Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
'"'v'/tír*«* 1969. MÁRCIUS 7., PÉNTEK BORBÉLY TIBOR: Szü letésnapom Harminchárom év dohányát pipálta el bennem az élet. Látod barátom: az arcom, miként a tajtékkő, — beérett. Az anyag ős vonásait színessé válva visszaadja, s az idő munkáló erejét, amit hitem tanít, már arcom is mutatja. így, megjelölve, — tül életem felén, mert annyi harcom volt haszontalan, joggal, férfinek nevezhetem magam. ö, távoli már a hit, — mikor azt hittem £p, ha éjjel, csillag alatt visz az utam, meg kell hajtanom magam, s nem magamért, — a csillagokért, hogy óvatlanul le ne lökjem. Most, fölöttem magaslik harminchárom év hegye, amelynek nem csúcsára értem, hanem a szelíd völgybe le, hol hátamat fűszálnak támasztom, csodálom a köröttem élő világot, míg önmagámnak magyarázom az ismert törvények szerint e furcsaságot: itt lent, — tágabb a látóhatár. Igaz, — az engem támasztó fű kicsiny, de vad viharnak erejétől, mitől erős tölgyek törnek, e kicsiny fű, csak megdőlhet. Vihar ültén, szél megszűntén: egyenes. Emlékezem, — mikor pilóta voltam s a végtelen felé velem rakéta szállt, — lenéztem: apró golyócska volt a föld. Odafönt, oly tisztán látszott egy-egy földrész, egy-egy csillogó folyó, —* vagy nagyobb városok. De láthatatlan maradt, a milliónyi sok apró erecske, búvópatak, — amelyek szüntelen vizet hordanak a látható folyókba. ADATIK TUDTÁRA A huszonnégyökrös-hegy Széles e hazában — szerencsére — kevés ember akad, aki ne tudná, ki volt Török Bálint. Különösen most, hogy a mozikban színes filmként vetítik Gárdonyi Géza nagy regényét, az Egri Csillagokat. Budapesttől tíz percnyibe Törökbálint község viseli a szerencsétlen sorsú enyingi főúr nevét. A leletek tanúsága szerint a bronzkor óta lakott település volt itt s Török Bálint a XVI. században várat épített ide a török seregek feltartóztatására. Buda elfoglalása után azonban Török Bálint is fogságba került és életét Konstantinápoly börtönében fejezte be. A várat lerombolták, még a környéke is teljesen elpusztult. Ma már a nyomát sem találjuk például Csík falunak, amelyről pedig a korabeli pergamenekben sok szó esik. A vasútállomástól nem messzire zömök, fenyvesekkel borított sziklás hegy magasodik. A Huszonnégy- ökrös-hegy nevéről több legendát ismernek a helybéliek. Talán, ezért ily tárulkozó a végtelen, — fűszál tövén, idelenn. Es nem, — nem vagyok mégsem parányi! Hatalmassá tesz, — e már túlléphetetlen földközel. Itt nőttem végre fel a fák magasáig, madarak daláig, a hangtalan égig, — az emberi értelemig. \ Az egyetemi jelentkezés határideje: május 2 A művelődésügyi miniszter módosította a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára történő jelentkezés rendjét, illetve határidejét. Eszerint a korábbi május 10-e helyett május 2-ig kell eljuttatni a jelentkezéseket a felsőoktatási intézményekhez. A pályaalkalmassági vizsgák miatt ez alól kivételt képeznek a tanítóképző, az óvónőképző, valamint a 1 gyógypedagógiai tanárképző főiskolák. Itt a jelentkezés határideje: március 25. Párbeszéd az Ákettővel I ézze, egy ilyen virulens vírusnak nem kunszt I influenzát okoznia, különösen, ha Ázsiából jön — mondta szerényen az Ákettö, amikor megkérdeztem tőle 38 és 39 fok között, hogyan képes olyan nagy feladat megoldására, mint fél Európa megfertőzésére. Beljebb fészkelődéit sejtmagjaimban, keresztbe rakta ribonukleinsavait és kedvesen, megelégedetten folytatta: —... különben is összefogásban az erő. Néhány trillión elhatároztuk, hogy mi, Ákettők ösz- szetartunk, s ha mi ezt elhatároztuk, akkor úgy is van, mint érezni tetszik ... Kivert a veríték, kettöt-hár- mat hörögtem, valóban éreztem, mit jelent az összefogás... — ... Meg aztán — tett hozzá még egy kis toxint mondandójához — maguknak magyaroknak nagyon jól kell tudniuk, hogyan lehet viszonylag gyorsan eljutni Ázsiából Európába ... Megsúgom bizalmasan, mi már akkor itt voltunk, amikor első, vagy náthás Árpád bejött ebbe az országba... Nagyokat nevettünk a minap egy tudós hörgőjében, amikor azt fejtegette, hogyan puhították őseik a nyereg alatt a húst... ^ Mi voltunk a nyereg alatt. Csak akkor még nem adtak nevet nekünk. — És dessék bondani, vírus úr... vagy hölgy? — Nálunk az teljesen mindegy. — Szóval bondja, kedves vírus, beddig bírja a bi oltóanyagainkat és beddig óhajtanak baradni? — bondtam, azaz mondtam ziháló lélegzettel e nemtelen vírusnak ... — Nézze, uram, mert maga az, ugye? — Hogy a fenébe ne, hát bi- csoda vírus baga, ha dem veszi észre, hogy fiú vagyok-e vagy leány! — Már megbocsát, mi a felső részen vagyunk... És ugye érheti az embert meglepetés ... Elég sok a kövér ember maguknál ... Szóval, ami a kérdését illeti, nagyapám nem mondom, az osztódásra képtelenné vált az oltóanyaguktól, de én már nagyon szeretem. Úgy megszoktam, hogy hiányozna is... Na, viszlát! — Jaj, hála égnek, elmegy? — lelkendeztem és már érezni véltem, hogy süllyed a lázam ... — El hát... osztódni — mondta a vírus, és elhelyezkedett a balhilusnak nevezett nászágyon a tüdőmben. Gyurkó Géza KÖNYVESPOLC LENIN: A KOMMUNISTA INTERNACIONÁLÉRÓL A Kossuth Könyvkiadó méltó módon, Lenin cikkeinek, beszédeinek és leveleinek igényes válogatásával köszöntötte a félévszázados évfordulót, a III., a Kommunista Interna- cionálé megalakulását. A forradalmi munkásmozgalom történetének egyik döntő ütközete volt a csődbe jutott Zimmerwaldi Internacionálé- val való szakítás, s Lenin szavaival élve, a „valódi internacionalisták’’ nemzetközi fórumának létrehozása. Az 1919. március 2—6 között lezajló alakuló kongresszus előtt Lenin jövőbe mutató módon állapította meg: „Nem a számon fordul meg a dolog, hanem a valóban forradalmi proletáriátus eszméinek és politikájának helyes kifejezésén. Nem az internacionalizmus ,proklamálása’ a lényeg, hanem az, hogy még a legnehezebb időben is tudjunk a gyakorlatban internacionalisták lenni.” Lenin jó néhány beszédben és cikkben foglalkozott az internacionalizmus gyakorlati kérdéseivel, vitázva azokkal, akik csak prokla- málják az internacionalizmust, de közben „meggyalázzák a szocializmust.” Ezeket a beszédeket és cikkeket a kötet igen világos, gyorsan áttekinthető csoportosításban közli. A másik kérdés, amelyre a Kommunista Internacionálé kapcsán Lenin megkülönböztetett figyelmet fordított, a nemzetközi munkásmozgalom irányzatainak kérdése volt. Így kapott helyet a kötetben A „baloldaliság” mint a kommunizmus gyermekbetegsége című művének több részlete, a svájci szociáldemokrata párt kongresszusán elmondott beszéde, a magyar munkásoknak küldött üdvözlet, a német kommunistákhoz intézett levél, sok más mellett. Lenin — mint a mostani gyűjtemény is igazolja, anyagbőségével — minden alkalmat megragadott arra, hogy a burzsoázia, s a szociáldemokraták árulásának leleplezése mellett a nemzetközi munkásmozgalom eszmei-szervezeti erejét is növelje, ha kellett, éppen a kritika eszközével, mint ezt — a többi között — a Clara Zetkinhez, Thomas Belihez, a lengyel kommunistákhoz intézett levél is bizonyítja. A fél évszázaddal ezelőtt lezajlott alakuló kongresszus valóban emlékezésre, emlé- keztetésre méltó esemény. Lenin szavaival, azért, mert „A III., Kommunista Internacio- ,nálé világtörténelmi jelentősége abban rejlik, hogy megkezdte valóra váltani Marx óriási jelentőségű jelszavát, azt a jelszót, amely a szocializmus és a munkásmozgalom évszázados fejlődését összegezi, azt a jelszót, amelyet ez a fogalom fejez ki: proletárdiktatúra.” (m. o.) Juhászbofos állatorvos Dr. Kégl Tamás fiatal állatorvos — akit közgyűlésen tagnak is felvettek a balatonkenesei Egyetértés Tsz-be — nagy ambícióval látott hozzá a közös gazdaság állattenyésztésének fellendítéséhez. Különösen a juhtenyésztést kedveli, és neki is nagy része van abban, hogy a szövetkezet néhány évvel ezelőtt még gyenge állományát Veszprém megye egyik legjobb tenyészetévé fejlesztették. Az állatorvos a legnagyobb elismerést akkor kapta, amikor a vidék egyik legöregebb juhásza neki adományozta régi faragott botját. Dr. Kégl Tamás azóta munka közben egy percre sem válik meg a kedves ajándéktól, és autójában is magával hordja a díszes faragású juhászbotot. Legalább két történetet lehet elfogadni belőlük. Jávorka Péter szerint valamikor gazdag mészáros lakott a faluban. Egyszer fogadást kötött — feltehetően boros fővel — a barátaival, hogy egyhuzamban felszalad a több mint kétszázötven méter magas hegyre, ha jutalmul 24 ökröt kap. Az alkut megkötötték és a mészáros futott, futott egyfolytában fel a tetőre. Hanem, hogy felért, csak kiáltott egyet és holtan bukott a megerőltetéstől a sziklákra. Ennél a történetnél azonban valószínűbb az elnevezés onnan származik, hogy a törökök ágyúikat csak 24 ökörrel tudták felvonszolni a tetőre, amikor elkezdték a törökbálinti vár ostromát. A nevén kívül még egy különlegességet találunk ezen a hegyen: hazánkban rendkívül ritka virág, a „Szírt aranya’’ virít itt. —komáromi— Tea öt dollárért A jövő héten Cj folytatásos regény közlését kezdjük A jövő héttől új folytatásos regényt kap kézhez az olvasó: az ismert dokumentum- és kalandregényíró, újságíró, Pintér István, Tea öt dollárért című művét. A disszidens Kása Bertalan összeismerkedik New Yorkban a szép fekete angol lánnyal, Ruth-tal, de kapcsolatba kerül az FBI nyomozóival és egy kémközponttal is. Ezekből az ismeretségekből keletkeznek az izgalmas kalandok és bonyodalmak, amelyek ... De ezt már nem mondjuk el, hiszen erről szól a regény. Vasárnap Isaszegen IRODALMI DÉLUTÁN Az isaszegi művelődési ház és a népfrontklub, vasárnap délután három órakor a nemzetközi nőnap alkalmából Fáklya címmel irodalmi délutánt rendez. Közreműködik: Dénes Margit zeneszerző, Fodor Zsó- ka, a Vígszínház tagja és Fábián Zoltán író. Műsorvezető: Baranyi Ferenc költő, a televízió Fáklya című irodalmi műsorának riportere. Műemlékrejtvény (12.) Abony, Zalka Máté út 13. Klasszicista stílusú kúria. Utcai homlokzatán toszkán falpillérek között hat ablak. Olaszország melyik részét nevezik ma is toszkán vidéknek? Mi volt Zalka Máté neve a spanyol polgárháború idején? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését egyszerre, mind a 30 rejtvénykép közlése után küldjék be a szerkesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre írják rá: „Műemlékrejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és búsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az eredeti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- niük, a győztesek névsorát pedig április 13-i, vasárnapi számunkban közöljük. ŐszK ercnc: 12. A megyei lap híre és Zöldi ismételt sajtótájékoztatói lecsillapították a közvéleményt. A Levendulában is megcsappant a forgalom. A léggömböt nagyra lehet fújni, de amikor ki pukkan, darabjai szanaszét repülnek, és nyoma sem marad. Ambrus úr visszatért a közel-keleti helyzet kommentálásához. Terebesi úr unottan hallgatta, de mostanában a fényképészszakma egyre rosz- szabbul ment, dolga híján pedig kénytelen volt elviselni az öreg locsogását. Ahol lehetett, azért ellentmondott neki: — Tudja, Ambrus bátyám, én csak azt nem értem, hogyan van az, hogy ilyen közismert reakciósok és antiszemiták, mint maga, miért szeretik most annyira Izraelt? — Maga engem ne provokáljon! Vegye tudomásul, hogy én a városi pártbizottság egyik munkatársával is szoktam politizálni. — És azzal is így beszél? — Naná! Különben honnan tudná meg, hogy mit mond a reakció? Ebből is látszik, hogy az élet — ahogy mondani szokás — visszazökkent a régi kerékvágásba. Némi élénkséget csak az okozott, hogy megjelent Lil- lácska, ezúttal vörös hajjal. Ma szabadnapos volt, de azért itt töltötte a fél délelőttjét. Most azonban nem ült le sem Zöldihez, sem Ambrus bácsihoz, hanem beállt a pult mögé a délelőttös kávéfőzőnővel beszélgetni. Elmondta neki Karcsit, boldogságát, elmondta, hogy szereti ezt a fiút és ha akarja, hozzámegy feleségül. Zita — a kolléganő — kicsit irigyen hallgatta. Zita mást sem csinált egész életében, mint csalódott. Ebben meg is keseredett, és azt hitte, hogy bölcs is lett. — Csak ne add ki magad — tanácsolta. — Ne vegye észre rajtad, hqgy ennyire belediliz- tél. Minden férfi strici és visz- szaél vele. Addig érnek valamit, amíg kétségeik vannak ... — Ezt én nem tudom játszani ... — Elég hülye vagy, fiam. Rá is fázol! — Szerinted mit kellene tennem? — Most egy kicsit lehűteni. Ne higgye azt, hogy az első éjszaka után császárrá koronáztad. A helyedben lazítanék egy kicsit... Ha majd jön, mondd neki, hogy nem érsz rá ... — Azt én nem tudom kimondani. Alig várom, hogy jöjjön. — Ha te a jövődért erre sem vagy képes... Tudod mit? Este lesz nálam egy klassz banda. Meghívlak, bár magam ellen teszek, mert magadba- bolondítod az én fiúmat is, de nekem úgyis mindegy ... — Megpróbálom ... A délutáni randevúra Karcsi futva érkezett: — Vissza kell még mennem, mert egy cső eltört a pincében ... — Miféle pincében? Látod, azt sem tudom, hol dolgozol. — Az egyetemen. Karbantartó szerelő vagyok ... Szóval este jöhetek — sugárzott a fiú. — Ma nem ... Sajnos, nem érek rá — nyelt nagyokat Lil- lácska. — Nem? —• Tudod, elígérkeztem ... — mondta és magában azon drukkolt, hogy a fiú erőszakoskodjon, könyörögjön, és ő engedhessen. Karcsi azonban konokul hallgatott. — Jó... így is jó... — mondta és felállt. — Karcsi! Várj ... — Sietek mondta, és hátra se nézett. — Na? — kérdezte Zita. — Lehet, hogy igazad volt. Nem is nagyon szívóskodott. Kik lesznek nálad este? Farkas őrnagy a meglevő embereket beosztotta a járőrökbe. Egyelőre a munkásőröket sem akarták igénybe venni. Csak a rendőrök járták a kiserdőt és a vasútállomás környékét. — Ha ennek a szatírnakegy csepp esze van, akkor most szépen ledekkol egy ideig — mondta Kovácsnak. — Én is ezt tartom valószínűnek. De azért résen kell lennünk. Az ügyeletes tiszthelyettes jelentette, hogy Kerekes Gergely szeretne az őrnaggyal beszélni. — Nem bírom — acsargott Farkas. — Ne bántsd az öreget. Én is sokszor dühöngök rá, de mindig megbocsátok neki. Lelkes, buzgó ember. Nem foghatjuk rá, hogy nyüzsgésében valami érdek vezeti. Mesélik, hogy a Horthy-rendszer- ben mint patikus is állandóan szervezkedett. Hol legényegyletet, hol népdalgyűjtő mozgalmat, hol végigkilincselte a város urait a szegények részére adományokért. Ez már így hal meg, valamelyik kampánya közben... — Küldje be az elvtársat — enyhült meg Farkas. — Szervusztok ... Na, fiaim, ez derék munka volt. Délben 1
