Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-02 / 51. szám
1969. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP ('*•>! MEGYEI ''■&Círtap Heti kommentár Civilek katonásdija? Legtöbbször nem több, mint egy rövid híradás szokott beszámolni arról, hogy él, tevékenykediik, csöndes szorgalommal végzi munkáját a polgári védelem. Ilyen rövid híradás jelent meg lapunkban a héten is; Nagykőrösön jöttek össze az illetékesek, s az aktuális megbeszélendők mellett szó esett a nyári nagy erőpróbáról is, a Nagykőrösön rendezendő polgári védelmi gyakorlatról. Igaz, a „légó tanfolyamok”, ahogyan a köznyelv mcgmásíthatat- lanul elkeresztelte ezeket a szükséges s alapkiképzést nyújtó oktatásokat, sok ember előtt nemcsak ismertté, hanem érthetővé is tették a polgári védelem szervezetének létezését, fejlesztését. Mégis sokan vannak, akik nem többet látnak benne, mint — ahogy azt va'aki megfogalmazta — „civilek katonásdiját”, szükséges és mosolyogni való rosszat, mert hiszen béke van ... Azt emlegetni, hogy baj esetén, érjen az egy embert vagy kisebb közösséget, milyen szerencse, ha kéznél van valaki, aki szakszerűen képes elsősegélyt nyújtani, aligha szükséges. Ezt mindenki elismeri, jóváhagyja. Mégis a „nagyobb baj”, a háború annyira kívül maradna a közfelfogáson, hogy pusztán „civilek katonásdija” lenne sok-sok ember becsületes, fontos és alapos fáradozása? Ahogy a balesetnél segédkező elsősegélynyújtó is korábban szerezte meg tudását, úgy kell a társadalomnak is fölkészülnie egy esetleges próbatételre, amikor mindenkinek értenie és tudnia kell a dolgát, amikor mindenki mindenkiért kell hogy cselekedjék. A tanfolyamok, az időközönként megrendezett gyakorlatok nem állnak ellentétben azzal, hogy békében élünk, s a jövőben is bénében kívánunk élni, folytatva építömun- kánkat, gyarapítva javainkat. Éppen ez utóbbiak indokolják s követelik meg, hogy minden tekintetben erős, szilárd legyen a társadalom, a lehető legkisebb veszteséggel vészeljen át egy esetleges agressziós támadást, s ebben az Is benne van, hogy képes legyen önmaga gyámolítására, a polgár képes legyen a polgári védelemre. A második világháború, az ostrom hetei a vidéki városokban és a fővárosban. a szolgáltatások megszűnése a polgári lakosságra súlyos terheket zúdított, s akkor derült ki, mekkora is a jelentősége az összefogásnak, az egymáson segítésnek. A légoltalom céljai, eszközei mellett azóta alapvetően megváltozott a szellem is, a valamikori s a rendszer lényegéből logikusan következő drillt a józan belátás, az okos megértés, a saját érdek fölismerése váltotta fel, az a társadalmi közfelfogás, hogy nem elég hinni és bízni ügyünk igazában, hanem mindent meg is kell tenni védelme érdekében. Van abban jó dolog is, hogy az emberek távolinak, már-már lehetetlennek érzik a háborút, hiszen ha valami, akkor a szocialista országok ereje ad alapot ehhez az érzéshez. Mégis a túlzott biztonság nagy hiba lenne, s ezért, hogy időnként a polgári védelem fogalma is fölbukkan a mindennapok beszélgetéseiben. Ezért fontos, hogy mindenki megtegye, amit kérnek s elvárnak tőle, hogy ne fölösleges „katonásdit” lásson benne, hanem szükséges védelmet. Polgári védelmet a szó szoros értelmében, azaz társadalmi méretű védelmet — a társadalom érdekében. Krónikás FÜSTÖLÉS Szállodatervek Cegléden Elkészült a Kossuth Szálloda étterem korszerűsítési terve Cegléden. Egyre növekszik az idegenforgalom, és a szálloda jelenleg csak 24 vendéget tud fogadni. Bár a 70 ágyas fizetővendég-szolgálat valamit enyhít az átutazók szállásproblémáján, végleges megoldást azonban csak az eddiginél nagyobb befogadó képességű szálloda adhat. A hatemeletes hotel és étteremkombinát költségeit a jelenleg üzemeltető Róna Vendéglátóipari Vállalat egyedül nem tudná fedezni. Remélhető, hogy a tervek realizálására a megyei és városi szervek anyagi segítséget nyújtanak a régi, de nagyon égető ceglédi probléma megszüntetéséhez. A debreceni egyetemisták nyáron ismét Felsőbabádra jönnek Szocialista szerződést írt alá a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem a Felsőbabádi Állami Gazdasággal. A szerződés értelmében júniustól augusztus közepéig az egyetem 300 hallgatója dolgozik két csoportban az állami gazdaság szőlőjében és gyümölcsösében. Az elmúlt évben a Felsőbabádi Állami Gazdaságban már dolgoztak debreceni egyetemi hallgatók. Munkájukkal nagyon elégedettek voltak. Ezért kezdeményezték a szerződéskötést. 900 EZER A nagykőrösi Rákóczi Tsz- ben már január második felében megkezdték a palánták tápkockás tűzdelését. A fóliás primőrtermesztésben 900 ezer palántát — paprika, paradicsom, karalábé, saláta — nevelnek. Két műszakban dolgoznak a kertészet előnevelő üvegházaiban, hogy már koratavasszal a fogyasztók asztalára kerülhessenek a vitamindús primőrök. A debreceni dohánygyár tanácstermében „ pipadohánykóstolót’’ tartottak az újfajta összeállítású dohányokból. Régi panasz ugyanis, hogy a forgalomban levő pipadohányok nem eléggé illatosak, alacsony a nedvesség- tartalmuk. A panasz orvoslására a magyar dohányipar kutató laboratóriuma vállalkozott és új eljárást kísérletezett ki. ösz- szesen 10 új keveréket állítottak össze, s ezek közül a legjobbak kiválasztására hívtak össze félnapos „füstölésre” tíz debreceni pipás embert. Muzsikáló udvarok A nagy zenekultúrájú Pécs az idén újabb, minden eddiginél érdekesebb hangversenysorozattal gazdagodik. A Hazafias Népfront városi bizottsága „Muzsikáló Pécs” címmel tavaszi-nyári hangverseny- programot szervez. A kamarajellegű előadásokat intim hangulatú környezetben — így például a történelmi belváros barokk házainak zárt udvaraiban — rendezik meg. „Muzsikáló udvarok” sorozat megindítása egyúttal jó lehetőséget nyújt arra, hogy az idelátogató idegenek, sőt a helybeliek is megismerjék Pécs évszázados szép, kedves udvarait és kertjeit Hangversenyeket rendeznek egyes — erre alkalmas — műemlékeknél is; például a Jakováli Hasszán dzsámiban és a középkori Barbakánnál (kerek bástyánál). — Női meleg zoknit kérek! — Nincs. — Női meleg hálóinget szeretnék ! — Kifogyott. — Gyerek mackót adjon! — Sajnos, csak nadrág van és adnék hozzá kardigánt. Fél óra alatt zajlott le ez a párbeszéd a gyömrői 0603-os ruházati boltban. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gyömrői boltjában Kertész Gyuláné üzletvezető szerint kielégítő az áruellátás. A RÖVIKÖT, a DIVATÁRU és a BÉTEX szállítja nekik a különböző ruházati cikkeket. Havi forgalmuk 250—300 ezer forint. A boltban az ágyneműtől a toliig minden megtalálható. — Divatcikkekért az emberek inkább Pestre mennek mondja az üzletvezető — a lakosság 90 százaléka a fővárosban dolgozik és ott vásárolják meg amire szükségük van. — Mik a hiánycikkek? — érdeklődöm és erre a kérdésre Cövelt Anna eladó is segít válaszolni. — Hiánycikk az 50 cm-es zippzár, a fekete és fehér „Volga” hímzőfonal, amelynek ára mindössze 1 forint 20 fillér. Nem kapunk elég bébi paplanlepedőt, és svájci árut, meleg harisnyát, fehérneműt. meg a 40 tagú intéző bizottság elnökének.----------------------- eltávolították a reak| Irányításával | ciós vezetőket, s hozzá- ----------------------fogtak az új, a proletárhatalomnak megfelelő szervezet kialakításához. J oánovics Sándornak a megyei vezetőszervek ülésein elhangzott felszólalásai közül egyet szeretnénk idézni. Ez akkor hangzott el, amikor egyre égetőbbé vált, hogy van-e egység a bol- sevizmus eszmei platformján, van-e egybehangolt, a proletárdiktatúra erősítése irányába ható cselekvés a vezetésben: vagy pedig kishitűség lesz úrrá, amely az ellenforradalmi gyűrű szorításával szembeni ellenállás eredményességét veszélyezteti. Joánovics Sándornak a megyei tanács 1919. június 10-1 ülésén tartott beszéde ennek a kérdésnek helyes felismerését bizonyítja: „Ma nem szabad arról vitatkozni” — mondotta —, „... hogy időszerű volt-e a proletárdiktatúra kimondása ... Amelyik percben a volt szociáldemokrata párt... elfogadta a kommunista párt programját... mindenki, aki ehhez őszintén, igazán, proletár szívének egész hevületével hozzácsatlakozott, kénytelen ennek magát alávetni. Ma nincs helye annak ... hogy itt vitatkozzunk afelett, hogy időszerű volt-e ez az elhatározás. Mindenki... cselekedjék úgy, hogy a proletárdiktatúra időszerű legyen... Ne hintsen konkolyt olyan elvtársak közé, akinek a meggyőződése az, hogy a proletárdiktatúra történelmi szükségszerűség volt... Mi Lenin útján megyünk __a nemzetközi vil ágforradalom elé nézünk valameny- nyien.” — Majd így folytatta: „Mindennél fontosabb az, hogy a proletáregységet megvédjük ... Aki nem bízik a proletárdiktatúra sikerében, a proletárdiktatúra erejében, a proletárdiktatúra tartósságában, álljon félre, ne akarja a kétkedőkben a kishitűséget felébreszteni... Ma nincsen forradalmibb, nincsen nagyszerűbb dolog, mint a proletáregység fenntartása ...” Joánovics Sándornak fentebb idézett drámai erejű szavai szinte elő- érzetét jelezték azoknak a véres küzdelmeknek, amelyek a Tanácsköztársaság életében rövidesen bekövetkeztek. ellenforradalmi lázaA június 24dás idején a direktórium elnöke intézkedéseiben a proletariátus hatalmára törőkkel szembeni erélyes megtorlásokat követelte. Az ellenforradalom leverésére adott keményhangú utasításokat. — Ugyanakkor, felismerte az ellenforradalmi erőknek azt a módszerét, hogy félrevezetett, egyszerű embereket is felhasználnak aljas céljaik, a haladó társadalmi rendszerek megdöntése érdekében. Tevékenységét magasra értékelték a megyében és a felsőbb szervekben is. Küldöttként vett részt a Tanácsok Országos Gyűlésén, ahol a legfelsőbb állami szervbe, a Szövetséges Központi Intézőbizottságba választották. Midőn a proletárhatalmat a külső és belső ellenforradalom túlereje leverte, Joánovics Sándor is azok között volt, akik a bécsi emigrációba induló Kun Béláékat a Kelenföldi pályaudvaron elbúcsúztatták. Majd augusztus 5-ig bejárt munkahelyére, s a vörös zászló e napokban még ott lengett a megyeháza épületén ... 1919. augusztus 5-én Joánovicsot őrizetbe vették. Letartóztatásának következményeként. a már előzőleg is meglevő súlyos szív- és idegbaja kiújult. Átmenetileg életveszélyes állapotba került.--------------- előzetes letartóztatás után, I Egyéves I a Tanácsköztársaság alatti---------------- tevékenységéért, négyévi börtönre ítélték. A szegedi Csillagbörtönbe került, ahol jómódú rokonai által bejuttatott élelmiszerek szétosztásával, levelek ki- és becsempészésének bonyolításával igyekezett könnyíteni a fasizmus börtönében sínylődő társainak. — A szülei által benyújtott kegyelmi kérvénynek az igazságügyi szervek — hosszas huzavona után — helyt adtak, s 1921—22 fordulóján Joánovics amnesztiával kiszabadult. Politikai munkájának csúcspontjára Joánovics Sándor a Tanácsköztársaság idején jutott el. Azt a nagy csapóst, amelyet az ellenforradalom győzelme jelentett, az ekkor már javakorabeli és súlyos beteg ember nem tudta a korábbi energiával elviselni. Pszichikuma a harcok tüzében időnek előtte elégett, energiája megtört. Látva, hogy életfeltételeit az országban nem tudja biztosítani, 1928- ban hazatért szülőföldjére, Versecre, s itt egy gyógyszertárat vásárolt. S habár a rendőrség ott is több ízben zaklatta, lehetőségeihez és erejéhez mérten ismét bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Ez a kapcsolat részben a mozgalom anyagi támogatásából állott; de ezen túl, gyógyszertára a kommunisták gyülekezőhelyévé lett, ahol hetente 20—25 elvtárs is megfordult. 1941-ben Belgrádba költözött. Az ekkor már 73 éves embert a Gestapo itt két ízben is letartóztatta. Joánovics Sándor (szerb nevén Alekszandr Jovanovity) Jugoszlávia fel- szabadulása idején 76 éves volt. Rövid ideig még részt vett a párt munkájában. Felkérték a Jugoszláv Jó- vátételi Bizottságban való részvételre is, azt azonban — idős korára való tekintettel — már nem tudta vállalni. 29-én, 85 éves korá- március 1953 I ban hunyt el. Neve összeforrt------------megyénk történetének ötven é v előtti dicsőséges fejezetével. Koltai Sándorné Az üzlet dolgozói nehezményezik azt is, hogy a divatcikkeket kiszállítják ugyan Gyömrőre, de o számlát csak egy hét múlva küldik ki és addig raktáron hever az áru. Milyen a bolt áruválasztéka? Bizony gyenge. Különösen észrevehető ez a kártolt pulóvereknél, kardigánoknál, kötényeknél, kartonáruknál. Az üzletet végignézve szembeötlő a választékhiány. Szőnyegből két fajtát, férfi kalapból, de áltálában téli holmikból nagyon szerényen tartanak. Természetesen az 550 ezer forintos raktárkészletüket nem terhelhetik le a sokfajta áruval, ám a 10 ezer lakosú Gyömrő megérdemelne egy nagyobb üzletet, vagy akár ABC áruházát is. A 0604 -es bolt öt házzal arrébb konfekciót árul. Márta Ferencné eladót találom a helyiségben, mert Dankó Bálintné boltvezető bevásárlási körúton van Pesten, de az eladó is ki tudja elégíteni a vásárlókat, mert egy óra leforgása alatt mindössze egyetlen háziasszony nyitotta ki az üzlet ajtaját. A bolt reggel 8-tól délután 5-ig tart nyitva, és sajnos, ez sem kedvez a gyömrői vásárlóknak. Ennek ellenére 200—250 ezer forintot árulnak, főleg cipőből. Az üzlet férfi, női és gyermekkonfekciót is tart, de a választék elrettentőén szegényes. — A kiárusítás miatt van ilyen kevés áru — mondta az eladó —, de a bolt térfogatát tekintve láttuk, az új árak leszállításakor sem lehet sokkal több. Tápiósülyön az Általános Fogyasztási Szövetkezet 8-as ruházati boltját néztük meg. Szalai István boltvezető szigorú arccal tagadta meg a felvilágosítást. — Az igazgató elvtárs elrendelte — közölte velünk —, hogy csak ő adhat a sajtónak tájékoztatást. Nem nyilatkozhat arról, hogy van-e elég árujuk, és milyen választékban? — Nem! — Talán titkos dolog, hogy tartanak-e elég inget, meg alsónadrágot? Vonja a vállát, nem teheti. Szerencsére a szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője jelen van és miután meggyőződik arról, nem az atomtitkot akarjuk ellopni, engedélyezi a felvilágosítást (!). A vegyes ruházati bolt 330 ezer forintot forgalmaz havonta. Méterárut, rövidárut és divatárut tart, valamint cipőt. Mint elmondták különösen a téli holmikból volt gyenge az ellátásuk, kesztyűből, jéger alsóból, kötöttáruból. Meleg női zoknit ők sem kapnak eleget. Kevés a gyermek kötöttáru is. Hiánycikk a nagyon keresett fonal. Az üzletet végignézve — a szezonális kiárusítástól eltekintve — sokkal jobb képet kap az ember, mint a gyömrői boltokban. Az üzlet korszerűbb, tágasabb, szebb, de a választék itt is elég gyenge. — Ha valamire szükség van, megrendelik, bemegyek és vásárolok Pesten — mondja Szalai István. — Most azért van kevés áru, mert nem akarok bóvlit a nyakamba venni. Ez annyit jelent, hogy a sü- lyi vásárlók legalább két héten át megfelelő választék nélkül maradnak. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek is sokszor hirdetik újságban, moziban, televízióban: „Ne utazzon Pestre, kívánt áruját megvásárolhatja nálunk is!” Ez szép és hasznos kezdeményezés, viszont a látottaknál sokkal nagyobb választék kellene hozzá, minőségben, színben, árban. —szd— A Budapesti Kőolajipari Gépgyár FíZONmRL FELVESZ KÖZPONTI TELEPHELYÉRE: eszterqályos, maros, lakatos, iv-tánqheqesztö. motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, pneumatikus irányítástechnikai berendezések vizsgálatához, mérő- és szabályozókörök üzembe helyezéséhez technikusokát. továbbá férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 Órás a munkahét. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KOLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszer* és technologiai-szerelési munkahelyekre (Orosháza. Szeged környéke. Százhalombatta. SzŐnyi csőszerelő, központifűtés-szerelö. lakatos, heqesztő es villanyszerelő szakmunkásokat továbbá férfi segédmunkásokat A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megeqyezés szerint Segédmunkások részére heqesztőképzést szervezünk. Jelentkezés a vállalat Munkaüqyl osztályán: Budapest 22W1II., Gyömrői ú? 79*83. ÁRU ÉS FOGYASZTÓ Gyenge a választék LÁTOGATÁS HÁROM VIDÉKI RUHÁZATI BOLTBAN
