Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

Egy perc telefon \ tartalék — a# ü(lít«»italokhoz szükséges — Itt a szíkvízüzem! — Mindenkit érdeklő kér­dés: mi a helyzet nálunk a szódavízzel? — A Szénsavtermelő Válla­lat a mináp kérte vissza az üres palackokat, hogy import szénsavgázzal megtölthessék. Sajnos, ebből csak a főváros ellátására jut. Eddig a kocséri szíkvízüzem rendelkezett né­hány palack tartalékkal, amellyel a község szükségletét néhány hétig a szénsavhiány után is tudtak fedezni. Mivel foglalkozik most az üzem? — Az alacsony nyomású pa­lackokból az üdítő szörpöket még dúsíthatjuk szénsavval. Emellett a gépek karbantartá­sával és az üvegek mosásával (!!!) foglalkoznak munkásaink. Előadás az idegességről Április elsején, kedden dél­után 6 órakor a nők akadé­miáján dr. Kulin Sándor or­vos tart előadást — Korunk betegsége, az idegesség — címmel. Az előadás helye a műve­lődési otthon emeleti klub­terme. MOZIMŰSOR Pokolrév. Magyar film. Ren­dezte: Markos Miklós. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: És milliók le­szünk, 1919. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. MATINÉ: Nagy medve fiai. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR: Nem félünk a farkastól. Amerikai filmdráma. Fősze­replők: Elizabeth Taylor és Richard Burton. Csak 16 éven felüliek számára! Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. PESTME&YEI HÍRLAP KtlLONKIADASX XIII. ÉVFOLYAM 74. SZÄM 1969. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP A tsz-ek tavalyi gazdálkodása a végrehajtó bizottság előtt Városunk termelőszövetke­zeteinek 1968. évi gazdálkodá­sáról dr. Hanny Vilmos, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője részletes je­lentést terjesztett a tanács végrehajtó bizottságának ülé­se elé. Jelentésében kifejtette, hogy j 1968-ban az új gazdasági irá- > nyitási rendszer első évében ! termelőszövetkezeteink a na- \ gyobb önállóság közepette, a kedvezőtlen időjárás ellenére, ; eredményesebben végezték j munkájukat, és egyik tsz-ünk j sem volt veszteséges. Bár a vezetők, az új rendszer gaz- í dasági és hitelpolitikai cél- | kitűzéseit több tekintetben nem vették figyelembe, tehe­nészet, öntözőtelep-bővítés és egyéb tekintetben további előhaladást értek el. Ipari jel­legű melléktevékenységük más járásokhoz és városokhoz ké­pest, még kis volumenű. Meg­említette hogy a Rákóczi Tsz-ben az épí­tőipari tevékenység 3 mil­lió 345 ezer forinttal, a Szabadság Tsz-ben pedig 1 millió 847 ezer forinttal járult hozzá az árbevétel növekedéséhez. A közvetlen termelői értékesí­tés terén a Rákóczi Tsz emel­kedett ki, amely ezzel 2 millió 751 ezer forint nyereséget ért el. Termelőszövetkezeteinkben az árbevétel az állattenyésztés kivételével minden ágazatban emelkedett. Tsz-eink közös vagyona az előző évivel szemben 3 száza­lékkal, s a tiszta vagyonuk 12 százalékkal nőtt. De többen nem fordítottak elég gondot a fejlesztési tartalékalap kellő IPályá&CEti felhívás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA AZ 1969/70-ES TANÉVRE FELVÉTELI PÁ­LYÁZATOT HIRDET A MARXIZMUS—LENINIZMUS ESTI EGYETEM HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZATARA Tornász úttörő-olimpia A nyári úttörő-olimpia vá­rosi tornaversenyét bonyolí­tották le a gimnázium torna­termében. Sportszerű légkör jellemezte a küzdelmet, külö­nösen a fiúk teljesítménye volt jó. Valamennyi elindult csa­pat, egyéniben pedig számon­ként az első hat helyezett ju­tott tovább a megyei döntőbe. Lányok: 1. o. csapat: 1. Petőfi iskola (Szalai Piroska, Kurgyis Edit, Szűcs Piroska, Kecskeméti Eszter, Kenyeres Ilona, Fehér Ágnes) 130,3 ponttal. Geren­dán, ugrásban és műszabad­gyakorlatban mutatták be elő­írt tornagyakorlataikat. I. o: egyéni: 1. Siroki Klára (Rákóczi iskola) 72,8; 2. Szalai Piroska (Petőfi) 72,4 ponttal. Korláton, gerendán, műsza­badban és ugrásban mutatták be kötelező és szabadon válasz­tott gyakorlataikat is. II. d. csapat: 1. Arany János iskola I. csapata (Rózsás Zsu­zsa, Hegedűs Mária, Zubány Anna, Faragó Edit, Sulyok Mária, Hanusz Andrea 124,2; 2. Petőfi (Somodi Judit, Dudás Irén, Fejes Erzsébet, Monori Irén, Orbán Magda, Frigyes Tímea) 122,4; 3. Arany II. csa­pata (Kecskés Katalin, Agg Erika, Eszes Ilona, Blelik Ka­talin, Hegedűs Ágnes) 144 ponttal. Kötelező gyakorlatot mutattak be korláton, geren­■ dán és ugrásban. II. o. egyéni: 1. Rózsás Zsu­zsa (Arany) 68,2 pont. Az 1. osztályi egyéniben megneve­zett gyakorlattal szerepelt. Fiúk: I. o. csapat: 1. Petőfi (Rácz Zsolt, Párizs Lajos, Király Miklós, Harsányi Gábor, Hen- gán István) 222,8 pont. öt szeren szerepeltek. I. o. egyéni (7 induló): 1. Rácz Zsolt (Petőfi) 91,6; 2. Hengán István (Petőfi) 89,3; 3. Hal-kai Péter (Arany) 88 pont. Itt is 5 szer volt. II. o. csapat: 1. Petőfi (Kiss Endre, Sober László, Kovács Antal, Horváth Sándor, Prik- kel Zoltán, Király Sándor) 126 pont. Három szeren mutatták be gyakorlataikat. II. o. egyéni: (6 induló): 1. Zsoldos Péter (Rákóczi) 54,4; 2. Kovács Zoltán (Rákóczi) 53,5; 3. Király Sándor (Petőfi) 52 pont. Három szeren mérték össze tudásukat. A verseny közel négy , óra hosszat tartott. (sulyok) Hároméves általános tagozat A hallgatók az első tanév­ben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a har­madikban magyar- és nemzet­közi munkásmozgalom törté­netet tanulnak. Félévenként vizsgáznak. A tagozat befeje­zése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltéte­le: egyetemi, középiskolai, vagy marxizmus-T-leninizmus esti középiskolai végzettség. A jelentkezési korhatár 45 év. A tanulmányi idő három év. Az általános tagozatok a já­rási-városi pártbizottságok mellett működnek. Általános tudnivalók A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek a marxizmus—le- ninizmus esti középfokú isko­la anyagából. A felvételi vizsgákat 1969. május 19—24-e között tartjuk a járási-városi kihelyezett ta­gozatok székhelyén. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános ta­gozaton hetenként egyszer, meghatározott napon és idő­ben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. A tandíj egy évre 170 Ft, mely két részletben fizethető. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az nem nyer­het felvételt. A hároméves általános ta­gozatra pártonkívüliek is kér­hetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osztályokba való felvételre a •munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra kell beküldeni április 15-ig. Ugyanitt szerezhetők be a je­lentkezéshez szükséges kérdő­ívek is. A pályázathoz orvosi igazo­lás szükséges. A kétéves szakosító tagozat­ra és a speciális kollégiumok­ra jelentkezők felvételi kérel­müket a Budapesti Pártbizott­ság marxizmus—leninizmus esti egyeteméhez juttassák el (Budapest, VI., Benczúr u. 33.), mivel a megyei esti egyete­men szakosított tagozatok nem indulnak. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága A forradalom tanúi Szállítómunkásból — igazgató A TANÄCSKÖZTARSASÄG kikiáltásának 50. évfordulóján a város vezetői Csizmadia Flóriánnak is átadták á fél év­századdal ezelőtti harcok meg­becsüléseként a Tanácsköztár­sasági Emlékérmet. Régi idők régi tanújával be­szélgettem. — Az olasz és az orosz fron­ton harcoltam, amikor 1917- ben hadirokkantként leszerel­tek. Akkor helyezkedtem el a Schenker-féle nemzetközi szál­lítmányozási vállalatnál. Ak­kor léptem be a szállítómun­kások szakszervezetébe is. Az a körülmény, hogy 28 évig dolgoztam egy helyen, nem­csak azt jelentette, hogy sike­rült tökéletes politikai és szer­vezési munkát végeznem, ha­nem azt is, hogy néhányan mindvégig kitartottunk fog­lalkozásunk — és ezzel egy­értelműen —, politikai hitval­lásunk mellett is. Hiszen töb­bek közülünk előbbrejuthat­tak volna, ha paktálnak az akkori rendszer képviselőivel. AZ EMLÉKEK LASSAN tárulnak elő a szavakból. A proletariátus budapesti moz­galmai, a tiltakozások, a sztrájkok, a tüntetések, végül mégis hangot kapnak. — Részt vettem a vörös csütörtökön, 18 éves korom­ban. Később is, rendszeresen találkoztunk, akik a szállító- munkások szakszervezetének vezetőségét alkottuk. Abban az időben minden szakszerve­zeti gyűlésre meg kellett hív­nunk a rendőrség egy-egy tagját is. A háború előtti években, egész pontosan 1939- ben, a Lehel utcai vendéglő­ben olyan gyűlést tartottunk, amelyre nem volt hivatalos a hatalom egyetlen képviselője sem. Emiatt — mivel rajtunk- ütöttek — magam is rendőri felügyelet alatt álltam két évig. Egy év alatt minden csütörtökön és vasárnap — egy év elteltével már csak va­sárnaponként — jelentkeznem kellett a toloncházban, ahol reggel 8 órától déli 2 óráig fogva tartottak bennünket a rendőrpribékek, majd — „Piszkos kommunisták, most már mehettek haza” — föl­kiáltással és néhány arcul- csapással elengedtek bennün­A FÖLSZ AKADÓ SEBEK máig fájnak. Hosszú percekig mindketten hallgatunk, ami­kor a fehérterror kegyetlensé­gének nyomasztó emlékét idézzük. — Voltak az életben szép napok is! — emlékezik visz- sza szinte derűsen az öreg har­cos. — A Vörös Hadsereg egyik toborzója voltam. A vá­rosligeti Műjégpálya épületé­ben helyezkedett el a toborzó bizottság, és én a Láng-gyáriak meg a szállítómunkások kö­zül hívtam vöröskatonának az embereket. Az illegalitás éveit idézzük. — Kámán Jánosnak — a felszabadulás után a budapes­ti XIII. kerületi Tanács elnö­kének — az összekötője vol­tam a legnehezebb években. Mint szállítómunkás, a lovas kocsi ülésládájában hordoz­tam a röpiratokat, és így csem­pésztem gyárakba, üzemekbe. Sőt, a Vilmos-laktanya falán keresztül is bedobáltunk né­hány csomaggal. — Számtalan sztrájkot szer­veztünk, amikor a szállító- munkások a Városligetben tüntettek a rendszer ellen. Ilyenre került sor 1930-ban is. „Költészetünk szép hivatást vállal46 Ö volt a legfiatalabb, akit hazánkban Kossuth-díjjal tüntettek ki. Verseit nagyon sokan ismerik és egyszerű­ségük, kedves közvetlen me­legségük miatt nagyon so­kan szeretik. Simon István költő, a Kortárs című irodalmi fo­lyóirat főszerkesztője. Ezút­tal azonban nem ilyen mi­nőségben beszélgettem vele, hanem mint a régi és a mai magyar irodalom jó ismerő­jével. — Mit tart ön ma köl­tőink általánosan megfogal­mazható feladatának? * — Két dolgot. Ápolnunk és őriznünk kell nemzeti költészetünk nagyjainak örökségét. Azokat az értéke­ket, amellyel a magyar líra világviszonylatban is az irodalom élvonalába tarto­zik. Ebből következik a má­sik feladat: hasonlóan a nagy elődökhöz, a mai köl­tőknek ugyanolyan -társadal­mi lelkiismeretnek kell len­niük, mint akár a XVIII. vagy XIX. század alkotói voltak. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy ügyelni kell a nyelv szépségére, óvnunk kell a torzulásoktól, hanem azt is, hogy a mindenkit foglalkoztató kérdéseket ne­künk kell megfogalmaznunk. — A mai költőnek elég-e kérdést megfogalmaznia, vagy választ is adjon a tár­sadalmi, erkölcsi kételyekre? — Feltétlenül. Kérdez­nünk nem elég. A legn :- gyobbak mindig megk. -el­tek választ is adni. lem biztos — és éppen korunk bonyolultsága okozza ezt — hogy a felelet minden eset­ben megnyugtató, vagy meg­cáfolhatatlan. De aki Kérdez, ha költő, vállalnia kell a vá­laszadás kockázatát is, an­nak felelősségével együtt. — Mi a véleménye a mai magyar költészet különböző irányzatainak létjogosultsá­gáról? — Ha csak formai kísér­letezésekről van szó, de az elvi alap az helyes és szocia­lista — akkor még örülnünk is kell, hogy gazdagodik költészetünk ezekkel a kí­sérletekkel. Az alkotó min­den új formai megoldásban arra törekszik, hogy minél hitelesebben mutassa meg önmagát, és ábrázolja azt a kort, amelyben él. A kifeje­zések sokrétűsége, a formák gazdag skálája ezt csak elő­segítheti, és egyetemesen gazdagíthatja líránkat. — Véleménye szerint ma élő költőink mennyiben tesznek eleget az előbb em­lített hivatásnak? — A mai magyar líra méltó továbbfolytatása nem­zeti irodalmunknak. Költé­szetünk szép hivatást vál­lal. Fejlődő, alakuló, sokszor még forrongó társadalmi tu­datot segít kibontakoztatni, letisztulni. Ügy érzem, hogy mindazok, akik ma azzal az emberi és művészi felelős­séggel fognak tollat, hogy verseikkel társadalmunk jobbá tételén munkálkodja­nak — a nagy elődök méltó utódai. Karai László CSIKKSZEDŐK Csípős, tavaszi reggeleken gyak­ran találkozom két kosaras, szö­gesbotos férfival. Tisztán tartják a parkokat, mert sok a papírhulladék. A városi tanács kertészbrigádjának tagjai A brigád­ban tizenöten dol­goznak, köztük Hajdú László és Bődi Ambrus is. — Télen havat seprűnk, ilyenkor a tavaszi nagyta­karítást csináljuk a parkokban. Mi vagyunk a „csikk­szedők”! — mond­ja Hajdú László. — Sok a papír- hulladék? — Rengeteg. A gyerekek még szét is t épdesik, egy papírból százat csinálnak. De a felnőttek is eldo­bálják a papíro­kat. — Hány éve dol­gozik a kertészet­nél? — Negyedik éve. A csikkszedést csak egy éve csináljuk. — Azelőtt mit csinált? — Cipészmester vagyok. A nyugdí­jamhoz négy év hiányzik. Ez a munka jólesik a sokévi ülés után és változatos. Nem nagy mun­ka, de látszatja van, a parkjaink­ban egyre keve­sebb a csúfolkodó papírszemét. Autóbusz-menetrend Olvasóink kívánságára kö­zöljük a városi autóbusz me­netrendet. 1. sz. vonal: Vasútállomás— Szabadság tér—kórház min­dennap közlekedik az 5 óra 25, 5 óra 57 perc, 6 óra 58 perc, 7 óira 53 perc, 9 óra 15 perc, 9 óra 34 perc, 10 óra 36 perc, 14 óra 08 perc, 15 óra 15 perc, B^row!»«raaag»a«>fc<-ai:-” re. •.van» A FÉLSZ AB ADUI. AS ÉVE óta párttag Csizmadia Flórián. Az új társadalmi rend a szál­lítmányozási vállalat igazgató­jává nevezte ki 1949-ben. Tizenkét évvel ezelőtt nyug­díjazták. Mivel felesége nagy­kőrösi származású, ezért 1959- ben városunkban telepedtek le. A Tanácsköztársasági Em­lékérem olyan ember mellére került, aki hosszú évtizedeken át fizikai munkával, később a párt által meghatározott fel­adat becsületes teljesítésével, méltán rászolgált erre a ki­tüntetésre. Karai László Fotó: Kiss 15 óra 47 perc, 16 óra 33 perc, 17 óra 30 perc, 18 óra 17 perc, 19 óra 52 perc, és a 22 óra 02 perckor induló járat. Csak hétfőn közlekedik az 1 óra 15 és a 2 óra 10 perckor induló járat Szombatokon és április 3-án közlekedik a 13 óra 10 perckor és 15 órakor induló járat, de április 5-én nem indítják. Szombaton és április 3-án nem közlekedik, de április 5-én in­dítják a 14 óra 32 perces jára­tot. A kórház felé mindennap csak a vasútról 9 óra 34 perc, 14 óra 08 perc, és a 16 óra 33 perckor induló járat megy. Ez a Szabadság térről az indulási idő után 7 perccel indul. Csak munkanapokon megy a kórházig a 7 óra 53 perckor induló járat. Hétfőtől péntekig a munka­napokon (április 3-a és 4-e, május 1-e kivételével) a Sza­badság térről a kórházig köz­lekedik a 16 óra 30 perckor induló járat. A menetrend 1969. május 31-ig érvényes. Jól szerepeltek a bábosok A Tanácsköztársasági Művé­szeti Szemle versenyein részt vevő bábszakkörök körzeti ve­télkedőjére Budakeszin került sor. A művelődési ház báb­szakkörének felnőtt csoportja egy középkori rém törtére' pa­ródiájával szerepelt. Sikerült alapján a zsűri úgy döntött, hogy tovább jutnak a művé­szeti szemle megyei legjobb­jai közé. és legközelebb Ko­márom megyei bábosokkal I mérik össze felkészültségüket. biztosítására, pedig a jövőben, egyre fokozottabban, saját ere­jükből kell megélniök. A jelentéshez a végrehajtó bizottság tagjai többen hozzá­szóltak. Takács Jenő elismerte, hogy az előző évvel szemben, tsz-eink lényeges előrelépést tettek, de a vezetők több rendelkezé­sükre álló erőforrást nem használtak ki, kellőkép­pen. Nem vették eléggé figyelembe, hogy az új gazdasági irányítási rend­szer szellemében, elsősor­ban a város lakosságának jobb ellátását kellene biz­tosítani. Nem hoztak létre más vidéken jól jövedelmező közös értéke­sítési és egyéb vállalkozásokat. Nem készítenek nagyobb te­rületi és távlati terveket, hogy például az egyik nagyobb ser­téstenyésztést, a másik erőtel­jes szarvasmarha-tenyésztést és hizlalást alakítana ki. Hogy ■ az állami támogatás csökken­tése mellett megállják a he- j lyüket, gyorsítani kell a gon- ' dolkozás, a gazdálkodás és a \ fejlődés ütemét. Ezt kívánja a j tsz-tagok érdeke is. j Kirschknopf László többek között arra mutatott rá, hogy : a tsz-ek termésátlagai alacso- ! nyak. Nem szabad azt sem el­feledni, hogy a melléküzemek nem tudják sokáig felvenni a versenyt a nagyiparral, s így j jövedelmezőségük csak bízó. I nyos ideig marad fenn. Tehát I meg kell alapozni az eredmé- j nyes mezőgazdálkodást. (kopa)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents