Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

1969. MÁRCIUS 18., KEDD PLS1 MEG v/6'r/íip 3 Helyreigazítás Lapunk vasárnapi számá­nak 3. oldalán az „Ünnepre készülve” című kis képes in­terjúban nyomdahiba folytán névelírás történt. A szöveg helyesen így hangzik: — Vácott hogyan ünnepel­nek? — érdeklődtük Búzás Istvánnétól, a városi pártbi­zottság titkárától. KISZ-nap Monoron A monori József Attila gim­názium március 20-án KISZ- napot rendez. Ennek kereté­ben szellemi vetélkedőt tarta­nak, amelyen az iskola vala­mennyi, összesen 600 diákja vesz részt. A selejtező felada­tait az iskolarádió mondja be, s így jut tovább az a 24 ta­nuló, akinek válaszait a stúdió­ból már egyenes adásban köz­vetítik. Ezek a diákok saját KISZ-alapszervezetüket kép­viselik és a verseny fődíját is közösen nyerik el, de külön is jutalmazzák a verseny 24 résztvevőjét, valamint az ez­zel egyidőben folyó egyéni ver­seny győzteseit is. Hogyan fejlődnek tovább az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek? IRTA: DR. BÍRÓ FERENC, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG OSZTÁLYVEZETŐJE Emeletes ház - mésznsk A falakról olykor vakító fehéren ve­rődik vissza a fény. Már nem a tél pislákoló napkorongja világít, s érezni melegét is. A Váci Mészmű építőiről lassan lekerül a pufajka. így is sok verejtékes nap van még hátra, amíg rendben lesz i mincLen, s egy újabb monstrum munkához kezdhet. ,FEL VÖRÖSÖK, PROLETÁROK” A szegények utcájától a bársonyszékig —- egy bekötött kis | Őriznek | könyvet a Párt­— ------------ történeti Inté­z etben. Visszaemlékezéseim — a címe. írója: Gábor József. Vác-alsóvárosi szegény család gyermeke. Nevét gyakran em­lítik most, az 50 éves jubileum megemlékezései során. Idéz­zünk fel néhány fejezetet éle­téből, a váci munkásmozgalom hőskorából, visszaemlékezései alapján. — Történelmileg sokat nyo­moztam, hogy szűkebb hazám, a váci Burgundia honnan kap­ta nevét. A burgundi fejedel­mek hatalmát akarta-e hirdet­ni, avagy a kitűnő burgundi borok hírnevét volt hivatva öregbíteni? A század elején több mint 15 éven át laktam a város legszegényebb negyedé­ben. A megpróbáltatások, a nehézségek egész sorozatán es­tem keresztül, de itt, ebben a városnegyedben tanultam meg az életet, itt fedeztem fel osz­tálysorsomat. — Itt vettem részt — még a tizennégyes világháború előtt — az első sztrájkban. Itt ala­kult, fejlődött a jövőm. Ké­sőbb már tisztább, világosabb lett a cél: harcolni az emberi­ség jobb, szebb jövőjéért, a szocializmusért, a kommuniz­musért. És mindehhez az erőt ez a száraz időben poros, eső­ben nagyon sáros utca adta, ahol esőzés idején úgy zuho­gott a víz, hogy iskolából jö­vet levettük cipőnket, és me­zítláb tettük meg az utat haza, lakásunkig. — Pedig emlékszem, hogy Vác valamennyi képviselője­löltje Gajári Gézától Preszly Elemérig — megígérte, a Bur­gundi utca kikövezését, csa­tornázását. Megígérték négy- évenként a város nagyobb üte­mű iparosítását is. Akkoriban az első magyar kötő-szövő gyá­ron kívül még volt egy nagy­üzem Vácott: a fegyházon be­lül, ahol háztartási cikkeket gyártottak.------------------:— iskola ne­— Az elemi | gyedik osz­---------------------tályának el­végzése után a kegyesrendi gimnáziumban tanultam. 1905- ben másodikos voltam, amikor 65 éves édesapám súlyos be­tegséggel ágynak esett. Az or­vosságok meghosszabbították életét, de munkaképességét nem nyerte vissza. — Nem folytathattam to­vább középiskolai tanulmá­nyaimat. Inasnak szegődtem FÉNYKÉPEKET KERESÜNK MEGVÉTELRE a magyarországi felszabadító hadműveletekről. Orsz. Hadtörténeti Múzeum Budapest I., Tóth Árpád sétány 40. építőipari szakmába. Itt kerül­tem közelebb a váci munkás- mozgalom kezdeti lépéseihez. Egy budapesti főúton levő vendéglőben, majd onnan tör­tént kitiltásuk után alsóvárosi proletárlakásokban jöttek ösz- sze. Ott hallottam életemben először Marx és Engels nevét. Nagyon megfogtak a Kommu­nista> Kiáltvány első sorai: .,Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete.” — Azután következett Sza­rajevó. Kikézbesítették Vá­cott is az első behívókat. Az első századdal kerültem a frontra. Nemsokára orosz föl­dön fogságba estem. Ez döntő fordulatot jelentett további életemben. — ----------------------- Szo­| A Nagy Októberi | cia­---------------------------- lista F orradalom kitörésének ide­jén, majd a Magyar Tanács- köztársaság alatt orosz hadi­fogságban voltam. Elsők kö­zött jelentkeztem a Vörös Had­seregbe. A vörösgárda interna­cionalista ezredének harcosa voltam. Később politikai biz­tosként több frontszakaszon is küzdöttem. 1919 nyarán az SZKP turkesztáni területi bi­zottságának elnökévé válasz­tottak. Később fontos megbí­zást kaptam. Irányítottam a magyar—szovjet hadifogoly­cserét Rigán keresztül. Sorra érkeztek otthonról nemcsak hadifoglyok, hanem a politi­kai menekültek is, akik a Szovjetunióban találtak me­nedéket a fehérterror elől. Megdobbant a szívem, ha vá­ci, Vác környéki érkezett. — Matejka Jánosék elbe­széléséből megtudtam, hogy a Magyar Tanácsköztársaság ide­jén Vác népe is megvívta a maga harcát a helybeli reak­ció ellen. Klein Károly, Ha­raszti Ernő, Csikós József, Maróti Lajos és a többiek azon fáradoztak, hogy a pro­letárforradalom nagy vívmá­nyait élvezhessék a váci dol­gozók is. Később kaptam sok levelet rejtett utakon nővé­remtől, váci ismerőseimtől. Azt írták, hogy a dicsőséges 133 nap felejthetetlenül bevé­sődött Vác dolgozóinak emlé- | kébe. — Azután hallottam, olvas­tam 1919 gyászos augusztusá­ról. A hétkápolnai mezőn, a várossal szemközti szigeten kivégzett áldozatokról. A poli­tikai perekről, amelyek után sok harcos jóbarát évekig sínylődött a Kőkapu melletti börtönben. Én a Szovjetunió­ban külkereskedelmi, majd külügyi beosztásban dolgoz­tam. A második világháború idején megbíztak az egyik antifasiszta iskola vezetésével. — 1945 tavasza. Az ideigle­nes magyar kormány tagja let­tem. Közlekedési miniszter­ként könnyes szemmel néz­tem, hogyan simogatják, csó­kolgatják a Körúton elsőként végighaladó sárga villamost. Második nagy élményem volt, amikor 30 évi távoliét után először pillantottam a Naszály csúcsát, és ölelhettem magam­hoz váci rokonaimat, fiatal­kori barátaimat...-------------------j- megszakad­A jegyzetek | nak. a kró­----------:---------- nikás foly­tatja azzal, hogy Gábor József később a Váci Kötöttárugyár igazgatója lett. Utána a Kül­kereskedelmi Hivatal elnöke­ként dolgozott. 1950-től 1959- ig — nyugdíjazásáig Ankará­ban, Szófiában és Prágában volt nagykövet. 1 964. október elsején hunyt el. Hálás szülővárosa iskolát, utcát nevezett el róla. Az 50. évforduló során a Forte-gyár egyik brigádja — Budapesten élő özvegyének hozzájárulásá­val — felvette az egykori al­sóvárosi proletárfiú nevét, aki tudása, szorgalma és harcos helytállása során, magas tiszt­ségekbe kerülve is, megma­radt a szebb holnapért küz­dők seregének egyszerű köz­katonája. (Közzétette: P. R.) A cikk első része vasárnapi számunkban jelent meg. EZEKBEN A HETEKBEN vitatják meg a termelőszövet­kezeti csoportokban és szak- szövetkezetekben, hogy a múlt év végén megjelent kormány- rendelet alapján, hogyan mű­ködnek tovább. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek nyegében három lehetőség (s ezek variációi) közül vá­laszthatnak aszerint, hogy me­zőgazdasági termelőszövetke­zetté alakulnak, vagy azzal egyesülnek, mezőgazdasági szakszövetkezetként, vagy me­zőgazdasági társulásként mű­ködnek tovább. Az egyszerűbb szövetkezeti kategóriában te­hát csak két típus: a szakszö­vetkezet, és a társulás kerül megkülönböztetésre. A terme­lőszövetkezeti csoportok, hegy­községek, mint szövetkezeti tí­pust jelölő kategóriák meg­szűnnek, s az előző három le­hetőség valamelyike szerint működhetnek. A kedvező természeti és köz- gazdasági adottságokkal ren­delkező egyszerűbb szövetke­zetek érdeke továbbra is: hogy a tagjaik tulajdonában levő földterületeken, illetve annak egy részén, fokozatosan nagy­üzemet alakítsanak ki. A kedvezőtlen természeti és közgazdasági feltételekkel ren­delkező községekben a szövet­kezeti tagok elsődleges célja, a mostoha adottságokhoz alkal- mazkodóbb, kisüzemi gazdál­kodás fejlesztése. Ennélfogva, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésének fő irányát a helyi, természeti, és közgazdasági adottságok gondos mérlegelé­sével célszerű meghatározni. Fontos elvként fogadható el, hogy ahol a körülmények le­hetővé teszik a jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodós kiala­kítását, ott a magasabb „osz­tályba” lépés: a termelőszövet­kezetté való alakulás, vagy az egyesülés. Ez még akkor is he­lyeselhető, ha a közös nagy­üzemi tevékenység csak foko­zatosan alakítható ki az üzem egészére. A tsz-ekben alkal­mazható munkaszervezés, és jövedelemrészesedési módsze­rek (családi művelés, száza­lékos részesedés) lehetővé te­szik a fokozatos átmenetet. Ahol, csak áldozatok árán, gazdaságtalan módon alakít­hatók ki a nagyüzemi gazdál­kodás feltételei, ott elsősorban a kisüzemi termelés elősegíté­sét indokolt szorgalmazni. Eze­ken a helyeken a korábban alakult termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek azt is fontolóra vehetik, nem célszerűbb-e szakszövetkezet­ként, vagy társulásként mű­ködni? Bár a megyében 4öbb termelőszövetkezeti csoportban kedvezőek a természeti, és közgazdasági feltételek, ahhoz, hogy mezőgazdasági termelő- szövetkezetté alakuljanak, ez­úttal mégiscsak azokról szó­Szíves figyelmükbe ajánljuk ELSŐRENDŰ GYÁRTMÁNYAINKAT: egy- és háromfázisú motorok (leadott teljesítmény: 60 W-tól 3000 W-ig) szellőzők, villamos háztartási készülékek ' Vmi Kaphatók a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat megyei szaküzleteiben IPARI MŰSZERGYÁR, IKLAD lünk, amelyek az egyszerűbb J szövetkezetek kategóriájában működnek tovább. A SZAKSZÖVETKEZET alapvétőén a mezőgazdasági kisüzemi termelők szövetke­zése. Azokon a területeken, vagy ágazatokban szervezik, ahol bizonyos mértékben ki­alakíthatók a közös nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Jellem­ző vonása, hogy a tagok fő foglakozása a mezőgazdasági termelés, s egyidejűleg tartósan I jelen vannak; — a magántu- J iajdonban és egyéni haszná- | latban levő kisüzemek, — a I magántulajdonban és közös használatban levő földtulaj­don, — a közös tulajdon és a közös használatban levő (föld- tulajdon, gépek, termelőbe­rendezések, stb.) nagyüzem bizonyos elemei. Több helyen felmerült a kérdés, hogy a termelőszövet­kezeti csoportok szakszövetke­zetté válása nem jelent-e visz- szalépést a szocializmushoz vezető úton. Több tényező in­kább amellett szól, hogy e szakszövetkezetek viszonylag rugalmas szervezeti formája, jó alkalmazkodóképessége le­hetővé teszi, hogy a mezőgaz­daságnak azokon a területein is eredményesen működjenek, ahol a körülmények mostoháb­bak. A szakszövetkezet — min­denekelőtt szövetkezetpolitikai szempontból — fejlettebb szö­vetkezeti formának tekinthető, mint a termelőszövetkezeti csoport. A gyakorlati tapaszta­latok is ezt mutatják. Elég csak összehasonlítani a tahi Kék Duna Szakszövetkezetei a szigetszentmiklósi termelőszö­vetkezeti csoportokkal, máris láthatóvá válik a különbség a szakszövetkezet javára. A kormányrendelet több olyan jogos sérelmet is orvo­sol, amelyek korábban hátrá­nyosabb helyzetbe hozták az egyszerűbb szövetkezeteket a fejlettebb termelőszövetkeze­tekhez hasonlítva. A szövetkezetekben a közös nagyüzemi tevékenység mind­azokra az ágazatokra kiterjed­het, amelyek folytatását a jog­szabályok a termelőszövetke­zeteknek is lehetővé teszik. Például, a termelés és értéke­sítés mellett, lehetőség nyílik a termékek feldolgozására, kü­lönböző szolgáltatásokra. A KÖZÖS NAGYÜZEMI TEVÉKENYSÉG jelentős há­nyada a közös használatba vont földön alakítható ki. A tagok földbeviteli kötelezettsé­ge mindazokra a földekre ki­terjedhet, amelyeken megte­remthetők a nagyüzemi gaz­dálkodás feltételei. A tagok olyan földeknek a közös hasz­nálatba vételét is kérhetik, amelyek egyébként nem esnek beviteli kötelezettség alá. A tagok a közös használatba vont földjeik után földjáradé­kot kapnak. Mint az előzőek­ből is kitűnik, a szakszövet­kezeti tagok földjének egy ré­sze nem esik beviteli kötele­zettség alá. De lehet olyan föld is, amelyre vonatkozik a kötelezettség, ám valami ok­nál fogva nem vonják közös nagyüzemi gazdálkodásba. Ezeken a földeken a tagok egyénileg szervezik meg a gaz­dálkodást. A saját gazdaság fogalma eltér a háztáji gazda­ság fogalmától. Jogszabályilag nem határozták meg sem a föld, sem az állatállomány mértékét. Fontos azonban, hogy a tagok saját gazdaságukat a közössel összhangban alakítsák ki. A háztáji föld kiadására ak­kor kerül sor, ha a közgyűlés, a tag összes földjét és a ház­táji gazdaság keretét meghala­dó vagyontárgyait is közös nagyüzemi gazdálkodásba vonta. A háztáji föld nagysága (vagy a földhasználat helyet­tesítése) a közösben végzett munka mennyiségétől függ, amit az alapszabály rögzít. A szakszövetkezetben min­den tag igényt tarthat, hogy részt vegyen a közös munká­ban. A rendszeresen dolgozó tagokat, családtagokat, mind­azok a jogok megilletik (pél­dául szülési szabadság, beteg­ségi segély, fizetett szabadság), amelyek a termelőszövetkezeti tagokat. A jövedelemrészese­dés a végzett munka — és ki­sebb mértékben a vagyoni hoz­zájárulás arányában törté­nik. A munka szerinti jövede­lemrészesedés alapelve, és gya­korlata, megegyezik a terme­lőszövetkezetben alkalmazott módszerekkel. A vagyoni ré­szesedés — a munka szerinti jövedelemrészesedésen felül il­leti meg a tagokat, vagyoni hozzájárulásuk arányában. A KÖZÖS GAZDASÁG bő­vített újratermeléséhez meg­felelő alapokat, a tagok va­gyoni hozzájárulásából, és a közös tevékenységből szárma­zó bruttó jövedelemből képe­zi. A vagyoni hozzájárulás a tagok saját gazdaságából fakad. Mértékét az alapsza­bály állapítja meg. Fontos elv, hogy az évenkénti nagy­sága nem iehet kevesebb a saját gazdaságban elért ter- méké.'íék tíz százalékánál. A szakszövetkezetek kérhetik csatlakozásukat a területileg illetékes szövetkezeti szövet­séghez. E lényeges vonások vázlatos bemutatásából is megállapítható, hogy a szak- szövetkezetek fejlesztése szö­vetkezeti mozgalmunk továb­bi erősítését — és nem a gyengítését szolgálja. Az egyszerűbb mezőgazdasá­gi szövetkezetek másik cso­portja: a mezőgazdasági tár­sulások. Működésükre jellem­ző, hogy tagjaik főfoglalkozá­sa általában nem mezőgazda- sági jellegű, ennélfogva nem merül fel külön gondként a nyugdíj és az SZTK-ellátás megszervezése. A társulások általában nem önállóan, ha­nem az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek keretében működnek. Attól függően, hogy milyen céllal szerveződtek, e kategórián be­lül több alcsoport különböz­tethető meg: a kertszövetke­zetek és a kisállattenyésztő szövetkezetek. Amíg az előb­bi általában a személyi föld- tulajdonnal rendelkezők (há­zikertek tulajdonosai, haszná­lói) összefogásaként jön létre, a kisállattenyésztő szövetkeze­tét azok a kisemberek (mun­kások, alkalmazottak, nyug­díjasok) alakítják, akiknek a lakáskörülményei lehetővé te­szik az állattenyésztés vala­melyik ágával, a méhészettel, házinyúl-, baromfi-, galamb­tenyésztéssel való intenzívebb foglalkozást. Azért szövetkez­nek, hogy kedvezőbb feltéte­lek mellett szerezhessék be a tenyésztéshez szükséges álla­tokat, takarmányt. FONTOS ELV, hogy a me­zőgazdasági társulások csak ott szerveződjenek, ahol — a kölcsönös érdekek felismerése alapján — erre a lakosság igényt tart. Az egyszerűbb szövetkeze­tek helyes működési formájá­nak megválasztásához nagy körültekintésre van szükség. A szövetkezeti törvény alap­ján titkos szavazással foglal­nak állást az új szövetkezeti forma megválasztásával a ta­gok. Nem kétséges, a döntés csak akkor lehet helyes, ha pontosan tudják, hogy mire szavaznak. A pártszervezet, a szövetkezet kommunistáinak és párton kívüli tagjainak ál­dozatkész munkájától is nagy­mértékben függ, hogy ezt mi­lyen mértékben sikerül elérni. A*. Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat lakatos, hegesztő, esztergályos és villanyszerelő SZAKMUNKÁSOKAT keres felvételre Jelentkezés: CEGLÉD XIV., Kölső-Kátai út 35/a.

Next

/
Thumbnails
Contents