Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

í'i>J í »IEOI 1969. MÁRCIUS 24. HÉTFŐ Németh Gábor a Ferihegyi repülő­tér egyik irá­nyítója, gyerekkora óta foglalkozik zenével. A tavalyi tánc­dalfesztivál hozta meg első sikerét, mert fesztivál-dala a JPiros tulipán” bejutott a döntőbe és azóta sláger lett. TV-FIGYELO 99 A En, Prenn Ferenc...“ Nemrégiben azt olvastam, hogy amikor egy neves orvosproíesz- szortól megkérdezték, nem hat-e károsan valamilyen emberi szerv­re a televízió? — azt válaszolta: „Nem, egyetlen szervre sem hat károsan, csak az elmére!” Tegyük hozzá, hogy a nyilatkozó bizonyá­ra a tv legádázabb ellenségeinek egyike . . . Mégis ezek a szavak jutottak eszembe, amikor a három részben közvetített, ünnepi meg­emlékezésnek szánt „Én, Prenn Ferenc . . című tv-produkciót megnéztem. Ünnepi megemléke­zésről rosszat írni csak akkor il­lik, ha ünneprontásnak tekintjük. A. magam részéről annak érzem. A film forgatókönyvét Lengyel József „Prenn Ferenc hányatott élete avagy minden tovább mutat” című regényéből Thurzó Gábor ír­ta, s mint azt a forgatókönyvíró nyilatkozatából megtudjuk, Len­gyel József a sajátjának érzi a fil­met is. Továbbá azt is megtud­hatjuk, hogy Thurzó Lengyel Jó­zsefhez akart hű maradni, miköz­ben a forgatókönyvet írta. Len­gyel Józsefhez, ami azt jelenti, hogy a regény szelleméhez. Furcsa dolog, de a regény szelleme és a film szelleme mégsem azonos. Et­től még lehetne jó a film. Hiszen balgaság lenne a filmen számon- kérni a regényt: mindenki tudja, hogy a film^ az film, a regény az regény. A baj talán ott történt, hogy bár az adaptáló és a rende­ző hű akart maradni Lengyel Jó­zsef regényének szelleméhez, ez nem sikerült — és nem sikerült saját filmszellemet sem kialakíta­niuk. Mert ha a regény szellemét várom megjelenni a képernyőn — akkor éppen * ettől a szellemtől idegen bombasztikus, felszínes megoldásokat látok, ha viszont sa­ját szellemet várok a filmtől — akkor kísérletét annak, hogyan : lehetséges . egy véresen komoly ! történelmi szituációból kalandfil- I met Csinálni. Keleti Márton, a i szaktudásáról ismert rendező már j kísérletezett hasonlóval —; és si- . kerrel. S mintha ez a hajdani megérdemelt siker ütne vissza a Prenn filmben. Az ő filmjében ugyanis Prenn Ferenc helyett Sin- kovits tizedes startol és egy nem­létező hős fut a célba. De sem a Sinkovits tizedesként startoló ! Prenn, sem a hősként cél felé fu­tó Prenn nem azonos a Lengyel József regényéből ismert Prenn Ferenccel. Lengyel ezt írta Prenn Ferenc­ről regényének epilógusában: „Pe­dig Prenn még mindig valami más akart lenni. Szolgálni szerette vol­na az ügyet, mely életének értel­met adott...” A film Prenn Fe­rencé nem ismeri ezt a finoman disztingváló pediget, a film Prenn Ference nem más akar lenni, ha­nem véglegesen és befejezetten más. Így, e finom disztinkció nél­kül, sajnos hamisnak érezzük mindazt ami a regényben Prenn Ferenc életében igaz. Éppen a forradalmárrá válás szép és véres folyamatáról felejtkezett meg be­szélni a film, ha számos izgalmas és néhol színészileg szépen meg­oldott pillanatot produkált is. Arról készíteni filmet, hogyan lesz a Garay téri vagányból forra­dalmár, rutinmegoldásokkal nehéz. | A televízió vitát rendez a film- ; ről a Hazafias Népfront klubjá­ban. Azt hiszem lesz miről vitat- ! kozni. N. P. Megyei döntő Vácott Egy hely még kiadó Március 22-én délelőtt Vá­cott, a Madách Imre művelő­dési házban rendezték meg a középiskolás irodalmi színpa­dok megyei döntőjét. Honess László, a Pest megyei KISZ- bizottság munkatársa köszön­tötte a résztvevő tizenegy cso­portot a nagy vetélkedő kez­detén. Elmondotta, hogy há­rom együttes juthat tovább Pest megyéből a május 24—28. között Egerben megrendezés­re kerülő diáknapok vetélke­dőire. Ezt követően a tizenegy cso­port egymás után lépett a do­bogóra, s mutatta be műsorát, majd a zsűri — Földeák Ró­bert (vezetésével — meghozta döntését. A bemutatók alapján a monori József Attila és a nagykőrösi Arany János gim­názium együttese jutott az egri országos döntőbe. A harma­dik továbbjutó együttes ügyé­ben még nem született meg a döntés, ugyanis a ceglédi együttesek — rajtuk kívül álló oknál fogva — nem vehettek részt a megyei döntőn. — P — Házgyári épületek szereléséhez FELVESZÜNK állandó budapesti MUNKÁRA vasbetonszerelő, ács, kőműves, lakatos, asztalos, toronydarus, hőszigetelő, parkettás és festő SZAKMUNKÁSOKAT, KUBIKOSBRIGÁDOKAT, FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Kiemelt bérezés, 44 órás munkahét. Minden szombat szabad. Vidékieknek szállásról gondoskodunk. Útiköltséget térítünk. Jelentkezés személyesen a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál Bp. XI., Dombóvári út 19. At Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat lakatos, hegesztő esztergályos és villanyszerelő SZAKMUNKÁSOKAT keres felvételre Jelentkezés: CEGLÉD XIV., Külső-Kátai út 35/a. Új drágakő TANZANIT Üj drágakő jelent meg az ékszerpiacon: a tanzanit. Ezt a követ 1967-ben Tanzániában találták, innen kapta a nevét. A zafírra emlékeztet, de a zöld és a bíbor között változ­tatja a színét. A tanzanit igen értékes, ritka kő. Nagyobb tanzanitkészlettel csupán New Yorkban az ékszerekkel fog­lalkozó hírés amerikai Tiffany cég rendelkezik. \ Randevú a „Club' -bai Tegnap randevúra gyűltek össze a nagymarosi fiatalok. Randevúra — a kultúrházban. Az ottani ifjúsági klub zene­kara ugyanis már ötödik éve szolgáltatja az összejövetele­ken a talpalávalót. Az ötéves fennállás alkalmából a kultúr- ház zenés délutánt rendezett, melynek főszereplője a „Club" együttes volt. Szalonkahúzás menetrend szerint A változékony márciusi idő­járás ellenére is csaknem „me­netrendszerű pontossággal" megkezdődött a szalonkák hú­zása a Bükkben. A húzás még csak részleges, de a vadászok már „megszállták” a ciherese- ket, ahol puskavégre is kerül­tek az első szalonkák. ADATIK TUDTÁRA... Lányok a Tilalmasban — Ezt a csodát! Láttátok, ugye valamennyien?! Seltnes számadó kilenc malacot rá­zott ki egy pillanat alatt a szűréből — nézték elhűlve Vámosmikolán a számadót és irigyelték, hogy ezt senki nem tudja utánozni. Póruljárt az, aki meg akarta ütni — elég volt a lendület Selmes uram felé, máris reccsent a csont, törött a kar. Ha a számadó nem akart a nyája mellett maradni, nem történt semmi — akár három napig is borozgathatott a faluban, a nyáj együtt maradt, s ha valaki akár egyet is el akart lopni — ugrott a furkós- bot, verte a tolvajt... Történtek ám más külön­legességek is Vámosmikolán. Az 1848-as szabadságharc ide­jén kergettek errefelé két katonát. Futottak az üldö­zöttek, s alig méterrel mögöt­tük az üldözők. Amikor beér­tek egy búzatáblába, a mene­külők helyén nem láttak mást. csak két békésen lege­lésző szamarat. — Az ördögbe is, hát ezek jól eltűntek. Menjünk csak a nyomok után — de hiába keresték a nyomokat, mert azok is úgy eltűntek, mint a kámfor. A sikertelenség miatt dühösen vonultak el az ül­dözők, és amikor elhagyták a búzatáblát... — No, ezeket jól becsaptuk, nevetett egymásra a két csa­csi, s egy’ perc sem telt el, visszaváltoztak emberekké. — Ha érdekli a Tilalmas-dűlő története... A földbirtokos kidoboltatta, hogy minden lány köteles az első éjszakát vele tölteni. Jaj volt annak, aki elfelejtett je­lentkezni a Szerelem utcá­ban. Innen vitte ki a föld- birtokos aranyozott hintóbán a lányokat a Tilalmasba... ■ Élt a falu mellett egy na­gyon szegény öregember. Olyan szegény volt, hogy még bagóra sem tellett neki. Ha bagózni akart, elment ku- nyerálni, s az alamizsnát egy kis bőrtokban gyűjtötte ösz- sze. Egyik éjjel a dűlőn bal­lagott hazafelé és megbotlott. Elejtette a bagótartóját, s két­ségbeesve keresgélte, de hiába. Pedig attól a naptól kezdve, minden szabad percét itt töl­tötte, kutatta a nehezen ösz- sze gyűjtött bagót. Amikor meghalt, a falubeliek nagyon megsajnálták az öregembert, és hogy ne felejtse el őt sen­ki, nevet adtak ennek a hely­nek: ez a Bagók-dűlő. — Sunyó — DUNAKANYAR.­A kétezredik telexállomás A posta a napokban bekap­csolta a hálózatába a kétezre­dik telexállomást, amelynek tulajdonosa a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat köz­pontja. A következő években 400—600 új telexállomást tud nak bekapcsolni évente az or­szágos hálózatiba. Holnap Az Arany János Társaság alakuló ülése Március 25-én, kedd délután 4 órakor Nagykőrösön a mű­velődési ház dísztermében ke­rül sor az újjáalakult Arany János Társaság első ünnepi ülésére. Dr. Nánási Miklós főiskolai docens megnyitó szavai után dr. Török László, az Arany János Emlékmúzeum igazga­tója, a társaság elnöke mond ünnepi beszédet. A korreferensek között Er­dei Sándor szerkesztő Arany János és a mai irodalom, Dar­vas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke pedig az Olvasó Népért Mozgalom eseményeit, elvi állásfoglalá­sait ismerteti. A népművelési feladatok­ról, valamint a város szerepé­ről e feladatokban Fábián Zol­tán, az Írói Szövetség szakosz­tálytitkára, illetve dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács VB elnökhelyettese beszél. Ezután kerül sor a társa­ság vezetőcégének megválasz­tására. Az alakuló ülés következő programjaként művészi műsor idézi Arany Jánost és a mai költőket, amelyet Arany zenei feldolgozásai színesítenek is­mert művészek előadásában. Műemlékre]*tvény (25.) könyvespolc Tükör és prizma A Magvető Kiadó Elvek és utak sorozatában megjelent Fövény Lászlóné Tükör és prizma című kötete sokat vi­tatott, izgalmas kérdésekre ke­res és ad választ. Központi problémája a korszerűség ke­resése az irodalomban és a művészetben, különös tekin­tettel az avantgarde próbál­kozásainak értelmére és érté­kére. A szerző kötetében nem­csak az irodalommal foglal­kozik, hanem a képzőművé­szettel, filmesztétikával, és a zenével is. Fövény Lászlóné népszerűén, színesen, sőt sok­szor szenvedélyesen ír — még­sem az elmélkedés, érvelés, vita vagy elmélet, hanem az alapos műelemzések alkotják könyve gerincét. Nemcsak hasznos és tanulságos, hanem szinte üdítő olvasmány ez a kötet, azzá teszi bátor, friss szemlélete, népszerű fogalma­zása és harcos hevülete. Tanítóknak, tanároknak és a népművelés területén dol­gozóknak hasznos kéziköny­ve lesz ez a kötet, hiszen olyan, naponta felvetődő kér­désekre ad választ, amelyek­kel munkájuk során gyakran találkoznak. —K— Bernecebarátin van a volt Huszár-kastély. Képünk a kastély egyik szépen kiképzett, boltíves folyó­sórészletét ábrázolja. Milyen célra használják ma a kastélyt? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését egyszerre, mind a 30 rejtvénykép közlése után küldjék be a szer­kesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre írják rá: ,,Műemlék­rejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és húsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az ere­deti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- niük, a győztesek névsorát pedig április 13-1, vasárnapi számunk­ban közöljük. ?INTÉJt ISTVÁNT­oltóiért íi. Az elmúlt napokban, és kü­lönösen előző este sokkal több fura esemény történt velem, semhogy azonnal mindent kellőképpen mérlegelni tud­tam volna. Ruth látta, hogy bizonytalankodom, és a segít­ségemre sietett. — Arról van szó, hogy Le­wis úr n storyt szimatol ben­ned. Illetőleg az esetedben. Valamiféle szenzációt készít, és ahhoz szüksége van ' rád. Így nyugodt lehetsz, drágám, nem fogsz veszélybe kerülni, nem kell a törvény haragjával számolnod, ha igent mondasz Lewis úrnak. — Különben is, nagyobb ve­szélybe nem kerülhet — foly­tatta az ügyvéd —, mint hogy ittmarad magára hagyatva, ügyvédi védelem nélkül. Azt már mondtuk, hogy tájéko­zódtunk az ügyben. Nos, az­zal akarják megvádolni, hogy egy idegen hatalom ügvnöke- ként az életére tör az állam­apparátus alkalmazottainak. Az ilyesmiért villamosszék jár­hat, de a legjobb esetben is legalább tízévi börtön vár ma­gára. — De én ártatlan vagyok! Az ügyvéd elnézően mosoly­gott. — Kérem, én negyedik év­tizede állok az Egyesült Álla­mokban a jog és az igazság szolgálatában. Én magam sze­mély szerint nem kételkedem ártatlanságában, és mint ügy­véd nemcsak az ön, hanem minden ügyfelem ártatlansá­gáról is mindig meg voltam, meg vagyok, és meg leszek győződve. De ettől még azért villamosszékbe kerülhet... — Egy ártatlan ember? — Egy bölcs és tapasztalt jogász mondja önnek: az ár­tatlanoknak segítségre van szükségük, mert különben a bíróság ártatlanságukat an­nak bizonyítékául fogja fel, hogy az átlagosnál agyafúr­tabb, tehát vészedé1 mesebb bűnösök. Viszont a bűnösök megvédhetik magukat Mr. Justicia útvesztőiben. Fiatal­ember, ha igent mond, a ma éjszakát már nem a fogdában, hanem ott tölti, ahol akarja. Ruthra néztem. A szeme most kékebbnek és szebbnek tűnt fel, mint valaha. Ha ma este elmerülhetek Ruth szép­ségében, bánom is én, mi jön azután! És különben is: Ruth nem akarhat rosszat nekem, a két úr pedig az ő ismerőse. Hogy milyen szálak fűzik hoz­zájuk? Van-e jogom a múltja után megítélni egy hölgyet? Igent mondtam. Az urak Ruth kíséretében azzal az ígé­rettel vonultak el, hogy leg­később délután ötkor vissza­térnek a bíróság szabadlábra helyezési engedélyével és az óvadék letételéről szóló nyug­tával. Még öt óra. Fogalmam sem volt, mennyi telhetett el belő­le, mert a karórámat persze elvették. Ügy tetszett, hogy már két teljes napja várok, s közben nem sötétedett be. Iga­zán minden okom megvolt rá, hogy utáljam az ébresztőórá­kat, de most sokért nem ad­tam volna, ha ott ketyeg egy előttem azok közül, amelyekre én szereltem fel a kallantyú- kat. Végre az őr" bedugta az orrát a cellába. — Jöjjön! — Szabadlábra kerülök? — érdeklődtem. — Mr. Búrt hivatja, hozzá kell kísérnem magát. Ebből arra következtettem, hogy a magabiztos ügyvéd szavának több a füstje, mint a lángja. Véleményem azon­ban tüstént megváltozott, amint beléptem Búrt szobájá­ba. A falon levő óra ponto­san ötöt mutatott. A szobá­ban ott ült Forster, otthono­san, mintha csak a saját do­hányzójában lenne. Amikor meglátott, felállt és kezet nyújtott. — Üdvözlőm. Mr. Kása. Hogy szolgál az egészsége? Ügyet sem vetett Burtra, aki kék volt a méregtől. Termé­szetesen egészen másmilyen kék, mint Ruth szeme, amely­be ismét alkalmam volt elme­rülni, amikor az ügyvéddel együtt ott ültem abban a ven­déglőben, ahol a lány várt ránk. Velünk volt Lewis is, de egyelőre hagyta, hogy jól kibeszélgessük magunkat Ruthtal. Sok mondanivalóm lett volna neki, de csak ket­tesben. Köszönetét rebegtem az ügyvédnek meg az újság­írónak a gyors és sikeres ki­szabadításért. — Ne köszönjön semmit — mondta Lewis. — Ha számítá­saim beválnak, nagyszerű ri­portot kanyaríthatok a dolog­ból, az FBI pedig kénytelen lesz megtéríteni Forster úr ügyvédi honoráriumát, mert bebizonyítom, hogy magát nemcsak hogy ártatlanul, ha­nem botrányos módon adták az idegeneket ellenőrző rend­őrség kezére. Az óvadékot pe­dig mindenképpen visszakap­juk, még az esetben is, ha tévedtünk volna, és maga a villamosszékben végzi... — Mert, kedves barátom — vette át a szót az ügyvéd —, elkészülhet erre az eshetőség­re is. Övadék ellenében sza­badlábra helyezték, de az el­járás folytatódik. A közvéle­ménykutató intézet adatgyűj­tése szerint átlagosan csupán kétévenként fordul elő, hogy az Egyesült Államokban ártat­lanul végezzenek ki embere­ket. Ebből következőleg egy gyors valószínűségszámítás alapján az ön esélye mindösz- sze százhuszonkilenc az egy­hez. Mármint a kivégzésre. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents