Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

rma» MtCfEi KMiritm 1969. MÁRCIUS 8., SZOMBAT Lassan már megszokottá vá­lik, hogy a Monori Vető­magtermeltető és Ellátó Vál­lalat tisztítótelepén építő- munkások dolgoznak. Az utób­bi években jelentősen fel­gyorsult a bel- és külföldön egyaránt híres üzem teljes korszerűsítése. A mintegy 10 Kajakozok a1 ' A ráckevei Ady Endre Gimnáziumban Borkovics Jó­zsef testnevelő tanár irányítja a kajak-kenu szakosztály tag­jainak edzését. A fiatalok — a Csepel SC sportolói 25 kö­zép- és 20 általános iskolás — hetenként 5 edzéssel készül­nek a sportidényre. Az iskola tornatermében létesített edző­medence télen is jó lehetősé­get biztosít a rendszeres gya­korlatokhoz. Kiállítás - hét részben NOÉ „BÁB“-BÁRKÁJA Obrazcov híres bábszínhá­zának idei legsikerültebb pro­dukciója a kritikusok szerint a „Noé bárkája” című bábda­rab, Izidor Stok szovjet író bibliai témát feldolgozó műve. Stok „Istenkomédia” című, szintén bibliai témán alapuló darabját az Obrazcov-színház nyolc éve játssza óriási siker­rel. A „Noé bárkája” előadá­sában „élő” színészek is részt vesznek. — Kétszáznégy film. A korábbi évektől eltérően az idén április 14. és 19. között rendezik meg a X. miskolci filmfesztivált. 135 játékfilm, 65 tv-híradó és 69 egyéb ka­tegóriába tartozó tv-film ve­títésére kerül sor. A budai Várpalota helyre­állított szárnyépületében már­cius 18-án nyílik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum reprezentatív kiállítása, amely a Tanácsköztársaság emlékét idézi gazdag anyaggal. Az elő­készületek jó ütemben halad­nak. A kiállítás hét részből áll. Az elsőben a Tanácsköztár­saság kikiáltásának előzmé­nyeire utaló anyagok kap­nak helyet. Bemutatják azo­kat a dokumentumokat is, amelyek a hazai munkásosz­tály megmozdulásait idézik. Az első magyar proletárdik­tatúra belpolitikájával és tár­sadalmi életével a kiállítás következő fejezete ismerteti meg a látogatókat. Hatalmas méretűre felnagyítva látható az 1919. május 1-i felvonu­lásról készült fényképfelvé­tel, amelyet a vidéki felvo­nulások képei és az erre az alkalomra készült művészi plakátok követnek. Gazdag gyűjtemény tárja majd a látogatók elé a 133 nap kultúrpolitikájának ered­ményeit, a Tanácsköztársaság iskolareformjával, a könyv­kiadás és a sajtó forradalmi termékeivel kapcsolatos do­kumentumokat. Bemutatják többek között a közoktatás- ügyi népbiztosság júniusi je­lentését, amelyből kitűnik, hogy másfél hónap alatt több mint 22 millió brosúrát, köny­vet, nyomtatványt adtak ki. I I 8 I Építhessen olcsóbban! ÉPÍTSEN vertsalakfalat vagy készítsen salakblokkot vörös salakból. Díjtalan árajánlattal és szakleírással szolgál a 2. SZ. AKOV ÁRUFORGALMI ÉS KERESKEDELMI OSZTÁLYA SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 247. Telefon: 10—81. 1 AZ 1. SZ. AKOV kedvező munkakörülménnyel, magas kereseti lehetőséggel, kiváló munka- és védöruhaellátással azonnali belépésre keres: RAKODÓ- ÉS SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT, valamint kezdő és gyakorlott GÉPKOCSIVEZETŐKET. Felvételre jelentkezés a vállalat üzemegységeinek munkaügyi csoportjainál az alábbi címeken: RAKODÓK ÉS SZÁLLÍTÓK: 4. sz. üe. XIII., Országbíró u. 26/b. 7. sz. üe. VI., Bajcsy-Zsilinszky út 74. GÉPKOCSIVEZETŐK: 1. sz. üe. XIII., Forgách u. 19. 2. sz. üe. XIV.. Pillangó u. 13/a. 3. sz. üe. IX., Köztelek u. 4. 5. sz. üe. IX., Pápai I. u. 5—7. 6. sz. üe. XIII., Mohács u. 24—26. 9. sz. üe XIII., Hegedűs Gy. u. 45. ÍZ sz. üe. Gödöllő, Dózsa Gy. út 63. A Tanácsköztársaság kül­politikájával foglalkozó részt sok új szovjet dokumen­tum teszi érdekessé, a moszkvai Marxizmus—Le- ninizmus Intézet rendelkezé­sére bocsátotta Lenin híres táviratának kéziratát s Xerox­másolatban az „Üdvözlet a magyar munkásoknak” című Lenin-cikk kéziratos példá­nyát. Az eredeti géptípus mo­torjával és propellerjével ál­lítják ki annak a repülőgép­nek a modelljét, amelyen Szamuely Tibor Moszkvába repült, hogy beszámoljon Le­ninnek a magyarországi ese­ményekről. A Tanácsköztársaságról szó­ló irodalmat válogatott szép- irodalmi, művészeti és tudo­mányos kiadványok repre­zentálják. millió forintnyi összeg „jó­voltából” épült meg az új 350 vagon befogadóképessé­gű anyagmozgatású raktár, lebetonozták az üzem terüle­tét, és emelővillás elektro­mos targoncák álltak mun­kába. Ez azonban csak első lépés volt. Jónis Sándor, a termelési központ igazgatója, most ar­ról tájékoztatta munkatár­sunkat: idén elkészül az új irodaház, emeletráépítéssel. A régi, elavult, városképet ron­tó utcai épületet már lebon­tották, s a termelési központ épülete állványerdöbe bur­kolózott. Jó ütemben, terv­szerűen folynak a munkála­tok. Az úgynevezett harmadik lépcső azonban, még hátra van. A „Monori Magnak” ko­moly versenytársai nőttek ki rövid idő alatt a világ­piacon. A világszínvonal tar­tása megköveteli, hogy mi is korszerűbben és olcsób­ban termeljünk. Ehhez azon­ban fejlettebb módszerek, modern gépek kellenek. A mo­nori termelési központ tisz­títóüzemét ezért az ország egyik legkorszerűbb üzemévé fejlesztik. Űjabb 10 millió forintos beruházással, úgyneve­zett vertikális rendsze­rű, ötszintes íbzíítőkom- binátot építenek. A munka 1970-ben kezdő­dik el és 1972-ben befeje­ződik. Jónis igazgató elmondotta, hogy az üzem egyharmad löszét lebontják és helyére modern tisztítótechnikával dolgozó üzemet építenek, il­letve gépparkot helyeznek el. Megszüntetik a borsó drága üzemköltségű szén- kénegezését, közismert szó­val zsizsiktelenítését és he­lyette kétszer tízvaigonos ciá- nozót építenek. Az ötemeletes tisztítóto­rony és a ciánkamrák liftekkel lesznek összeköt­ve és automatikus szál­lítóeszközök dolgoznak majd. A teljes rekonstrukció be­fejeztével a tisztítóüzem mint­egy ezer vagon vetőmagot lesz képes befogadni. — en — Őszibarack-idény - márciusban Rendkívüli őszibarack-idény kezdődött a Szegedi Konzerv­gyárban: most rakják át egy­literes üvegekbe a múlt évi szüret után nagy tárolóedé­nyekbe helyezett gyümölcsöt. Az őszi nagy munkatorlódás idején, nem volt idő az aprólé­kos munkára. Ezzel a módszer­rel százötven vagon őszibarac­kot tartósítottak, amellyel most mintegy kétmillió üveget töl­tenek meg. Az őszibarack ex­portja is rövidesen megindul: főként a Szovjetunióba és az NDK-ba. Ez az átmeneti „nagyedényes” tárolás csök­kenti a konzervgyártás idény­jellegét, egyenletesebb a mun-, kaerő foglalkoztatása. Telefonfülke Párizsban új és modem ut­cai telefonfülkéket szereltek fel. Az üvegrostokból készült fülkéket pompásan szigetelték, kényelmesek, le lehet ülni bennük. Vajon ezekután rö- videbb ideig tart a „távbeszél-, getés”? Harminc szakma munkást keres a Dunakeszi Járműjavítóban Jugoszláviába látogatnak a ráckevei járás agrár szakemberei Többször is beszámoltunk már Pest megye egyik legered­ményesebben működő klub­közösségéről : az agrár szakem­berek ráckevei járási klubjá­ról. A klub erre az évre is gazdag programot állított ösz- sze. Minden hónapban rendez tapasztalatcserét, májusban például határszemlével össze­kapcsolt tanácskozást tart a kukorica növényvédelméről a majosházi Uj Élet Tsz-ben. Jú­niusban a takarmánygazdál­kodásról, októberben az üveg alatti zöldségtermesztésről hív össze tanácskozást. Július vé­gén Jugoszláviába látogatnak a klub tagjai. Legközelebb — március végén — a járás kö­zös gazdaságainak időszerű problémáit vitatják meg a ráckevei Aranykalász Tsz-ben. Az ankétokra neves szakembe­reket hívnak meg. 400 méteres villanyvonat A japán vasutak igazgató­sága befejezte a világ leg­hosszabb személyszállító vil­lanyvonatának hatnapos pró­bajáratását. A több mint 400 méter hosszú vonat 16 kocsi­ból áll. Sebessége óránként 210 kilométer. Mint mindenütt a főváros­ban és a Pest megyei ipari üzemekben a MÁV Dunakeszi Járműjavító üzemében is ál­landó jellegű, hogy munkás- hiánnyal küzdenek Ez természetesen nagy mértékben megnehezíti a gyár munkáját; a forgalomból kivont vasúti kocsik felújítását és az új va­gonok gyártását is. Éppen ezért a járműjavító e hónap­tól kezdve az üzemből folya­matosan kikerülő és forga­lomba állított, valamennyi vasúti személykocsiban jól látható helyen színes papír­nyomással készült felhívást helyez el. Így akarják elérni, hogy a vasúton utazók tudo­mást szerezzenek róla: Duna­keszin közel harminc szakmában ke­resnek képesített szak­munkásokat és tizenöt munkakörrel van szüksé­ge betanított dolgozókra. Ugyanekkor férfi segédmun­kásokat is felvesznek. Az üzem vezetői különböző elő­nyöket biztosítanak dolgozóik­nak: 44 órás munkahét mel­lett, a munkába járáshoz in­gyen vasúti utazást biztosíta­nak, ugyanezt a kedvezményt megkapják mind belföldön, mind külföldön, nemcsak a járműjavítók dolgozói, hanem családtagjaik is. A környék­beli községekből az üzem saját autóbuszokon szállítja oda és vissza a dolgozókat. A fiatalok számára is van lehetőség Du­nakeszin : az üzem modern intézeté­ben hét szakmában ké­peznek ipari tanulókat. Természetesen abban a re­ményben, hogy a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után fiatalokkal gyarapszik a törzsgárda. Sz. L. PALOCFIGURAK A Nógrád megyei Benczúr­falván él és dolgozik id. Sza­bó István szobrászművész, aki most tíz éve — 1959-ben — hetven figurából álló bá­nyásztörténeti szoborkompozí­ciójával nyerte el a Kossuth- díjat. A ma már nemzetközi hírű, hatvanhat éves művész most újabb nagyszabású szo­borsorozaton dolgozik. A ri- móci, a bujáki, az őrhalmi, a kazári és a Palócföld más helységeiben még ma is fellel­hető gyönyörű palóc népvise­letet és a paraszti élet mozza­natait mintázza meg. A 25—30 figurából álló sorozat első ti­zenkét darabja már elkészült. Valami a vonat büdös, szellözetlen, az abla- A kokon lecsorog a pára, op-art áb­rákat rajzol az akasztón lógó kabátok üveghez törleszkedő ujjára. Legalább a a villanyt le lehet csukni ezekben az új kocsikban, csak a sápadt irányfények világítanak; megtoldhatja az ember a rövid éjszakát. Hónapok, évek óta jár­nak együtt, mindig a fél ötössel, isme­rik egymást, ugyanazok az arcok, han­gok, horkantások. Néha-néha fölbukkan egy új arc, akit azután vagy megszok­nak, vagy az arc tulajdonosa tűnik el, más vonatra nyergei át, de az is lehet, hogy otthon marad, nem mindenki tudja megszokni ezt a kerge-életet. Ki a vonathoz, be a gyárba, lenyomni a nyolcat, ki a vonathoz, gyerünk haza. Nyáron még istenes. Télen? Sötétben indulnak, sötétben érkeznek. Rekedten suttogó hangok, cigaretta- füst, káromkodás, ha ifjak csörtetnek át a kocsin, hónuk alá csapott táskará­dióval. Néhány kérdés: „Hány fok?”, „Havazik?”, „Estére mit mond?”. Csak kérdezik. Különben nem fontos. Az­után alszanak, vagy suttognak tovább. M ost hajnalban is dobogva tódultak föl a kocsikra, egymást lökdösve igyekeztek elfoglalni az ablaknál levő szundisarkokat, s a szerencsésebbek vi­gyorogva ugratták a lemaradókat. Az új ember az egyik ülés szélére szo­rult, nem is nagyon törte magát más helyért, levette kopott, kivörösödött bőrkabátját, táskáját komótosan elhe­lyezte a csomagtartón, s leült. Nézte a többieket, nem tolakodón, csak az ide­gen kíváncsiságával, érdeklődésével. Rágyújtott, fújta a füstöt. Teste át­vette a vonat ritmusát, enyhén ringott; mintha bölcsőben lenne az ember, az álom ilyenkor hamar a szemekre ta­lál. Már-már lecsukódott a szeme, amikor a szemben ülő tüzet kért tőle; örök, megunt, de mindig megismételt ok az ismerkedésre. — Nem újfalvi úgye? — Nem. Most költöztem ide. — Honnét? — A Dunántúlról. Ott voltam bá­nyász. — Bányász? Nagy pénz! És miért... — Becsukott a bánya. Most már a többiek is figyeltek. Va­lami újdonság a napok fogaskerekei között. — Küldték, mi? Mehetsz. Ezt is meg­értük. Valamikor meg kötéllel fogták az embereket! Ez a munkásember so­ra... I a férfi szomorú tekintettel nézett a A másikra. Mit mondjon? Magyaráz­za el az életét? Mondja föl az önélet­rajzát? Azután, ahogy ez lenni szo­kott, megmozdult benne az egyformák közötti bizalmasság. A fejét rázta; — Nem egészen úgy volt. Adtak volna más helyet. Csapatvezető voltam. — Az mi? — Vájár, de egy egész csapatot vezet. Brigádot no, így érthető. — És? — Másoknak jobban kellett. Nagy- családosok, meg ilyenek. Nekem a fiam már a maga útján megyen. Köny- nyebb. — Ezért?! A hangsúlyban annyi meghökke­nés volt, s a körülöttük ülők is olyan egyetértéssel bólogattak a meghökke­néshez, hogy a férfi mintha elbizony­talanodott volna. Vérerekkel sűrűn behálózott szeme támaszt keresett a többiek arcán, tekintetében, de a félho­mályban csak kérdően kitágult pu­pillákat látott, s grimasz-átrajzolta szá­jakat. — Nálunk ez másként megyen. Csöndes, rekedtes volt a válasz. De nem ezért nem értették. Oda is szólt az egyik távolabb ülő: — Nálunk? Hát ki szoríthatja az embert arra, hogy maga ellen tegyen? No hiszen! Majd marha lennék én ... mindenki a maga sorsának ura! fia nekem jut a hús, ak­kor nekem. A másiknak meg ha a cu- pák, akkor magára vessen. Hát nem? H allgattak. Furcsálkodva nézték az új embert. Miféle figura? Talán nem is igaz, amit beszél. Messziről jött.,. Ez meg mit beszél bele? Mert jó, valami ilyen van az ember fejében, de azért így kimondani, hogy hús, meg cupák... A férfi, mintha csak most ért volna el a tudatáig az előbbi beszéd, a ko­rábbinál is csöndesebben azt felelte; — Ki szoríthatja erre az embert? Senki! Csak önmaga. A becsület. A... a bá­nyászbecsület! A félsötét, fülledt levegőjű kocsiban furcsán csengtek a szavak. Volt, aki röhintett — „becsület?” —, volt, aki többet nem törődött a beszélőkkel, amúgyis cihelődni kezdtek, az elővá­rosi állomás következett, itt már sok a leszálló. A férfi is fölvette a kabátját, hóna alá vágta a táskát, s annak, aki a tüzet kérte, kezet nyújtott: — Máskü­lönben Gáli vagyok, Gáli Péter. Ada- meczéknél lakunk, a vásártér mellett. .1 Ment a többiek után. Mészáros Ottó Egyszerre ezer vagon vetőmag Húszmilliós rekonstrukció a monori maggyárban • Elkészült a gépesített raktár • 1972-re: ötemeletes tisztítótorony

Next

/
Thumbnails
Contents