Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

<t m“<cfUrlat> 1969. MÁRCIUS 24. HÉTFŐ CIBAKHÁZA Borjúszoptató tankkocsi Készül a papíripar fejlesztési programja VÁC Kinek, mi a kompkikötőnél ? Új gyár Nyíregyházán és Lábatlanon — Tervezik a dél-dunai kombinátot \ Megkezdték a Nutrix 12. el­nevezésű borjúszoptató tank­kocsi sorozatgyártását a török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépjavító cibakházi üzemé­ben. A mezőgazdasági üzemek­ben egyre inkább elterjed a korszerű, itatásos borjúneve­lés. Az e célt szolgáló új tank­kocsi egy száz és egy kétszáz literes tartályból áll. A tej a kívánt hőmérsékletre állítható, adaptereivel a sovány és zsí­ros tej, illetve a tejpor is gyorsan bekeverhető. Az egy­szerű, de igen praktikus gép kezeléséhez mindössze egy ember szükséges. Az elektromos üzemelésű borjúszoptató tankkocsit az AGROKER forgalmazza. A Központi Statisztikai Hi­vatalban elkészült a bérek és árak januári statisztikája. E szerint ez év januárjában 9— 10 százalékkal több bért fizet­tek ki Magyarországon, mint 1968 első hónapjában, ami részben az átlagkereset, más­részt a foglalkoztatottak lét­számának növeléséből adódik. A keresetek reálértékének nö­vekedését némileg csökkenti, hogy a fogyasztói árak — be­leértve a kiskereskedelmi ára­kat és a szolgáltatások díjait — az évközi ármozgások kö­vetkeztében 1,6 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élelmiszerek ára tavaly ja­nuárhoz képest 1,3 százalék­kal nőtt, a ruházati cikkek 4, a vegyes iparcikkek átlag 1 százalékkal lettek drágábbak. Jelentősebb mértékben — 16 százalékkal — emelkedett a piaci idénycikkek ára. 1968. decemberhez képest a januári árak változatlanok. Bár a szabad árformába sorolt cikkek köre január 1-től to­Könnyűiparunk legdinami­kusabban fejlődő és legna­gyobb jövő előtt álló ágazata a papíripar. Hazánkban az egy főre jutó évii papírfogyasztás körülbelül 40 kilogramm, vagyis több, mint négyszerese a háború előttinek. Különösen az elmúlt 6—8 esztendő hozott nagy változásokat az iparág­ban. Jellemző adat: 1938-ban 55 ezer tonna papírt és kar­tont állítottak elő hazánkban, 1958-ban 109 ezer tonnát, 1968-ban pedig több mint 260 ezer tonnát. A szakemberek már beha­tóan foglalkoznak a papíripar negyedik ötéves tervének és távlati tervének kidolgozásá­val. Az előzetes számítások szerint vább bővült, egyelőre számot­tevő ármozgás nem tapasztal­ható. FÁSÍTÁSI HÖNAP Kertész László rajza 1975-ben mintegy 600 ezer tonna papír- és kartonter­méket állítanak elő, vagyis körülbelül kétszer any- nyit, mint az 1970. évi elő­irányzat. A már működő gyá­rak bővítésén, korszerűsítésén túl több, teljesen új, modern üzem építésére kerül sor. Már épül az ország első mikron­papírgyára Lábatlanon, ahol az első papírgyártó egység jövőre kezdi meg a termelést, majd további három gép mun­kába állításával elérik az évi 35 ezer tonnás kapacitást. Itt a többi között selyempapírt, légiposta-papírt, szalvétát, biblianyomó-papírt, valamint többféle famentes, finom cso­magolóanyagot gyártanak majd. A négy papírgyártó gépet mintegy kilencmillió dol­lárért finn cégtől vásárol­ták. E gyár felépítése után Lábat­lanban újabb papírüzemet lé­tesítenek, ahol elsősorban egészségügyi papírokat állíta­nak majd elő. Az évi 15 ezer tonna kapacitású új üzem építkezése az előzetes program szerint 1973-ban kezdődik és 1975-ben fejeződik be. Nagy rekonstrukciót hajta­nak végre a budafoki papír­gyárban is. A régi, 8—9 ezer tonna kapacitású kartonlemez- gyártó gépsort újjal cserélik fel, ennek teljesítménye 30 ezer tonna lesz. Nyíregyházán évi mintegy 50 ezer tonna teljesítményű hullámpapír és zsáküzemet lé­tesítenek. Az építkezés hama­rosan megkezdődik. Számotte­vő a dunaújvárosi új cellulóz­gyár építése is. Itt a jelenlegi évi 22 ezer tonnás kapacitást megduplázzák és a cellulóz­üzem melletti papírgyárban is bővítik az író-nyomópapír ter­melést. A döntő, az alapvető vál­tozást a tervezett dél-du­nai hatalmas papírkombi­nát építésétől várhatjuk. Egy törvényerejű rendelet értelmében az érintettek szá­mára a honvédelmi hozzájá­rulás alapja az illetmény vagy egyéb juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kell fi­zetni. Mivel a nyereségrésze­sedés is ilyen juttatás, az il­letékes szerveknél sokan ér­deklődtek, hogy a honvédelmi hozzájárulás fizetésekor, illet­ve levonásakor a nyereség- részesedés kifizetésének idő­pontját, vagy pedig az évet kell-e figyelembe venni, amelynek eredményeiért az illető a részesedést kapta. Ennek azért van jelentősége, mert lehetséges, hogy a kifi­zetés időpontjában kezdődik vagy éppen előtte járt le va­lakinek a honvédelmi hozzá­járulási kötelezettsége. A kérdésben most állást foglalt a Pénzügyminiszté­rium. Utal arra, hogy a hon­védelmi hozzájárulás fizetésé­nek kötelezettségét az illet­mény és egyéb juttatás kifize­tésének időpontja és a nyug­díj járulék fizetési kötelezett­ség határozza meg. Ez a nye­reségrészesedésre is vonatko­zik. Ha a hadköteles hozzájáru­lásfizetési kötelezettsége pél­dául 1969 január 1-én kezdő­dik és részére 1969 márciusá­ban fizetnek ki nyereségrésze­sedést, úgy a 8 százalékos honvédelmi hozzájárulást meg kell fizetnie, és tőle le kell vonni annak ellenére, hogy a nyereségrészesedést még az 1968. évi eredmények alapján kapta. Nem kell vi­szont honvédelmi hozzájáru­lást levonni az 1969. március­ban kifizetett nyereségrésze­sedésből, ha a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötele­zettség a kifizetés időpontja előtt, például 1968. december 31-én megszűnt. Az első négy építési szakasz a tervek szerint 1977-ig valósul meg, ekkor a kombinát körül­belül 330 ezer tonna papír­gyártó, 300 ezer tonna cellu­lózt előállító és mintegy 90 ezer tonna papírfeldolgozó kapacitással rendelkezik majd. A tervek pedig eleve úgy ké­szülnek, hogy később még to­vább bővíthessék a papírgyár­tó üzemeket. Szakembereink jelenleg a tanulmánytervek kidolgozásánál tartanak, de várhatóan 1970-ben megkez­dődik a beruházás. A hazai termelés nagyarányú növelésével és a jelentős im­porttal 1980-ig várhatóan si­kerül elérnünk az egy főre jutó 85—90 kg-os évi fogyasz­tást, s ezzel Magyarország a papírral közepesen ellátott nemzetek sorába léphet. N. L. A Monori Kefegyár tavaly I gondokkal küzdött az import­alapárak emelkedése miatt. ! Így mondja Pázmándy József i főmérnök. Termékeikkel a ! külföldi vásárlók elégedettek voltak, az új áraktól azonban í kissé megijedtek. — Fillérekről volt ugyan j csak szó, egy-egy kefe esett- j ben. mégis azt tekintettük íó | feladatunknak, hogy újra az j 1937-es árakon tudjuk adni. Ezért sok műszaki intéz­kedést kellett bevezet­nünk; ezek olcsóbbá tet­ték a kefegyártást. Műanyag szálakat tavaly már a hazai piacról is vásárolhat­tak — ezzel nagy devizameg­takarítást értek el. Néhány gépüket — így a tömőgépet „folytonmemővé” — alakítot­ták át. Ha a levonásra kötelezett szerv olyan hadköteles részé­re fizet ki nyereségrészese­dést vagy egyéb nyugdíjjáru­lék alá eső juttatást, aki a ki­fizető szervvel a kifizetés idő­pontjában már nem áll mun­kaviszonyban, a kifizetés előtt köteles meggyőződni, hogy a hadköteles hozzájárulás-fize­tési kötelezettsége még fenn- áll-e ennek érdekében a kifi­zető szerv a hadkötelestől munkahelyi igazolást követel­het. KÉT ÉVVEL EZELŐTT üzemanyagraktárt építettek a váci kompkikötőhöz. A révé­szek szerint belekerült vagy nyolcvanezer forintba. Tavaly elkészült az új révpénztár és állomásépület — x-millióból. Lassan másfél éve készül- getnek az új kikötők. Egy a folyó váci oldalán, kettő a szi­geten. De miég nem készültek el teljesen. Az elmúlt év nyarán a ba­latonfüredi hajógyárból meg­érkezett a Toldi Miklós önjáró komp. Igaz, nem egészen si­mán — a Sión ugyanis a pa­rancsnoki fülkét le kellett ró­la bontani. Nem fért át a híd alatt. Budapesten azután új­ra rászerelték. Kicsit több ki­adás, de ilyen nagy ügynél ez igazán nem számít. Azután néhány hónapig ott volt a vízen. Néhányszor ki is próbálták, de hol leállt a fo­lyó közepén, hol kigyulladt. A tanak. Vásároltak azonkívül az NDK-ból egy új automata gépet (a közeli hónapokban várják érkezését) ezzel is- gyorsítják a termelést, s ol­csóbbá tehetik termékeiket. — Tavaly az első félévi ne­hézségek ellenére 32 milliós tervünket 30 millióra teljesí­tettük, s ennek nagyon örül­tünk. Ez akkor érthető igazán, ha hozzátesszük: október else­jével áttértünk a 44 órás munkahétre. Ez nagy műsza­ki megalapozottságot igényelt — mondja a főmérnök. — Létszámunkat sem csökkentet­tük az első félévben, hanem segédüzemeket hoztunk létre, így a belső munka­erő-felesleggel a meglevő alapból tudtunk gazdál­kodni. A második félévben azután visszazökkentünk a rendes ke­rékvágásba. Külföldi vásárlóikat addigra visszahódították, hat-hét or­szágba szállítanak: Angliába, Svájcba, az NSZK-ba, néhány arab államba. Termékeik 36—40 százaléka kerül exportra, s az idén újabb külföldi piacokat ke­resnek. Tervük 1969-rc: 30 millió forint. Hogy hány kefét kell ennyi pénzért gyártani? A főmérnök mosolyog, hiszen annyiféle háztartási kefe készül náluk, különböző méretűek, — ki tartja ezt számon. Annyi bizo­nyos — mondja — naponta 16 ezer kefe készül az üzemben. (f. o.) Pest megyei Kishajózási Vál­lalat nem vette át. Ezért a zajlás beállta előtt elvitték a budapesti hajógyárba — javí­tásra. Ha már elkészült, legalább használni is lehessen. IDŐKÖZBEN AZ ÉPÍTŐK BEFEJEZTEK a Duna-part feltöltését. Már csak a régi ki­kötő területe maradt feltöltet­len. Ezért — bár a révészek kérték, hogy az új önjáró komp üzembe állításáig a régi hajóval, a régi helyen köthes­senek ki — a kompkikötést áthelyezték az új kikötőre. A partot építő vállalat be akarja fejezni a munkát, ezért néhány nap alatt lebontották a nyolcvanezer forintos, mind­össze kétévest!) üzemanyag- raktárt, mert ez is beleesett a feltöltendő területbe. AZ ÜJ KIKÖTŐ ÉS A RÉV­PÉNZTÁR KÖZÖTT viszont mintegy kétszáz méter a tá­volság. Ennyit kell megtennie minden utasnak, ha jegyet akar váltani. Már most, aki később érkezik, nyilván jegy nélkül fog „beugrani” a komp­ra, vállalva a „lebukás”, a 25 forint büntetés veszélyét is. Jogos a kérdés: amikor a raktárt építették, és az új ál­lomást tervezték, nem tudták, hogy ezt a területet 1969-ben fel fogják tölteni? Nem mérték meg az akkor még csak ter­vezett épület és kikötő közöt­ti távolságot? A milliókat érő Toldiról a révészek csak annyit tudnak mondani: sejtelmük, sincs, hogy mikor jön, még le sem vizsgázott a KPM szakemberei előtf. Az utasok viszont bosszan­kodnak, és keserűséggel emle­getik a lassan szállóigévé váló mondást: gazdag ország va­gyunk. NO, DE ENNYIRE? (b. h.) FÉMFELHŐ Az Európai Űrkutatási Szer­vezet (ESRO)' bejelentette, hogy a közös nyugat-európai mesterséges hold, a Heros 1. kedden sikerrel hajtott végre egy érdekes űrkísérletet. A műhold 70 000 kilométer ma­gasságban az Atlanti-óceán fe­lett három és fél kiló súlyú parányi fémrészecskét bocsá­tott ki, amelyek 3000 négyzet- kilométer kiterjedésű felhőt képeztek. Az apró bárium- és rézoxidrészecskék kibocsátá­sával a tudósok a Föld mág­neses és elektromos mezőit ta­nulmányozzák. — Bádoglemezből össze­szerelhető terményraktárak készítését kezdi meg az idén a Borsodnádasdi Lemezgyár. A MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest Kőbánya-felső pu.- MAGAS KERESETI LEHETŐSÉGGEL ­/elvesz a Rákos állomás műhelyébe LAKATOS. HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT. FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT valamint a Cegléd — Szolnok — Karcag-i vonal villamosításához munkásszálláson való elhelyezéssel VASIPARI SZAKMUNKÁSOKAT. FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Heti 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezés: Villamos Felsővezetők Építési Főnökség Budapest Kőbánya-felső pu. Személyzeti csoport. \ PES1 MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE. Jó KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ACS-ALLVANYOZO. LAKATOS. ASZTALOS VILLANYSZERELŐ, MŰKÖVES, BURKOLÓ, BÁDOGOS. vízvezeték- és központi fűtés-szerelő, festő. SZIGETELŐ. HEGESZTŐ. VASBETONSZERELŐ ÉS ÜVEGES szak és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, DÖMPER VEZETŐT, KUBIKOS. SZÁLLÍTÓ-RAKODÓ ÉS ALTALANOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dotqozóink jháromévl folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsgát tehetnek. Munkásszállóról és egyéb szociális Juttatásokról gondoskodunk, útiköltséget térítünk. Ötnapos munkahét. Kiemelt munkanelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. Jelentkezés a vállalat Munkaerőqazdálkodásán: Budapest XXI (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19—-21. Üzemben az ország legfiatalabb házgyára Az elmúlt év novemberében helyezték üzembe az ország legfiatalabb házépítő kombinát­ját, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat alsózsolcai üzemét. Azóta 160 lakáshoz elegendő elemet gyártottak. Idei tervük 2109 lakáshoz szükséges pasid. A kombinát ter­mékeiből Miskolcon már szerelik az első 10 emeletes épületet, amelyben 170 lakás lesz. Bér- és árstatisztika Naponta: 16 ezer kefe A mono i gyár visszahódította külföldi partnereit Ahol lehet, az idén is újíta­nak, korszerűsítenek, átalakí­Mikor kell fizetni a nyereségrészesedés után a honvédelmi hozzájárulást?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents