Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

1 NMYKORft ff írPidá A P E S m E & Y E I HÍRLAP KCLON KIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM 1969. MÁRCIUS 5., SZERDA ÍO ezer néyyzetwnúier ú/ gárdát építenek llwvííik a villan ^hálózatot — szaporítják a lámpákat NEMCSAK AZ ASZÁLY — A VÍRUS IS Tárolási és munkaerőgondok Kora nyáron a MÉK szak­emberei jó almatermést jó­soltak. Jelenleg az üzletekben — a található alma — az sok eset­ben töpörödött, fejletlen, nem­egyszer már-már rothadásnak indult. Mi lett a jó alma terméssel ? — ezzel a kérdéssel indult a beszélgetés Molnár Nándor, a MÉK nagykőrösi telepvezetője és az újságíró között. — Nem volt jó alma termés. A szakemberek — amikor vi­rágzáskor termésbecslést vé­geztek — nem gondolhattak az aszályos időjárásra, amely a becslés után következett. Különösen az alma jóval kevesebb a vártnál. Te­tézte ezt még az a nagy­fokú hullás is, amelyet ugyancsak a szélsőséges időjárás okozott. A Petőfi Termelőszövetkezet közismerten szép gyümölcsö­ket és nagy mennyiségben adott évente vállalatunknak. Tavaly a 40 vagonos becslés ellenére mindössze 15—16 va- gonnyi almát tudott beszállí­tani. — Az aszály indokolja a mennyiségi kiesést. Mennyiben volt hatással a minőségre? — Az esőtlen hónapok jó feltételt biztosítottak a gyü­mölcsök vírusos fertőzésére. Elsősorban az almát és a Sza­bolcsból származó gülbaba burgonyát érintették az ilyen jellegű betegségek. Ez még a támlásuknál is érezteti hatá­sát. — Könnyebben romlik az áru az idei tároláskor? ,« I t w t — Igen. Több esetben ta­pasztaltunk száraz rothadást. Még szerencse, hogy a lengyel és a rózsaburgonya viszonylag jó minőségű termést adott. De az utóbbi hetek csapadé­kos időjárása egyébként is megnehezíti a tárolást, mert a vermek és a prizmák nedves­séggel telítődnek. Ezért a zel­ler, cékla és a karalábé — amennyiben ilyen helyen van a tárolóhelyünk — könnyen rothadásnak indul. — Hogyan lehetne ezt ide­jében megakadályozniuk? — Elsősorban úgy, hogy gyorsan felszabadítjuk ezeket a tárolóhelyeket és az üzlete­ket mindenekelőtt innen tölt­jük meg áruval, mielőtt a baj bekövetkezik. Ehhez azonban kevés az emberünk. Általában meg­oldatlan kérdés a MÉK-nél a téli munkaerő biztosítá­sa. A nyári szezon idején — ami­kor a termés betakarítása fo­lyik és az átvételek történ­nek — mindig rendelkezünk elegendő munkaerővel. A két- háromhónapos őszi, illetve ko­ra téli holtszezon után azon­ban nehéz újabb néhány hó­napra elegendő munkáskezet szerezni. — Az elmondott gondok el­lenére biztosítani tudják-e fo­lyamatosan az üzletek ellátá­sát? — Kisebb zökkenőkkel igen. A tanácstagi beszámolókon és fogadónapokon bejelentett hiányosságok összesítése sze­rint, a városban több mint 30 ezer négyzetméter sürgős járdaépítésre lenne szükség, s ebből az idén több mint 10 ezer négyzetmétert kiépítenek. A lakosság a járdaépítések­hez 6 ezer 309 négyzetméter megépítésére társadalmi mun­kát ajánlott fel. A fejlesztési alapból erre a célra 400 ezer forint áll a tanács rendelkezé- i sére, amihez 200 ezer forin- j tot a mostani vb-ülésen bizto- ; sítottak, így a Dózsa és az Arany János termelőszövetke­zetek építőbrigádjai által fel- j ajánlott négyzetméterenkénti 60 forint vállalási költséggel ki tudják építtetni a fentebb : említett járdaterületet, í Elsősorban, nagy részben társadalmi munka hozzájáru­lással, az első kerületben: az Almos, Jázmin és Kund utcá­ban, a második kerületben: a Lázár Vilmos, Kuruc, Bástya, Honvéd, s a Tabán, Bárány és Pásztor utca torkolatánál, a harmadik kerületben: a Ta­vasz, Mizsei, Fény, Ifjúság, Új­világ, Galgóczy és Gombai ut­cában, a negyedik kerületben: a Bulcsú, Kecskew.éti, Patay és Reviczky utcákban, az ötödik kerületben: a Munkácsy, Áchim András és Akácfa ut­cákban, a hatodik kerületben: a Hangácsi, Balassa és Kolozs­vári utcában, a hetedik kerü­letben: a Maros, Aradi és Eöt­vös Károly utcában, a nyolca- ] dik kerületben: a Kassai utcá- í ban, a kilencedik kerületben a j Losonczy és Várkonyi utcában,! s a tizedik kerületben a Batthyány' és Cifrakert utcá­ban lesz járdaépítés. I A városi fejlesztési alapból, I a villanyhálózat és a lámpák j bővítésére 200 ezer forint költ- ; ségre van fedezet. Ebből a Ki­nizsi utcai iskolánál, a Jókai, Jázmin, Kőrisfa, Világos, Mi­zsei, Szegfű, Muskátli utcák­ban, a Sas és Ádám László ut­ca torkolatánál, a Maros és Aradi utcákban, az Abonyi úti kútnál, a Helmeczy, Lengyeli. Kárpát és Ceglédi utcákban, a Kocséri úti tanyáknál, a Lá­zár Vilmos utcában, a Kossuth Lajos utca 23. számnál, a MÉK-telepnél, a Dembinszky és Csipvári utca találkozásá­nál, a Pozsonyi és Apponyi, a Földvári utca 3. számnál, a Mészáros János és Losonczy utcákban állítanak fel új lám­pákat. (kopa) A KISZ-fiatalok kedvezményes telket kapnak a Tormásban A KISZ városi bizottsága ke­belében működő 5. számú épí­tőközösség fiataljai a város kü­lönböző üzemeiben dolgoznak, kérelmét nyújtottak be a városi tanácshoz, hogy a tormási Né­meth Irén utcában, kedvezmé­nyes áron biztosítsanak ré­szükre telket, melyen egy 12 lakásos épületet kívánnak emeltetni, saját maguk részére. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a kérelemmel és el­határozta, hogy a szerény fize- [ tésű KISZ-fiataloknak, a kért ! helyen, az OTP útján, 20 szá­Nőnapi ünnepségek A nemzetközi nőnap közpon­ti ünnepségét március 8-án szombaton délután 5 órakor tartják a művelődési ház eme­leti tanácstermében. Az ünnepséget Mezősi Ist­vánná, a nőtanács városi titká­ra nyitja meg, majd Hegedűs László, a városi pártbizottság osztályvezetője méltatja az ün­nepi beszédben a nemzetközi nőnap jelentőségét. MEDDIG LESZ VAROSUNKBAN? Francia geográfusnő Nagykőrösön A héten külföldi vendége volt Nagykőrösnek - Madame Sauttel, a párizsi Szépművé­szeti és Építészeti Főiskola geográfusa, aki a magyar— francia tudományos csereak­ció keretében jött Magyaror­szágra, és városunkba dr. Bencze Imre, a Magyar Tu­dományos Akadémia földraj­zi tudományos intézetének a tanára kísérte el. A kedves, barátságos fran­cia geográfusnővel alkalmam volt elbeszélgetni. — Mi céllal jött Nagykő­rösre? — kérdeztem tőle. — Egy magyar mezőváros városiasodásának kialakulásá­ról akarok doktori disszertá­ciót írni. — Miért éppen Nagykőröst választotta? — Három évvel ezelőtt ellá­togattam a debreceni nyári egyetemre. Kissé megtanultam magyarul, s elhatároztam, hogy valamelyik magyar vá­rosról írok disszertációt. Deb­recent túl nagynak találtam, és Rochefort párizsi profesz- szor a Duna—Tisza-közére Cegléd, Nagykőrös, Kecske­mét városokra irányította a figyelmemet. És miután az irodalomból ismerem a nagy Arany János nevét, Nagykő­röst választottam! — Meddig lesz városunk­ban? — Most a tavaszon és a nyáron néhány hétig. Tanul­mányozom a város történel­mét. Gazdaság: fejlődését. Meglátogatom közintézmé­nyeit, iskoláit, konzervgyárát, termelőszövetkezeteit és ipari vállalatait. — VárosunkróS mi az első megállapítása? — A körösiek kedves embe­rek. — Mondjon valamit Fran­ciaországról. — A franciák meleg barát­sággal viseltetnek a magyarok iránt. A kapcsolatokat is épí­teni igyekszem. Franciaor­szágban nagy léptekkel halad a tudományos fejlődés. És ami talán a körösieket érdekli, a kisparasztok több vidéicen gazdasági nehézségekkel küz­denek, és többen foglalkoznak a szövetkezeti termelés gondo­latával. (kopa) A Kossuth iskola úttörői szí­nes műsorral készülnek erre a napra, amellyel a megjelen­teknek. ^karngk kedveskedni. Az üzemekben is megemlé­keznek a nemzetközi nőnapról. A ládagyáriak pénteken meg­vendégelik a női dolgozókat, akiket az úttörők műsora is köszönt majd. A fogyasztási szövetkezet szakszervezete a Központi ét­teremben látja vendégül a szövetkezet lányait, asszonyait, és kedves ajándékkal, vala­mint virággal köszönti őket. A konzervgyárban üzemré­szenként keresik fel a férfiak a női dolgozókat, és virággal, valamint édességgel köszöntik őket. JL kik «»Istíí osatálffosoh lesanak Március 15-én azok a szülők, akiknek gyermeke a következő tanévben lesz első osztályos, délelőtt 8 és 12 óra, vagy dél­után 3 és 6 óra között keres­sék fel a lakóhelyük szerint il­letékes iskola igazgatóját, ahol előjegyzésbe veszik az új első­söket. Bevált a víztorony, villanyt kap a kertészet, az Arany János Tsz-ken Sem hétköznap, sem vasár­nap nincs már pihenés a ker­tészeknél, pedig de messze va­gyunk még az igazi szezontól. — Már akinek — mondja nevetve Kecskeméti Dezső 'el­nökhelyettes — a kertészeknél mindig szezon van. — Tudom, zöldellnek a pa­lánták! — Pontosan! De ez nem is olyan egyszerű, mint ahogy így kimondjuk. Sziszifuszi munka ez, aprólékos és sok figyelmet igényel. Mintegy 270 ezer palánta növekszik most a hajtatóházakban. Tessék csak végiggondolni mi munka volt, míg végigtűzdelték az asszo­nyok. — Ezzel befejezték a mun­kát? — No nem, 270 ezer paradi­csompalántát nevelünk, ezek majd szabadföldbe kerülnek, — ha itt az idő, és még 600 ezer paprikapalánta várja majd a jó időt. — Bár most csapadékos az időjárás, de ha szezon lesz, honnan győzik a sok vizet a vízben szegény Nagykőrösön? — Tavaly készítettünk egy saját tervezésű 3 köbméter űr­tartalmú víztornyot, jó szolgá­latot tett. Az idén bevezetjük a kertészetbe a villanyt és a zalékos kedvezménnyel bizto­sít telket. <-k-) Egy marék föld A csillebérci úttörőtáborban március 21-én avatják fel a Tanácsköztársaság emlékmű­vét. Az ország valamennyi út­törőcsapata díszes tasakban egy marék földet küld az em­lékmű körül létesítendő park­hoz. A nagykőrösiek is rövide­sen eljuttatják az úttörőcsapa­tok küldeményét. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Ha mondom, hogy szeretlek. Színes, zenés olasz film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. 32. Világmagazin. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Feleselés kettesben — Mii csinál, Kovács bácsi? — Levegőzöm! Várom a tavaszt — szól Kovács Bé­la, a Szabadság Termelő- szövetkezet 89 éves jára­dékosa. — Es a bicikli? — Felpattanok rá. — Fel mer ülni? — Fel én. Három évvel ezelőt Pestre is mentem vele. — Nem volt pénze vo­natra• — Ugyan. Szeretek „sé­tálni”. — Hány napig tartott az út? — Hajnalban indultam, de még napvilágnál beér­tem a fővárosba. — Útközben „tankolt”? — Mindig utáltam a szeszes italt. — Es a dohányt? — Huszonnyolc éves ko­rom óta pipázom. — Miből él? — Akárhogy számolom, mindig csak 260 forint a tsz-járadék. — Elég? — Elég. A lányom belepó­tol, lakóm van, a földmű­vesszövetkezet fizet a bol­tért, egyetlen dédunokám velem lakik, az Arany Já­nos Tsz állattenyésztő ag- ronómusa. Ö is pótol vala­mit. — Egészséget — Köszönöm, nagyon jól vagyok. Három évvel ezelőtt majdnem kórházba kerültem. Kivizsgáltak, azt mondták, kutya bajom. Megörültem, magamra kapkodtam a ruháimat, s uzsgyi, indultam kifelé. Hát nem begyömöszöltek a mentőbe. Azzal hoztak haza. — Hát a menyecskék? — Elnézegetem őket. — Mikor özvegy lett, megnősülhetett volna. — Ha bolond lettem volna! — Mivel tölti az idejét? — Olvasgatok, eljárok a Hunyadi-klubba ultizni, nyáron meg a háztáji sző­lőmben kapirgálok. — Meddig szeretne élni? — Amíg az embernek semmi baja nincs, nem terhes az élet. — Elpusztíthatatlan jó­kedvét hol szerezte? — Így születtem. Mit búsuljak. Mindenem meg­van, még a sírom is, ha örökre lehajtom a fejem, vár a feleségem a kriptá­ban. (fehér) A vetítőgépnél: Túróczi Judit Színes, érdekes diafilmekkel illusztrált élménybeszámolót tartott a mexikói olimpiáról Turóczi Judit válogatott úszónő. A gyérszámú közönség nagy tetszéssel fogadta az érdekes élménybeszámolót. Fotó: Kiss. AsztaÜtenisz-sportiskda Kedden és csütörtökön délutánonként kaucsuklabdák pattogásától hangos a Kinizsi sportotthon hosszú terme. Húsz-huszonöt általános isko­lás tanuló ismerkedik itt az asztaliteniszezés alapjaival, technikájával, örömeivel. A fiatalok edzéseit Nagy Imre társadalmi edző veze.i. ö a múlt évben — saját sza­badsága terhére — egyéves oktatói tanfolyamot végzett, s így a legújabb módszereket is alkalmazta már az 1968-as év őszén is. A múlt év eredmé­nyeiről kérdeztük, amelyről lelkesen beszélt: — Az asztalitenisz sportis­kola négy év óta működik. A heti kétszer kétórás edzéseket mintegy 20 leány és fiú láto­gatta tavaly. Ezenkívül a har­madik, nem kötelező foglalko­záson legalább fele gyerek mindig ott volt. Alapfokú ^s elméleti asztaliteniszvizsgát tettek közülük 15-en. A sportiskola négy igazolt játékost is adott a Kinizsi me­gyebajnokságban szereplő if­júsági csapatának, Királyfalvi Edit és János, Szabó József, s a Nagy-fiú személyében. A legifjabb 10, 11 és 12 éves gyerekek ősz óta mintegy 20-an jártak a sportiskolái asztalitenisz foglalkozásokra. A tömegből sok jó kifejlődhet — mondja az edző —, s így is volt a múlt évben is. Tájéko­zódásképpen 16-an körmérkő­zést vívtak. Kitűnt, hogy már három hónap alatt is többen sokat tanultak, s a fiúk közül Dobozi, Stefankovics, Szabó és Vincze érdemelte meg a ve­zető dicséretét, míg a lányok közül Faragó Éva bizonyult a legjobbnak. Az edzések továbbra is foly­nak. Nem hangoskodnak a fiatal leányok és fiúk. Ez is bizonyítja, hogy így is szok­tatják magukat a versenysza­bályokhoz. Akaratuk és szor­galmuk biztosíték arra, hogy nem lesz baj a körösi ping­pongutánpótlással. (sulyok) Sajnos a MÉK hozzánk tartó- zó területén egyetlen fűtőház- | zal rendelkezünk Nagytétény- ] ben. Másutt ideiglenes raktá­raink vannak, amelyeknél az említett tárolásveszély, az egyébként is csökkent meny- nyiségű termés mellett, újabb veszteségeket okoz. Ennek el­lenére általában folyamatos lesz gyümölcs- és zöldségfé­lékből a kora tavaszi hóna­pokban az ellátás. — Az elmúlt év bizonyítja: ne nyilatkozzunk korán. Még­is, mit várnak az idei eszten­dőtől a termelőszövetkezetek­kel kötött szerződések alapján? — A szövetkezetekkel együtt jobb termést a tavalyinál. Az elmúlt esztendőt rendkívüli­nek kell tekinteni. így gondol­kodhatnak a szövetkezetek vezetői is, mert az ez évre megkötött szerződések megkö­zelítően olyan árumennyiséget tartalmaznak, amelyet a ter­melőszövetkezetek tavaly ter­veztek. Tehát jóval többet an­nál, mint amit valóban sike­rült betakarítanunk. Jó lenne, ha nekik lenne igazuk! Karai László meglevő benzinmotor helyett az hajtja majd a vizet. (fehér)

Next

/
Thumbnails
Contents