Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

Kérdések pergőtüzében Hétfőn este a Széchenyi ut­cai kisegítő iskola egyik tan­termében gyülekeztek a 23-as választókerület lakosai. Nagy­számú érdeklődő jelent meg Arany István tanácstitkár be­számolóján. Ott volt Pásztor Sándor, a helyi népfrontbizott­ság titkára, is. A bevezető tájékoztatás tar­talmilag azonos volt a többi, 80 helyen elmondott beszéd­del. A kérdések azonban na­gyobb számban záporoztak, mint azt megszoktuk a tanács­tagi beszámolókon. Hogyan folytatják a KISZ- lakásépítéselcet? — A cemen­tes gépkocsikra miért nem vonatkoznak a KRESZ-szabá- lyok? — Mikor építik meg az új utat a deákvári Nagykör­úton? — A Lenin út 22-ben miért nem tartanak lakóbizott­sági gyűlést? — Javult a ke­nyér minősége, de miért nem lehet ezt állandósítani város­szerte? — Higiénikus-e ugyan­azon kézzel adni a péksüte­ményt, amellyel elveszik az érte járó pénzt? — Az ország­ban miért a Budapest—Szob vonalon a legpiszkosabbak a vasúti kocsik? — és így to­vább. Arany István vb-titkár vá­laszolt minden kérdésre. A na­gyobb horderejű kérdések megoldásához időt, türelmet kért. (p. r.) TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Szombaton este hat órakor dr. Bari Gyula tanácstag a Kőkapu-iskolában számol be választóinak. VÁC I UAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA FOHUM XIII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1969. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Több támogatást várnak a fiatalok A KISZ tagösszeírás járási tapasztalatai A városban és a Vác kör­nyéki községekben a fiatalok egyforma lelkesedéssel készül­nek március 15. méltó megün­neplésére. Vácott koszorút he­lyeznek a Báthori-utcai Petöfi- házra, és KISZ-küldöttség tiszteleg az alsóvárosi negy­vennyolcas hősi emlékmű előtt. Iskolai ünnepségeket tar­tanak, és a járásbeli helysé­gekben is felkutatják a negy­vennyolcas események emlé­keit. Mindez hangsúlyozottan idő­szerűvé teszi, hogy betekint­sünk fiataljaink munkájába, terveibe. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Váci Járási Bizottsága a közelmúlt­ban értékelte a legutóbbi tag­összeírás és a tagsági könyvek érvényesítésének tapasztala­tait. Az összeírócsoportok felkeresték az ifjúsági KISNEMEDI Egy év - számokban A kisnémedi Zöld Mező Termelőszövetkezet március 7-én tartotta tervtárgyaló köz­gyűlését Monostori István tsz- elnök ismertette a termelőszö­vetkezet idei tervét, amelyet a közgyűlés 8 millió 365 ezer forint bevétellel és 7 mil­lió 133 ezer forint kiadással elfogadott. A termelőszövetkezet 1969- ben nagyobb összegeket fordít beruházásokra. Ellető istállóra 200 ezer, bekötő út építésére egymillió 60 ezer, szolgálati lakás vásárlására 165 ezer, géppark növelésére 670 ezer forintot tervez. Az irodahelyi­ségek berendezésének pótlásá­ra 15 ezer, talajvédelem, alta­lajjavítás, rét-, legelőjavítás, ültetvények telepítésére és ápolására 618 ezer forintot for­dít A termelőszövetkezet mun­kabér címén 2 millió 550 ezer forint alapbért, 448 ezer forint kiegészítő bért irányoz elő, és ezen felül — ha a termelőszö­vetkezet nyereséggel zár — további 15 százalék nyereség fizethető ki. Munkabérre 500 ezer forinttal többet tervez­tek, mint tavaly. (csernák) szervezet valamennyi tag­ját. Elbeszélgettek problémáik­ról és sok hasznos javaslatot tettek a járási vezetőség asz­talára. 2381 fiatal lány és fiú í véleménye, elgondolása segít- ; séget ad a végrehajtó-bizott- i ság további munkájához. Elmondták többen, hogy egyes vezetőségek nem látják cl a tettrekész fiatalokat megfelelő fel­adattal. S ha pedig van megbízatás — nem követi azt számonkérés, dorgálás, vagy elismerés. Vál­tozatlanul gondot okoz sok községben a megfelelő KISZ- helyiségek hiánya. Vácrátóton, Kisalagon, Csornádon, Rúdon nagyon aktív KlSZ-szerveze- tek vannak, de munkájukat akadályozza, hogy nincs megfelelő helyisé­gük. A községi KlSZ-alapszerve- zetek egyre gyakrabban teszik szóvá, hogy a művelődési há­zakkal gyenge, formális a kap­csolat. A fiatalok csak 100— 200 forint terembér lefizetése ellenében tarthatnak összejö­veteleket. Az üzemi — de fő­ként a mezőgazdasági jellegű — KISZ-szervezetek problé­mája, hogy nem kapnak megfelelő tá­mogatást a gazdasági ve­zetés részéről. Sokan javasolták: többet kell rétegenként foglalkozni a Kéményseprés helyett: profilbővítés? Vegyes érzelmekkel olvas­tam vasárnap a Váci Napló­ban, hogy a Pest megyei Ké­ményseprő Vállalat a jövő­Váci kislexikon E cím alatt tavaly már közöltünk váci (régi) nagy­fáinkról életrajzokat. Azóta Móritz Valéria szorgalma­san összegyűjtötte a váci (régi) híres emberekről fel­lelhető adatokat. Kéziratos munkájából most sorozat­ban közreadjuk — teljes­ségre törekvés nélkül — a korábban nem közöltek rövid életrajzát. Hisszük, hogy ezzel sok, szűkebb hazájának története iránt érdeklődő váci és Vác kör­nyéki olvasónknak szer­zünk örömet. (Szerkesztőség) Argenti Döme mann munkáinak olvasása után maga is a homeopátia híve lett, és ilyen irányú iro­dalmi működést fejtett ki. Kisebb közleményein kívül a különféle betegségek hason- szervi gyógyítása (1877. 7 ki­adás) németül is megjelent. A bécsi és lipcsei homeopá­tiái egyesületnek tagja volt, a magyarnak pedig elnöke. Argenti korának legtöbb író­ját gyógyította: Vörösmar- tyt, Tompát, Madáchot, Ga­rat Jánost, Degré Alajost, Bajza Józsefet; Deák Fe­rencnek pedig háziorvosa volt. Móritz Valéria (Folytatjuk) ben cserépkályha építését vállalja bárhol, bárkinek. Ennél sokkal fontosabb­nak tartanám, ha a tisztelt kéményseprő vállalat hű ma­radna eredeti profiljához, és sürgősen megkezdené a váci ké­mények rendszeres tisztítását. Nem elég (rendszeresen) be­szedni a díjakat, azért ellen­szolgáltatást is illik adni — rendszeresen. Az alsóvárosban — leg­alább is a mi környékünkön — az elmúlt év ősze óta nem sepertek kéményeket, pedig általában szénnel, brikettel fűtünk. Az esetleges ké- ménytűzért kit terhel majd a felelősség? Borbély Sándor, Vác, Haraszti Ernő utca Vak művészek hangversenye a Zeneakadémián Ritka, érdekes hangversenyt hallhat a közönség április 14- én, a Zeneakadémia nagyter­mében: vak művészek adinak hangversenyt. Az estnek két Pest megyei, ezen belül egy váci vonatkozása is lesz. Stomfai Károly nevét sokan ismerik, híres orgonista. Gesz- ner Jenő zongoraművész me­gyénkben él, Nagykőrösön. Az est további művészei: Berin- dán László hegedűművész, Barna Mária operaénekes és Wiedner Ilona zongoraművész. Váci vonatkozást is ígértünk. A vak művészek hangverse­nyén tartják Pikéthy Tibor új művének bemutatóját: a G- dúr toccatával zárja az estet Stomfai Károly. PÉCS Janus Pannonius- mozgaiom Janus Pannonius városá­ban, Pécsett, élénk vissz­hangot váltott ki az a javas­lat, amelyet dr. Petrovich Ede, • a püspöki levéltár veze­tője tett: kutassák fel a kö­zépkor legnagyobb magyar költőjének nyugvóhelyét. Mint ismeretes, 19í2-ben iesz-dt- száz éve annak, hogy.' Janus Pannonius meghalt és a ju­bileumi ünnepségek legna­gyobb eseménye lenne a sír megtalálása, feltárása. A vá­ros lakói körében mozgalom indult ennek érdekében, s elsőként a Tanárképző Fő­iskola tizennyolc hallgatója jelentkezett: hajlandók fizi­kai munkával — megfelelő szakirányítással — részt ven­ni az ásatásokban. Vslóságérzék és vállalkozó kedv I. A FÓRUM HASÁBJAIN élénk vita alakult ki a műve­lődésről, vagy inkább a nép­művelésről. A vita egészéhez kell egy megjegyzést fűznöm. A hozzászólók többnyire egy- egy kérdést vizsgáltak, részle­tesebben. Ennek az volt az előnye, hogy a folyamatot szemléletesebben, sokoldalúb­ban tudták bemutatni, ugyan­akkor hátrányukra vált az, hogy többnyire kénytelenek voltak figyelmen kívül hagyni a nagy összefüggéseket — a művelődési, illetve a népmű­velési folyamat egészét. Kezdjük azon, hogy a mű­velődés nem azonos a népmű­veléssel. Ez utóbbi feltételez egy szervezeti keretet — mű­velődési otthonokat, tanfolya­mokat, intézményes foglalko­zást — az iskolából kikerült felnőttek számára. A művelő­dés ennél több: benne foglal­tatik a népművelés, de rajta kívül — felette vagy mellette — az iskolarendszerű oktatás, a képzés és művelődés egyéni formái; az olvasás, a színház­ba járás, rádióhallgatás, tv- nézés és a többi. Mindenki előtt ismeretes, hogy a művelődésnek ezek­ben a formáiban állandó, ala­pos — noha nem is mindig látványos — eredményeket érünk el. Egyre többen tanul­nak, többen járnak színházba (és sokan váltották fel a helyi műkedvelő színházi élményt az igényesebb Déryné-előadá- sokkal, a budapesti színházak rendszeres látogatásával, sőt, a televízióval). Ütemesen emel­kedik a tv-előfizetők száma, gyorsabban, mint ahogyan csökken a mozinézőké. Növek­szik a könyvolvasás, a könyv­tár és a könyvesbolt forgal­mában egyaránt. Tudjuk, hogy ez a figyelem nem mindig a valódi értékek felé fordul, de ez sohasem volt másként. Bi­zonyos jelek arra utalnak, hogy az értékeken belül van jó irányú mozgás: rövid idő alatt két igényes hangversenyt is zsúfolt nézőtér előtt bonyo­lítottak le (a Vox Humana és á KISZ-kóruS hangversenyé­re gondolok), és — ha annyi helyünk lett volna, ahány je­gyet akartak venni —, akkor feltevésünk még nagyobb bi­zonyosságra utalhatna. Ugyan­ezt mondhatnánk a sikeres Mensáros-estről, a zsúfolásig megtelt teremben lezajló Űj írás- és Kortárs-estekről, és így tovább. Ezek tehát a művelődés szerkezetében és tömegessé válásának folyamatában a vál­tozás igen biztató jelei. Van ezeknek a folyamatoknak há­rom sajátosságuk: KÖZTÜK IGEN JELENTŐS helyet foglal el a televízió. Tu­domásul kell vennünk, hogy a tv új művelődési intézmény: tanít, ismeretterjesztő előadá­sokat tart, tájékoztat a poli­tikai és a társadalmi élet fo­lyamatairól, a művészeti élet­ről, közvetít a színházakból, filmeket vetít, hangversenyek­re juttat el, és olyan műve­ket, riport- és dokumentum- filmeket, tévéjátékokat mutat be, amiket csak itt láthatunk. Hatása a művelődési házak programjának megváltoztatá­sát is szükségessé tette. A folyamatok másik sajá­tossága a tudományos isme­retek tekintélyének megnöve­lése. Tanult-e valaha is annyi ember filozófát, társadalom- tudományt, politikai gazdaság­tant, pedagógiát, mint ma? A közgazdasági gondolkodás las­san közgondolkodássá válik. Ma már baráti összejövetelek, utcai tereferék, presszóbeli be­szélgetések tárgya a vállalat jövedelmező gazdálkodása, a vállalati nyereség és a köz- gazdasági közélet egyéb prob­lémái. A természettudomány egyes eredményei Ugyancsak egyre többeket érdekelnek, és egyre többen ismerik is eze­ket; a szemünk előtt formá­lódik egy természettudomá­nyos világkép. Ma már a köz- gondolkodás nem tartja erény­nek, ha valaki világnézetét babonákra, obskúrus, mitolo­gikus dogmákra építi. VAN E FOLYAMATOK­NAK egy összefoglaló, harma­dik sajátosságuk: növekszik azoknak az embereknek a szá­ma, akik a maguk aktivitásá­val, kialakuló személyiségükkel e folyamatoknak határozott ar­culatot és következetes tenden­ciát adnak. Itt mutatható ki leginkább, hogy a művelődés nem öncél. Cél: a személyi­ségformálás és alakítás. A tár­sadalom, és az érmek megfe­lelő gazdasági rend. De a fej­lett társadalomnak csak sok­oldalúan fejlett személyiségek képezhetik az alapját. Az művelődésnek éppen az a cél­ja, hogy a maga eszközeivel hozzájáruljon az ilyen társa­dalmilag aktív, értékes sze­mélyiségek formálásához. Pelczéder Tibor (Befejező rész következik) MŰEMLÉKEINK Reneszánsz korlátbábok A románkori és gótikus em­lékek után nézzük meg építő­művészet-történeti szemmel, hogy mi maradt az egykor európai hírű reneszánsz Vác- ból. Mindössze néhány épület­plasztikai törmelék, amelyből az épületek és a városkép szerkezetére nem vonhatunk le tárgyi következtetéseket, az épületszobrászatra azonban igen. Valamennyi épülettöre­dék ismertetésére itt nincs módunk, így a múzeumban le­vő töredékeket is mellőzük, és csak a legépebb maradványo­kat vizsgáljuk meg. Ilyenek a képünkön bemutatott, s a székesegyházban látható kor­látbábok, amelyek közül a vé­konyabbak — az eredetiek 4— Báthori reneszánsz építkezé­seiből maradtak meg a mai Géza király tér területén. (Báthori püspöknek Mátyás király olasz mesterei dolgoz­tak.) Első tekintetre nyilvánvaló- az olasz hatás. Ez természetes is, hiszen a reneszánsz stílus Olaszországból indult el, on­nan közvetlenül jutott el hoz­zánk már Mátyás király elő­dei idején is. Ezeket a dara­bokat Mátyás műhelyében legalább felerészben olasz mes­terek faragták. Amiként azon­ban az egykorú Corvinák sem mind szolgai utánzatai az ak­kori olasz kézzelírott és fes­tett kódexeknek, úgy a váci kőbábokon is találunk az olasztól eltérő magyar jelleg­zetességeket, amelyeket min­den bizonnyal az itt dolgozó olasz művészek is átvettek. Mátyás király alakmesterei faragták (Kép: Törnek) Ezeken a váci balusztereken mindenekelőtt szembetűnik, hogy a korlátbábokon a díszí­tés nem olyan dús és nyugta­lan, mint az egykorú olaszo­kon. Ne felejtsük el, hogy ezek a „quattrocento” (az 1400-as évek) végén, vagy a „Cinque­cento” (az 1500-as évek) elején készültek, Mátyás halála után, az olasz későreneszánsz kez­detén. Ebben az időben — alig egy évszázaddal az olasz ba­rokk kezdetei előtt — a díszít­mények elburjánzottak, kezd­tek mindent elborítani. A váci balusztereken sok az üres felület, és így a díszí- mények arányos beillesztése sokkal nehezebb művészi fel­adat volt, mint a mindent el­borító olasz díszítményeké. Ezt a nehéz feladatot a mű­vészek tökéletesen , oldották meg. Ha a kőbábon magát a díszítményt, a? úgynevezett „kandeláber motívumot” néz­zük, akkor itt már előtűnik némi olaszutánzásból adódó .szárazság és modorosság. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Európa többi országában ugyanez tapasztalható. A váci kőbábok — minősé­güket tekintve — az európai átlag élvonalába tartoznak. A reneszánsz idején Európa- szerte az olaszokat utánozták, ahol pedig mégsem, mint Olaszországban, vagy az észak­német területeken, ott egyedül­álló és különleges reneszánsz stílus jött létre, amely csak indítóokaiban hasonló az olasz­hoz, formailag alig. Ezekből a megmaradt kor­látbábokból ítélve, a rene­szánsz Vác városképe az olasz városokhoz volt hasonló, ami akkor a legmagasabb európai művészi szintet jelentette. Stefaits István [ fiatalokkal, hogy egyéni éle- I tűkhöz is közelebb kerüljön a mozgalom. Megkülönböztetett módon kell figyelni a húsz éven felüliek munkáját, egyé­ni magatartását, és az arra alkalmasakat fel kell venni a pártba. A KISZ járási végrehajtó­bizottsága — az új titkár, Nagy Erzsébet vezetésével megállapította, hogy akkor lesz eredményes a tagösszeírás, és akkor kap erőteljesebb lendü­letet a szép tavaszi hónapok­ban az ifjúsági mozgalom, ha a felvetődött problémákat a váci járás KISZ-szervezetei magu­kévá teszik és bátrabb lépése­ket tesznek azok megoldásá­ért. (papp) 1. Alpári Lajos (Vác, 1867. au­gusztus 27. — ?): író, költő. Egyetemi tanulmányai végez­tével előbb tanárkodott, majd j átvette a Parlament című fo­lyóirat szerkesztését. 1897-ben Pozsony vármegyében ne­vezték ki segédtanfelügyelő­nek. Négy év múlva Árva I 1 vármegye tanfelügyelője lett. | 1901-ben Zólyomba, 1906- i ban pedig Heves megyébe | ; helyezték. Munkássága: Vad- j ■ virágok (verseskötet), Elbe- J szélések (novellagyűjtemény). Az ezeréves Magyarország ; históriája című könyvecskéje 10 000 példányban jelent meg. Több tudományos munkát : fordított németből, franciá­ból, csehből. A fővárosi napi- . lapokban is jelentek meg munkái. Argenti Döme (Vác, 1809. — Vác, 1893. október 27.): Ho­meopata orvos. Orvosi okle­velét a pesti egyetemen nyerte, 1836-ban. Hahne-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents