Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

PEST »lEcrr.» kMíHop 1969 MÁRCIUS l.. SZOMBAT Sár és téglapor A korszerűsítés már nem késhet soká Az enyészet képét mutatja a. Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat abonyi telepe. Hanyatt zuhant, rozs­dásodó csillék. Gödrök és halmok, rideg, vedlő vakola- tú épületek. Minden kihalt, csak az égetésre váró, nyi­tott színek alá hordott tég­lák tömege árulkodik arról, hogy itt emberek dolgoztak valamikor. Hanem egy asszony vala­honnan mégiscsak előkerül, s már vezet is Földi Sándor- néhoz, a gyárvezetőhöz. Omlaszt az eső, a fagy December 6-án a kemence baltive beszakadással fenye­getett. Az emberek java ré­szét fagyszabadságra küld­ték, tizüket segédmunkásnak fogadta fel a kemencét ja­vító Hajdu-Bihar megyei Épí­tőipari Vállalat Rajtuk kí­vül tíz havidíjas és tíz kar­bantartó dolgozik még ez idő tájt a telepen. A gyár a múlt század vé­gén épült, azóta nemigen változott. Kemencéjét 1952- ben hozták helyre utoljára. Most sem korszerűsítik, csak megjavítják. Az is kétmil­lióba kerül. A szárító színek körülbelül tízmillió tégla befogadására elegendők. A gyár eddig évente 16—17 millió téglát termelt, ez évi terve: 15 mil­lió. Az esők, a korai fagyok minden ősszel, a legnagyobb zsúfoltság idején, félmillió nyers téglát szétomlasztanak. Egy-egy tégla előállítási költ­sége 35 fillér. A kár tehát nem jelentéktelen. Több szárító­szín kellene. És modernebbek­re, alagút- és csatomaszárí- tókra lenne szükség, olyanok­ra, amilyenek a Ceglédi Tég­lagyárban láthatók. Azok gyorsabban és tökéletesebben szárítanak. Az országban nincs elég építőanyag. Az abonyi takarékoskodás visz- szájára fordul: inkább pa­zarlás, mint takarékosság. — Van azért némi fejlődés — menti a menthetőt a gyárvezető. — 1966 óta már nem emberek tolják a nyers téglát a kemencébe, hanem kis motorok vontatják, és ta­valy óta a nyers árut sem lovak szállítják a préstől a szárítókba, hanem szintén motorok. Ennek ellenére még min­dig aggasztó a létszámhiány. Pár hete is egyszerre hatan mentek el. Számos munkakör­ben, melyeket azelőtt fér­fiak töltöttek be, most nők dolgoznak. A kemencénél azonban nők nem alkalmaz­hatók: az égetett téglát a tárolóhelyre férfiaknak kell kihordaniuk. S éppen ők van­nak kevesen, négyen, tíz he­lyett. Hetven darab három­kilóst téglát tehetnének ta­ligájukra, amit ők kárénak neveznek, de hogy a fordu­lók számát csökkentsék, fel­raknak százat is, így három­mázsás súlyokkal cipeked- nek. A vörös porban, mely centi vastagon rakódik a bő­rükre. A széngázban. Az izzó Ipari tanulókat FELVESZÜNK 7 bádogos, az ács és a kőműves szakmába. FELTeTELEK! általános iskolai veqzettséq ä 14. életév (az ács szakmá­ban a 15. életév) oetöltése A teientkezéshe* szükséqes íratok: Iskolai jelentkezési lap születési anyakönyvi ki­vonat Munkaruha! es szerszámot adunk díjtalan szállásról és teljes ellátásról gondosko­dunk A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. lELCNTKEZES A PROSPERITÁS KTSZ Munkaüqyi osztályán, Bo IX Viola u 45 hőségben. Ez a legnehezebb. Pedig a nyerstéglakészítés sem gyerekjáték. Nyakig sárosak, akik azzal foglalkoznak. Mostoha körülmények Mindezek után azt gon­dolhatnánk, nyilván remek mosdó, öltöző van itt a te­lepen, olyan, amilyet ez a | 120 nehéz körülmények közt dolgozó ember megérdemel. Restelkedve kalauzol Földi Sándorné. Útközben Urbán József, a szakszervezeti bi­zottság titkára és Balogh Fe­renc égetési művezető is mel­lénk szegődik. Fülkeszerű helyiség mind­két öltöző. Harmincán tehet­nék a lemezszekrényekbe ru­háikat, 15 férfi, 15 nő. De nem teszik. Mert ezek a szekrények nyirkosak, rozsdásak, tönkre­megy, ami beléje kerül. Ruháit nyáron ki-ki, a kemence mel­lett, a téglákra, a kerékpárjá­ra teríti. — Legtöbben abban a gú­nyában dolgoznak, amelyikben bejönnek. Abonyiak. No, és a fürdők! Hat-hat zu­hanyozó, melyekből szemmel láthatóan régesrég folyt utol­jára víz. A padlástérben húzó­dó vezeték télen befagy. — És nyáron? — A főszezonban olykor nem kapunk vizet, de a leg­főbb baj az, hogy tíz évvel ez­előtt megszüntették a fürdő­kezelői státust — Én ugyan, ha futja az időmből, még fél négykor, mi­előtt hazamegyek, megrakom a kazánt — vonja meg a vál­lát tehetetlenül Pataki Mi- hályné hivatalsegéd —, de az­tán senki nem néz feléje, és az este végző műszaknak már nincs meleg vize. — A dolgozók zöme törzs- gárdatag, megszokták a mos­toha körülményeket. Csak azok zúgolódnak, akik füröd- tek már a Szolnoki Téglagyár korszerű fürdőjében is. Egyéb­ként a munkaruhát a kollek­tív szerződés szerint megkap­ják — magyarázza Urbán Jó­zsef —, a védőruhát azonban csak hiányosan. Kevés a vat­tás kabát, de főként a gumi­csizma kevés. — Ez azonban nem a válla­lat hibája — teszi hozzá a gyárvezető —, beszerzési ne­hézségek akadályoznak. Üst és betonvályú A konyhába is benyitunk. A beépített tűzhely egyik üstjé­ben sárgaborsóleves rotyog, a másikban tésztavíz forr. A vaslapon grízt pirítanak. — Modernebb konyhát is el tudnék képzelni — szabadko­zik Németh Istvánná szakács­nő —, gázzal, sütővel, mosoga­tóval. mert nézze — vezet át a másik helyiségbe —, ez a mosogató. Betonvályú, mely­nek nincs lefolyója és a csap­ból víz sose folyt. A konyhá­ban mosogatunk. Az ebédlő, mely egyúttal a kultúrterem is, szintén pará­nyi. Felvonulási épület volt valamikor. Földi Sándorné úgy tudja, a vállalat, a jelenlegi telephely­től két kilométerre, 40 millió forint ráfordítással, új gyárat kíván létesíteni. A nyersanya­got biztosító bánya előrelátha­tólag a jövő század közepéig kitart. De akár lesz új gyár, akár nem, ez a régi telep még bizonyára sokáig megmarad. Naponta százezer téglát ter­mel, és minthogy a múlt évben sikert ért el a B. 30-as kézi­falazó blokk kísérleti gyártá­sával, az idén már abból is nagyobb mennyiséget gyárt. Berendezésének, szociális lé­tesítményeinek korszerűsítése, bővítése már semmiképpen sem késhet soká. Polgár István Lapzártakor érkezett A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA pénteken az ÉDOSZ-székházban ülést tartott. A szakszervezetek nem­zetközi tevékenységéről, a lakosság ellátásáról, a minőség és az árak alakulásáról és a KPVDSZ ezzel kapcsolatos tevékeny­ségével foglalkozó jelentésről tárgyaltak. FELÉPÜLT az ország legkorszerűbb tejgyára Székesfehér­várott. HAT ÉS FÉL MILLIÓ látogató járt tavaly az ország 154 múzeumában. Hat helyen nyílott 1968-ban új múzeum, köztük az abonyi falumúzeum. 75 ÉVES korában elhunyt Bohuniczky Szefi írónő, aki a Nyugat nemzedékéhez tartozott ÁPRILISBAN magyar ipari vezetőkből, szakemberekből álló küldöttség látogat Franciaországba, a műit év végén meg­kötött magyar—francia kormányközi gazdasági és ipari együtt­működési megállapodás értelmében. Szerkesszen velünk! Gazdára talált a februári ezer forint Álarcosok a kastélyban az orvosa rendelőbe gyógysze­rért, mindenki csak a bálról beszélt A bálról, melyet csütörtök este tartottak a gödöllői volt királyi kastély márványter­mében. Álarcosbál volt, jel­mez versenyes. Győzött Chap lin, Mazsola és a 120 kilós tö­rök szultán. A királyi már ványteremben hömpölygő há­lózó tömeg, tarka soKasá több mint kétszáz vendég. S a szociális otthon bálozó öregjei azokról sem felejtkez­tek el, kiket egészségi áll apó tűk az ágyhoz kötött A ti- gányzenészekkel együtt felke­resték őket szobáikban, s fü­lükbe húzták legkedvesebb nótáikat. Mindez oly megható volt, hogy még a zenészek is megkönnyezték... Csiba József Tegnap délután szerkesztőségünkben sor került ezerforin­tos „Szerkesszen velünk!” ötletpályázatunk február havi sor­solására. Harmincöt sorsolási tekercs került az urnába, rajta 28 név, ugyanis öten dupla, egy ötletes olvasónk pedig tripla eséllyel vett részt a sorsoláson. Az ezer forintot Skotnyár Fe­renc (Dunakeszi, Attila u. 14.) nyerte. Nyereményét postán küldjük meg címére. A sorsoláson részt vett dr. Molnár József, a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosa is. Képünkön a .„szeren csét húzó” kislány s a „Szerkesszen velünk!” ötletpályázat ér­tékelője. — Várjuk kedves olvasóink további leveleit, hisz az ezerforintos ötletpályázat folytatódik a márciusi ezresért... Gázolás az Illatos út sarkán A felsőpakonyi áldozat életveszélyben Budapesten, az Illa'os út és a Gubacsi út kereszteződésé­ben Váradi György 38 eves gépkocsivezető a megenge­dettnél nagyobb sebességgel vezette az 54/a jelzésű autó­buszt és elütötte a gyalogosan haladó Brada Lajos 34 éves villanyszerelő, budapesti és Katona Tibor 28 éves eszter­gályos, feisőpakonyi lakoso­kat. A baleset következtében Brada. a helyszínen meghalt, Katonát életveszélyes állapot­ban szállították' kórházba. A rendőrség Váradi Györgyöt őrizetbe vette és a baleset ügyében tovább folytatja a vizsgálatot. Őrizetbe vették a járványszabály megszegőit A Nagykátai Rendőrkapi­tányság járványszabálymeg- szegés bűntettéért indított el­járást Raffael István és Jakab István ellen. A két segédmunkás az Űj- szilvási Állami Gazdaság tá- piói üzemegységének úgyne­vezett dögkútjából kihúzott egy 2Ö0 kilós sertést, amit szét­darabolva egy zsákban Nagy- kátára szállítottak. A rendőrség őrizetbe vette a segédmunkásokat, akiket ha­marosan bíróság elé állítanak. MÉH-sorsolás Megjutalmazták a jó eredményeket elérő úttörőket Családi háború - késeléssel OSTROM ES BARIKÁD MENEKÜLÉS A BUNKERBE egy Mielőtt rátérnék a kis híján gyiikossággal végződött ha­lásztelki családi háború elbe­szélésére, ismerkedjünk meg az előzményekkel. Olajos György segédmun­kás megveszi nagybátyjától, idősebb Szakály Mihályiéi, halásztelki, Rákóczi utcai há­zának egyik lakását Előleg­ként 20 ezer forintot fizetnek ki. Olajosék beköltöznek új otthonukba, s egy idő múlva hozzájuk költözik rokonuk, Sántha Péter 20 éves eszter­gályos is. Csakhogy hamaro­san kiderül: Szakály nem ren­delkezik telekkönyvi kivonat­tal. A vevő ekkor meggon­dolja magát, visszaköveteli a pénzét. Szakály viszont fel­szólítja lakóit: költözzenek el. S ezzel megkezdődik a családi viszály, perlekedés és peres­kedés. így érkezik el a családi há­ború kitörésének napja. Sza- kályéknál mulatságra készülődnek, amelyre tíz vendéget hívtak meg. Olajosné lakásuk felé tart az udvaron. Útközben vala­min hajbakap Szakályék két vendégével, Vámosáéval és Koncznéval. A három no pa­rázs veszekedésbe kezd, majd összeverekednek. Eközben a Szakály-rokon­ság férfitagjai körbeállják Olajosék lakrészét, egészen az ajtóig nyomulnak, hangoskod­va fenyegetik és hivják ki a bentlevőket. Az egyik vendég, Horn József letépi az ablak­hálót. A lakásban már készül­nek az ostromra, s elbariká- dozzák a konyhaajtót. Ekkor veszi észre Olajos 13 éves fia, hogy anyját ketten bántalmazzák az udvaron. — Anyám megölnek! kiáltja a fiú, kezében nyújtófával kiugrik az abla­kon. Utánaveti magát Olajos György is, majd követi őket Sántha Péter, aki fúttában felkap egy hosszú pengéjű kést. Pillanatok alatt csata­térré válik az udvar, kitör a tömegverekedés. Sántha Horn felé tart. Mi­kor meglátja az esztergályos kezében a kést, futásnak ered. Sántha utápa. Egy-ket­tőre utoléri és kését Horn há­tába döfi. A férfi súlyosan megsérül. Valaki egy karóval ellöki Sánthát, aki földre zu­han s így sikerül csak lefegy­verezni. Az esztergályos ez­után eltűnik a tömegben. Előbb a kukoricásban, majd egy _ bunkerben rejtőzik el. Sántha Péter azonban nem kerülhette el a felelősségre vonást. A Pest megyei Bíró­ság emberölés kísérletéért 5 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. — Szít — Az úttörők immár éveik óta hasznos „munkásai” népgaz­daságunknak. A MÉH-válla- latnak gyűjtik a vasat, papírt, rongyot, s mint az alábbi ada­tok mutatják — Mm ered­ménytelenül. A 193 Pest me­gyei általános iskola majd 29 ezer gyereke alaposan túltel­jesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Vasból közel 3, papírból 266 és rongyból 330 ton­nát gyűjtöttek. Egy-egy iskolás gyerekre az elmúlt évben átlag 40 kiló vas, 3,7 kiló papír és 4,6 kiló rongy begyűjtése jutott. Ezt a többletszorgalmat, iparkodást kívánta a Pest— Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat a péntek délután tar­tott sorsoláson jutalmazni. Az első dijat a 3930-as számú Ráby Mátyás út­törőcsapat nyerte Szent­endrén. A másodikat az 1534-es II. Rá­kóczi Ferenc csapat nyerte Ke­repesen, míg a harmadik díj a 296-os galgahévízi Petőfi Sán­dor csapatnak jutott. Ezenkí­vül szép pénzjutalmat nyertek a dömsödi, a kisalagi, a gödöl­lői, a törökbálinti, a vasadi, a dunobagdányi, a váchartyáni, a sótkúti és a pilisszentlászlói úttörőcsapatok. A KISZ Pest megyei Bizott­sága részére 3000 forint jutal­mat utaltak át, amit a szak­táborok felszerelésére fordíta­nak. A Pest megyei Levéltár­nak 2000 forintot bocsátottak rendelkezésére. Ök az iratse­lejtezésben nagy segítséget nyújtó csapatok között osztják szét ezt az összeget. A MÉH Vállalat ezenkívül még 7500 forint különdíjat szavazott meg a megyei csapatoknak. A hulladékgyűjtést irá­nyító tanárok között eb­ben az évben először sor­soltak ki külföldi juta- lomutakat. Reichard Tibor gödöllői álta­lános iskolai tanár a cseh— lengyel Tátrában, Győri József- né váci tanár és Nagy Erzsé­bet, a váci járás KISZ-titkára Mamaiában, Sándor László gyáli iskolaigazgató pedig a bolgár tengerparton élvezi majd a jól megérdemelt üdü­lés örömeit. k. m. CAPAS POHÁR _ CSEMBALÓ A közelmúltban számos ér­dekes új szerzeménnyel gaz­dagodott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. Ezek között van egy szé­pen aranyozott úgynevezett „cápás pohár", amely a raj­ta levő vésett monogram és embléma szerint Bányai Má­tyásé volt. A nemesembert 1677-ben választották jegy- "zővé, s ebből 'az alkalomból kapta, vagy csináltatta a po­harat, amelyet mesterjegye szerint Johannes Ongljert nagyszebeni ötvös készített. A XVII. századból szárma­zik és feltehetően olasz mes­ter műve az a csembaló, amely ugyancsak a közelmúltban került a múzeum hangszer- gy ű j teményébe. Nemrég került a múzeum­ba az a petcsétnyomó. amely Batthyány József hercegprí­más tulajdona volt. Külön érdekesség, hogy ennek a her­cegprímásnak a birtoka volt az a terület, amelyen ma a Magyar Nemzeti'Múzeum áll ANG OLNAHAJSZA Tizenhatmillióra becsülik a Balatonban élő angolnák szá­mát. A halászoknak azonban csak nagynéha, s összességé­ben elenyésző mennyiségben sikerül hálójukba keríteniük ezeket az értékes halakat. A sikertelenség felelevenítette azt a régi hiedelmet, amely szerint ez a halfajta akár száraz- földön is képes „gyalo­golni”. Emellett szólt az a körülmény, hogy a Balatontól 30—50 kilo­méterre levő tavakban is több alkalommal fogtak angolnát. A tüzetesebb utánjárás azon­ban kiderítette, hogy ezek a tavak valamilyen módon min­dig összeköttetésben állnak a Balatonnal. Mindössze egyetlen olyan Somogy megyei halastó­ban fogtak angolnát, amely nem függ össze a Balatonnal. Itt azonban mindössze 10 métert kellett megten­niük szárazföldön a kígyó­formájú halaknak. Mindezek alapján kétségtelen, hogy az angolnák a Balaton­ban vannak. A halászok kísér­leteket kezdtek az üzemszerű angolnafogás módszereinek ki­dolgozására. Az eddig kipró­bált „cselek” kö?ül a Sió-zsi­lipnél felállítandó csapda ígér­kezik a legjobbnak. (Tudósítónktól). Gyógyszer a bál. A gödöllői j Fővárosi Szociális Otthon ve- | zetői és ápolói ezt régóita tud- | ják, s most sem tévedtek. Csü- j törtökön és pénteken a gon- J dozottak közül senki se ment !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents