Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

16 PEST MEGYEI 1969. MÁRCIUS 25.. KEDD MIÉRT SZÉP? A méhészet... Nem tudom, miért szép a ' méhészet. Nem értek a mé- j hekhez. Csak rózsaszín gyer­mekmesék élnek bennem a ki­rálynőről, szorgos és népes családjáról — életükről, mely­be gyakran belibben egy-egy ' tündér, vagy picurkává vará- j zsoit vándordiák. Nem értek a méhekhez. Félek a fullánkjuk- I tói. Gyermekmesék ragadtak i bennem Vackorról, az „oly bolondos medvebocs”-ról, akit ! összeszurkáltak a méhecskék, mert meg akarta dézsmálni a mézraktárukat. Vackor, ha jól emlékszem, rémülten me­nekült és én azóta semmilyen kapcsolatot nem tartok a mé­hekkel. A csípésük is gyógyszer! Volt egy barátom — szintén méhész — akinek elmúlt a reumája tőle. A magas vér- nyomásúafcnak is jót tesz a szúrás. Molnár Károly nem vont le semmilyen következtetést a mesékből, két éve, hogy udva­rában — a kaptárok körül méhek zsonganak. — Sok velük a dolog, de ők a világ leghasznosabb állatai. A virágot ők porozzák be, mé­zet termelnek és viaszukból jelenleg is behozatalra szorul az ország. A pipereáruk elen­gedhetetlen alkotórésze valu­tába kerül az államnak. Nem divat ma méhekkel foglalkozni. Mulatságnak pe­dig drága. A munka is sok ve­le, a gond is. Kevés a méhész. — Körülbelül százezer mé- hem van. És százezer bosszú­ságom. Vannak termelőszövetkeze­tek, amelyek hanyagságból, vagy nemtörődömségből a tel­jes virágzásban permeteznek. Rovarirtók ármádiája pihen a szirmokon. És akkor hívják a méhészt, aki méheivel ellepi az eget. Aztán a földet. Elhulla­nak egytől-egyig. — Teljes virágzásban nem szabad semmit beporozni vagy permetezni. Az elhullott méheket nézi a méhész és nincs ideje, sem kedve kártérítési pert indíta­ni, mert az hosszú, körülmé­nyes — legyint egyet és talán egy méhésszel kevesebb ma­rad az országban. Molnár Károly makacs ember. És szereti az áttetsző szárnya­kat, a sárga, fekete csíkos pot- rohot, a fullánkot — hűséges­nek, tisztának tartj a a méhe­ket. Neveli őket, azok a kezé­re szállnak. A kaptárkeretek között szaporán dolgoznak, alakítják a bölcsők ezreit és ő a napi munka után „benéz” hozzájuk. — Nehéz nekünk. Sokan az­zal vádolnak, hogy azért csi­náljuk csak, mert anyagi hasz­nunk van belőle. Hát, higgye el — nem sok. A termelőszö­vetkezetnek annál több lenne. Egy rovarok számára hozzá­férhetetlen meggyfán mind­össze 1 kiló termés volt, míg a másikon — 18. A természetes táplálékot nem helyettesítheti semmilyen vi tárni nítabl etta. — A mézet sem. A méhek munkáját nem helyettesíthetik gépek, a mé­hek munkájára szükség van. A gépesítés mellett sem sza­bad ezt szem elől téveszteni. Mert a természet a természet­tel olyan elválaszthatatlan egységet alkot, melyet a se­bességváltók sem tudnak he­lyettesíteni. Nem értek a méhekhez. A mezőgazdaságban sem vagyok otthonos. Abban azonban biz­tos vagyok, hogy a méhekre nagy szükség van. Eszembe jut egy mese: Az anyaméhet hat napig etetik úgynevezett méhpempő­Böjti szelek a Strázsaiiegyen „Kedves postássereg, van egy javaslatom, / Mikor talál­kozunk fenn a magaslaton? / Magaslat a Strázsa, azf hiszem tudjátok / Minek a levét bol­dogan isszátok.” A versbe . szedett meghívás — amelyből idéztünk — még januárban kelt. Poharakba csorduló jókedv, szíves ven­déglátás most, március végén lett belőle. A monori postá­sok évek óta így számolnak: itt a tavasz, mert testületileg megyünk a Strázsahegyre, Magócsi Lajos pincéjébe.' Magócsi Lajos kútmestert (a képen kalapban a középen), kőművest Monoron nem kell bemutatni. Tekintélyes polgár Munkásságára is büszke, de még sokkal inkább rímfaragó készségére. Verseinek, népies rigmusainak se szeri, se szá­ma. Némelyet közülük megze­nésítettek, felcsendül a cigá­nyok vonóján. Mi köze mindennek a postá­sokhoz? — kérdezhetné bár­ki. Sok. Mármint az a levél­mennyiség, amit Magócsi nép­költőként szerteküldöz. Nincs olyan ismerős, jóbarát, akit név- és születésnapkor, nagy ünnepen versbe szedett jókí­vánságaival fel ne keresne. Nem számít városi vezető em­ber-e az illető, vagy kinn la­kik valahol egy tanyán. — Na látja. Ezért hívom én meg a postásokat minden év­ben egy görbe szombat estére Mert ők elviszik lapjaimat rendben, akármilyen messzire címezem azokat. Jó, jó, tudom. Ez a kötelességük. Ezért kap­ják a fizetést. Mégis. Ügy ér­zem az évi három-négyszáz levelet, amit én postára adok, ők meg kihordják, illik viszo­nozni. Az állam megkapja ér­te a bélyegárat a barátaim a Strázsahegy levét. Hosszú, kanyargós betyár út vezet fel a pincéhez. Qe hát a postások már megszokták'; nem mindig aszfalton járnak. A présházból áradó sülő hur­ka-kolbász illata, a feleség sü­tötte omlós leveles tepertős pogácsa aromája. Magócsi La­jos veje, Patrik Sándor tanár kinn áll a kapuban, harmoni­kaszóval fogadja az érkezőket. Zika Jánost, Monor legrégibb postását, aki a felszabadulás előtt kezdte a mesterséget, Varró Imre Hivatalvezetőt, Ses- kó Pált, Bokros Gábort, Sán­dor Istvánt Baján Jánost és a többieket. Doktor Mimóza — baráti ugratónév csupán — hófehér kötényben forgatja a zsírban a disznóságot. A fia­talabbak terítik a két hosszú, kecskelábú asztalt. Lenn, a pince mélyén borral töltik a Miska-kancsókat. Csurran a vörösbor, felhangzik a sok to­rokból az isten-isten. Vidám a hangulat Zeneszó hallatszik. A népze­nészek is nyilvántartják Ma­gócsi postástalálkozóját. Örömmel besegítenek, húzzák a házigazda szerzeményét: ,A monori pincék között böjti szelek fújnak, / ilyenkor a szőlősgazdák a pincébe búj­nak.” — komáromi — vei, míg a munkás méhet csali két napig. Ezért lesz az anya­méh olyan nagy és méltóság- teljes. Egy ilyen méhkirálynő nagyot gondolt, elhatározta, igazi uralkodó lesz. Mivel erős vcáit, kiirtotta az ellenlábaso­kat, elüldözte maga mellől a munkásméheket, „akik” eltar­tották. Azt hitte, megszerzi magának a táplálékot erejé­vel, szépségével. A munlkás- méhek új anyát kerestek és az uralkodni vágyó méhkirálynő elpusztult. Nem tudom miért szép a méhészet. Nem értek a méhek­hez. Csak rózsaszín gyermek­mesék élnek bennem. Tamás Ervin „Milliomos“ katonák Érdekes, most készült sta­tisztikáról hallottunk a Hon­védelmi Minisztériumban. Az összesítés arról ad képet: mi­lyen segítséget nyújtottak 1968-ban a katonák a nép­gazdaságnak. Mint kiderült: tavaly 13 ezer honvéd vett részt különböző fontos nép- gazdasági munkákban, s ösz- szesen egymillió munkanapot dolgoznak. Ruházati üzletek nyitva tartása Az ünnepek előtti hosszab­bított nyitva tartás a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat Szaküzleteiben: Kalmár István, a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat igazgatója érdek­lődésünkre közölte, hogy a húsvétot megelőző várható csúcsforgalomra való tekintet­tel a boltok nyitva tartását a következők szerint szabályoz­zák: Március 25 és 28 között a déli ebédszünetet felfüggesz­tették a következő városok­ban, járási székhelyeken, il­letve községekben levő 46 boltban: Vác, Cegléd, Nagy­kőrös, Gödöllő, Szentendre, Érd, Monor és Ráckeve. Április 3-án a fent jelzett helyeken a boltok 17 órakor zárnak, a többi községben 15 órakor. Március 31 és április 4 kö­zött minden ruházati bolt hosszabb ideig tart nyitva. SZERKESSZEN VELÜNK! T raktoros-szobrász Rádról- „Szerény olvasó” jeligével érkezett levél ezerforintos ötletpályázatunkra. Írója, mint traktoros kéri, hogy valahogy foglalkoz­zunk többet a megye traktoros szocialista brigádjaival: növelve ezzel vetélkedési vágyukat s elősegítve új brigá­dok alakulását. Anonym traktorosunk második kérése, hogy miként helyet szorítunk lapunkban a verseknek, rajzoknak, éppúgy biztosítsunk egy kis zugot a szobrok­nak és domborműveknek is. „Alkotásaimra ugyanúgy tekintek én, mint költő a versére, mint grafikus a rajzára. Műveimen keresztül én is a néphez kívánok szólni. Igaz, még kevés alkotás áll mögöttem, de szeretnék tovább fejlődni, s egyszer Vác városában kiállítást rendezni”. Traktoros-szobrász olvasónkat kérjük, fedje fel ki­létét, s akkor nemcsak dupla eséllyel vehet részt a sor­soláson, de személyesen is felkeressük őt . Színes export fürdőszobák A Budapesti Porcelángyár a n*pokban jelentős exportmeg­rendelést kapott iráni üzlet­emberektől. Mintegy 35 000 mosdó és egyéb fürdőszobai porceláncikk szállítására kötöt­tek szerződést. Eddig is szállí­tottak ebbe az ázsiai országba, de csak kétféle cikket, az új megbízás szerint viszont 13 fé­le fürdőszobai árut gyártanak Iránnak. Többek között elő­ször szállítanak színes — kék és sárga — mosdót és más porcelántárgyakat. Még ápri­lisban, tehát ä megbízást kö­vető első hónapban «'’ínak in­dítják az első szállítmányt. A mintegy 150 000 dolláros meg­rendelés alapján az idén 20 ■százalékkal növeli exportárui­nak termelését a Budapest Porcelángyár. Új rendelet az árvíztel, belvíztől megrongált épületek helyreállításáról és újjáépítéséről Minden évben Emberevő leopárd — Buddha lábnyomában Múlt év decemberében ta­lálkozóra hívták össze a nagyüzemek szakszervezeti könyvtárosait és a könyvbizo­mányosokat. Ismertették ve­lük a SZOT és a szakszerve­zeti könyvkiadó, a Táncsics közös akcióját, amelyben nagy szerepet vállai a JVföveit Nép Könyvterjesztő Vállalat — a munkahelyi könyvterjesztés gazdája. Az akció neve 12=13, vagy­is: tizenkét érdekes, gondosan összeválogatott kötetből álló sorozat előjegyzői év végén ajándékként kapnak még egy könyvet s igy lesz a tizenkét kötetből tizenhárom. A ja­nuárban induló sorozat elő­jegyzői havonta vásárolnak meg egy kötetet. Elsőként Jim Corbett „Emberevő leopárd”- ja jelent meg. A további mű­vek között több magyar szerző is szerepel. Balázs Dénes „Ha­jóstoppal az indonéz szigetvi­lágban” kötete egy izgalmas vállakózás derűs krónikája. Űtleírást olvashatnak majd Madagaszkár csodálatos egzo­tikus állatvilágáról, az „Afga­nisztáni emlékek” c. műben pedig fehér nő harcol a nők jogaiért. Sebes Tibor újságíró „Buddha lábnyomában” c. könyvében ceyloni élményeit köti csokorba. Kertész Magda személyes tapasztalatai nyo­mán Japánról számol be, míg Gerald Durel,, a nálunk is óriási sikert aratott „Csalá­dom és egyéb állatfajták” cí­mű humoros regény szerzője új-zélandi kalandjairól számol be „Ketten a bozótban” című művében. Két fantasztikus regény is helyet kap a sorozatban: „Az ellentétek bolygója” és „Re- vidivus tüzet kér”. A „Nem­létező ember” angol háborús kémregény míg a tizenkette­dik könyv népszerű tudomá­nyos mű; a „Hat nap alatt?” címet viseli. Bemutatja a szimmetriaelvet, amely sze­rint kell lenni egy antivilág- nak, ahol velünk szemben antiemberek élik a maguk an- tieszközeikkel életüket. A tizenkét könyv külön-kü- lön a könyvesboltokban meg­vásárolható, de a tizenharma­dik ajándékkötethez — G. Szabó Judit közel-keleti úti- naplójához — csak a sorozat előfizetői juthatnak hozzá. Előjegyzéseket az üzemek, vállalatok könyvbizományo­sai fogadhatnak el, miután az akció sajátossága, hogy a so­rozatot csak üzemekben és vállalatoknál terjesztik. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter a pénzügyminszter- rel közösen új rendeletben sza­bályozta az árvíztől és belvíztől megrongált személyi tulajdonú lakó- és gazdasági épületek hely­reállításának és újjáépítésének te­endőit. A kárt szenvedett épüle­tek államvédelmével, helyreállí­tásával és újjáépítésével kapcsola­tos szervezési és hatósági fel­adatokat az érdekelt tanácsok végrehajtó bizottságának építés­ügyi szakigazgatási szerve látja el. Az árvíz vagy belvíz levonulá­sa után a tanácsoknak azonnal meg kell kezdeniük az épület­károk felmérését, s helyszíni szem­lén 15 napon belül kell elvégezni a vizsgálatokat. A helyszíni szemlén tett megál­lapítások alapján a károsult épület tulajdonosának vagy bérlőjének keU haladéktalanul gondoskodnia a műszakilag szükséges aláduco- lási és egyéb állagvédelmi vagy bontási munkák elvégzéséről. En­nek elmulasztása esetén az első­fokú építésügyi hatóság végezteti el az állagvédelmi munkálatokat, s az épület tulajdonosának meg kell téríteni ennek költségeit. A helyreállításról és az újjáépítésről is elsősorban a károsultnak keli gondoskodnia. Ha a károsult a ki­vitelezést nem tudja elintézni, ak­kor az elsőfokú építésügyi ható­ság államigazgatási úton kötelez­heti a helyi építőipari szövetkeze­tei tanácsi építőrészleget, vagy kis­iparost a munkák elvégzésére. Fiatalkorúság... Dr. Balamvári Balambér, a jog, a filozófia a biológia és kibernetika doktora, a Vi­lág Egyetem örökélet tanszéké­nek négyszeres Nobel-díjas professzora, nekem személyes jó barátom, a törvény és a rend nagy tisztelője mesélte el aggódva kérdésemre, hogy miért sántít a két lábára, s mitől csupa seb az arca. — Kérlek szépen, éppen egy tudományos ülésszakról in­dultam haza gyalog, hogy ki­szellőztessem a fejem, amikor eg\) fiatalkorú egyén, mint ké­sőbb a rendőrségi jelentésből kiderült, egy K. J. nevezetű, odaállt elém a már esti utcán és azt mondta, na, öreg mar­ha, hadd lássam azt a Nobel- díjas cuccodat. Méltóságtelje­sen tiltakoztam, bemutatkoz­tam és mondtam, hogy ilyen­kor úgy illik, hogy ő is bemu­tatkozik, de erre csak vigyor­gott és belerúgott alsó vég­tagjaim egyikébe, aztán a má­sikába, hogy azonnal felis­mertem a Kentaurt a csillagos égen, pedig azt egyébként nem lehet szabad szemmel látni. — Ez a fiatalkorú, ez a K. J. aztán benyúlt a zsebembe és kihúzta a tárcámat, névje­gyet is talált. Szépen felolvas­ta a nevem, minden címem, kicsit sok címem van, akkor éreztem, mert mindegyiknél nagyot rúgott belém. Aztán mikor a táskámat is magához vette, lábát brutálisan az ar­comhoz értetve távozott. Ter­mészetesen megtettem a felje­lentést ellene, s a rendőrség gyorsan elfogta, mert már is­merte ezt a K. J. nevezetű fiatalkorút. — Különben az újságok is megírták — tette hozzá dr. Balamvári Balambér, a jog, a filozófia, a biológia, a kiber­netika doktora, a Világ Egye­tem örökélet tanszékének négyszeres Nobel-díjas pro­fesszora — hogy egy fiatalko­rú bizonyos K. J. a rendőrség régi ismerőse sötét utcán meg­támadott engem, s tudod, az az érdekes, hogy egyetlen újság sem tévesztette el sem a ne­vemet, sem a címemet. Sőt, a főcímekben szerepeltek a cí­meim a nevemmel együtt —j tette hozzá naiv boldogsággal. — Es az a suhanc huligán, azt hogy hívták? — Mondtam már: K. J. — figyelmeztetett feledékenysé- gemre dr. Balamvári Balam­bér, a jog, a filozófia, a bio­lógia és a kibernetika doktora, a Világ Egyetem örökélet tan­székének négyszeres Nobel-dí­jas professzora. — K. J. Ez nem név ez csak névrövidítés. A teljes neve mi volt annak a gazembernek? — makacskodtam, de a világhírű tudós, a törvény és a rend nagy tisztelője szelíden lein­tett: — Ugyan már... A teljes nevét, hogy gondolod. Hiszen még fiatalkorú ... Gyurkó Géza Szükség esetén a megyei tanácsi és állami ép tői pari vállalatok i& résztvesznek a kivitelezésben. Hí a károsult maga kívánja elvé­gezni a munkákat, akkor — amennyiben a szakszerűséget biz* tosítja — rokonai és ismerősei társadalmi munkában, iparjogo* sítvány nélkül is segíthetnek. Az államvédelmi, a helyreáll!* tási és az újjáépítési munkákhoz szükséges építőanyagokat a bel­kereskedelemnek soron kívül keU biztosítania. A károsult, vagy a ki­vitelező az elsőfokú építésügyi ha­tóság által igazolt anyag kivona­tok alapján a helyi takarékpénz­tári fiók által kiadott hitellevél ellenében, vagy készpénzért kapja meg ezeket az építőanyagokat. Ha az épületkár összege a két­ezer forintot meghaladja, akkor az Országos Takarékpénztár ked­vezménye építési kölcsönt nyújt­hat abban az esetben is, ha a ká­rosult az általános szabályok sze­rint egyébként nem jogosult köl­csön felvételére. Kamatmentes építési kölcsön adható az újjá­építési és helyreállítási munkák teljes költségvetési összegének ere­jéig, de legfeljebb 100 ezer forin­tig. A pénzügyminiszter indokolt, kivételes esetben magasabb ka­matmentes kölcsönt is engedélyez­het. A megsemmisült lakóépület újjáépítése esetében csak akkor illeti meg a tulajdonost kamat­mentes kölcsön, ha az új épület a tönkrement házzal azonos szoba­számú, vagy legfeljebb kétszobás. Ha korábban egyszobás volt az épület, és a tulajdonos család­tagjainak száma indokolttá teszi, akkor kétszobás épület építésére is kamatmentes kölcsön adható. Az építés esetén 25 év, a havi tör­lesztés összege helyreállítási köl­csönként 50, újjáépítési kölcsönné! 100 forintnál kevesebb nem lehet. A fizetés elmulasztása esetén a hátralékos kölcsöntartozás után évi 6 százalékos , késedelmi kamatot kell fizetni. A rendelet fontos intézkedése, hogy a hullámtéren, tehát a folyó, illetve csatorna partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti terüle­ten, továbbá a gyakran belvíz alá kerülő vízjárásos, mélyfekvésfi területeken elpusztult épületeket eredeti helyükön nem szabad újjá­építeni. A károsultaknak hjztonsá- gos területen — ha kérik — csere­telket kell adni. A csere telek ér­tékkülönbözetét a károsultnak nem kell megtéríteni. A helyreállított vagy újjáépített épületeket a házadóról kiadott jogszabályokban meghatározott kedvezmény, ház- adómentesség illeti meg. A Magyar Közlöny március 22-1 számában megjelent rendelet a kihirdetéssel életbe lépett. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállal;; Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. II. eu Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Egés2 nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220 Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-449, 18 órától 21 óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta KözDonti Hírlap Irodánál (Bp.. V . József nádor tér l. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents