Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

PEST megyei xJCtvlap 1969. MÁRCIUS 29.. SZOMBAT Tölcsért csinálok a...“ Mini Zalatnay Megyei mesterek Jöhet a trombitás Hogyan készül a rézfúvós hangszer? Valahogy így: „... mint a háziasszony nyújt­ja, formálja a rétestésztát, úgy formálják a hangszerkészítő- szakma művészei a sárgaréz­lemezt, amelyből trombiták készülnek. Nyírják, hajtják, forrasztják, gyűrik, kalapál­ják, húzzák-vonják az enge­delmeskedő anyagot, míg vé­gül ' is csillogó-villogó hang­szer lesz belőle...” — így írta le egyik olvasónk, Fejős Lász­ló nagykátai lakos, hangszer­készítő-mester a mesterség titkát. — Mert a hangszer olyan, mint az ember, igen, pontosan olyan: lelke van. — Hm... hogyan? — A kürt lelke például a beléfújt levegőoszlop hosszú­sága, a baritonkürt esetében pontosan 268 centiméter. En­nek a változása szabályozza a hang magasságát, vagy mély­ségét. — Hm... — A rézhangszerek pontos mérnöki rajz szerint, precízen a méretekhez ragaszkodva ké­szülnek. — Hm... de hogyan?... — Megmutatom. A Minőségi Hangszerkészí­tő és Javító Ktsz Hajós utcai telepe. A fal mellett sorakoz­nak az ezerszer kétezres réz­lemezek. — Ebből? — Ebből. Asztalon a lemez, rajta a sablon, kézben az olló. Fur­csa tonnát vág ki Herczeg La­jos (Űri községbeli lakos) a lemezből. — Ebből? — Ebből, hát. így ... Sablon a satuban, rajta a rézlemez, és már üti, veri is kalapácsával Sztyetlik István (pilisi lakos) az alakuló töl­csérformát. — Aha ... — Csak várjon. A java most jön. Kialakult a tölcsér, és most egy érdi mester, Kohanovszky Raimond kapja kézbe. Sziszeg a hegesztő láng. Végig „varr- ja” a tölcsért. Kezd kürtté válni a lemez. — Értem már... — Dehogy érti. Most köze­ledünk a lélekhez. A réztölcsérbe ólmot önte­nek, aztán Kulik Bálintné (Pácéiról) már hajlítja is a kí­vánt formára. — Az ólom azért kell bele, hogy a hajlítás következtében ne gyúródjon össze a lemez. — Értem... — Dehogy érti, majd most... Az esztergagépeken kis al­katrészek készülnek. Aztán Göbölyös György (Kerepes­ről) és Tasi Piroska (Gombá­ról) finom csiszolóvászonnal dörzsölik. Házgyári épületek szereléséhez FELVESZÜNK állandó budapesti MUNKÁRA vasbetonszerelő, ács. kőműves, laáatos. asztalos, toronydarus, hőszíqetelő. parkettás és festő SZAKMUNKASOKAT. KUBIKOSBRIGADOKA1. FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Kiemelt bérezés. 44 órás munkahét. Minden szombat szabad Vidékieknek szállásról qondoskodunk. Otikőltséqet térítünk. Jelentkezés személyesen e 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál Bp. XI.. Dombóvári út 19. — Na, látja, ez a lélek kul­csa, a billentyűszerkezet, meg a levegőterelő tolózárak. Ezek­nek úgy kell zárni, mint a ci- cesz. — Az micsoda? — A cicesz? ... kiszólás. Sok mindenre mondjuk, most azt jelenti: hogy a zárásnak töké­letesnek kell lennie. — Aha, értem... — Azt hiszem, most már kezdi... Meghajlítva a kiirt, fényes­re csiszolva, felszerelve a bil­lentyűzettel, már csak éppen meg kell fújni. De hol egy Trombitás Frédi... Aztán máris megszólal. Ez a jamai­cai trombitás egy jó fej, nem vitás... Harsan a kürt és el­telt közben kilenc óra. Ennyi volt a ráfordított munkaidő. Bepillantottam a szakma rej­telmeibe, és fölfedeztem a fő­városban egy megyei üzemet. Na és Fejős László? Ö külön szám. A kádármesterséget tanul­ta, mert ez volt a családi ha­gyomány. A vaskos dongafák faragása közben 82 milliméte­res apró hegedűt csinált, mert ez volt a hobbyja. Aztán föl­szabadult és eljött ide segéd­munkásnak, mert ezt a szak­mát választotta élethivatás­nak. Azóta mestere lett a szakmának. Persze most is van hobbyja: a kertészeti technikumba jár tanulni. Nemcsak a jó pap, a jó hang­szerkészítő is holtig tanul. — A Pest megyeiek keze nyoma eljut — tájékoztat Drexler István elnök — az NSZK-ba, Jugoszláviába, a messzi Amerikába, és még a „közeli” Japánba is. Angliát, Csehszlovákiát, Franciaorszá­got már nem is említem. Az természetes. A Szovjetunió a dobfelszere­lésekre vevő. Készítenek eb­ből is sokat, szépet is. Még egyéni kívánságokat is figye­lembe vesznek. „.. .Én magam is itt dolgo­zom — írta Fejes László — szorgalmato&kodom, tölcsért csinálok a lemezből, miként Zalatnay a kezéből...” Fejős László olvasónk iga­zat írt — fénykép van róla. Karácsonyi István Foto: Urbán Mennyit ér a főváros vagyona? A Fővárosi Tanács terv- és közgazdasági osztályvezetője, dr. Viszket Mihály tegnap dél­előtt tájékoztatón ismertette a hamadik ötéves terv fővárosi beruházásait. 1966-tól 68-ig minden buda­pesti lakosra 4250 forint jutna abból a 8,5 milliárdból, amivel Budapestet fejlesztették. Óriá­si összegekkel rendelkeznek, de távolról sem elegendővel, ezért fontossági sorrend sze­rint valósítják meg a terveket. Zöld utat kap minden olyan beruházás, amely el­sősorban a lakosság igé­nyét elégíti ki. így a lakásépítés majd a köz­lekedés, a víz- és csatorna- hálózat fejlesztése. Sajnos, az egészségügyi és népművelési beruházások eléggé kis össze­gekkel szerepelnek, ami —, ha nem változtatnak rajta, népgazdasági szinten —, elóbb-utóbb fennakadást okozhat. 1966-ban 3611 lakásba köl­töztek új tulajdonosok. Az el­múlt évben már 4943 otthont adtak át több mint egymil- liárd 100 millió forint érték­ben. Ebben az évben 6 ezer lakást készítenek el. A közlekedés legnagyobb l beruházása a metró, amelynek már tervezik az észak—déli összekötő vonalait. Sajnos, a Fehér úti főműhely építkezése elég vontatottan halad, kevés a munkaerő. A Baross tér és a Hungária körúti felüljáró épí­tési irama jó, több mint száz­milliót fordítottak rá. A köz­lekedési eszközök száma nőtt: több a troli és az autóbusz, a taxi viszont kevesebb lett. Elkészült a szentendrei gravitációs vízmű egy sza­kasza. A római parti I—Il-es számú' telepeken már a műszerek be­építése is megtörtént. Érdekes tudni, jelenleg mennyit ér a főváros vagyo­na? A közel 111 milliárdon belül a lakóházakat 72 mil- liárdra, az intézményeket 8,8 milliárdra becsülik. A közle­kedési eszközök értéke 9,9, a csatornázás 6,5, az oktatási­népművelési felszerelések 4,7, a vízműhálózat 4,5 milliárdot ér. k. m. DUTRA-jutalom traktorosoknak, gépjavítóknak Monoriak a III. helyen Ünnepség a Vörös Csillag Traktorgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) RA gyártmányú traktoro­kat. Részt vehettek a versenyben mindazok a mezőgazdasági üzemek, amelyek legalább öt hazai (DUTRA) traktorral Ismeretes, hogy a hegedűművészek könyökének és csuklójának ru­galmasnak kell lennie. Yehudi Menuhin 15 évvel ezelőtt, amikor az egyik repülőtéren egy késéssel érke­ző gépre várako­zott, a jógáról szóló folyóiratban lapozgatott és ez felkeltette az ér­deklődését. Egy indiai „guru" ta­nította őt meg a Jóga jóga gyakorlatai­ra még jóval az­előtt, hogy a Beatles együttes tagjai a jóga hí­vei lettek volna. És amikor Ye­hudi Menuhin a közelmúltban Bombayben járt — ahol három hangversenyt adott —, megra­gadta ezt az al­kalmat arra, hogy felkeresse guruját: B. K. Jyengart, aki talán a leg­híresebb jógaok­tató Indiában. A Svájcban élő hegedűművész azt állítja, hogy a jó­ga jó fizikai és szellemi kondíció­ban tartja és meg­őrzi kiegyensúlyo­zottságát és lelki egyensúlyát, ami rendkívül fontos minden előadó- művésznek. HÉTFŐTŐL KÖNYVVÁSÁR Ötven százalékos árleszállítás Hétfőtől a könyvesboltok­ban sok ezer kötetet kínálnak a vásárlóiknak ötvenszázalékos árkedvezménnyel — közölte Galgóczi Piroska, az Állami Könyvterjesztő Vállalat pro­paganda osztályának vezetője azon a pénteki sajtótájékozta­tón, amelyet a Népköztársaság útjai Írók Boltjában rendez­tek, közösen a másik két ter­jesztő céggel, a „Művelt Nép”-pel és a Szövkönyv- vel. 936abonyi versenye Fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülés — Az üzemekben tavaly 27 brigád 331 embere versenyzett — kezdi a beszélgetést Gyigor József, az abonyi pártbizottság titkára. — A munkások össz- létszámának 24 százaléka vett részt a munkaversenyben. — És a termelőszövetkeze­tekben? — A négy termelőszövetke­zet 605 dolgozója versengett a szocialista cím elnyeréséért. Szigorú volt a „zsűri”, a leg­jobb bizonyíték erre, hogy a József Attila Termelőszövetke­zetnél három brigád csak azért nem nyerte el a megtisztelő címet, mert egy-egy tagja fe­gyelmi vétséget követett el, de ugyanebben a tsz-ben voltak a legszorgalmasabb társadalmi munkások is. Nem pazarolták az üzemanyagot sem — a ha­szon háromnegyed millió fo­rint. — Kimagasló eredmények? — Hatodszor nyerte el a szocialista brigád címet a Kos­suth Termelőszövetkezet Ki­lián brigádja. A Lenin Tsz Zója brigádjának tagjai pedig 16 munkanapot ajánlottak fel a vietnami nép megsegítésére. — Hibák? — A népszerűsítés hiánya. A • «-közgyűléseken — kivéve a Kossv^thét — nem méltatták kellőén a brigádok munkáját. Az üzemi, intézményi verse­nyekben pedig az értékelések rendszertelensége volt a leg­nagyobb baj. — Idei tervek? — A társadalmi életben va­ló közreműködés és a közössé­gi szellem elmélyítése a leg­fontosabb feladat. A brigád­napló pontos és tartalmas ve­zetését a jövőben szigorúan megköveteljük. Nagyobb gon­dot kell fordítani viszont a brigádok erkölcsi és anyagi el­ismerésére. Az 1969-es munka­versenyt felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulója tisz­teletére rendezzük. Április 19-ig tart az ötven­százalékos árleszállítás. összesen ötvenmillió forint értékű készlet kerül forgalom­ba — féláron. A szépiroda­lomtól a gyermekkönyvekig, a tudományos kötetektől az ismeretterjesztő kiadványokig minden műfajt érint az árle­szállítás. Kétféle újságformátumú terjedelmes címjegyzékből vá­laszthatja ki mindenki az ér­deklődési körébe vágó köny­veket. Félmillió példányban küldik az üzletekbe, s adják a vásárlók kezébe a tájékoztatót a leszállított árú könyvekről. Ifjúsági könyvek, regények, elbeszélések, történelmi régé­szeti tanulmányok, útleírások, térképek, filozófiai-pszicholól- giai munkák, szótárak, nyelv­könyvek, hanglemez-betétes zenei kötetek, közgazdasági és jogi művek százai gazdagítják a kedvezményezett kínálatot. Budapesten egyedül az ÁKV 46 boltban rendezi meg a vásárt, csak úgy, mint hat­van vidéki üzletében és 23 an­tikváriumában. A tavalyi ked­vező tapasztalatok alapján az akciót — körülbelül 500 he­lyen — kiterjesztik az üzemi, munkahelyi könyvárusításra is. Szövkönyv új kezdeménye­zése: az évenként ismétlődő könyvárleszállítási akciót az idén a megyei és a já­rási székhelyen kívül a falvakban is megrendezik. 157 szövetkezeti könyvesbolt veszi ki részét a vásárbóL Érdemes megjegyezni, hogy március 31. és április 19. kö­zött változatlanul működik a „Könyvet postán” szolgálat: az ÁKV-tól utánvétellel lehet rendelni „ötvenszázalékos” ol­vasnivalót, mégpedig száz fo­rint feletti összegben portó­mentesen. Azon a több ezer könyvön túl, amelynek árát központilag mindhárom ter­jesztő vállalat leszállította az egyes boltok — saját raktár- készletüktől függően — továb­bi sok száz kötetnél adnak öt­ven százalék kedvezményt. Javulást ígér a „madárprognózis" A tavasz első napjai nem hozták meg a várt felmelege­dést, azonban a legfrissebb dél­alföldi „madárprognózis” ja­vulást jelez. A Szeged környé­ki vadvizekre megjöttek a szélkiáltók. A hosszú, hajlott csőrű nagy gojzereket a nép nevezte el szélkiáltóknak, mert hazajövetelük mindig szeles, változékony időjárással esik egybe. Lármás, kiáltozó hang­juk miatt is rájuk illik ez a név. A legkorábban hazaért bí­bicek pedig párokban járnak, s fészekrakásra készülődnek. Megjöttek a hazai dankasi­rályok utolsó csapatai is, elfog­lalva tanyájukat, a Koromszi­getel a fehértói rezervátum­ban. Dr. Beretzk Péter ornito­lógusnak, a természetvédelmi terület tudományos felügyelő­jének megfigyelése szerint nincs rendellenesség a vonulá­sokban. Ez is arra utal, hogy az igazi tavasz nem sokáig vá­rat magára. Fagylaltfőző­tanfolyam Készülődés a nyárra í. falvakban is keresett cse­mege nyáron a fagylalt. De nem minden szövetkezeti cuk­rászdában mértek eddig na­ponta fagylaltot, mert az nem helyben készült, hanem az úgynevezett bázisüzemből szállították. Az idén már több szövetkezet áttér a helybeli készítésre, ezért arra kérték a MESZÖV-öt, hogy szervezzen részükre fagylaltfőző tanfo­lyamot. A négynapos oktatáson részt vevő cukrászdái elárusítók megismerkedtek a szükséges technológiával és az egészség- ügyi rendszabályokkal. Elmé­leti és gyakorlati felkészültsé­gükről a vizsgán sikeresen ad­tak számot. — Huszonnyolcmillió ta- sakban hozott különböző konyhakerti és virágmagot forgalomba idén az Orszá­gos Vetőmagtermeltető Ellátó Vállalat. rendelkeznek. Ugyanígy be­kapcsolódhattak a vetélkedő­be a szerviz szolgálatot ellátó gépállomások. A versenyzők meglepően jó eredményt értek el. Például az U—28-as trak­torvezetők közül az első öt he­lyezett kétezer normál hold felett, míg a D4K—B erőgép­vezetők 4240 normálhold felett teljesítettek. Minthogy évköz­ben a MÉM és a MEDOSZ anyagi hozzájárulásával meg­duplázták a jutalomkeretet, most a 27 traktorosnak, a hat termelőszövetkezet és állami gazdaság, valamint az öt gép­javítóállomás versenyzőinek 90 ezer forint jutalmat osztottak ki. Pest megyéből a Monori Mezőgazdasági Gépjavító Vál­Lovas Ferenc ceglédi szerelő is kapott jutalmat (Foto: Gábor) lalat a harmadik helyre ke­rült, s dolgozói közül öten kaptak jutalmat. A hivatalos ünnepség után, fehér asztal mellett cserélték ki véleményüket a DUTRA- traktorokrél a gyár vezetői és a vendégek. Hamar Károly osztályvezető-helyettes mun­katársunknak elmondotta: a versenyt erre az évre is meghirdetik, s arra törekszenek, hogy még gyümölcsözőbb kapcsolat ala­kuljon ki a DUTRA traktorok gyártói és használóé között. PEST MEG VE] HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUIIA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLAN* FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili.. Blaha Lujza tér 3, Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-449, 18 órától 21 óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely Dostahi vatalnál. a kézbesítőknél, a po^ta hírlapüzle­teiben és a Po>ta KözDontl Hírlap Irodánál (Bp.. V iózspi nádor tér l. sz.). Előfizetés» clii i hónapra 20 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents