Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

í£SÍ utetei K^Círlap X969. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK 1919: A vármegye átalakulása Néptanács a falvakban - közgyűlés a megyeházán HŰVÖS VOLT, ESETT AZ ESŐ, ÍGY KÖSZÖNTÖTT BE A TAVASZ ELSŐ NAPJA. SZERT IS BORULT CSEND AZ ELNEPTELENEDETT BUDAPESTI UTCARA, MIRE AZ EST LESZALLOTT. VACSORAIDO TÁJT AZTÁN ANNÁL ERŐ­SEBBEN VISSZHANGZOTT A HÁZSOROK KOZOTT MIN­DENFELE A FERFITORKOKBOL FELHARSANÓ KIÁLTÁS: — ELJEN A PROLETÁRDIKTATÚRA! A falvak Rádió még nem vitte el a híreket pillanatok alatt, a fal­vak lakói csak másnap, már­cius 22-én, aszerint, hogy mi­kor kézbesítette a posta, a reggeli vagy délelőtti órákban az újságokból értesültek a történtekről. Az elmúlt hóna­pokban Pest megyében, ahogy az ország úgyszólván vala­mennyi falujában, a nép vette kezébe a község irányítását. Elkergették a népnyúzó, ba- sáskodó jegyzőt, de megtar­tották az olyat, aki ellen nem volt kifogás. Itt-ott még a ré­gi választott esküdtek intéz­ték a falu dolgát, de ők is többnyire a forradalmi időknek megfelelőbb nevet adtak tes­tületüknek: néptanácsnak, munkás-, katona- és földmű­vestanácsnak, sőt, néhol szov­jetnek mondták magukat, ugyanúgy, mint ott, ahol való­ban a katonák és földművesek ragadták kezükbe a hatalmat 18 őszén, vagy 19 legelején. A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának hírére, ahol előbb nem, március utolsó napjai­ban általában mindenütt a munkások és szegényparasz­tok foglalták el a községházát forradalmi úton, ám kevés ki­vételtől eltekintve erőszak nélkül. Az államigazgatás fel­sőbb szervei, a járási föszol- gabírák és a megye önkor­mányzatát képviselő alispán azonban változatlanul a he­lyén maradt Huszonkettedikén reggel 9 óra tájt, csakúgy mint minden más munkanapon a várme­gyeházán megjelentek a tiszt­viselők. Tudomásul vették a kormányváltozást, nyilván egymás közt meg is vitatták, aztán leültek nyugodtan az íróasztalukhoz. Jöjjön bármi, onnan őket el nem mozdít­hatja más hatalom, csak a kormánytól nem függő auto­nóm megyei törvényhatóság, amelytől a hivatalukat kapták. Alispánválság Dr. Agorasztó Tivadar alis­pán is elfoglalta helyét író­asztala mellett, meghallgatta a referátumokat, aktákat írt alá. Régen szolgálta már Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyét, befutotta a megyei hivatali pálya grádicsait, míg a legmagasabb polcra került röviddel a polgári forradalom kitörése után. A Károlyi-kormány dr. Kégl János földbirtokost nevezte ki a megye főispánjának. Azok közé a függetlenségi politiku­sok közé tartozott, akiit nem értették meg a nép szociális igényeit és követeléseit. Ha­sonló érzelmű és gondolkodású volt Fazekas Ágoston, az alis­pán is. Sokáig nem viselte el az új időket, amelyeknek sze- e egyre élesebben lopakodott oe a megyeház ódon falai kö­zé. Már tizennyolc november 25-én bejelentette a közgyűlés­nek lemondását, idős korára való tekintettel nyugdíjazását kérte. Helyére egyedül Agorasztót jelölték és egyhangúlag meg is választották. Liberális elvei­ről ismerték, a törvényhatósági bizottság éppen ezárt tartotta Al Útépít?W?'|5 Jev?íó és Gyártó Vállalat lakatos, hegesztő, esztergályos és villanyszerelő SZAKMUNKÁSOKAT kére: kivitelre c:.g " xv Külr'-Kúíci ú alkalmas alispánnak a forra­dalmi időkben. Január 14-én, 1919 első és • egyetlen megyei közgyűlésén dr. Kégl főispán kezébe tette le az esküt. Nem sokkal ezután a Berinkey kor­mány, a vármegyei közgyűlé­seken egyre gyakrabban fel­hangzó ellenforradalmi felszó­lalások miatt határozott lé­pésre szánta el magát. A régi nemesi vármegye a kiegyezés óta bizonyos mérté­kig megváltozott. Törvény- hatósági bizottsága választott tagjai közé egyre több polgári elem került. Virilis jogon azon­ban a leggazdagabb földesurak még mindig tagjai maradtak és így teljesen nem vesztette el feudális jellegét. A nagybir­tokosok természetesen nem nézték jó szemmel a nincste­lenek földhözjuttatására irá­nyuló kormányintézkedéseket és az országgyűlés szünetelvén, fölháborodásuknak a megyei parlamentekben adtak hangot. Polgár a főispáni hivatal élén Nemcsak az ellenforradalmi szóáradat, a megye választott testületének elavult összetétele miatt is be kellett avatkoznia a kormánynak. Tavaszra kiírták az országos és törvényhatósági választásokat, addig pedig a belügyminiszter megszűkítette a megyék önkormányzatát. Pest megye éléről elmozdította dr. Kégl János főispánt és he­lyére, ahogy a többi megyé­ben is történt, kormánybiztost állított. Olyan bizalmi embert, akinek jóváhagyása nélkül az alispán semmiféle érdemleges intézkedést nem hozhat. így került kormánybiztosnak Pest megye és Kecskemét vá­ros főispáni hivatalába, dr. Földes István ügyvéd, Üjpest városának küldötte, aki már 1912. óta tagja volt a törvény- hatósági bizottságnak. Radiká­lis polgári demokrata, a for­radalom szószólója és híve már a háború előtt is. Szemé­lyében biztosítékot látott a köz- társasági kormány, hogy a me­gye maradéktalanul végre­hajtja rendeletéit, és megőrzi a közelgő választások rendjét, tisztaságát. Polgár, méghozzá „baloldali” a főispán székébe! Nagy új­donság. Ez volt megyénkben a páva első szárnycsapása, ugyan nem olyan erős még, ami felvitte volna a fedél or­mára. Nemsokára eljutott oda is. Szokoly Endre (A befejező rész lapunk hol­napi számában.) EMLÉKÉRMEK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulója al­kalmából ötven- és százforin­tos címletű ezüst jubileumi emlékérméket bocsát ki. Az ötvenforintos érme sú­lya 16 gramm, átmérője 34 milliméter, a százforintos 22 gramm és 37 milliméter átmé­rőjű. Az emlékérmék hátlap­ján, mindkét címletnél, közé­pen a Magyar Tanácsköztár­saság megvédésére felszólító plakát proletárzászlót lobog­tató alakja látható, köriratban a „Magyar Tanácsköztársaság” és az „1919. 3. 21.” kelet ol­vasható, amit egy-egy ötágú csillag választ el egymástól. Az emlékérmékből címleten­ként 15 ezret vernek. Az ér­mék anyaga mindkét címlet­nél 640 ezrelékes finomságú ezüst. — Koszorúzás a Harminc­kettesek terén. Március 21- én, a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulóján, a budapesti volt 32-es Vörös Gyalogezred életben levő ka­tonái megkoszorúzzák a Har­minckettesek terén elhelye­zett emléktáblát. Pályázat a marxizimis-leninizmus esti egyetemre A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága felvé­telit hirdet a marxizmus—leniniz- mus esti egyetem 1969—70-es tan­évének általános tagozatára, sza­kosító tagozataira és speciális kol- 1 égi u maira. Általános tudnivaló: a jelentke­zők az esti egyetem tájékoztatójá­ban megjelent rend szerint tesz­nek felvételi vizsgát 1969. május 15-től június 14-ig. A tanév szep­tember 1-tői június 30-ig tart, s Idegenforgalom: a bejáratos háromszögben Autósprogram — Volán-kirándulások Igen sokan járatják gépko­csijukat az egyik legnépsze­rűbb „bejáratás háromszög­ben” : Budapest—Cegléd— N agykőrös—Kecskemét—Bu­dapest útvonalon. Mivel az új gépkocsikkal hosszabb útsza­kaszokat nem lehet egyhuzam­ban megtenni, majdnem vala­mennyi gépkocsivezető meg­áll Cegléden, vagy Nagykőrö­sön. A Róna Vendéglátóipari Vállalat a Magyar Autóklub­bal közösen kedvezményeket ad az autósoknak, sőt részükre egy-kétnapos programot is szervez. A prog­ramokban Cegléd és Nagykő­rös nevezetességeinek, törté­nelmi emlékeinek bemutatása is szerepel Rövidesen meg­szervezik az autós műszaki segélyszolgálatot. A vállalat egyre több — főleg tehergép­kocsit — vásárol. Egy-egy ko­csi kiesése jelentős fennaka­dást okoz az áruszállításban. Január 1-től saját szervizt rendeztek be s ott az idény megindulásakor megkezdik az átutazó és szálló vendégek gépkocsijainak javítását is. A Volán utazási iroda is ;- kapcsolódik az idegenforgal­mi programba. Igazgatójuk meglátogatta a két város na­gyobb éttermeit-presszóit. Kedvezően nyilatkozott a lá­tottakról és megígérte: már a tavaszon csoportos kirándulásokat szervez­nek. Például az újonnan berende­zendő . agykőrösi Hotel Cifra- csárda az idegenforgalmi fő­idényben színes programmal várja a turistákat. Vasárna­ponként sör- és fagylalt dél- előttöket akarnak rendezni, ahol a vendégeket fúvószene­karok szórakoztatják. Nyáron a csárda szomszédságában, az évszázados fákkát övezett sza­badtéri színpadon tánczenével és hangversenyekkel várják a vendégeket. Ceglédnek az ifjúsági ide­genforgalomban is helye van. A város történelmi emlékei, Kossuth Lajos, Dózsa György, Mészáros Lőrinc, Táncsics Mi­hály, Várkonyi Mihály és Ká­rolyi Mihály neve az ifjúság hazafias nevelésében nagy je­lentőségű. Ezért ebben az év­ben már több csoportos kirán­dulást szerveznek. Speciális ifjúsági programot állítanák össze és városnézésen ismerte­tik a történelem helyi vonat­kozású eseményeit. minden tagozaton hetenként egy­szer meghatározott napon és idő­ben kötelező előadás vagy osz- tályfoglalkozás van. Pártonikívü- liek is kérhetik felvételüket. A jelentkezéshez szükséges kérdőív, valamint a részletesebb felvilágo­sítást nyújtó tájékoztató a kerüle­ti pártbizottságokon szerezhető be. Ugyanide, a munkahely szerint il­letékes kerületi pártbizottságra kell beküldeni a pályázatot április 15-ig. A tandíj egy tanévre: általános tagozaton no forint; szakosítón 250 forint, speciális kollégiumon az időtartamtól függően 85 forihttól 250 forintig. Közúti balesetek Szentendrén ittasan haj­tott kerékpárjával a 31 éves Nádasi József. Az úton fel­borult és súlyosan megsé­rült. Műszaki hiba következté­ben felborult motorjával Tá- pióbicskén a 24 éves Rácz Sándor. A motoros súlyosan megsérült. Dabason Zc toros vontató­kocsiján, a rakomány tete­jén szállította utasát Guttyán János traktoros. Egy kanyar­ban az utas, a 62 éves Guty- tyán Sándor lezuhant és sú­lyosan megsérült. Az agrár-felsőoktatás központja - Gödöllő Tájékoztató a mezőgazdasági szakoktatásról Tavaly — mint dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerdai sajtó- tájékoztatóján bejelentette — a minisztériumhoz tartozó ok­tatási intézményeknek 40 000 hallgatója volt. Az oktatók és a tudományos kutatómunká­val foglalkozó munkatársak száma jelenleg már megha­ladja a 3000-et. Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen kialakult az agrár-felsőoktatás központja, évente több mint százötven agrár- és gépész- mérnök szerez itt diplomát. Az ország küönböző részé­ben működő szakoktatási in­tézményekből a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszer- ipar számára csaknem tizen­hatezer mérnököt és állator­vost, öt és fél ezer szaktech­nikust, tizennégy és fél ezer technikust és százhatvanezer szakmunkást képeztek ki. Je­lenleg a MÉM-hez tartozó fel­sőoktatási intézményekben 14 szakon 600 agrár-, kertész- és gépészmérnök, valamint állat­orvos tanul. SZERKESSZEN VELÜNK! FÚRÁS Váci olvasónk, O. J.-né dupla eséllyel vehet részt a márciusi 1000 forintos sorsoláson. Második, esélyre jogosí­tó levele így hangzik: „Ősz óta dolgozik Vácott, a Duna-parton a fúrógép. Meleg víz után kutat. Ügy tudom, 700 métert mentek már lefelé, ami, gondolom, tetemes összegbe került. Most egyik napról a másikra lebontották, és 25 méterrel arrább újra felállították a tornyot, és újra kezdik a fúrást. Talán rossz volt a számítás? Nejn lesz ez pluszkiadás? Erre szeret­nénk feleletet kapni, mert már nekünk is fúrja az olda­lunkat a kíváncsiság. Ha úgy gondolják, kérem, látogassa­nak el egy riport erejéig a tett színhelyére.” Munkatársunk, Varga Vera, ez ügyben ma Vácra lá­togat. TAPIOSZENTMARTON Méhészet - bitangban A tápiószentmártoni Pat­kó-erdőben ismeretlen mé­hész által tavaly odahozott 25 kaptáros „vándor”-méhészetet találtunk. De milyen állapot­ban! Méhek már sehol, a lé­peskeretek részben kihajlgál- va, a kaptárak feldúlva... Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy tavaly rettenetesen rossz idők jártak a méhekre, de a tulajdonosnak más módot kellett volna találni a méhei- től való megszabadulásra. Mert az így szétdobált keretek könnyen terjeszthetik a beteg­séget és fertőzést Ezúton kérjük a „tulajdo­nost” : mindenestül sürgősen szállíttassa el a roncsokat, mert ellenkező esetben — ta­vasz közeledtével — hatósági­lag meg fogjuk azt semmisíte­ni. Tesszük ezt annál is in­kább, mert az elbitangolt mé­hészettől másfél kilométerre van a helybeli Kossuth Tsz méhésztelepe, melynek védel­mére megteszünk minden óvó intézkedést Mártoniak HATVANI CUKORTOLVAJOK a Pest megyei Bíróság előtt A Pest megyei Bíróság szer­dán megkezdte Simon Árpád 25 éves gépkocsivezető, horti lakos és 26 társa bűnügyének tárgyalását. A vádirat megállapítása szerint Simon és négy társa a Hatvani Cukorgyárban dolgo­zott. 1966-ban megállapodott társaival, hogy a gyáron belüli ellenőrzés lazaságait kihasz­nálva, cukrot lopnak. A meg­■Kgm.'!. :1T agZET TEGNAP DÉLELŐTT ROZSA PETER SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰTERMÉBEN DR. CSI- CSAY IVAN, A MEGYEI TANACS ELNÖKHELYETTESE ÁTVETTE AZT AZ EMLÉKTÁB­LÁT, AMELYET MÁRCIUS 19-ÉN DÉLELŐTT 10 OKAKOR LEPLEZNEK LE A MEGYEI TANÁCS ÉPÜLETÉBEN AZ 50. ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL. (Foto: Gábor) állapodást követően gondos­kodtak az értékesítési lehető­ségekről a gyáron kívül. Ezért széles körű hálózatot hoztak létre, s annak segítségével há­rom év alatt csaknem hét va­gon cukrot sikerült forgalom­ba hozniuk. A tárgyalás több hétig tart. — Szennyvízből nyárlaer­dő. Csaknem százmillió fo­rintot költenek Gyula város szennyvízhálózatának és de­rítőrendszerének kiépítésére. A költség — mivel a ki­épülő hálózat lehetővé teszi, hogy a szennyvizet nyárfa.- erdő öntözésére használják fel —, néhány év alatt meg­térül. A nyárfaerdő hozama fedezi majd a szennyvízhá­lózat és derítőrendszer kar­bantartási költségeit is. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOK • Kiadja a Hírlapkiadó vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FEBENt Szerkesztős«;; Budapest. VIII.. Somogyi Béla u. 8. U. em Kiadóhivatal: Budapest, VUt.. Blaba Lujza tér S. Egész nap hívható központi telefon: 143-10». 142-32« Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-419. 18 órától sí óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb szamok: 141-462. 141-258. Előállnia: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a álagyar Posta. Előfizet üető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben é> a Posta Kóznonti Hírlap Irodánál (Bn.. V.. József nádor tér i -i i Előfizetés* tilt i hónapra 20 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents