Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
1969. MÁRCIUS 19.. SZERDA rLa i MEGYEI ^JÚrlfW 3 Kölcsönös előny A sűrűn hangoztatott fogalom, úgy látszik, nemcsak az államok közötti kereskedelemben élvez polgárjogot, hanem megkapja azt sokkal kisebb területen is: vállalatok és termelőszövetkezetek együttműködésében. Lapunkban annak idején már beszámoltunk a tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezet és a fővárosi finomposztógyár közös üzletéről, a szecsői szövődéről. A melléküzem a fővárosi gyárban leszerelt — nagy teljesítményű automatákkal fölcserélt — gépekre alapozódott. A szövetkezet teremtette meg a gépek elhelyezésének föltételeit, biztosította a munkaerőt, sőt, géphasználati díjat is fizet a gyárnak. A gyár többlet- kapacitáshoz jutott, öreg gépeit termelésre használhatja, minden különösebb beruházás nélkül biztosított előnyöket, míg a termelőszövetkezet munkát tud adni olyanoknak, akiket addig csak főszezonban volt képes foglalkoztatni — s ugyanakkor: csúcs idején a szövődé is kivonul a földekre —, s bár a múlt év tele volt a kezdés nehézségeivel, a közös gazdaság mintegy hétszázezer forint nyereséget könyvelhetett el, ebben az évben pedig, terveik szerint, egymil* liót írhatnak a szövődéi nyereség számlájára. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységéről sok szó esik még napjainkban is, nehezen csitulnak el a szenvedélyes, s éppen ezért előítéletektől sem mentes viták, s mi tagadás, akad bőségesen példa az elfuserált vállalkozásokra, sőt, a zűrös, szabálytalanságokkal, visszaélésekkel terhes ügyekre is. Mint általában, most is a konkrét tényéktől függetlenített általánosítás vezet félreértésekre. Mert amennyire útját kell állni a kalandoroknak, a felelőtlen nyerészkedésnek, annyira érdemesek támogatásra a hasznos, jó kezdeményezések, azok, melyeket gazdaságossági számítások, szervezeti intézkedések előztek meg, s amelyek valóban a kölcsönös előnyökre alapozódnak. A szecsői szövődé ez utóbbifa példa, nem az egy az egyhez másolható példa, de fő jellemzőit értve, követhető. A melléküzem létesítése előtt számolt a gyár és számolt a szövetkezet, tisztázták a jogi s gazdasági feltételeket, biztosították előzetesen a munkaerőt, annak betanítását, sőt, a jövőt is: öt évre szóló szerződés kötelezi a gyárat arra, hogy a szecsői üzemnek munkát ad. Varázslók lennének Tápió- szecsőn a szövetkezet felelős munkatársai? Semmi titokzatosság nincs abban, amit tettek. Gondolkodó emberek, ikik tisztelik a törvényeket, nem azokkal szemben, hanem ízok segítségével akarnak többet, olyan emberek, akik élnek az új lehetőségekkel, de eszükbe sem jut, hogy visszaéljenek vele. A mértéktartás, » józanság egyre inkább jellemzője kezd lenni a melléküzemági tevékenységnek; letisztul a folyam habja, a mélybe süllyed a fölkavart iszap — ott is a helye! —, s megmarad i tiszta víz. Az a tiszta víz, mely egy állami vállalatnak éppúgy hasznot hozó forrás, mint a szövetkezet gazdáinak — akik a szövődé nyereségét mezőgazdasági beruházásokra 'ordítják! —, s éppen ezért ebből a tiszta vízből mindenki bátran meríthet, olthatja szom- ;át! Mészáros Ottó Húsvét előtt Már megjelentek az üzletekben az idénycikkek. Az illatszerboltokban a különféle kölnivizes üvegek ezrei várják a húsvétot, az édességboltokban a csokoládé nyuszik és tojások nagy tőim,ege csábítja a gyermekeket. Belvíz után... Dunakeszin az elmúlt hetekben belvíz árasztotta el a földeket. És amikor a víz nyomásának már a töltés sem állhatott ellent, elöntötte a házakat. Ennek a területnek a vízrendezését most már véglegesen meg kell oldani, hiszen több mint 25 házat fenyeget az állandó belvízveszély. Strausz Imrével, a 32-es körzet községi tanácstagjával, a vízügyi igazgatóság körzetépítési vezetőjével beszéltünk, mit tehetnének az áldatlan állapot felszámolására? Elmondta, hogy az első lépés a geodéziai felvételek alapján rögzíteni a talajviszonyokat. Ettől függően dönteni: a csatornaépítés-e a jobb megoldás, vagy a vizet patakba terelve juttatni a Dunába. A sportpálya melletti víz elvezetéséhez mindenképpen a csatornázás lenne a megfelelőbb. Az út alatt 3—400 méteres átveze- tő-hálózatot építeni. Véleménye szerint az elöntött utcáknál igen olcsó és szellemes módon lehetne a vízfelesleget lecsapolni. Körülbelül 2—3 méteres mélységben kútgyűrűket kell a lapá- lyosban a földbe süllyeszteni, amibe a felszíni víz összefolyik. 8—10 helyen már megépítették, s darabja nem kerül többe 1500 forintnál. Ez az akna is csak akkor teljesítheti azonban feladatát, ha rendszeresen gondoskodnak tisztán tartásáról. Ugyanúgy, mint az árkok-átereszek karbantartásáról. Most is köny- nyebben levonult volna a belvíz, ha a lakók nem sajnálják azt a kis munkát az eltömő- dött vízlevezetők felszabadítására. A víznyelő aknák építése jó, de csak átmeneti megoldás. A nagy gondot a községi csatorhahálózat kiépítése fogja megoldani. Erről Hegedűs János tanácselnökhelyettest kérdeztük. — Kis csatorna — nagy pénz. Hát ha még nagy csatornát kell építeni, mint nekünk! Számokban: még tavaly 71 ezer forintért elkészítették a tanulmánytervet. A csatornához fűzött néhány megjegyzést Kalmár János országgyűlési képviselő, a járműüzem főmérnöke. Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalat (Szolnok, Dózsa György u. 5.) AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ: ÉPÜLET ÁSZT ALOS, ÜVEGES, PARKETTAZÓ. KÖAAŰVES, ÁCS, Jelentkezés a fenti címen. VASBETONSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, valamint KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. — A hálózat akkor lesz teljes, ha Dunakeszi szennyvizét bejuttatjuk a budapesti csatornákba. Magán az OTP-lakóte- lepen háromezer új lakás épül, és ha hozzáteszem, hogy a mi gyárunk évi négyszáz kiló ciánt ürít a Dunába — persze horribilis költségű közömbösítés után —, akkor világos, hogy Dunakeszin 'közügy a csatornázás. A helyi tanács ezt saját erejéből semmiképpen sem tudja megoldani, állami hozzájárulásra, és főleg a környék nagyüzemeinek erőteljes anyagi támogatására számíthatnak. — komáromi — A „történelmi osztály" csődje MA HUSZONÖT ESZTENDEJE, 1944. március 19-én bekövetkezett az, amit elkerülhetetlenné tett egy törvényszerűen végigjárt út; a népárulás, a nemzetvesztés útja. Ma huszonöt esztendeje az ország mindenhatónak tűnő ura, Horthy Miklós különvonaton ült, hazafelé tartott. Németországból Budapestre. Különvonatát azonban megelőzték annak az embernek a katonái és tankjai, akit ő, Horthy, több ízben is „Európa megméntőjének” s a „civilizáció védelmezőjének" nevezett, s aki azzal a névvel írta be magát az emberiség legszörnyűbb, legembertelenebb alakjainak sorába, hogy: Adolf Hitler. Az „Öíőméltósá- gú Ür” mire a fővárosba ért, már csak egy megszállt ország kormányzója lehetett. A parancsokat már nem ő diktálta, neki diktálták, ö csak alázattal, szolgaian továbbíthatta azokat. Nem volt új szerep. Ezt tette már esztendők óta, de legalább a látszat megmaradt. Most már az is füstté lett. A Harmadik Birodalom s Führerje rossz néven vette az engedelmes szolga egy-egy lapos oldalpillantását. Még hogy angol orientáció? Nyugati puhatolózások? Ha harminckilencben meg negyvenegyben — no meg korábban is! — az ő, Hitler s a Harmadik Birodalom lapjára tettek a magyar urak, akkor mit akarnak most? Mit képzelnek? A Führer a birodalomban egyetlen dolgot tűr meg: a feltétlen engedelmességet. A birodalomban, tehát — Magyarországon is. Ezt, a hovatartozást s a feltétlen engedelmességet adta a magyar uralkodóosztály tudtára a Führer tankjaival, a Wehrmacht- és SS-egységekkel, s persze, főként a — Gestapóval. A HUSZONÖT ÉVVEL EZELŐTTI március 19 a nemzet szempontjából tragikus, a történelem szemszögéből látványos vízválasztó volt. Végképp és félreérthetetlenül bebizonyosodott, hogy a „történelmi osztály”, mely oly sűrűn és oly nagy hangon tüntetett elhivatottságával, uralkodási, hatalmi jogaival, s azok öröktől fogva való gyakorlásával, nem hogy erre lett volna képes, hanem még szolgának is utolsó. Mert uralkodni egyet jelentett volna a nemzeti érdekek fölismerésével. Elhivatottan vezetni úgy kellett volna ... csakhogy a történelem nem ismeri a föltételes módokat. Igent vagy nemet kell mondani. A magyar urolkodó osztály igent mondott Hitlerre s a hit- lerájra, s nemet a nemzeti függetlenségre, a tömegek érdekeire, mindarra, amire ez az osztály már régebben, még 1919-ben és 1920-ban tagadban válaszolt. Igen, a „történelmi osztály” csődjének gyökerei messzire, s mélyre nyúltak. Igaz, akadtak ennek az osztálynak a tagjai között, akik fölismerték a nemzeti érdekeket, s képviselték is azokat, az osztály maga azonban minden lehető alkalommal odaállt, ahol a saját koncát sejtette; Rákóczi idején is, negyvenkilencben is. Olyan következetes, kitérők nélküli nemzetvesztő utat azonban, mint 1919-ben kezdtek, nem járt még meg ez az osztály. A bevonuló német csapatok az utolsó szereplők voltak ezen az úton, mert azután már csak az ő árnyékukban ólálkodtak, majd jöttek elő a nyilasok. Az utolsó szereplőknek nem volt nehéz dolguk, engedelmes és készséges társakat találtak a színpadon ... „FEL VÖRÖSÖK, PROLETÁROK...“ A direktórium i Milyen érzés hajón lenni, amikor lőnek rá? — Nincs érzés! Munka van... A hetvenhat éves Mészáros Gyula ingatja kicsiny madárfejét és gyűrött, sárgás arcából kivillantja rossz alsó fogsorát. — A „Frigyes főhercegen” 24 kazán volt... Tudja, mi az? ... Tizenkét ágyú .. .a lövedéke 80 kilós ... Én a fenékben szolgáltam ... „Ober ecke ... föl a muníciót. Untere lincke” ... Mellettünk a Novara ... amelyiken Horthy Miklós parancsnokosko- dott... Aznap a tenger zöld volt, haragos, mocskos.. Először a „Frigyes íöherceg”-ről ordítottak: . .. „Hurrá Fah- me!" — vagyis: Éljen az éhség!... Ezerháromszáz fő!... A tisztek, mint az őrültek rohantak le-föl: „Ki kiabál?’” ... Éjjel már három hajón kiabáltak! „Hurrá Fahme!” .. A kapitány lámpával járkált, az arcomba világított: „Te voltál? Te is ordítasz, disznó?!” ... Ezek megbolondultak, miért ordítoztok? ... — így kezdődött a catta-rói lázadás? — Igen. Aztán szétvezényelték a hajókat. Mi Spalató mellé kerültünk. Kiszállítottak bennünket a szárazföldre ... Ágyúkat ástunk a sziklákba... A vízen levő hajókon vörös zászlók lengtek ... Parancsot kaptunk: Lőni! .:. Szétlőni a hajókat, a lázadó.- kat... „De tiszt úr... az emberek ... bajtársak!... Sok vér fog folyni... „Nem érdekel: „Tűz!”... Az ágyúk némán álltak. — Ügy tudom, leverték a lázadást. kis mosoly. Szájában el- faágbüty- fényképek Szomorú a1 szik a cigaretta .. kös ujjaival régi között matat, amelyek a kék Adriát ábrázolják, a fehér pólai sziklákat... Mészáros Gyulát az ifjú tengerészt, tányérsapkában, lobogó szalagokkal ... — Tizedeltek. Háromszor. Oda-vissza ... Sorba kellett állni.... Minden tizedik „Hátra arc!” ... „Kilépni”! ... „Tűz!” ...Aztán a sor végéről újra kezdték ... Volt, aki elájult félelmében ... Mészáros Gyula a vácdu- kai házacska meleg konyhájában kezemre teszi a kezét. Ebben a mozdulatban bizalomgerjesztés, közeire állás van. — Ez volt az ok? — kutatom a későbbi direktóriumot. Honnan indult, amíg ebbe az alacsony termetű, reszketős emberbe ért?... Cattaró lenne? ... Vagy más is? ... — Én szerelemgyerek voltam, kérem. (Még mindig lesütött szem). Édesanyám megesett ... Azért is az ő vezetéknevét viselem ... Tizenhárom éves koromban menni kellett szőlőmunkára ... de én (kihúzza magát) extragyerek voltam... Ügy bizony. — Mit értsünk ezalatt? —• Ügyes kis gyerek voltam ... értettem sok mindenhez, a virágokhoz, a méhek- hez... mindent meg tudtam javítani... Mindig volt fogalmam ... — Értem.------------- soroztak a | A zért I tengerészekhez.------------- És aztán, amikor 1918-ban hazajöttem, elkaptak : „Tengerész elvtárs, bolsi elvtárs! Pedig nem tudtam ... bolsevik, mensevik ... mi a csoda lehet... A Pálfy laktanyában Szamuely Tiborhoz kerültem ... Oktattak. Teherautón jártunk rendet teremteni ... Aztán egyszer Fényes elvtársam azt mondja: ... „Kis tengerész, terád a faluban is nagy szükség lenne. Ott kell nekünk a jó harcos..: Eredjél! Megcsókolta az arcom, jobbról-balról... — Helytállók — mondom — Isten engem úgy segéljen! — Hazajött? — Fézler István, Bíró Béla és jómagam voltunk a vácdu- kai direktórium tagjai... Engem választottak elnöknek ... Hogy mit csináltunk?... Gróf Serényi Miklós földjét elfoglaltuk, de kiosztani nem lehetett, mert törvény nem volt rá... Mondtam neki: „Gróf úr!... Köteles mindent leltár szerint megőrizni, mert ez már a népé... csak még egy kicsit várni kell! Nehogy eltüntessen valamit is!... Éhség ... nyomor ... Cukrot osztottunk. A jegyző lánya kétszer állt sort. Bíró is adott neki, én is... Az iskolát akartuk államosítani megszervezni a termelést... az aratást... Május elsején nem volt vörös zászlónk... csak háromszínű. Vácról hoztam vörös festéket ... A kántortanító felesége szegte be... én festettem ... ■j---------------p ebből lett a | Később I baj. A 133 nap----------------- elteltével „Az ú ri osztály elleni izgatás” vádjával bíróság elé állították Mészáros Gyulát. — Holnapig hozzon be nekem egy szűzmáriás lobogót — mondta neki az ügyész — Ha nem tud, minimé primó börtön, maga vörösfestő! — Vitt zászlót? — kérdezem Mészáros Gyulát. — A testvérem éjszaka lopott egyet a szomszéd faluból. Elsápadtak, amikor beállítottam vele. Űszott a földön ... „Jó hazafi vagyok én” — tekergettem a selymet a botról. Mészáros Gyula ezután 9 évig csendőri felügyelet alatt állt. 1945 után megszervezte a pártot, 49—50-ben titkár is volt. — Közben ... a csőszkunyhó... 28-ban ezzel kezdtem ... mindig szegény maradtam ..., de az ellenzék... talán botlottam is ... — Fáradt a papa — mondja leánya, Barócs Istvánná, aki gondozza az öreget. — A papát már fárasztja a sok beszéd és nem is a lényeget, a részleteket mondja ... restelkedik. ■-------------------------- „kis ten| A z ezüsthajú | gerész”, -------------------------- a valamikori „extra” gyerek legyint a szóra: — „Persze vén vagyok már, meg néha elfelejtem, amit mesélni akarok, de azért most is sokan hozzám járnak tanácsért a faluból.” S zűts I. Dénes A TÖRTÉNELEMBEN nincs szükség hosszasan kutatni a szimbólumokat, bőségesen kínálja önmaga. Mert kell-e szemléletesebb jelkép a huszonöt évvel ezelőtt történt eseményeknél arra, mi az „együttműködők” sorsa!? Kell-e különösebben bizonygatni, hogy a fasizmus hazai szálláscsinálói — akik oly büszkék voltak arra, hogy ők már Hitler porondra lépése előtt is fasiszták voltak — egy pillanatig sem akadtak fönn — nemhogy mérlegelték volna! — a nemzet valódi érdekein, s Horthy sem ütött el tőlük ebben. Sőt, zokszó nélkül tudomásul vette, hogy már forma szerint sem választhatja meg miniszterelnökét — nemhogy a politikai irányvonalat! —, hanem ki kell neveznie azt, akit a németek mondanak, Sztójay Dömét. Meg is tette, március 22-én ... Az a „történelmi osztály”, mely reakciósságban, elvakult- ságban évszázadokat töltött a magyar történelem porondján, még a lehetőségét is föladta annak, hogy legalább az utolsó pillanatban megálljon a szakadékba vezető úton. Mert ehhez a tömegekhez kellett volna fordulnia, ott keresnie azt az erő-. mely egyedül lett volna képes hatást gyakorolni az eseményekre. Ezért volt elkerülhetetlen a huszonöt évvel ezelőtti bevonulás, ezért volt öntvényszerű mindaz, ami akkor, s a tizenkilencedikét követő napokban, hetekben és hónapokban történt. A kulisz- szák mögött űzött árulás nyílt színpadra lépésének ideje volt ez. Ebkor már —, de sajnos, csak ekkor — a legszélesebb tömegek számára sem volt kétséges, hová vezet a német —magyar „barátság”. NEGYEDSZÁZADA német fasiszta csizmák kopogtak végig a főváros útjain, német tankok lánctalpa csikordult. Most zászlódísz várja, köszönti a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulóját, melyet csak két nap választ el a naptárban a fölidézett negyedszázadon dátumtól. Mert 1944 márciusát 1945 áprilisa követte.., BUDAÖRS Konténer Hamburgból IRÁNY MELBOURNE Különleges vasúti kocsi állt be kedden a Hungarofruct budaörsi hűtőházába. Az úgynevezett konténer vagon egyenesen Hamburgból érkezett. A hűtőházban 16 tonnányi üveges konzervvel rakták meg, s utána „háztól -házig” szállítási módszerrel, már csak a rendeltetési helyen, Melbourne- ben rakják ki. A Hungarofruct Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat megegyezett a hamburgi Hap- pag Lloyd Speditőr Vállalat bécsi irodájával, hogy a tengerentúli szállítmányokat ezentúl konténerekben továbbítják. A Budaörsön kedden konténerbe rakott 16 tonnányi kon- zervszállítmány vasúti kocsin utazik Hamburgba, ott az egész tételt — a konténerre1 együtt — daru emeli a vasút kocsiról a hajóba, amely március 25-én indul, s háromnégy heti tengeri út után érkezik meg Ausztráliába. A* Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat lakatos, hegesztő esztergályos és villanyszerelő SZAKMUNKÁSOKAT keres felvételre Jelentkezés: CEGLÉD XIV., Külső-Kátai út 35/a.
