Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Hatvanezer Dudás János, a Monori Gép­javító Vállalat traktorosa volt ezúttal járásunk szerencsés embere — négyese volt a lot­tón. Dudásék a minden héten több szelvénnyel, rendszere­sen játszó lottózók közé tar­toztak. Evek óta kitartó ko- noksággal üldözték a nagy ta­lálatot. A 8. héten 60 ezer 500 forintot hozott ez a kitartás a Dudás-családnak. A tíz szel­vényük között még egy kétta- lálatosuk is akadt. Szerény díszkíséret a négyeshez. MOHOMIDtD PíS^MTE GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1969. MÁRCIUS 1., SZOMBAT A NAUTILUS MONORON Ma este 8 órai kezdettel a monori járási művelődési házban bált rendeznek, me­lyen a Nautilus zenekar szol­gáltatja a zenét. Döntött a tápiósülyi tanácsülés: t ímhúhhh m villany, mint a betonjárda... CSiSZOLÓÜZEM LÉTESÜL A TSZ-BEN Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron: dr. Kövesi László, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen a János utcai. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Hogyan kell egymilliót lopni. Gyömrő: Boldog Alexand­re. Maglód: A felügyelő és a ha­lál. Mende: Egy erkölcstelen férfi. Monor: Gravitáció. Nyáregyháza: az utolsó betyár. Péteri: Hamis Izabella. Tápiósáp: Azok a csodá­latos férfiak. Úri: Egy milliárdo- kat érő ember. Üllő: Makrancos hölgy. Vecsés: Ha mondom hogy szeretlek. Tápiósüly községi tanácsa megtartotta idei első tanács­ülését. A fontos napirendi pon­tokra való tekintettel a rend­kívüli kedvezőtlen időjárás el­lenére is — nagy volt az ér­deklődés. A tanácstagokon kí­vül mint vendég, több köz­ségbeli lakos is eljött, sőt egye­sek szót is kértek, és értékes hozzászólásaikkal emelték az ülés színvonalát. Kovács József tanácselnök üdvözlő szavai után Benkó Jó­zsef tsz-elnök számolt be a tsz 1968. évi gazdasági ered­ményeiről, majd közölte, hogy az idén egy munkaegység­re 50 forintot terveznek. Ebben az évben nagyobb súlyt helyeznek a zöldségtermesztés­re. Emellett természetesen nagy gondot fordítanak a ta­karmány és kenyérgabona termesztésére, valamint a szarvasmarha-állomány fej­lesztésére is. Mindent össze­vetve: 12 millió bevételre szá­mítanak, s ez a termelési ér­ELISMERÉSRE MÉLTÓ TUDÁS A szaktárgyi vetélkedők győztesei ték biztosítja a tervezett 50 forintos munkaegység mara­déktalan kifizetését. A beszámoló után több hoz­zászólás következett. Idősebb Németh István elmondotta, hogy a tagság jó munkája nagy szerepet játszott a köz­ség fejlődésében. Farkas Ist­vánná elismerőleg szólt a tsz tej- és zöldségesboltjáról. Mindkét üzlet kitűnően látja el feladatát. Majd annak a reménynek adott kifejezést, hogy milyen jó lenne, ha a tsz egy húsboltot is nyitna, mert a jelenlegi húsellátással nincs senki megelégedve. Ha- vetta László kérte a tsz veze­tőségét, hogy létesítsenek olyan melléküzemágat, ahol főleg asszonyokat lehet foglalkoztat­ni. Sok asszony jár ugyanis Pestre dolgozni, de szíveseb­ben maradna itthon, ha meg­felelő munkát találna. A tsz-elnök válaszában el­mondotta, hogy a tsz vezetőségének szán­dékában van egy olyan csiszolóüzemet létesíteni, ahol két műszakban 30— 30 nőt lehet foglalkoztat­ni. nem a villanyhálózat fejlesz­tésére fordítsa a tanács. Az el­nök kérte a tanácstagokat, hogy a végrehajtó bizottság­nak ezt a döntését hagyják jó­vá. A tanácstagok és a vendé­gek felszólalásából kiderült, hogy itt-ott a község szélein, főképpen azonban Szőllősnya- ralón, sok helyen eléggé pri­mitív körülmények között él még több család. Vannak olyan helyek, ahol mécset égetnek, mert a petróleumlámpához üve­get sehol sem kapnak. A tanácstagok meghajoltak e súlyos érv előtt. Nem jó do­log a sárban cammogni, mond­ta az egyikük — de be kell látni, hogy mégis előbbrevaló a villany. — Ha elgondolom — szólt a másik —, hogy a hét­éves gyerek a mécs világánál tanulja az ábécét és az egy­szeregyet, összeszorul a szí­vem ... ... És a tanácstagok egy­hangúlag hozzájárulták ahhoz, hogy a 154 ezer forintot ne a betonjárdák, hanem a villany­hálózat fejlesztésére fordítsa a tanács. Krátky László Tanítási szünet volt hétfőn Járásunk általános iskoláinak felső tagozatábán. Ezen a na­pon bonyolította le a járási úttörőelnökség a szakosztályi (tanulmányi) vetélkedő járási döntőit. Monoron, az Ady úti iskola tornatermében sorakoztak fel a résztvevők, kísérő neve­lőik és az egyes tantárgyak bíráló bizottsága Harsonák hangja és dobpergés nyitotta meg a vetélkedőt, majd Ma- gócsi Károlyné járási úttörő­titkár üdvözölte a résztve­vőket, méltatta a nagy ese­ményt. Az elnökség asztalá­nál ott láttuk a járási úttö­rőelnökség tagjait, Berla Fe­renc járási KISZ-titkárt és a járási művelődési osztály előadóját. A bíráló bizottságokban ta­nulmányi felügyelők és a versenyzőket nem indító ki­váló szaktanárok értékelték a tanulók szereplését. Ezen a napon az iskola csak­nem valamennyi terme fog­lalt volt. Ifjú kémikusok, történészek, magyar és orosz nyelvészek, fizikusok, kis természettudósok — az iskolai vetélkedők győztesei — gyür- kőztek a versenyfeladatokkal, a győzelemért és a megyei ve­télkedőre való eljutásért. (A számtanversenyt már koráb­ban megrendezték.) Március 9-én Budakeszin az egyes tantárgyak első helye­zettjei vesznek részt. A ver­senyen azok részére termett babér, akik a tantervi, tan­könyvi ismereteken túl szak­tárgyukban olvasottaknak, jól tájékozottaknak bizonyultak. Tudásuk imponáló, elismerésre méltó. Kémia: 1. Páli Tivadar (Gyömrő, központi), 2. Németh Zoltán (Monor, Ady), 3. Vojtek Tibor (Monor, Kossuth); fi­zika: 1. Kisvár! Zoltán (Mo­nor, Ady), 2. Szabó Endre (Maglód, 2. sz. iskola), 3. Or- dasi Gábor (Gyömrő, köz­ponti) ; élővilág (természet- ismeret): 1. Lugosi Mária (Ve­csés, központi), 2. Magó Edit (Vecsés, felsőtelep), 3. Szluka Anna (Maglód); földrajz: 1. Halm Tamás (Monor, Kos­suth), 2. Dobos György (Tá­piósüly), 3. Vámos Ágota (Gyömrő, központi); törté­nelem: 1. Szemők András (Monor, Kossuth), 2. Endrődi Zoltán (Monor, Munkásőr), 3. Simon Katalin (Monor, Kos­suth); magyar, VII. osztály: T.; Fischer Sándor (Vecsés; Halmi-telep), 2. Huszár János (Monor-erdő), 3. Albert István (Vecsés, központi) és Kele Klára (Monor, Ady); ma­gyar, VIII. osztály: 1. Mészá­ros Attila (Monor, Munkás­őr), 2. Bódy Éva, Pintér Er­zsébet, Kiss Mária, 3. Peszeki Ibolya; orosz, VII. osztály: 1. Varga Ferenc (Tápiósüly), 2. Szever Ilona (Maglódnyaraló), 3. Nagy Marianna (Üllő); orosz, VIII. osztály: 1. Miklós Zsuzsa (Péteri), 2. Nagy Irma (Üllő), 3. Pataki Éva (Gyömrő, Kossuth). — BM — Nem feltétlenül szükséges, hogy az asszonyok tsz-tagok le­gyenek. Könnyű munkával ha­vonta Í200—1400 forintot meg­kereshetnek. Ebben az ügyben most folynak a tárgyalások a MOM vezetőségével, s számí­tani lehet arra, hogy az üzem nagyon rövid időn belül meg­indul. Ezután az 1969. évi község­fejlesztés és költségvetés tár­gyalására került sor. A köz­ségfejlesztési bevételek össze­sen 245 ezer forintot tesznek ki. A végrehajtó bizottság tag­jai úgy döntöttek, hogy ebből a bevételből 154 ezer forintot ne az előterjesztésben megje­lölt betonjárda építésére, ha­SÖRST ATISZTIK A Londonban Miss Brooks 90. születésnapján jelentést nyúj­tott be az ottani sörgyárnak arról, hogy élete folyamán majdnem 60 000 üveg sört ivott meg. A gyár jutalom­ként egy igazolást adott az idős hölgynek, amely feljogo­sítja őt, hogy a gyár 2000 nagy-britanniai vendéglőjében bármikor ingyen vásárolhat sört. A sörgyár számára ez jó reklámnak tűnik, már csak az idős hölgy korára való tekin­tettel is. RÉGI JEGYZETEIMET LAPOZGATVA... A monori Új Élet Tsz krónikája IGAZ ÖRÖMMEL olvastam a monori Üj Élet Tsz 1968. évi zárszámadó közgyűlésé­ről szóló híradást. A hír­lapi beszámoló jól tükrözte a közgyűlés résztvevőinek jó hangulatát, amelyre a köz­gyűlési beszámolók adatai alapján a tagságnak és veze­tőségnek egyaránt minden oka meg is lehetett. Hetven­két forintot érő munkaegy­ség'mellett, a jól dolgozók nyereségrészesedést is kap­tak. Igazán csak örülni lehet. Nem kis büszkeséggel köny­velhették el a járási tanács vb-elnökének elismerő sza­vait, mellyel további sike­reket és eredményeket kí­vánt a járás egyik legjobb tsz- ének, MI MINDEN TÖRTÉNT és mi mindenen kellett átrágnia magát a tsz tagságának és vezetőségének, amíg eljutot­tak idáig, eddig a megtisz­telő dicséretig? 1961-től éveken át voltam a Monor és Vidéke tudósí­tója és ebben a tevékenysé­gemben mindig különös ér­deklődéssel és szeretettel fog­lalkoztam a monori Űj Élet Tsz mindennapi életével és problémáival. Régi jegyze­teimet lapozgatva, ennek a tsz-nek fejlődésével kapcso­I. latban, sok érdekes adatot találtam, amelyek, úgy vélem, a mai olvasókat Is érdekel­ni fogják. Néhány legérde­kesebbet megkísérlem felújí­tani. 1961-ET IRTUNK, amikor a Berki dűlőben eltervezték a tanyaközpont létesítését. Istál­lók hiányában az állatokat szanaszét, magánhelyeken he­lyezték el. Száztíz ló, 24 he­lyen. Tanyasítás és gépek nélkül komoly gazdálkodás­ról szó sincs. A munkáskéz kevés, a széthúzás nagy. Ért­hető, hogy az 1962 márciusi zárszámadó közgyűlés izgal­mas és szenvedélyes hangu­latú. Csak úgy röpködnek a hangos kifakadások és szem­rehányások. Heves viták után a tsz elnöke lemond. Az utód agrármérnök, mezőgazdasági szakiskola volt igazgatója, kép­zett szakember, sajnos kevés eréllyel és emberismerettel. A tervezett előirányzatot egyik gazdálkodási ágazat­ban sem sikerült elérni. Sok az adósság és nagy a mér­leghiány. 4 1963 januárjában a tsz Jó­kai utcai udvarán izgalma­san vitatkozó csoportok tár­gyalják a napi eseményeket. „Erősebben kellett volna fog­ni a kantárszárat” — vélik egyesek —, mások szerint rö- videbbre kellett volna, sőt az ostor használatát is em­legették. Aztán mindenki ment dolgozni — a háztájiba. Senki sem vette észre, hogy a tsz háza tája kívül-belül rendetlen, gondozatlan és el­hanyagolt. A közössel alig törődött valaki. A zárszámadó közgyűlés — mint az elmúlt évi — túl­fűtötten izgalmas hangulatú. Minden beszámoló és felszó­lalás panasszal és szemrehá­nyással telített. A munka­egység az állami támogatás mellett is 18 forint 53 fil­lér. A TAGSÁG ZÜGOLÖDIK, az elnök pedig megrongált egészségi állapotára való te­kintettel lemond. Jellemző a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének megállapí­tása, mely szerint a vezető­ség erélytelensége, másrészt a tagság széthúzásának ered­ménye, hogy ez a tsz a járás egyik leggyengébb tsz-e. Ismét új elnököt választa­nak, ezúttal Nagy András, a Felsőbabád: Állami Gaz­daság volt igazgatója szemé­lyében. A hírek szerint erős kezű szakember. Dr. Hnszty Károly (Folytatjuk) | MA ESTE A VIGADÓBAN Vége a farsangnak, de a pilisi általá­nos iskolások szí­vesen emlékeznek még vissza a jel­mezes farsangi bálra. A három kis né­gerlány: Pálinkás Katalin, Szegedi Éva és Debreceni Erzsébet. Gál Pál tanár felfedi a titkot: ki is a jelmez tulaj­donosa? A „pa­rasztmenyecske’. Varjú Zoltán, VIII/B osztály. Kcp és szöveg; Bukovinszki Pál A Róna revüegyüttes műsora Nagy sikerrel mutatkozott be kedd este Cegléden a Róna Vendéglátó Vállalat önálló re- vüegyüttese. A kétórás mű­sorban ének, zene, humor és sztriptíz váltogatják egymást. Az Agh-trió tv-paródiája eredeti humorával méltán aratott nagy sikert. Rózsa Zsuzsa vetkőzőszáma, vala­mint Solti Éva és F. Tóth La­jos énekszáma szintén megér­demelték a forró tapsokat. A műsorhoz Garay Attila és együttese szolgáltatta- a zenét, . < » a náluk má,r megszokott nagy rutinnal. A héten vándorútra indul a Róna Revüegyüttes, és már­cius 1-ón, szombat este hét órai kezdettel Monoron a Vi­gadó Étteremben, március 7-én Gyomron, a Halászkert­ben és március 15-én ugyan­csak Gyomron a Gazdakörben mutatkoznak be. Amennyiben a műsor a mo­nori közönség tetszését elnye­ri, — megismétlik. * ____..... i fi- ■ H ét végi sportjegyzet PILISI JELENTES Elhanyagolt, gazdátlan sport­telep benyomását kelti járá­sunk egyik nagy múltú együt­tesének, a pilisi gárdának ott­hona. A pályát körülövező drót leszakítva, a villanykörték ki­törve, és sorolhatnánk a ki- sebb-nagyobb hiányosságokat. A hajdan szebb pályát látott labdarúgók viszont szorgalma­san készülődnek a bajnoki rajtra. Pilis mindig jó termő­talaja volt a labdarúgásnak, Csernai, Toldi, Holánszki, Ub- rankovics, Kuszenda példája ezt bizonyítja. S hogy ne kell­jen nagyon a múltba vissza­nyúlni, Kresják és Czopkó, a tavalyi pilisi tizenegy két tag­ja is idén már NB Il-es labda­rúgó. Ennek ellenére bizako­dással várják a pilisiek a raj­tot. flaszvadi József, az együttes edzője a Monori-erdő elleni edzőmérkőzésen látottakkal teljes mértékben nem volt elé­gedett. Az új monori-erdei gár­da alaposan feladta a leckét a kicsit nagy méllénnyel pályá­ra lépő és körülményesen ját­szó hazai gárdának. Az erőnlét azonban — és ez a döntő — óriási mértékben javult. A két csapat a tíz- centis, jeges vízben is szinte végighajtotta a kétszer 45 per­cet — az erőnléten tehát ta­vasszal nem fog múlni a si­keres eredmények elérése. A védelem okozza a legtöbb gondot Naszvadi edzőnek. A védelem tágjai lassúak, meg­lehetősen nehezen fordulnak, és gyors csatárok — láthattuk vasárnap — igen könnyen za­vart tudnak kelteni ebben a védelemben. A csatársorban a jobbszámy, Kollár és Rabi okozták a legtöbb gondot az ellenfél védelmének. Ez a sor, Mátéval kiegészítve, minden bizonnyal még jelentősebb erőt képvisel. Pilisen örülnek annak, hogy ifjúsági csapatunk, igen ötle­tes játékkal, 7:0-ra verte az ifjúsági kupában Üllő csapa­tát. A szép múlt — ma Csak em­lék Pilisen —, de bíznak ab­ban, hogy a nehézségek elle­nére ez a sok tehetséget adó csapat megkezdi útját a me­gyei labdarúgás élvonalába visszavezető úton. Szalontai Attila „Nagy volt“ a kis Sluki Szabó Imre, a gyömrői köz­ponti iskola nyolcadik osztá­lyos tanulója nyerte a járási és a megyei gyorskorcsolyázó­bajnokságot. Ezzel a nagysze­rű eredményével jogot nyert az úttörő-olimpia országos döntőjében való részvételre. Vasárnap délelőtt, a város­ligeti Műjégpályán 19 megye bajnokai és a budapesti döntő első hat helyezettje között ott volt Szabó Imre is (barátai, is­merősei „kis Slukinak” becé­zik). A fiúk párosával indultak 200 és 500 méteren. Mindkét futam után eredményt hirdet­tek és értékelték az összetett eredményt is, melynek első helyezettje lett a IV. úttörő­olimpia bajnoka. A felkészülési lehetőségek miatt külön hirdettek ered­ményt a budapesti, és külön a vidéki versenyzők között. Vidéki bajnok 200 méteren: Szabó Imre (Gyömrő), 500 mé­teren harmadik, míg az össze­tett vidéki bajnokságban má­sodik helyezést ért el. A gyömrői hagyományok te­hát — évek óta részt vesznek az országos döntőben — ez­úttal sem szakadtak meg, sőt, Szabó Imre eredményével csak bizonyított. Példázta, hogy a sportszeretet, a szor­galmas edzés nagy sikerekhez vezet. — BM —

Next

/
Thumbnails
Contents