Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
PEST MEGYEI s^ftrlar» 19(59. MÁRCIUS 5., SZERDA Miért szép? A népművelés Kopogtattak a házak ajtaján; — Ma színielőadás lesz! A jegy árát tojásban, kenyérben, húsban mérték. Vándorszínészek — ütött-kopott szekereken, vézna lovakkal és ikorgó gyomorral. Embereknek játszottak. Az országnak játszottak. Játszottak az örökkévalóságnak. Kopogtattak a házak ajtaján: — Beszélgetni jöttünk, anyjuk! Az árát a figyelő szemekben, az értelmes válaszokban mérték. Népművelők — lelkesen, a kezdet kezdetén, mikor még volt miért. Teherautókon, melyekről félóránként leugrálhattak, mert a hűtővíz felforrt. Jókedvűen, fiatalon egy új hazában, amely még náluk is fiatalabb. Kopogtattak a házak ajtaján: — Már nem kopogtatunk. Lelkesen: [ — Mert beoltottak vagyunk. Népművelők 1969-ben. A városi tanácsokon, a járási székhelyeken megtalálod őket. íróasztal mögött ülnek. Előttük írógép: iktatnak, számolnak. Népművelők, aktákba zárva. © A lcultúrházak oldalán műsorplakátok. A templomtoronyból lenézve a tetőkön an- tennaeldorádó. — Információs népművelés. Gombnyomással működő. A mércét magasra tették. És ehhez kell alkalmazkodnunk. Nehéz. A Déryné Színház ma már nem akkora vonzerő. Falun is városi színészek a kedvencek: Básti, Latinovits, Ruttkai. A televízió képet, a rádió hangot ad a legeldugottabb községnek. És a filmeket nem vézna lovak, hanem villanymozdonyok szállítják. Az embereket is. A főváros felé. — A kultúrélet egy városnak fontos ügye. A falunak is. És a tanyáknak is kell, hogy az legyen, mert a kultúrának lehetősége nyílott arra, hogy betörjön a szántóföldek barázdái közé, a fehérre meszelt házakba. A népművelőknek a lehetőségek feltárása, az ízlésnevelés, a kultúra tudatos irányítása a feladata. © Kismartoni Ferenc, a Váci Városi Tanács népművelési felügyelője, pedagőguscsalád- ból származik. — Be vagyok oltva. A népművelést nem az anyagiakért csinálja az ember, hanem mert be van oltva. — Szereti? — Nem tudnék mással foglalkozni. Sokan azt mondják: a népművelők az élet hajótöröttéi. Azaz: aki tud rendezni, az rendez, aki nem tud, az kritizál, aki kritizálni sem tud — az népművelő: Kiéli magát az énekkarok próbáin, az irodalmi színpad vezetésekor. Sokan azt mondják: csak népművelgetünk. Ügy összevissza. Ahogy jön. Nincs tudatosság, nincs fokozatos emelkedés, grafikon van — hegygyei-völggyel. — A népművelésnek az alapokhoz kell simulnia. Régen a szénapadláshoz, most a tetőantennákhoz. Akkor alacsony volt a mérce, most magas, any- nyira, hogy edzenünk kell, mielőtt nekirugaszkodunk. Keresni a formát, formálni az ízlést, érdeklődést kelteni, és közelférkőzni az emberek szívéhez. Kismartoni Ferenc tanított Kóspallagon, igazgatta a nagymarosi kultúrházat, és kerékpárral vitte ki a házakhoz a színházjegyeket. 19 éves kora óta foglalkozik ezzel, nem könyökvédővel, aktákat bámulva, hanem azok között, kiktől munkája sikere függött. Ma rAár erre nincs idő. Távirányítással kell dolgoznia. Töltőtollal, telefonon keresztül. Kiszabott munkaideje van és családja. Szemüveget hord, és az akták beszélnek helyette. 1968- ban 38 ellenőrzésen, 75 értekezleten, 36 társadalmi rendezvényen volt. 285 ügyiratot kezelt. 69 első két hónapjában 86 akta gyűlt össze íróasztalában. 1967-ben összesen volt 197. Három műsorfüzetet kell megszerkesztenie. Többre nincs idő. Hiányolják a kultúr- házban, a felnőttoktatások estjein, és az üzemekkel sem tud a kapcsolat szorosabbá válni. Reggel nyolctól négyig bent kell ülnie, bent az asztal mögött. — Igen, a kapcsolat hiányzik. És az anyagi fedezet biztosítása. © A megyei tanács népművelési osztályán szakágak szerint csoportosítva tevékenykednek a népművelők. Van ismeretterjesztési előadó. De van Pest megyei TIT-titkár is. Sőt a Pest megyei Népművelési Tanácsadónál is foglalkozik ezzel ember. Van intézményi főelőadó és a művelődésügyi osztályon gazdasági csoport. Vácott a népműveléssel szorosan egy ember foglalkozik: Kismartoni Ferenc. Két évvel ezelőtt még a sportpálya szerződéseit is ő intézte. Most iktat és számol. Munka után átmegy a kultúr- házba, szervez és néha ellátogat a DCM-be vagy a Híradás- technikai Anyagok Gyárába. Ha ideje engedi. Mert családja is van. Miért szép a népművelés? Mert állandó emberközelséget ad, és láthatod a tágra nyílt szemeket, a piros arcokat, a szájon ülő szenvedélyt. A kíváncsiságot a szép iránt. Nevelheted az embereket. És lemérheted az eredményt. A népművelésnek nem szabad aktákba szorulnia, és a modern világ töltőtollaiban, telefonzsinórjaiban elvesznie. Tamás Ervin Broyler Újfajta broyler naposcsibék szállítását kezdték meg hétfőn a Bábolnai Állami Gazdaság kamionjai. Az új broyler az eddiginél jobb takarmányértékesítő, gyorsabban hízik, nagyobb az ellenállóképessége. Kedvezőbb csont—hús aránya miatt a feldolgozó ipar szívesebben vásárolja. Az új fajtát gyorsan elterjesztik: a jövő év utolsó negyedében már csak ilyen broylert szállít a gazdaság partnereinek. A fajtacsere jelentőségét és arányait jól szemlélteti az az adat, amely szerint a gazdaságtól az idén 31 millió húsnaposcsibét vásároltak a bábolnai iparszerű technológiával dolgozó állami és szövetkezeti gazdaságok. ADATIK TUDTÁRA A hűséges menyecske Olyan kedves, takaros ez a kis dombnak hegy, hegynek domb halom, Penc határában, mint a neve: Menyecskehegy. Történt pedig nagyon-nagyon régen, hogy egy szépséges, barna hajú, piros arcú menyecske élt békésen párjával a kis faluban. Sokaknak tetszett, még a szomszéd faluból is eljöttek vasárnap látására, de szó sem férhetett hozzá: osak az urát szereti. Egyszer Vácról jött egy barát a faluba. Jó borral kínálták, hamarosan híre jutott, milyen szép asszony lakik a hegy aljában, hét maradt. Attól fogva mást sem tett, kérlelte az asszonykát, tegyen a kedvére. Az egyszer elunta a sok zaklatást és azt mondta a barátnak: — na, nem bánja, úgy lesz, ahogy akarja, de van egy kikötése. — Megteszek én érted mindent a világon — kiáltott örömmel a barát, mert már alig várta, hogy célját elérje. — Nem sok az egész — mondta a menyecske. — Csakhogy ölben vigyen fel engem a szőlőbe a présházból. — Ha csak ennyi a kikötésed — nevetett a barát. — Hiszen olyan nádszál vagy, köny- nyű, mint a pille! Ezzel kapta az asszonyt, iramodott futva a hegyre. Később már nem futott, csak ment, majd mendegélt. Hiába volt karcsú az asszony, ő meg erős, az út mégiscsak hosszú volt, a meredek csúszós. De pihenni nem lehetett. A menyecske hegyes papucsával rugdalta a hátát, ha meg akart állni szusszanni egyet. Aztán felértek, de a barát már szólni sem tudott. Csak letette az asszonyt, sóhajtott egyet és kinyúlt. Az asszony sírt-nevetett örömében, hogy végre, meghalt a barát, nem üldözi többet. Repült a tutyi- mutyi urához, aki nem tudta megvédelmezni. Hanem csukott kaput, behúzott ablaktáblákat talált. Onnan kiabált ki az ember, ide többet be ne tegye a lábát, ő ugyan nem hisz a tisztességében. Szegény menyecske szégyen- letéban elbújdosott, más vidékre vándorolt sírva. A hegy ittmaradt s neve hirdeti a történetet, akár így esett, akár másképp. k. m. Tabletták fogszuvasodás ellen Dr. Armando Gonzalez mexikói orvos olyan tablettákat kísérletezett ki, amelyek segítségével megelőzhető a gyermekek fogainak szúvasodása. Az orvos ötszáz hétéves gyermekkel folytatott sikeres kísérleteket. Kalaphorgászok Amszterdam igazi Víziváros, központjában legalább 400 híd van, méghozzá csaknem valamennyi nyitott helyen, ahol szabad a széljárás. Ennélfogva megszokott jelenség, hogy a szél elviszi az emberek kalapját. A városi tanács nagy körültekintéssel minden hídnál elhelyezett egy-egy hosszú csáklyásrudat. A közönyös hollandok mindennapi foglalkozásnak tekintik a kalaphorgászást, a rengeteg külföldi turista számára viszont ez igazi látványosság, ingyen szórakozás. Cédrusok árverésen Befejezte Csont- váryról szóló forgatókönyvét Hu- bay Miklós: a tervek szerint „Cédrusok átverésen” címmel a MAFILM 1-es stúdiójában készül film belőle. A forgató- könyv nem Csont- váry Kosztka Tivadar életéről szól, hanem hagyatékának felfedezéséről és megmentéséről, amely önmagában Is izgalmas történet. A film a festő halála után pár hónappal kezdődik, 1919 novemberében. Ezekben a napokban indult műtermet keresni egy fiatal építész — a ma is élő Gerlóczy. Gedeon — s talált is kiadó helyiséget a műegyetem környékén, a volt Hadik kávéháznál. A szobában összetekert vásznakat lelt, amelyeket éppen árverésre bocsátottak. Felfedezte, hogy a csupán vászonértékük miatt eladandó képek — Csontváry- alkotások, A fiatalembernek néhány napja maradt arra, hogy előteremtse a pénzt, amellyel felvehette a harcot az árverésen a konkurrenciá- val. A film tulajdonképpen ezeknek a napoknak és az árverésnek a történetét dolgozza fel. A Cédrusok árverése n-t a tervek szerint Ranódy László rendező filmesíti meg. Műemlékrejtvény (10.) am Visegrád, régészeti lelet. Melyik magyar király építtetett itt palotát, és milyen stN lusban? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtéséi egyszerre, mind a 30 rejtvénykep közlése után küldjék be a szerkesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre írják rá: „Műemlék- rejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és húsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az eredeti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- niük, a győztesek névsorát pedig április 13-1, vasárnapi számunkban közöljük. ŐszE erenc •• 10. A kapitányság előtt posztóié őrszem megpróbálta szétoszlatni a tömeget: — Oszoljunk, jóemberek... Nincs itt semmi látnivaló... Ne bomoljanak ... De senki sem mozdult. Kerekes Gergely, Zsoldos és Saci előrefurakodtak: — Jelentse az őrnagy elvtársnak, hogy a városi küldöttség kér tőle kihallgatást — mondta Gergely bácsi. Hangja ércesen csengett, hallatára elnémult a tér, és különösen az idősebbek, a történelmi idők szelét érezték fújdogálni. Kerekes igazi néptribunnak érezte magát, talán Catónak, aki a Forum Romanumon harsogja fennkölt szavait. Az őr becsengetett egy rendőrért, hogy továbbítsa ezt a szokatlan és mulatságos kérést. Lillácska — ezúttal őszes fekete hajjal — ott állt a tér szélén, mivel a Levendulában is kimondták a zárórát. Ügy képzelte, hogy nemsokára megjelenik az erkélyen Farkas őrnagy, és felmutatja a sza- tírt. Kíváncsi volt rá. Vajon milyen férfi lehet az ilyen? Aztán észrevette, hogy valaki figyeli. A tömegtől kissé távolabb, félszegen és gyámoltalanul, ott állt Karcsi. Rögtön nem érdekelte ez az egész ostoba história. Odalépett a fiúhoz: — Rám vár, Karcsika? A fiú nem válaszolt. — Ne legyen már olyan múlja. Most sötét van, de látom, hogy maga elpirult. — Ráér, Lillácska? — Magának mindig — felelt a lány és belekarolt. — Eljön velem sétálni... mondjuk a kiserdőbe? — Maga kis buta. Minek néz engem? Egy kis diáklánynak? Semmi szükségünk az erdőbe menni. Jöjjön, meghívom egy feketére a lakásomra. Ne féljen, nem olyan kávét kap, mint a Levendulában ... — Én inkább sétálni szeretnék ... — Jöjjön. Majd megbeszéljük ... Farkas közben megkezdte a kihallgatást. A minden ízében reszkető nőt lefektették egy szobában és orvost hívtak. — Neve? — Borzák József — felelt a letartóztatott férfi, akinek adataiból kiderült, hogy negyvenéves, nős, két gyerek apja, a gyárban raktárosként dolgozik. — Ismerte a sértettet? — Kit, kérem? — kérdezte felettébb ostoba tekintettel. — Hát azt a nőt, akit ma este a kiserdőben megtámadott. — Ismertem, kérem ... Már régen figyeltem... Én nem is tudom, mi történt velem... Egy hirtelen ötlet... Nem értem, kérem ... Már csak azt vettem észre, hogy Ica sikoltozik és vérzik az arca. El akartam hallgattatni... — Hogyan? — Megfenyegettem... Nagyon meg voltam ijedve... — Most először fordult elő magával ilyesmi? — Igen... — Gondolkozzon — csattant fel Farkas őrnagy hangja. — Esküszöm, kérem ... Csak nem tetszik gondolni? — Én nem gondolok semmit ... És most vezessék a fogdába... Borzákot Sipos tizedes kituszkolta. Egy rendőr jelentette. hogy Kerekes egy küldöttség élén be akar jönni. Farkas most még ezt is el tudta viselni. — Engedjék be ... — Őrnagy elvtárs! Lent a tér feketéink az emberektől. Tudni akarják az igazat. Megígértem nekik, hogy tájékoztatjuk őket... — Semmit nem tudunk mondani... Korai lenne. — De a város népének joga van megtudni az igazságot. Farkas kezdett begurulni: — Drága Gergely bácsi. Menjen szépen haza... Kerekes azonban már visz- szavonhatatlanul belezavarta magát a néptribun pózába, — Addig egy lépést sem, amíg nem adhatok valami tájékoztatást a népnek. Farkas elmosolyodott: — Rendben van. De egy feltétellel. Ha leírja amit mondok. És becsületszavát adja, hogy egy szóval többet nem mond. Kezet rá! Kerekes Gergely enyhén meg is csattogtatta a bokáját. — Becsületszavamra, kérlek! — Akkor írd: Ma este közegeink előállítottak egy személyt más személy sérelmére elkövetett testi sértés alapos gyanúja miatt. A nyomozás folyik... Kerekes csalódott arcot vágott: — Ennyi? — Egy szóval sem több ... Gergely bácsi kiállt az erkélyre. Már egyedül volt, mert a fiatalok elszeleltek mellőle. — N.-iek! Polgárok! Felhatalmazásom van a következők közlésére... — harsogta, és szóról szóra felolvasta Farkas nyilatkozatát. Lent az emberek kicsit morogjak, de jól elszórakoztak