asztalitenisz — Az NB II­ben szereplő Mechanikai La­bor csapata két győzelemmel és egy vereséggel tért haza. A lányok a Miskolci Volánt 15:l-re győzték le. A Miskolci EMT-től viszont 9:7-re kikap­tak. — A férfiak az NB Ill-ban a Vörös Meteor ellen 9:7-re nyertek. összegezve, a kétnapos küz­delem mérlege: 4 győzelem és 2 vereség. (solymosi) 31116 A férfi a szomszéd­ból szenet hord át kiskocsin. A feleség arra lesz figyelmes, hogy a bort egyéb­ként sem megvető férjura egyre része­gebb. „Vajon hol iszik?” — tűnődik. Sorra veszi a lehető­ségeket. A szomszéd­ban nem ihat, mert ott öregek vannak, és nem tartanak bort. Itthon ugyancsak, nincsen ital. De hát valahol csak kell in­nia. Faggatja férjét, de a férj makacsul tiltakozik az „aljas” rágalom ellen. — Mit ittam? En?! ■ Egy korty bort nem láttam hetek óta. — A feleség természe­tesen tudja: a „he­tek óta” kissé túlzás, ami a férj nyelvén esetleg azt jelenti: percek óta. ' ­Küzdelem — Bárcsak ihatnék — zárja le a férfi a kérdezösködést ezzel a frappáns óhajtó mondattal. De az asszony nyugtalan. Tucatnyi fuvar van még hátra, és ha a részegedés ilyen tempójú, akkor emberi számítások szerint három-négy forduló után bekö­vetkezik a „sztrájk”. Az asszony elhatá­rozza, hogy a titok végére jár. Átmegy a szomszédba, meg­áll a sufninál, beles. A szénkupacban, a saroknál egy csatos- üveg van, félig bor-' ral. A férj lehajol, iszik. Lassan, komó­tosan. Majd elrejti a bort. Gondosan befe­di szénnel az üveget. Az asszony belép a sufniba. — Állj csak el a sarokból! Onnét hordd el a szenet! *— Nem lehet még. Elöl kezdtem meg. — Nem baj, gyö­nyörűm, legalább összetörik az üveg. 'A 2 te Az iszákos férjet felesége közbenjárá­sára alkoholelvonó kúrára rendeli a ta­nács. Mit tehetne a családfő, elmegy. De két nap múlva, kora este megérkezik. Hó­na alatt egy üveg bor. Felesége döb­benten szemléli. — Hát te? Meg­szöktél? — Itthon kell szed­nem az orvosságot — válaszol a férj meg­'tört hangon. — Eb­ben az üvegben olyan bor van, amibe beletettek egy marék orvosságot. Vigyázz, nehogy a gyerekek kezébe kerüljön! Mérgező. Az asszony hisz a férjének. Szekrénybe rejti, és ügyel is az üvegben levő borra. De feltűnik, hogy fér­je egyre gyakrabban „kényszerül” gyógy­kezelésre. Furdalja a kíváncsiság. Nem ér­ti, hogyan lehetséges, hogy sosem fogy el az üvegből az „or- vosságos” bor. Lesz, ami lesz, megkósto­lom — határozta el az asszony. Hamar rájön a turpisságra. Bizony, a borban sze­mernyi orvosság sincs. Beleönt hát né­hány kanál ricinus- olajat, felrázza, s megnyugodva helyezi vissza a szekrénybe az üveget. , Nyári Ferenc i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents