Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-28 / 72. szám

XIII. ÉVFOLYAM 72. SZÁM 1969. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Miért nincs elég hús? Orvosolják a körösiek panaszát — Látogatás a ceglédi húsgyárban A Húsipari Vállalat kör­zetében egymillió 700 ezer embert lát el hússal és kol­bászfélével, évi forgalma egy- milliárd forint. A minap sajtótájékoztatót tartottak, ahol Szabó Berény vállalati igazgató és Kiskeré- nyi János, a ceglédi gyár igaz­gatója mutatta be az üzemet. A hatalmas üzemben minden műszakban 250—300 sertést, 68 marhát, számos lovat és birkát vágnak le, egy részét húsként, más részét húské­szítményként juttatják el a környék húsboltjaiba. De ke­rül exportra is, az elmúlt év­ben Olaszországba marhahúst, Svédországba pedig a kedvelt lóhúst exportálták. A gyárban, melynek 510 dolgozója és 40 ipari tanulója van, nagy rekonstrukció fo­lyik. Üj vágóvonalat, hűtő- és más helyiségeket építenek, melyek egy része 15 millió fo­rint költséggel már az idén elkészül, s az új berendezés közel duplájára fogja emelni a vágási lehetőséget és a ter­melést. A rekonstrukciós munka dacára az elmúlt év­ben közel 30 százalékkal emelkedett a termelési ered­mény. Kiszámították, hogy csak kolbászból 3 millió 700 ezer métert készítettek. Az idén pedig a tavalyinál 7 va­gonnal több kolbászt, és 4 vá­gónál több szalonnát szándé­koznak adni a fogyasztóknak. Végigjártuk a gyárat a vá­góállatok hatalmas „siralom­házától” a patikaszerűen tisz­ta feldolgozótermekig, és a minőséget és a fűszerezést vizsgáló laboratóriumig. Az egyik teremben kicsontozott prágai sonkát kötöztek, a son­kák. azután nagy vasszekré­nyekben egyszerre főnek és füstölődnek. A húsvéti sonka és egyéb füstölthúsellátás bő­séges. Szárazkolbászból ne­gyedévenként 16 vagonnal ké­szül a gyárban. A sertészsírt minden más anyag hozzáadása nélkül cso­magolják. A felettes fórumok­tól a megye hús- és húskészít­mény ellátási keretének növe­lését szorgalmazzák és amint mondották, a húsárukészítmé­nyek választékának és minő­ségének folytonos javítására törekszenek. Megtudtuk azután, hogy Pest megye területe a megye marhaszükségletét biztosítja, de sertésből a megyében a szükségletnek csak a felét tudják felvásárolni. Szó volt még a fagyasztott hús fo­gyasztásáról, amitől külföldön egyáltalán nem idegenkednek. Tanácsolták, hogy a fa­gyasztott húst felhasználás előtt kissé mossák meg gyen­ge ecetes vízben a háziasz- szonyok. Szerkesztőségünk kiküldött­je szóvátette, hogy városunk hússal és húskészítményekkel való ellátása sokszor hiányos. A háziasszonyok pedig pana­szolják, hogy például a sonka­félék gyakran túl sósak. A ceglédi húsgyár vezetői meg­ígérték, hogy a panaszokat a lehetőség szerint orvosolják, annál is inkább, mert az újabb élelmiszeripari rendel­kezések szerint megvan a le­hetőség arra, hogy a fűszere­zés tekintetében; a fogyasztó­közönség tájjellegű kívánsá­gait figyelembe vegyék. (kopa) Mi újság a Hunyadi Tsz-ben? Folyik a tőzegbányászat, 500 vagon tőzeggel megjavítják földjeiket és ugyanennyi tőze­get a Dózsa Termelőszövetke­zet földjeire küldenek. . 1 -$r Áprilisban 150 kisbárány Olaszországba utazik húsvéti pecsenyének. A termelőszövet­kezetnek jelenleg 232 kisbárá­nya van, gondosan vigyáznak rájuk, hogy az exportig elér­jék a 16—18 kilós átlagsúlyt. ☆ A tőzegbányák helyén víz­tárolót épít a termelőszövetke­zet, amely 100 hold föld öntö­zésére elegendő vizet képes majd magába foglalni. (-Í-) ITT A TAVASZ! Megjöttek a dinnyések Az idei tavasz a téli hideg­ből'lassan bontakozik ki. Hír­nökei egymás után érkeznek. Csány községből és környéké­ről megjöttek Kőrösre 'á diny- nyések is. A Szabadság Termelőszövet­kezet hangácsi területén Pócs József és apósa már felépítet­te a dinnyéskunyhókat. Megér­kezett a család is. A napokban hozzáfogtak a melegágyak el­készítéséhez. Auróra cirkáló Rajzóra a felszegi óvodában Ezekben a kis dinnyetöveket nevelik, amelyeket májusban majd a szabad földbe ültetnek ki. ‘Pócs József ék 50 hold terme­lésre kötöttek szerződést a ter­melőszövetkezettel. Két holdon a bevált, jó minőségű zentai és ananász sárgadinnyét terme­lik. Egy holdon „legkorábban pénzt hozó” uborkát nevelnek. Görögdinnyéjük pedig 27 hold lesz. Ebből 20 hold a rég’ is­mert, finom dinnyét termő Zardeczky-féle, és 7 hold 8—10 kilós, jó ízű, fekete héjú ter­mést hozó újvárosi dinnye, melynek fajtáját ők hozták Kőrösre. (kopa) Rajzóra volt a felszegi óvodában. Csöppnyi asztalok mellett ültek, előttük papír és ceruza. Figyelmesen hallgatták az óvónő, Szöllősi Magdolna hangját: — Két zászlót rajzoltok, egy magyar és egy szovjet zászlót! — A kicsinyek belemerültek az „alkotó” munkába, nyugod­tan elbeszélgethetünk. — Sok a gondjainkra bízott gyermek, a nagycsoportban negyvenegyen vannak. Napkö­zibe az óvodások fele jár, öt­ven gyermek. Nagy öröm lesz, ha a bokrosi konyhában meg­kezdik a főzést, mert idáig sok problémánk volt az étkez­tetéssel. — Szépek a dekorációk, sa­ját munka? — A termet mi díszítjük csinosítjuk. Néha a szülők is segítenek, virágot, virágtartó­kat ajándékoznak. Az elmúlt héten nyílt napot tartottunk sokan eljöttek megnézni, hogyan töltik nap­jaikat csemetéik. Nagyon elé­gedettek voltak, a kicsik jól szerepeltek a bemutató fog­lalkozáson. A zászlórajzolást közben be­fejezték és egymás után kér­dezik: — Mást is rajzoltok? És tovább dolgoznak komolyan belefelejtkezve. Nézem rajzai­kat. — Ez mi? — kérdezem Lan­tos Istvántól. — Az A ... Auróra cirkáló! — vágja ki büszkén. Fehér Pi­roska falut rajzolt, Székely Ágnes autót. A rajzórának vége. Összeszedik a papírla­pokat, ceruzákat, kezdődik a játék — Most vásároltunk új já­tékokat az összegyűjtött pén­| zünkből, nagyon örültek a gyerekek. — Készülnek valamire? — Május még messze van, de az anyák napi előkészüle­tek megkezdődtek. Rajzok, kézimunkák köszöntik majd az anyukákat. Itt a jó idő, de az udvarunk nagyon kicsi, ezért gyakran megyünk sétálni az utcára. (sz) Tanácsköztársaság! Emlékéremmel tüntet­ték ki Csikány László, volt vörös katonát. Az emlékérmet a jubileumi ünnepségen vette át. A Fekete-dűlőben, közel az országúihoz, egy kicsi házikó lapul. Itt lakik a 84 éves Csi­kány László. A házikót nem veszi körül kerítés, és a kutya sem vakkant, mikor a bejá­rathoz tartok. Mint a villám úgy pattan ki a konyhából három aprócska gyerek. — Mit tetszett hozni bácsi? — szólalt meg a legapróbb. — A nagyapátokat keresem, — így én. — A kertben ás — igazíta­nak egyszerre útba. Az ól mö­gött egy gyümölcsfa mellett találom meg. Az unokák sem hagyják magukat lerázni, kö­vetnek. Az öreg mosolyogva mondja: — Hét gyereket neveltünk fel, 15 unokám van, és három dédunokám. Ezek a legkisebb fiamé. — Ügy hallottam, hogy Csi­kány bácsi volt az utolsó nagykőrösi lámnagyú.itogató. — Az voltam én kétszeresen I is. Egyszer ez volt az igazi MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Pokolrév. Magyar film. Rendezte: Mar­kos Miklós. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: És milliók le­szünk, 1919. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. mesterségem, ebből éltem, az­tán 1919-ben is gyújtogattam a világosság lámpáját. Vörös katona voltam. Ezért ugyan utána nem járt se kenyér, se dicséret. — No de, ha már itt tartunk elmondanám, hogy is volt az akkor régen. Kirer Ferenc bádogos mester volt a város világítási „főnöke”. Ö bérelte a petróleumlámpákat. A város 68 lámpájához télen három­négy embert vett föl, nyáron csak egyet dolgoztatott. 1892- ben az apám is ott dolgozott nála. Rá egy esztendőre a bá­tyám is, én is beálltunk a lámpagyújtogatók közé. Sok baj volt ezekkel a lámpákkal. Oda kellett cipelni a létrát, vinni a petrolt és a tisztító rongyot. A cilindert mindig tisztítani kellett, hamar be- kormolódott. Ha nem tisztítot­tuk volna, bizony még ma­gunkat sem ismertük volna fel, mert csak annyi fényt adtak, hogy aki alatta állt, hát azt meg lehetett ismerni, de — setovább. Nem jók a tankönyvek Még nem teljes értékű a honvédelmi oktatás Tapasztalatok az eddigi név élőmunkáról az iskolákban Hosszai ideig a hazafias ne­velésben a fő hangsúlyt az in­ternacionalizmus kapta. Sok helyütt féltek, hogy a haza sze- retetére való nevelést félreért­hetik, és nacionalizmussal vá­dolják azokat, akiknek felada­tuk e léleknemesítő munka. A korábbi években váro­sunkban is az volt az általános gyakorlat, hogy a történelmi és magyar irodalmi oktatás az iskolákban elsősorban a múlt felé fordult, A múlt megisme­rése sohasem okozott gondot, problémát a diákoknak, lelke­sítette őket a történelmi hő­sök szerepe. Kevésbé sikerült a szocia­lista haza jelenlegi ered­ményeit vagy vezetőit úgy elismertetni a fiatalokkal, hogy az társadalmi ren­dünk iránti szeretetet is elmélyítse. Eddig ilyen nem volt. Nem is tudom, mi történt ezzel a fiúval. Pedig mindig azt mon­dom, azt magyarázom neki: tanulj, mert csak így lesz be­lőled ember. Szinte nem mú­lik el nap, hogy ne beszélnék neki róla. Meg az apja is. De olyan az egész, akár a falra hányt borsó. Lepereg erről a gyerekről már minden. És most itt van az ötödik elégtelen. Nem mondom, ki­tűnő tanuló soha nem volt, de baj sem volt vele. Most körülbelül egy hónap óta van ez így. Minden héten hozott egy-egy elégtelent. S ezen a héten kettőt is. Az új tantárgy, a honvédel­mi ismeretek bevezetése az iskolákban még nem érte el célját, de máris jelentős mér­tékben elősegítette az ország, a város iránti szeretet kibonta­kozását. A város 600 éves évforduló­ja kapcsán konkrét tényekkel lehetett bizonyítani, hogy Nagykörös az elmúlt 10 év alatt többet fejlődött, mint a megelőző 100 évben. Bár ez az átalakulás az utóbbi években történt, — a tanulók szeme lát­tára —, ezért természetes volt a fejlődés. Mikor a két társa­dalmi rendszert összehasonlí­tották ezeken az órákan, látták csak igazán, mi minden ment végbe szűkebb hazájukban — Nagykőrösön. Ezek az eredmények bizta­tók, de vannak gondok is. Az iskolákban a honvédelmi neve­Aztán: megszüntetni az okot. És amíg a diagnózis megál­lapítását nagy körültekintés­sel, mély humánummal kell végezni, az orvosság kemény és határozott legyen. Azért ne verés. De ne is csak szóbeli apai intelem. Hogy mi? Konkrét intézke­dések. Például zsebpénzelvo­nás. „Kijárási tilalom”, vagy legalább ennek csökkentése, a kedvenc időtöltés (futball, bar­kácsolás) megrövidítése. így rövid idő alatt „meggyó­gyul a beteg”. (tóth) lésben ma is túlteng a szerve­zési munka. Emellett a megje­lent három szakkönyv tan­anyaga nem elég a tanulóifjú­ság pzéles körű bevonására, a honvédelmi ismeretek elsajátí­tására. A nevelők ráadásul elég gépiesen adják le az anya­got, gyakran puszta közlés­ből áll az óra. A szakfelügyelet sem foglalko­zik úgy ezzel a kérdéssel, ahogy ezt az iskolák az év elején kér­ték. Érdekes, hogy a tanárnők nem szívesen foglalkoznak ez­zel a tantárggyal, kevés gya­korlati tapasztalatuk van, né­ha bátortalanok. Nyilván ez akadályozza őket abban, hogy teljes értékű munkát végezze­nek. E problémák mellett azon­ban vannak már jó eredmé­nyek is. Az általános iskolák­ban szakkörök működnek, a szükséges fegyvereket, lőport, lőlapokat és a szakembereket hozzá az MHSZ biztosítja. A gimnázium tanulói közül a múlt év szeptemberében meg­rendezett országos honvédelmi napok vetélkedőjén többen részt vettek, és két tanuló má­sodik helyet ért el. Tervezik, hogy az Ifjúsági parkban egy kispuska-lőteret állítanak fel, az építőanyagot a városi tanács művelődési osz­tálya már biztosította hozzá. Az eddigi tapasztalatokat a városi pártbizottság legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén •megvitatták, és a munka meg­javítására több fontos határo­zatot hoztak. Mit csináljak a gyerekemmel? Az ötödik elégtelen Tanár úr, mit csinálj alt? Ez nem mehet így tovább. Mi lesz ezzel a gyerekkel? Mit csinál­jak a gyerekemmel? 5 :::a :::3 P Sárosi Tibor birkózóbravűrja Ritka bravúrt vitt végbe a napokban Sárosi Tibor, a Nagykőrösi Kinizsi birkózója. KÉZILABDA ★ — Kedves anyuka! Talán kicsit meglepi, amit mondok: nem az öt elégtelen a fő prob­léma. Illetve ... tudom, tudom, nem képzel el nagyobb bajt ennél, de ... Szóval: induljunk ki abból, hogy ez az öt elégtelen követ­kezmény. Ha egy tanuló rossz jegyet kap egyszer, lehet vé­letlen is. Ha ötször egymás után következik be ugyanez, az már nem „rövidzárlat”. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy megkeressük az okot. Nem megoldás sem a két nyak­leves, sem a „nagy beszéd”. At. előzőre bezárkózás követ­kezik, az utóbbi pedig lepereg, ahogy az előbb mondta. Az öt elégtelent valami kór okozza. Na persze, nem igazi betegségre gondolok, hanem túlzásba menő olvasásra, rá­diózásra, esetleg csavargások­ra, vagy még inkább olyan ba­rátokra, akik „lekötik az ide­jét”. A legfontosabb kideríteni az elégtelen forrását. 1910-ben feleségem nagyap­jának a házában laktunk, a Zrínyi utcában. Ekkor kezd­ték a villanyoszlopokat felál- lítgatni a városban. Azt mond­ja nekem az öreg: mi készül itt, fiam? — Mondom neki, villany! — Hát az mi? — Világítani fog a drót vé­ge petrol nélkül is. — Hát azt szeretném én lát­ni, ha igazad lesz, nálam is kipróbáljuk. — No így lett nekünk az el­sők között villanyunk 1911- ben, amikor is Nagykőrösön is kigyúlt a fény. De ahány­szor meggyújtotta a villanyt, mindig nézte, hogy mi a csuda éghet. — Csak maga lett hűséges az öreg petróleumlámpához? — Ha muszáj, ez is megte­szi, persze nekünk is jobb len­ne a villany, de itt kint a vá­ros szélén nem megy a beve­zetés. Ugyan itt fut el mellet­tünk a vezeték — de nincs a közelben transzformátor, anél­kül meg nem megy a dolog. Csütörtökön es pénteken a fővárosban, a Vágóhíd utcai Húsos-sporttelepen bonyolí­tották le a III. osztályú ma­gyar birkózóbajnokságot. Az 57 kg-osok mezőnyében 9 in­duló volt. Sárosi 5 mérkőzé­séből négyet megnyert. Reme­kül versenyzett és ezzel súly­csoportjában megnyerte a 111. osztályú országos bajnokságot. Szombaton Abonyba utazott a körösi fiú. A szabadfogású egyéni megyei bajnokságért küzdöttek ott a sportolók. Az 57 kg-os súlycsoportnak 5 in­dulója volt. A Kinizsi-birkózó három mérkőzése közül kettőt tussal nyert. Örök riválisát, a hazai Babcsányit is legyőzte, pontozással. Sárosi így ismét megyei bajnok is lett, ezúttal szabadfogásban. Három nap alatt két arany­érem. Ez nagyon nagy bravúr birkózásban. Gratulálunk hoz­No, de azért rádiónk van és tu­dom ám mi történik a nagy­világban. Kép, szöveg: Fehér Szilárd A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 50 éves jubileuma al­kalmával kézilabda villámtor­nát rendeztek Cegléden. A kö­rösi fiúk a rossz szervezés miatt mindössze egy mérkő­zést játszottak. Bem SE (Cegléd)—Nagykő­rösi Kinizsi 9:7 (4:6). 'Kinizsi: Kucher — Zubány (3), Bertalan (2), D. Kovács L. (1), D. Kovács F. (1), Danes, Nagy A. Csere: Susán, Sziget­vári, Ba.logh. A megyei bajnokság múlt évi 2. helyezettje ellen jól tar­tották magukat a körösi legé­nyek, de a második félidőben feljavultak a honvédek, s nem volt körösi kapustartalék sem. ☆ Nagykőrösi Kinizsi—Albert­ijai VSE 35:22 (14:9). Szombaton Albertirsán visz- szavágó jellegű barátságos mérkőzés volt. A Kinizsit a kapuban Nagy D. és Szabó; a mezőnyben D. Kovács L. (6), Zubány (8), Danes (4), Sziget­vári (1), Bertalan (7), és Nagy A. (9) képviselték. Az első fél­időben ja támadó- és rossz védekezőjáték jellemezte a körösiek játékát. A második játékrészben a jobb erőnlét döntött. A tartalékos csapat bizta­tóan játszott. (sulyok) Köszönetét mondunk mind­azoknak. akik szeretett, felejt­hetetlen édesapánk, nagyapánk Pozsqai András temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virá got helyeztek, s ezzel fájdal­munkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló családja. Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonok, jóismerősök, akik felejthetetlen édesapánk, nagy­apánk temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez tek, s ezzel fájdalmunkon eny­híteni igyekeztek, fogadják kö- szönetünket Horváth család. Hálás köszőnetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseink­nek, szomszédainknak, a nagy­kőrösi Hunyadi Tsz vezetőségé­nek és tagságának, akik szere­tett édesapánk, nagyapánk id. Horváth Balázs temetésén Nagy­kőrösön megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. A lámpagyujtogat©

Next

/
Thumbnails
Contents