Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
1969. MÁRCIUS 28., PÉNTEK A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el... Vadak puskavégen Jövedelmező volt az idény Az utóbbi időben elszaporodtak a vaddisznóik, ezért szükség volt az „irtóhadjáratra”. 73 öreg agyaras szerepel a kilövési listán. Pontos nyilvántartás nincs róla, de becslés szerint mintegy 800—900 víziszárnyas lett a vadászok zsákmánya. sabb, olcs.óbb és könnyebb lesz a kosárfonásnak ez a nehéz művelete. A kis Rába-parti faluból húsz éve indult el „világhódító” útjára a hollandi kosár. Azóta évente egyre több, tavaly már 4,5 millió forint értékűt vásároltak a különböző országok a divatos kosárból. Állandó vevő a Néévi kosártermelése az idén is vevőre talált. A híres felső, patyi hollandi kosár „atyja” Varga József, és munkatársai most korunk divatjának megfelelő modernebb vonalú hollandi kosár tervezésén dolgo- 1 zik. A Budapesti Nemzetközi ; Vásáron már bemutatnak né- i hány új példányt. Hogyan készül a litográfia? Fokozatosan módosul a tüdőgyógyászati hálózat Az egészségügyi miniszter — a kormánytól kapott felhatalmazás alapján — rendeletet adott ki arról, hogy a tbc elleni küzdelemben bevált intézményhálózat a továbbiakban fokozatosan vegye át egyes nem specifikus idült tüdőbetegségek ellátását is. A tbc elleni küzdelemben elért jelentős eredmények folytán szabaddá váló kapacitás ugyanis lehetőséget ad erre. Első lépésként a tüdő és a mellhártya daganatos megbetegedései kerültek a tbc-gon- dozók, illetőleg gyógyintézetek feladatkörébe. Második lépcsőként az üreges és gyulladásos elváltozással járó krónikus tüdő-, illetve mellhár- tya-megbetegedések gyógyítását veszi át a tüdőgyógyászati szakhálózat. Későbbi időben — a tbc-heiyzet továbHOLLANDI KOSÁR Félmillió forintos beruházással gépesíti a fűzhántolást a világhírű felsőpatyi Kosárfonó Háziiapari Szövetkezet. Ennek eredményeként gyor. bi javulásától függően — kerülhet sor harmadik lépcsőként további betegcsoportok, mint az allergiás tüdőbetegek, az idült hörg-, illetve légcsőgyulladásban szenvedők, a tüdőtágulásos betegek bevonására. A bővülő feladatkörnek megfelelően az intézmények elnevezése is megváltozik. A hálózatot irányító, Budakeszi határában levő Országos Korányi Tbc Intézet új neve Országos Korányi Tbc és Pul- monológiai Intézet. Az eddigi tbc-gondozók azután mint tüdőgondozó intézeték, a tbc- gyógyintézetek, illetőleg osztályok pedig mint tüdőgyógyintézetek és tüdőosztályok működnek. A tbc elleni küzdelem természetesen továbra is fő feladat marad. met Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Államok, Olasz- és Franciaország. Az Artex útján tavaly Anglia is vásárolt. A 160 tagú szövetkezet 80 000 A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban az utóbbi időkben több, irány, elvül szolgáló fontos állás- foglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Körültekintés nélkül Egy gépjavító vállalat az egyik tsz 35 katasztrális hold rétjén mélyszántást (rigolíro- zást) Végzett, mert a táblát nyárfákkal kívánták betelepíteni. Már napok óta folyt a szántás, amikor a traktorral vontatott eke átszakította a megyei vízmű vállalat kezelésében levő, kb. 80 cm mélyen lefektetett, 300 milliméteres ivóvíz-fővezetéket. Az így keletkezett kár megtérítéséért a vállalat pert indított a tsz és a gépjavító vállalat ellen, s egyetemleges marasztalásukat kérte. Az alsófokú bíróság ítélete után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság határozatában rámutatott arra, hogy amikor a tsz 70—80 cm mé, lyen kívánta a felszántást, előzetesen köteles lett volna a Területet megszemlélni. Ha ezt megteszi, látják, hogy ott vízaknák és jelzések vannak. Azt is megállapíthatták volna, hogy a felszín alatt a nyomócső mindössze 90 cm mélyen, sőt egyes részeken még ennél magasabban fekszik, tehát a szántás a csöveket veszélyezteti. Amennyiben a helyszíni szemlén kívül a megyei vízmű vállalathoz fordulnak, megfelelő intézkedésekkel megakadályozhatták volna a kár bekövetkezését. A gépjavító lánctalpas traktorral végezte a szántást, tehát fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatott. Ezért az ebből eredő kárért szintén felelős, mégpedig a tsz-szel egyetemlegesen. A kár keletkezéséhez azonban az is hozzájárul, hogy az ivóvíz fővezetéket csak 80— 90 cm mélyen fektették le, holott az országos építésügyi szabályzat értelmében a csővezetéket — fagyveszély és egyéb káros hatások kiküszöbölése érdekében — legalább 1,2 méter földtakarással, úgy kell elhelyezni, hogy más földalatti közművek, épületek, utak, vasutak ne veszélyeztessék. Igaz, a vezetéket nem maga a megyei vízmű vállalat fektette le, hanem készen vette át, de az átvételkor megállapíthatta volna, hogy nem az előírt mélységben, hanem csak 90 cm mélyen van elhelyezve. Erre feltűnő jelzésekkel felhívhatta volna a figyelmet. Nem volt elegendő, hogy a csővezeték helyét megjelölték, mert ez csak azt mutatta, hogy ott vezeték húzódik. Miután valamennyien felelősek a kárért, ezért kármegosztást kellett alkalmazni, s a történtekért a Legfelsőbb Bíróság a tsz-t, valamint a gépjavító vállalatot a kár 60 százalékának megfizetésére kötelezte. Bizonyítás alsótokon Egy libakeltető állomás az egyik tsz-nek 1900 darab naposlibát szállított. Néhány nappal az átvétel után 153 darab kisliba elhullott. Pár nap múlva még nagyobb mérvű hullás kezdődött,' amelynek három hét alatt 840 darab kisliba esett áldozatul. A Megyei Állategészségügyi Intézet szerint a baromfiak részben influenzában, részben paratí- fuszban pusztultak el. Ezek után a szövetkezet szavatossági igényt jelentett be és 30 ezer forint kártérítést követelt. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a Legfelsőbb Bíróság, ahová az ügy a legfőbb ügyész törvényességi óvására került, a következő álláspontra helyezkedett: A libák elhullásának oka csak az intézeti vizsgálat után derült ki, tehát a szövetkezet szavatossági igényét időben érvényesítette. Az Állatorvostudományi Egyetem felülvéleményező bizottsága szerint libainfluenza esetén, bár alaposan feltételezhető, de nem mutatható ki, hogy a kislibák germinatív úton kapják-e a fertőzést, vagyis a tojások útján már a keltetéskor erjed ez a betegség, s így fertőzött állapotban kerülnek ki a keltetőállomásról. A bírósági szakértő véleménye ezzel ellentétes, ezért újabb felülvéleményezésre van szükség, hogy a bíróság az állatorvosi tudomány legkorszerűbb ismeretei alapján dönthessen. Meg kell állapítani, hogy a kislibákat mikor keltették, azokkal együtt hány darabot keltettek ki, milyen területre osztották szét, s másutt is történtek-e ilyen megbetegedések. Ha igen, mikor. Az átvétel után mennyi idővel történt, és milyen mérvű elhullás volt. Amennyiben kiderül, hogy nemcsak a tsz- nek szállított állatokban, hanem egyidejűleg más rendelők részére, más községekbe küldött naposlibák között is ugyanilyen megbetegedés történt, akkor nagyon valószínű, hogy az állomás a hibás. Ezt a bizonyítási ejárást a járás- bíróságnak kell lefolytatnia. Ez is segített Egy vállalat az egyik tsz- nek 150 ezer darab E 64-es fajtájú szamócapalántát szállított. Telepítés után 2 hónap múlva kiderült: mindössze 25—30 százalékos „eredés” történt, ezért a járási tanács mezőgazdasági osztálya engedélyt adott a terület kiszántására. Ezek után a tsz nem volt hajlandó a vállalatnak az 50 ezer forint vételárat megfizetni, s amikor ezért per indult ellene, 28 ezer forint kötbér és kártérítés iránt viszont keresetet támasztott. A szövetkezet azzal érvelt: a vállalat hibásan teljesített, a palánták életképességének hiánya csak a kiültetés után jelentkezett, amikor fokozatosan elhaltak. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. Mezőgazdasági tsz-ek és állami vállalatok között létesült szerződéseknél a felek kölcsönös együttműködéséhez nagyon fontos népgazdasági - érdekek fűződnek — hangzik a határozat. A szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidők aszerint különböznek, hogy nyílt vagy rejtett hibáról van-e szó. Növényi szaporító anyag szolgáltatásánál különbséget kell tenni a minőségi ellenőrzés és a hiba felfedezésének lehetősége között. Ezenkívül előfordul, hogy a minőségi elbírálás csak a telepítés és a palánta megeredése után dönthető el. A hibák ilyen esetben is rejtettnek tekintendők, mert a vizsgálat hosszabb időt vesz igénybe. Mindezeknek tisztázására ebben az esetben új bizonyításra van szükség. Ugyanis az egyik szakvélemény szerint a palántaanyag csökkent életképességű volt, és 60 százalékban nem bizonyult alkalmasnak ültetésre. A Kertészeti Kutató Intézet azt állapította meg, hogy „a palánták részben hibásak lehettek.” Adat van arra, hogy a palántákat korábban egy állami gazdaság nem találta megfelelőnek. Meg kell nézni, hogy a járási tanács milyen alapon engedélyezte a terület kiszántását. Csak ezek ismeretében lehet eldönteni hogy a palánfalucska határában egyszercsak megjelentek a veszett rókák. Hogy veszettek, abból lehetett megállapítani, miszerint a sötétség leple alatt nyolc róka lopakodott be a mozielőadásra, pisszenés nélkül végignézett egy új magyar filmet és nem martak meg senkit, hanem elégedetten vonítva távoztak az ablakokon át. Már másnap megkezdődött irtásuk. Azaz hogy csak kezdődött volna, mert tíztagú bizottságot küldtek ki, hogy előzetes költségvetést csináljanak, nehogy a túlbuzgó vadászok túl sokat pazaroljanak el puskaporra. Elsősorban meg kellett állapítani a veszett rókák számát. A község apraja-nagyja napokon át járta a havas határt és igyekezett számba- venni a ravaszdiakat. Mivel keméy hideg volt, sok rókaszámláló kellő mennyiségű szilvapálinkát öntött magába és ezért meglepően nagy szálak. nyílt vagy rejtett hibában szenvedtek-e, és ennek megfelelően a feleket milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik. Hajdú Endre KECSKEMÉT Pergamen alapítólevél Az új kecskeméti szövetkezeti nagyáruház alapkő-letéte- li ünnepségére tegnap került sor. A réztokba zárt pergamen alapítólevelet Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kecskemét város 1-es számú választókörzetének képviselője helyezte el a nagytemplom mögötti területen, az épülő városközpontban. Az áruház 1970. végére készül el, alapterülete 5000 négyzetméter lesz és 30 millió forintba kerül. Sok vad került puska végre múlt év augusztus 1-től a most február 20-ig tartó vadászati idényben, Pest megye 70 apróvadas vadásztársaságában közel 26 600 nyulat lőttek, s mintegy négyezret fogtak be élve. Fácánkakasból 25 ezret lőttek, s 1200-at fogtak. Aránylag szép zsákmány volt fogolyból is: 4800-at fűzhettek fel az övekre, s 1750-et élve értékesítettek. Az engedélyezett 12-ből mindössze egy golyóérett őzbakot ejtettek el—, a többit szebb időkre tartogatják, hadd fejlődjenek még. A „selejt” őzbakok közül, amelyek betegek, rossz növésűek, vagy egy- szárú, „gyilkos” agancsúak, 151 került puskavégre, 457 sutával és 115 gidával együtt. A megfelelő ivararány kialakítása érdekében volt szükség arra, hogy ilyen sok őzsuta legyen áldozat. A társaságok minden eddiginél nagyobb mennyiségű őzhúst adtak át értékesítésre: 10 417 kilogrammot. Nagy jövedelmet jelent ez számukra, akárcsak az élő- nyulak, amelyekért 212 forintot fizetnek darabonként. Újszerű kezdeményezést határozott el a Budapesti Állatkert vezetősége. Előreláthatólag április első napjaiban „megnyitja kapuit” a nagy- közönség előtt a rovarházban berendezendő mikroállatkert. Erre a célra nyolc edényben 15 liter folyadékban külön tenyésztik a sok tízezer egysejtűt és mikroszkopikus méretű többsejtűt, összesen 15 faj képviselőit, hogy naponta másmás fajjal ismerkedhessenek meg a látogatók. Külön érdemok jöttek ki, hiszen akadt olyan megfigyelő, aki nem is duplán, hanem háromszorosan látott egy-egy rókát. Elrendelték hát a rókák újbóli megszámlálását és most már az önkéntes jelentkezés alapján. Lehet, hogy a rókák féltek a puskáktól, vagy egyszerűen nem tudták elolvasni a halárban kifüggesztett nyomtatott hirdetményeket, de tény, hogy a rókák tüntetőleg nem mutatkoztak. Az állatvédők vitatni kezdték, hogy azok a rókák nem is lehetnek veszettek, hiszen van hozzávaló eszük, mivel elkerülik a rájuk leselkedő veszélyt. Az irtani kívánók ezzel szemben azt állították, hogy a műélvező állatok valóban veszettek, mivel tetszett nekik a csapnivaló alkotás. A vita egyre tartott és közben a rókák egyre vitték a falu udvaraiból a tyúkokat. • • Önjáró gépkolosszus A KISZ-védnökséggel épülő Thorez külfejtéses bányaüzem fiataljai csütörtökön megkezdték az új marótárcsás földkotrógép üzembevételi vizsgálatát. A különleges gépóriás a jubileumi munkaverseny eredményeként az előírt határidőnél két hónappal korábban készült el helyszíni szereléssel. A kilenc emelet magas mam- mutgép súlya 1400 tonna, hosz- szúsága 98 méter. Az önjáró gépkolosszus előírt teljesítménye egy év alatt tízmillió köbméter föld megmozgatása. Az új gépóriás áprilisban kezdi meg a próbaüzemelést. GŐZVASALÓK Hőszabályozós módszerrel működő, úgynevezett gőzvasalókkal bővíti választékát az idén a szarvasi Vas-Fémipari Ktsz. Ezek a vasalók munka közben szárazgőzt fejlesztenek, s így a ruhát nem kell locsolni. A tervek szerint már az idén 40 000-et adnak piacra. Ez a szó: litográfia, bizonyára nem sokat mond azok számára, akik nem gyűjtenek reprodukciókat, ex libriseket, s a könyvészkedés finomságaiban sem elég járatosak. Pedig a litográfia által egy- egy színes foltot kap lakószobánk fala, vagy hódolhatunk gyűjtőszenvedélyünknek. A litográfia kifejezés magyar megfelelője a kőnyomás, illetve síknyomó eljárás, amelyet Senefelder talált fel 1797- ben. A kőnyomáshoz szemcsés litográfiái követ használnak. A kőre a rajzot, illetve a szöveg negatív képét zsírtartalkessége a mikroállatkertnek, hogy maguk az illetékesek sem tudják néhánynapos távlatban előre megmondani, mit fognak bemutatni, hiszen mindig csak azok a fajok kerülhetnek a nagyközönség elé, amelyek a létért folyó szakadatlan harcban éppen felülmaradtak, ezt pedig előre kiszámítani teljes lehetetlenség. A hazai szakemberek szerint ilyen mikroállatkert még sehol a világon nincs. Mivel a tyúk is állat, nemcsak a róka, ezért az állatvédők hangszórós kocsikltal járták be a környékbeli utakat és igyekeztek« rábeszélni a baromfitolvajokat, hogy mondjanak le a húsevésről és egyenek sárgarépát, ami tudvalévőén nemcsak ízletes, hanem magas vitamintartalmú is. Biztosították a rókákat, hogy a napi répafejadag hosz- szú időre biztosítva lesz. A házak biztonságát azonban nem lehetett elhanyagolni, ezért a lakosság megállapodást kötött a veszettnek kikiáltott, de valójában higgadt és értelmes rókákkal és azok havi tyúkátalány ellenében igen hűen őrködtek az udvarok védelmében és ha kellett, bírókra mentek saját véreikkel is, amelyek a kertek alól igyekeztek behatolni az udvarokba. Darázs Endre mú anyaggal viszik rá, illetve nyomják át. Egy-egy művészi kőrajzot a művész litográfiái krétával egyenesen a kőre rajzol. Miután ez megtörtént, a követ salétromsav és gumi- keverékének vizes oldatával itatják át. Az eljárás tulajdonképpen a zsír és a víz taszító hatásán alapul, ugyanis a kőre hengerelt festék a nedves részekre nem tapad. A zsíros nyomófelületről viszont átkerül a lenyomatra. A színes litográfia különböző szí155 millió forintot költ a MÁV az idén a Balaton déli partján húzódó vasútvonal korszerűsítésére. Ebből az ösz- szegből felújítják a Szántód— Kőröshegy és Balatonszemes állomásokat. Korszerűsítik Balatonboglár és Balaton- fenyves között a vonalat, és korszerű biztosító berendezésekkel látják el a — különösen nyáron — nagy forgalmat lebonyolító vasútvonalat. Üjabb csárdákat is építenek a Balaton partján az idén. Ba- latonszéplakon, az új Touring Hotel mellé, étterem helyett építették fel a Piroska csárdát. ják, s ezek együtteséből alakul ki a több színű litográfia, Képünk Pásztor Gábor grafikusművészt, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanárát ábrázolja munka közben. A Művelődésügyi Minisztérium megbízásából szobrászok, festők, grafikusok feldolgozzák a Tanácsköztársaság 133 dicsőséges napjának történetét, amelyeket az érdeklődők kiállításon láthatnak majd. Pásztor Gábor litografált grafikával készül a kiállításra. Megnyitás előtt áll a csopaki Malom csárda, amely romantikus környezetével többször volt magyar és koprodukciós filmek forgatásának színhelye. A nádtetős csárda csak külsőségeiben hasonlít a régihez, belül — a hagyományok figyelembe vételével •— a legmodernebb igények szerint képezték ki. Magyaros csárda épül ezenkívül Hévíz és Keszthely között egy erdei tisztáson. Megkezdték a badacsonyi halászcsárda építését is, amely a régi, már tavaly lebontott csárda helyén emelkedik. Rókák a mozielőadáson Unikum — Budapesten Mikroállatkert neit más-más kőről nyomtat- — Vasutak és csárdák a magyar tenger partján (
