Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-08 / 56. szám
s Ji3l '9 re </férirn> 1969. MÁRCIUS 8.. SZOMBAT ÁRU ÉS FOGYASZTÓ Háziasszonyok a textiláru minőségéről, választékáról Halljuk, mit mondanak a textilneműk minőségéről, választékáról, külleméről, áráról a családanyák, háziasszonyok ? A kávéfőzőnő: Kisgyörgyi Béláné Budaörsön dolgozik, férje villanyszerelő, egy gyermekük van, és évek óta építkezésre gyűjtenek. Utóbbi ellenére körülbelül havi hétszáz forintban jelöli meg azt az összeget, amit textilneműk vásárlására költenek. (Érdekes, hogy a három utóbb megkérdezett háziasszony is jobbára ekkora számjegyet mondott —, a gyermekek száma azonban náluk több.). — Ha csak az utóbbi öt esztendőt veszem, lemérhetem, hogy egyre több pénzt költünk ruházkodásra. Nálunk a gyerek igénye is meghatározó. Tizenkét éves lányom van, s bár zenét, nyelvet tanul külön, nem hiszem, hogy elkényeztetnénk. Mégis, korán megfogalmazódtak öltözködési igényei: ha két nap felvesz egy pulóvert, harmadik r. p kicseréli, másodnaponként váltja iskolai nylonköpenyét stb. Ezekhez az igényekhez bizony alkalmazkodni kell a szülőnek —, nem tudom, más anya hogy’ van vele, de én szívesen teszem. — Milyen textilfajtákat vásárol a legszívesebben? — Nagyon szeretem a műszálas kelméket, így a férfi nyloningeket, és műszálas jersey pulóvereket, a már említett nylon iskolaköpenyt, a nylon fehérneműket —, de azt tanácsolom a háziasszonyoknak, kövessék figyelemmel a mosási, vasalási utasítást, az áruhoz mellékeit tájékoztatókat én például mindig elrakom. S ha már nyilatkozatot kért tólem, jó volna tolmácsolni a konfekcióiparnak, hogy gyártsanak házilag könnyen tisztítható müszálas vendéglátói pari formaruhákat. — Panasz? — Amint látja, kissé molett vagyok, és nagyon nehezen találok megfelelő készruhát: különleges méretben kicsi a választék... Tsz-tagok: Lehoczki Jánosné és Zala- völgyi Pálné a nyáregyházi Béke Tsz tagjai: több gyerekes anyák, férjük az iparban dolgozik. Mindketten túl vannak a házépítkezésen. Lakásuk berendezése még nem tükrözi a modern igényeket, PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága *> a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SU11A ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIIL, Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Biaha Lujza tér 1 Egész nap hívható központi telefon: 343-100. 143-220. Gépiró szoba 10 órától 18 óráig 140-449, U órától 21 óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-4C2. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. V.. József nádor tér 1. sz.). Előfizetés: díj 1 hónapra 20 forint. de gyerekeik az elsőnek megkérdezett háziasszonyéhoz hasonló kívánságokkal jelentkeznek. — Meg tudják vásárolni azoka. a cikkeket, amelyeket keresnek, a környékbeli üzletekben? — Nemigen. Az ember nem is azt várja, hogy megfelelő választékot találjon itt helyben mondjuk télikabátban, készruhában, azokért úgyis elutazunk Ceglédre, ahol az új áruházban legtöbbször megtaláljuk, amit szeretnénk. Baj azonban, hogy a közelebbi üzletekben egyszerűbb cikkekből sem tudnak kiszolgálni. Mi a termelőszövetkezetben általában melegítőben dolgozunk — a Pilisi ÁPÉSZ helyi üzletében mégsem kapunk méretre melegítőt, vagy például ugyanitt sokszor hiánycikk a nylonharisnya. — A pilisi ÁBC-áruházban nem kaptam krepp ágyneműt. S ugyanitt a leértékelésnél csupa rossz minőségű, divatjamúlt holmit találtunk. — Hát azt hiszem, a leértékelésnél elsősorban azt árusítják, amit a rendes árán nem tudtak eladni ... De mi a véleményük a műszálas textilneműről ? — Szívesen vásároljuk, bár azt tapasztaltuk, hogy a műszálas cikkek már nem olyan jó minőségűek, mint kezdetben; A divattervező: Dr. Zákonyiné Horváth Gabriella gyömrői „orvosfeleség”, több gyerekes anya — és a Zuglói Finomkötöttárugyár divattervezője: — Szerintem a textilanya- gok, készruhák és más textiltermékek között a női holmikra lehet a legkevesebb panasz. A gyermekáruknál megemlíthető, hogy nem elég változatosak ezek a cikkek. A férfi konfekciónál, hogy a jó minőségű ruha elég drága. Szerintem azonban a textiláruknál általában nem a minőséggel van a baj. Hanem abban, hogy ha megnézem egyszer akár a fővárosi kirakatokat, utána egy fél évig teljesen fölösleges újból megtekintenem azokat, hiszen csak ugyanazt találnám: a választék nem hív vásárlásra új és új kínálattal, ingerekkel. Az ágyneműanyagok nagy részét például húsz év óta egyazon mintában, minőségben gyártják. — A megoldás: a kis szériák gyártása és merészebb tervezés. Ahelyett, hogy a külföldi divat után kullogunk, helyes volna északi, szovjet, s más példákat követve, a magyar népi művészet, motívumok felé fordulni. Kis szériák, új és új cikkek, az eredetiség biztosan megnövelné a bel- és külföldi keresletet is. Magam szívesen költenék többet textilneműre, ha a kirakatok jobban csábítanának. P. A. Lapzártakor érkezett VÉGET ÉRT a szocialista országok kutatóinak budapesti Afrika-értekezlete. ÜJABB keceli kislány, Szakács Klára, nyert Nehru-arany- érmet az indiai nemzetközi gyermekrajz-kiállításon. BEFEJEZŐDÖTT a szocialista országok írószövetségi vezetőinek budapesti munkaértekezlete. KIGÖRDÜLT első útjára az 1919-es északi hadjárat híres péncélvonatának hű mása. A próbaútra Miskolc és Szerencs közt került sor. A FŐVÁROSI BIRÖSÄG 14 évi szabadságvesztésre ítélte Kiss Bálint matrózt, aki baltával megölte Sebestyén András uszálykormányost. A KERESKEDELMI TAN ÜLÖK országos versenyén tizenegyen érdemelték ki az aranyjelvényt. „Anyák vagyunk, anyák leszünk...” Szeretnénk a mai napon nagyon szépen ünnepelni. Bocsássanak meg most a férjeknek, vagy az udvarlóknak, ha nem vettek virágot — a mi csokrunk talán kárpótolja önöket. Innen a szerkesztőségből körülményes lenne mindany- nyiuknak hóvirágot küldeni, ezért kivételesen más csokrot adunk... — Kislány koromban a barátnőimmel együtt fiúk akartunk lenni. Azt gondoltuk, ők erősebbek. Rossz érzés volt., hogy nem tudtunk könnyeinkkel megbirkózni. Emlékszem, sokszor sírtam. Nem azt mondom, hogy minden nő így érez, de a többség ... Azt kérdezte jobb-e nőnek lenni? — Liszkay Lászlómé a szentendrei Danubius szálló igazgatónője elmosolyodik. — Egy biztos: most már nem cserélnék » Mi nők szeretjük a szépet, szeretünk adni. Éppen ezért nem bánjuk, hogy annyiféle a munkánk. Mindenek előtt anyák vagyunk. És ez a legszebb. Ezt a férfiak sohasem érezhetik olyan csodálatosnak, mint mi. Nemcsak a háztartásban dolgozunk — mégis helyt kell állnunk otthon és a társaságban is — mint feleség. Soknak tűnik? Csak annak sok, aki nem szereti igazán a családját, a munkáját — mert a többiek örömmel csinálják... A parkmúzeum nylontakaróba bújt szobrai mellett vezet fel az út a szentendrei szülőotthonba. Látogatási időben érkeztünk. Az ágyak mellett virágot szorongató férfiak ülnek, az éjjeliszekrényekén befőttes- üvegek és édességes dobozok sorakoznak. A kezek egymásba érnek és mi zavartan állunk a fehér csendben. Tamási László is ott ül felesége ágyánál, és tekintetével Szerkesszen velünk! Nyereményjegyzékek és küzdelem a balesetek ellen Ezerforintos „Szerkesszen velünk!” pályázatunkra érkezett két sorsolásra jogosító ötlet: „Ceglédi előfizető” kéri, hogy ne csak a lottó- és békekölcsönhúzások eredményét közöljük, hanem a többi nyeremény jegyzéket is, például az autónyereményt. Most, hogy oldalszámunk növekedett, e kérésnek eleget tuduijk tenni. Kérjük ceglédi előfizetőnket, közölje nevét, címét, hogy a márciusi sorsoláson részt vehessen. Rabb József Törteiről a közúti balesetek elleni hatásos küzdelmet kéri számon lapunktól. A kevesebb baleset valóban közös érdek, így munkatársunk, Szitnyai Jenő, megkeresi a módját, hogyan tudjuk legötletesebben hasznosítani e jó javaslatot... simogatja. Megkérjük, adjon nekünk egy kis időt — ígérjük, csak pár kérdés lesz. Talán haragszik ránk: ilyenkor minden perc drága. — Mikor született a kicsi? — Egy hete, reggel fél kilenckor. — Fiú, vagy lány? — Fiú. Két kiló ötvenöt deka. — Biztosan lányt akart. — Eltalálta. — És a férje? — Neki mindegy volt. Csak egészséges legyen — ezért izgult. Ifjabb Tamási László egészséges és haragszik a világra, hangosan sírva köszönt mindenkit. — Nőnapra, most én adtam ajándékot a férjemnek. Későbbre vártuk. O — Én még lány koromban sem irigyeltem a másik nemet. Pedig nekik könnyebb, de... Mi érzékenyebbek vagyunk, és ezért érzelmileg gazdagabbak. Nálunk kevesebb a realitás — ők mindig meg tudják külöttböztetni a lényegest a kevésbé lényegestől. Ez az egyik oka, hogy jobban szeretem a nőket a háztartásban. A másik ok: a családi munka és a munkahelyi feladat mellett jóformán egy perc sem jut művelődésre, s így lemaradhatunk férjünk mellett. A gyárakban, üzemekben, hivatalokban is tartanak a női munkaerőtől. Nem tudni előre: mikor megyünk szülési szabadságra, mikor betegszik meg a gyerek, és otthon kell maradnunk, A családok többségében emiatt inkább „nőuralom” van, a munkahelyeken pedig a férjek a vezetők. — Török Zoltánná, amikor a női vezetésről beszélt, egy kicsit maga ellen is szólt; ő a szentendrei művelődési ház igazgatója. — Ne értsen félre! Mindez csak arra vonatkozik, aki nem győzi elvégezni a feladatait. És ahhoz, hogy mindenki győzze — állandóan nőnapot kéne tartatnunk a férfiakkal! A Művész presszóban öt óra felé már minden hely foglalt. Jó itt a kávé, vannak finom sütemények, és — ami ilyen helyen ritkaság — a székek is kényelmesek. Az egyik asztalnál, bent 6 sarokban, hogy ne vegyék észre, egyedül ül egy fiatal lány. Csinos, barna hajú, és látni rajta, hogy legszívesebben menne már. Nehezen áll kötélnek. Igazolványt kér, és mosolyogva néz ránk. úgy mondja, ne nézzük hülyének. A pecsétek döntenek. — Ojczár Anikó vagyok. Ilyen trükkel még nem akartak leszólítani. Ne haragudjatok. — Sokszor akarnak megismerkedni veled? — Nem is csodálom. A lányok tették ilyenné a fiúkat. Engem kivételesen zavar. — Hol dolgozol? — Itt Szentendrén, de Pesten lakom. — Jobb lenne fiúnak? — Szabadabb. Nem szólnak a háta mögött az öregebbek, ha csókolódzni látják. Húszéves vagyok, engem mégis kibeszélned — Van udvariód? — Van. — Meglep majd nőnapkor? — Feledékeny, de míg hozzá nem megyek, biztosan tudom, hogy ez a nap a noteszében kétszer is alá van húzva. Mészáros Sándor — Tamás Ervin * lj házasságkötő terem Elkészült Üllőn a tanácsháza épületében az új házasságkötő terem. Erre a célra a régi tanácstermet alakították át jelentős költséggel. A megyei tanács több mint 26 ezer forintot juttatott e célra. A tanácsüléseket a jövőben a községi kultúrház nagytermében tartják. — Tűgörgőexport. 13 millió tűgörgőt exportál idén a KGST-országokba a Magyar Gördülőcsapágy Művek diós- di gyára. Fölös bizalmatlanság Több helyen tapasztaltunk az utóbbi időben érthetetlen aggályoskodást, már-már komikum számba menő elzárkózást egy-egy információ, hír, vagy riportanyag szerzésénél. A minap az egyik fővárosi piacnál óvakodtak a napi káposztafelhozatal mennyiségének közlésétől. A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat egyik vidéki üzemében valamilyen — bizonyára intim — fehérneműt gyártó részleg vezetője hivatkozott a tájékoztatást tiltó igazgatói rendelkezésre. A telefongyár Bugyi községben működő gyáregységénél az igazgató szívesen rendelkezésre állt szóban, felvételek készítéséhez azonban a budapesti vezérigazgató esetenkénti hozzájárulása szükséges. Az indok Itt az, hogy nem minden gyártmány tartozik a nyilvánosságra. Nos, ez a rövid gyűjtemény is elég beszédes: részben mo- solyogtató, részben elgondolkoztató. Nem kell különösebb kommentár ahhoz, hogy egyesek számára a gyalult tök, vagy a savanyított káposzta forgalma, vagy az alsónadrággyártás metódusa miért jelenthet tilkolni valót. Ahol viszont egy nagyobb ipari üzemről van szó, már joggal teheti fel az ember ezt a kérdést is: milyen vezető munkatársakkal veszi körül magát a kiváltságos informálási jogot fenntartó vezérigazgató, a vállalat legelső embere, ha képtelennek tartja őket arra, hogy maguk döntsenek ebben a témában is. Kezükön százmilliós értékek forognak, előnyökről, hátrányokról, lehetőségekről az adott gyárban nekik kell tudni mindenekelőtt. S meggyőződésünk, hogy tudnak is. Azok, akik megfosztják őket ettől, megrendítik önbizalmukat, amelyre olyan nagy szükség van az új mechanizmus sok autonómiát biztosító légkörében. Az ilyesmit nem lehet másnak venni, mint megindo- kolhatatlan és kivédhetetlen bizalmatlanságnak. Ám mindezeken túl van még valami, amin el kell gondol koznia minden érdekeltnek. Azon tudniillik, hogy — bár tulajdonosi szemléletet várunk minden vezetőtől és minden munkatárstól — a valóságos tulajdonos maga az állam, az egész nép. A közvélemény éppen ezért jogosan elvárja, hogy gazdálkodásukról, munkájukról hű képet kapjon és rendszeres tájékoztatást. Való igaz, hogy akad néhány — ha nem is túl sok — olyan állami, katonai titok, amely csak i legszűkebb körre tartozik. Ennek megtartása is közérdek. Ám az esetek 98 .százalékában szó sincs erről. Annál inkább arról, hogy a mi államren dünkben minden vezető poszton álló, a legmagasabb helytől a kisebb vezetői munkakörig, köteles elszámolni időnként az őket megbízóknak, az irántuk feltétlen bizalommal viselietőknek munkájukról és tevékenységükről, s vajon vé- letlen-c, hogy éppen országunk vezetői azok, akik ezt szünte lenül hangoztatják, akik ebbeli kötelességüknek sorozatosan, lelkiismeretesen és őrömmel tesznek eleget? t. * * *y. Daru az árok szélén Monor határában az l. sz [ lyedtek Véletlen találkozá- szállította új rendelte- j sunkkor a kísérők éppen a se- tesi helyere ezt a hatalmas da- I .. . , ... , , rut. A kormányösszekötő a da- j S'tseget várták az országút ru hátsó részén leesett, a több j szélén A „kis” hibából baj is tonna súlyú darucsúcs és a | lehetett volna! hátsó kerekek az árokba süly- I Fotó: Urban MUNKAERŐjvwmrmm FELVÉTEL AZ ŰTÉPITÖGÉPJAVITÓ ÉS GYÁRTÓ VALLALAT CEGLÉD XIV., KÜLSŐ KATAI U. 35/a LAKATOS HEGESZTŐ ESZTERGÁLYOS MAROS SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE 44 órás hét MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD I
