Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

1 1969 MÁRCIUS 15.. SZOMBAT PESl MEG KrfCírlap 3 Akar Ön nér Természetesen: igen! Ki felelne erre tagadóan? Hiszen négymillió forint tekintélyes summa egy nagy gyár életében is. Hát még akkor, ha nem kell különösebbet tenni érte. Csak éppen ... csak éppen biztatni, ösztönözni, megadni minden le­hető támogatást, megtalálni a lehetőségeket a törvények oly­kor szűkre szabott útjain. „Csak” 'ennyit tettek érte a Nagy­kőrösi Konzervgyárban is. 1968-ban ugyanis a gyárban meg­valósított újítások gazdasági eredménye majd’ négymillió, egé­szen pontosan 3 915 000 forint volt. Biztos fedezet A gyárigazgató, Kovács Sándor: — Igyekeztünk elejét venni annak a fölfogásnak, hogy az új rendelet a koráb­biaknál kisebb lehetőségeket biztosít az újítóknak. Mivel le­het elejét venni? Azzal, hogy megteremtettük az anyagi el­ismerés biztos fedezetét, ná­lunk nem ragadt be a fillé­reskedés kátyújába egy-egy jelentős javaslat. Most, az is­mert módosítások a rendel­kezés részleteiben, még in­kább erősítik azt a fölfogást, hogy: érdemes! A négymillió forintos gaz­dasági eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a gyárban dolgozó újítók igen sokoldalú tevékenységei fejte­nek ki. A rekonstrukciótól a gépészeti korszerűsítésen át az anyagmozgatásig minden terület megtalálható műkö­dési térképünkön; nincs fehér folt. Igaz, ebben sokat segítet­tek az igen alaposan kidolgo­zott, a Konzervipari Tröszttel egyeztetett feladattervek is. Van vállalkozó kedv Újítókkal beszélgetve kide­rül, mit tartanak a legfonto­sabbnak. Azt, hogy van vál­lalkozó kedv, s hogy az — a gyárvezetéstől — megkapja a nélkülözhetetlen támogatást. Jeges légkörben csak hóem­bert lehet építeni — mondja félreérthetetlen allegóriaként egyikük. Ok a „hóembert” másoknak hagyják, építenek azonban — például — olyan szivattyút, amilyen másutt nem működik az országban!. Gábor Gyula, Polyva Lajos és Molnár Zsuzsanna újítása az a darabosárú szállító szivaty- tyú, mely — nyolc-tízszeres hígításban — vizes közegben teljesen sértetlenül szállít pa­radicsomot éppúgy,,mint gyü­mölcsöt. A nagy teljesítményű berendezésből eddig öt dara­bot gyártottak le, s használ­nak Nagykörösön, ám az ipar­ági bemutató nagy sikere mtán más konzervgyárak is ve­vőként jelentkeztek. A vállalkozó kedv mellé társul, hogy az újítók gyorsan és jól fölismerik a konzerv­ipari munka változását, az automatizálás, a komplex gé­pesítés előtérbe kerülését, s ezzel a kézzel végzett művele­tek arányának gyors csökke­nését. Az 1968-ban megvalósí­tott újítások között éppen ezért szép számmal vannak olyanok, amelyek ezt a célt szolgálják. Molnár István fél­automata jamvonala, a Bod­rogi-féle vákuumhuzatás megvalósítása. Sebők Andor önfelszívó légüstje, Szentpé- teri György térfogatra töltő gépe, Márkus József mágne­ses szeparátordobja; mind­mind szervesen illeszkedik a korszerűsítés folyamatába. Teljesített ígéret A gyár, mely kétszer egy­más után elnyerte a szocialis­ta munka vállalata címet, har­madszor is szeretné megsze­rezni azt, s ennek érdekében az újítók is vállalást tettek. Elhatározták, hogy 1968-ban öt olyan újítást dolgoznak ki, amelyek alkalmasak az ipar­ági elterjesztésre. A január végén elkészített zárszámadás­kor azután kiderült, hogy — hét ilyen új eljárás van! A már említett darabosáru-szi- vattyún kívül például a Gábor Gyula—Muhi Jenő kettőstől származó javaslat, a konzerv­áruk sok szintű raktározásá­nál a targonca kiküszöbölésé­re, Szentpéteri György szirup­töltő gépe. Varga Dénes új el­járása, az autokláv kosár töl­tése, ürítése géppel. Leskó László, a gyár párt- bizottságának titkára: — A gyári újítómozgalom eredmé­nyeit nemrég tárgyalta a vég­rehajtó bizottság. Egyetlen gondolatot emelnék ki: a gaz­daságirányítás mai rendszeré­ben a szellemi „tőke” döntő szerepet játszik. E tőke hatás­fokának növelésére nagyszerű lehetőséget nyújt az újítómoz­galom! Mi, szerencsére, élni tudtunk e lehetőséggel Bővül a tábor Decemberben újítási hóna­pot rendeztek a gyárban. Az eredmény: tíz .benyújtott, s ebből négy, megvalósításra el­fogadott javaslat. A jó kezdet tehát jól is végződött, ám: mi van ebben az évben? Aggo­dalomra most sincs ok. Több, kísérleti stádiumban levő el­járás kecsegtet tisztes ered­ménnyel, így például az 5/1-es üvegek automatikus zárásának megoldása, s az automatikus 1 palettizálógép. A hagyományos ! út tehát tovább épül a gyár- i ban, s most, hogy a — lapunk­ban is — sűrűn kifogásolt rendelkezéseket módosították, még inkább mód nyílik e to­vábbépítésre. Akar ön négymilliót? Nagy­kőrösön akartak, s megterem­tették hozzá a feltételeket. En­nek tudható be, hogy bővül az újítók tábora a gyárban, hogy egyre többen vannak azok, akik nemcsak akarják ezt a négymilliót, hanem — tesznek is érte. Mészáros Ottó BUDAPEST ELUTAZOTT EVZEN ERBAN Pénteken elutazott Buda­pestről Evzen Erban, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front elnöke és fe­lesége. A vendéget Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke és felesége, továbbá Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára búcsúztat­ta a Ferihegyi repülőtéren. A Csehszlovák Nemzeti Front elnöke elutazása előtt adott nyilatkozatában elmond­ta. hogy a Csehszlovák Nem­zeti Front az 1968. január előtti politikai helyzetben gyakorlatilag holt szervezet volt. Ez az állapot egészen a múlt év derekáig tartott. „FEL. VÖRÖSÖK, PROLETÁROK...” Pihenő nélkül---------------------— gondol­| — Már sokszor | tam ar­-------------------------ra, jó l enne egyszer valakinek el­mondani az életem. — Azért jöttem, hogy meg­hallgassam. — Zúdulna minden elő. Hogy kezdjem? Hol kezdjem? — Mindegy, minden érdekel. Csupán annyit tudok önről, hogy Kőszegi Bélának hívják, 70 éves, Szigetszentmiklóson lakik, a Pestvidéki Gépgyár dolgozója, s hogy 1969. már­cius 16-án megkapja a Tanács­köztársasági Emlékérmet, ta­valy pedig a KMP megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából, eredményes pártmun­káját emlékplakettel ismerték el. És, amint látom, életerős, jó egészségnek örvend ma is. — A négy polgári elvégzése és háromévi .inaskodás után, 1916-ban szabadultam, esziter- gályosként, az egykori, csepeli Weiss Manfréd gyárban. Mind­járt sorozásra mentem. Sajnos, be is váltam, de felmentettek. Kellett, aki gyártsa a front­nak a lőszert és a hadianya­got.--------------- tavaszán bér­I - 1918 sztrájkba kezd­J---------------1 tünk. Két fil­l ér béremelést követeltünk, két fillért, istenem! És akkor, egy éjszaka, összeszedték az esz­tergályosokat. Engem is három hétig faggattak. A Margit kör­úti fogházban. A vezetőket ott­tartották. Szegény Cservenka bácsi! ö volt a főbizalmink. Azóta se láttam, nem tudom, mi lett vele. — A gyárban visszafogad­ták? — Hazaérkezésem másnap­ján megjött a behívóm. A 32- es közös gyalogezredhez vo­nultam be, abba a kaszárnyá­ba, amelyik ott áll az Üllői út és a Körút sarkán ma is. Hat­heti kiképzésre csakhamar Cinkotára vittek. Ott maródit jelentettem, egy pesti kórház­ba szállítottak. Volt egy kis­lány, udvaroltam neki, kiszök­tem hozzá egy éjszaka. Az öreg népfölkelőnek, aki őrségen állt, 20 fillért csúsztattam oda, hogy forduljon el, amíg a magas fal­cról, az összetekert lepedőin, leereszkedem. Kitudódott a do­log, két hétre fogdába löktek, aztán visszavittek Cinkotára. Ott meg már várt a felmen­tésem. Mehettem ismét eszter­gályosnak. — örült neki? — A francnak volt kedve „a hazáért” igazságtalanul hábo­rúskodni. Hanem aztán ránk köszöntöttek a lázas napok. A tüntetések, a felvonulások, az őszirózsás forradalom. Ez a heg itt, a kezemen, egy lovas­rendőr kardjának a nyoma.-------——- márciusában, a I — 1919 I gyárban fel­--------------- szerelték a c sepeli 22-es Vörös Gyalogez­redet. Az I. század első szaka­szának politikai megbízottja lettem. Tacskó voltam, és mai szememmel látom, mennyire felvilágosulatlan, de azért csi­náltam. Mint sokaknál, nálam is a lelkesség pótolta a hiány­zó tudást. Először a cseh inter­venciósok ellen harcoltunk, az érsekújvári frontvonalon, az­tán erősítésül átdobták egysé­günket a román frontra. Ceg­léden estem fogságba. De sike­rült megszöknöm. — Hogyan? — Egy erdélyi származású, románul jól tudó csepeli szak­munkás, kitűnő eszű parasztfiú, akiből én faragtam embert, leutazott az öcsémmel Ceg­lédre, lepaktált a huszárka­szárnya román őrével, és elin­tézte, kisurranhattam. Az ál­lomás WC-jében öltöztem át. Zsakett, csíkos nadrág, lakk­cipő, keménygallér, kemény mandzsetta, keménykalap, sé­tabot. Igazolványom nem volt, de Hajmási György — így hívták azt az erdélyi fiút — a vonatnál a magyar—román őrséggel is elsaserolta a dol­got, Pestre jutottam. Báli ter­mekben muzsikáltam, és zon- goraleckéket adtam, ebből él­tem, Ugyanis már 9 éves ko­romban elkezdtem zongorázni: Először egy erzsébeti zeneis­kolában, majd 1916-ig, tandíj- mentesen. a Nemzeti Zenedé­ben tanultam. Egy idő múl­tán azonban megúntam a rendőri felügyeletet, a szom- batonkénti jelentkezést, 1921. augusztus 2-án hát vonatra ültem, s másnap este már a bécsi emigrációs bizottságnál jelentkeztem. A sógorom, aki szintén emigráns volt, albér­letet szerzett, hivatalosan be­jelentett bécsi lakos lettem. Hét évig. Közben a Musik- verein Sahlban letettem a karmesteri vizsgát, kávéházi szalonzenekarokban játszot­tam. — A honvágy űzte haza?------------------------------------ 1928. | — Es a szerelem. | au­---------------------------- gusztus 2-án érkeztem Soroksárra, még abban az évben meg is nősültem. Feketelistán vol­tam, egy üzem sem fogadott be. Megtanultam a drogista- mesteri szakmát, és feleségem illatszerboltját drogériává fej­lesztettem. 1944-ben kobozták el tőlünk. Először 1940-ben. majd 42-ben, végül 44-ben hívtak be munkaszolgálatra. Beregszászon szabadítottak fel az oroszok. Nagyvárad—Arad —Szatmárnémeti—t-Vecsés— Pestlőrinc—Soroksár, gyalog, vonaton, viszontagságos út volt hazafelé. A családom koncentrációs táborban pusz­tult el. a házunkban idegenek laktak. Csak a kutyámat lát­tam meg az udvar mélyén. „Csöpi!” kiáltottam neki. S az a drága állat a puskagolyó sebességével rohant felém, a nyakamba ugrott, nyalogatta az arcomat, nekem meg foly­tak a könnyeim, hogy legalább ő fogadott. Egy szombaton je­lentkeztem a soroksári párt- szervezetben, a keddi taggyű­lésen már mint párttag vet­tem részt. A kirabolt boltot felújítottam, majd 1949-ben átadtam az államnak. 1950. január 5-től 1960 végéig a Csepel Autógyár esztergályo­sa voltam, akkor nyugdíjaz­tak, de mert még erősnek éreztem magam, elhelyez­kedtem a Pestvidéki Gépgyár­ban. Ott dolgozom jelenleg is, a készülékraktár vezetője va­gyok. — S még ma sem gondol pihenésre? — Unatkoznék itthon. Tes­sék, itt van a pártmunkás igazolványom. 1948. április 20-án Kádár elvtárs írta alá. Jónéhány szemináriumot vé­geztem, s most munkahelye­men a KISZ-szervezet vezető propagandistája vagyok. I960 novemberében a KISZ KB-tői aranykoszorús jelvényt kap­tam. 1960-ban kiváló dolgozó lettem. Három évig népi ül­nök is voltam. — Hogy boldogul a fiata­lokkal? A ki­| — Szeretem őket. | íengő­----------------------------- két ne­velni kell, s ez bizony nem akármilyen munka. Általában azt tapasztalom, amikor a ka­tonaságtól visszatérnek, mind megkomolyodnak, s á gondol-, kodásuk is megváltozik. Néz­ze, most írt épp az egyik fiú. Mellettem volt ipari tanuló. „Alig várom, hogy személye­sen is üdvözölhessem az ara­nyos Kőszegi bácsit. Tessék válaszolni, de feltétlenül!” A második feleségem, aki szin­tén 22 éve párttag, gyakran mondja, maradjak már itthon. De én még hallani sem aka­rok róla. Polgár István Összetördelt jégpáncél Az enyhe, szeles időjárás az utóbbi napokban teljesen összetördelte a Balaton jég­páncélját: felületének 90 szá­zalékán már hullámzik a tó vize. A MAHART illetékes ve­zetőinek tájékoztatása szerint március 21-én a hivatalos ta­vasz első napján, már nem lesz akadálya, hogy megin­dítsák a hajójáratokat. Ebben az időszakban elsősor- uan a front egyes helyi szer­veiben ment végbe a demok­ratizálási folyamat. Országos méretekben 1968. júniusában, júliuásban kezdtek kibonta­kozni a megújhodásra irá­nyuló törekvések. — Csehszlovákiában a múlt évben kidolgoztuk és elfo­gadtuk a nemzeti frontról szóló törvényt, amely ki­mondja, hogy az országban nem létezhet legálisan olyan politikai szervezet, amely szocializmusellenes tevékeny­séget fejt ki; a nemzeti front keretein kívül nem ad lehe­tőséget politikai szervezet mű­ködésére. A nemzeti fronton belül kell tehát megterem­teni a demokratikus együtt­működés maximális feltéte­leit. A nemzeti front, élén a kom­munista párttal, kifejezi a csehszlovák társadalom szo­cialista egységét és diffe­renciáltságát is. Evzen Erban ezután így folytatta: — Rendkívül elégedett va­gyok magyarországi látoga­tásunk és tárgyalásaink ered­ményével. Bármerre jártunk, mindenütt szívélyes, baráti légkör fogadott bennünket. örömmel tölt el, hogy talál­kozhattunk és eszmecserét folytathattunk Kádár János­sal. Kállai Gyulával és más, j vezető politikusokkal. Vala- I mennyien nagy érdeklődést íw megértést tanúsítottak a csehszlovákiai helyzet, Cseh­szlovákia szocialista fejlődése iránt. Beszélgetéseink nyílt, elv­társi légkörben zajlottak le, s azt is elmondhatom, hogy a leg­őszintébb. baráti érzésekkel térek haza. — Budapesti beszélgeté­seink során kölcsönösen tá­jékoztattuk egymást orszá­gaink politikai fejlődéséről és mozgalmaink tevékenységé­ről. Megismerkedtünk a nép­front munkájának legjelentő­sebb vonásaival. Vendéglá­tóink értékes dokumentu­mokkal és más anyagokkal is megajándékoztak bennün­ket. amelyeket hazatértünk után gondosan fogunk ta­nulmányozni. Érdekes volt számunkra a népfront helyi szerveinek tevékenysége. Ügy érzem, hogy mágyar bará­taink gazdag tapasztalatok­kal rendelkeznek ezen a terü­leten, s ezeket mi is jól hasznosíthatjuk Csehszlová­kiában. Tanulóknak A tanműhely mellett épül a mosdó, zuhanyozó és öltöző a Kohászati Gépgyártó Vállalat tápiószelei vasszerkezeti telepén. A fényképezés relikviái közt A Technika Házának föld­szinti teremsoraiban és eme­leti csarnokában a Magyar Fotóművészek Szövetsége, hét más szakmai egyesülettel és művelődési intézménnyel kö­zösen — külföldi cégek meg­hívásával — rendezte kiállítás­\PES1 MEGYEI ALLAM1 ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE. Jó KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ. LAKATOS. ASZTALOS VILLANYSZERELŐ. MŰKÖVES, BURKOLÓ, BÁDOGOS. vízvezeték- és központifűtés-szerelő, festő. SZIGETELŐ. HEGESZTŐ. VASBETONSZERELŐ ÉS ÜVEGES szak és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, DÖMPER VEZETŐT, KUBIKOS. SZÁLLÍTÓ-RAKODÓ ÉS ALTALANOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolqozóink három évi folyamatos munkaviszony után szakmunkás­vizsgát tehetnek. Munkásszállóról és egyéb szociális Juttatásokról gondoskodunk. Útiköltséget térítünk, ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. Jelentkezés a vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest XXI. (Csepel). Kiss János altábornagy u. 19 — 21. sá a fényképezés tegnapi kel­lékeit és mai szerszámait. Sohasem volt eddig ilyen szakmatörténeti tárlat ha­zánkban. Aktualitása a kiállításnak, hogy az idén lesz 130 éve, hogy a francia akadémia el­fogadta a fényképezés talál­mányát, és a két feltaláló, Nicephore Niepce és Louis Jacques Mandé Daguerre ré­szére életjáradékot szavazott meg. Sok érdekességet tudhatnak meg most a látogatók a fény­képezés krónikájából. Például azt, hogy a Dag: erre által ké­szített képhez 15—30 percig kellett exponálni. Elküldte a kiállításra a Sá­rospataki Múzeum azt a later­na magicát, amely 11. Rákóczi Ferencé volt. Más technikai érdekességek érkeztek Buda­pestre többek között a drezdai fotómúzeumból, a világhírű Kodak-cég angliai és párizsi gyűjteményéből, valamint az AGFA-Gevaert archívumból. Megannyi kevéssé ismert tényre is fény derül. Olya­nokra, hogy a magyar kutató — Petzval József — érdeme az első nagy fényerejű objek­tív, 1841-ből. Igazi látványosság a tár­lat külföldi anyaga. Március 28-ig mindennap nyitva lesz a kiállítás, amely­hez érdekes szakmai előadá­sok kapcsolódnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents