Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

1909. FEBRUAR 9.. VASAK.NAP Heti jogi tanácsaink Az elszámolásról... és a nyugdíjídőről... A dolgozónak olyan elszámolást kell adni díjazásáról, amelyből el­lenőrizni tudja a levo­nások helyességét. N. J.-né ócsai olvasónk sé­relmezi, hogy a földművesszö­vetkezetnél múlt év októberé­ben megszűnt munkaviszonya után a végelszámolást csak ez év január közepén adták ki részére, és abból nem állapít­ható meg, hogy milyen alapon történt május 24-re 67 forint, június hónapban 545 forint, és SZTK-bírság címén pedig 358 forint levonás. Olvasónknak az a sérelme alapos, hogy későn kapta meg az elszámolást, és hogy abból nem állapítható meg a levoná­sok jogcíme és helyessége. Mégis azt kell mondanunk, ha olvasónknak a munkaviszonya múlt év októberében szűnt meg, előbb is élhetett volna panasszal akár nálunk, akár a földművesszövetkezetnél, hogy munkaviszonyának megszűné­sekor végelszámolást nem ka­pott Közölhetjük, hogy a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. ren­delet 15. § (1) bekezdése elő­írja: a dolgozó munkabéréről és más díjazásairól adott el­számolásnak olyannak kell lenni, hogy a dolgozó a szá­mítások helyességét, valamint az abból történő levonások jogcímét és összegét ellenőriz­ni tudja. Panaszát még most äs előterjesztheti a munkaügyi döntőbizottságnál, előbb azon­ban. ajánlatos személyesen felvilágosítást kérni az FMSZ-től a levonás jogi alap­ját illetően. A munkaviszony megszünte­tésével kapcsolatos bejelenté­sére külön levélben válaszo­lunk. Egybeszámítható-e a szövetkezetben és az iparban eltöltött idő a nyugdíj szempontjából? Sz. I. pilisi olvasónk két és fél évvel ezelőtt ment nyug­díjba, havi 650 forinttal. Só­gora két év múlva, mivel két évvel fiatalabb, és ő is 650 forint nyugdíjat kapott. K. P. ugyanottani lakos sógora nyug­díjba helyezése után feluta­zott a fővárosba a nyugdíjin­tézethez, felmutatta a tsz-ben eltöltött hét évet igazoló bizo­nyítványát, és utána a harma­dik folyósításnál már havi 900 forint nyugdíjat kapott, sőt, az előzőén folyósított 650 forint után még 500 forintot külön, kiegészítésképpen. Ezután ol­vasónk is írt a nyugdíjinté­zetnek, ő is beküldte hét évről a tsz igazolását, és vele azt közölték, hogy a tsz-ben eltöl­tött időket nem veszik figye­lembe. Levelében még azt is írja, hogy sógorával még a háború előtt együtt mentek dolgozni Budapesten különbö­ző gyárakba. A tsz-be is együtt léptek be, és egyszerre is lép­tek ki onnan. Ugyanabból a gyárból is nyugdíjazták mind­kettőjüket, s ezért nem érti, hogy miért kap sógora 900 fo­rint nyugdíjat, ő pedig 650 fo­rintot. Ha olvasónk valóban ugyan­annyi szolgálati idővel rendel­kezik mint sógora, és a levelé­ben leírtak ténybelileg valóak, akkor mi is érthetetlennek tartjuk a nyugdíjintézet hatá­rozatát. Mégis az a feltételezé­sünk, hogy sógorának több szolgálati ideje lehet, vagy pe­dig olvasónknak van olyan megszakítása, amelynek követ­keztében elveszített néhány szolgálati évet. Természetesen ezt kellő adatok nélkül mi sem tudjuk megmondani. Már máskor is írtunk arról, hogy az iparban és a tsz-ben eltöltött éveket mikor lehet a nyugdíj megállapításánál fi­gyelembe venni. Arról azonban valóban még nem írtunk, mi­kor lehet ipari biztosítás, és mikor tsz-biztosítás alapján kérni a nyugdíjaztatást. Mint tudjuk, a termelőszövetkezeti nyugdíj megállapításánál a korhatár nőknél 60 év, férfiak­nál 65 év. Az, aki e korhatár betöltésekor megy nyugdíjba, kérheti az ipari és a tsz-bizto- sítási idő egybeszámítását. Er­re lehetőség van akkor is, ha időközben megszűnt tsz-tagsá- ga, és akár a tsz-ben mint al­kalmazott, akár az iparban, közszolgálatban állott munka- viszonyban. A rendelkezés sze­rint ugyanis, akik mint tsz-ta- gok szereztek nyugdíjéveket, ha a termelőszövetkezeti nyug­díjkorhatárt elérik, kérhetik a tsz-nyugdíj megállapítását még akkor is, ha az előbb említett módon már korábban meg­szűnt tsz-tagságuk. Ha azon­ban a dolgozó az ipari biztosí­tásra vonatkozó nyugdíjkorha­tár betöltése idején kéri — férfiaknál 60 év, nőknél 55 év — a nyugdíj megállapítását, akkor a tsz-ben tagként eltöl­tött időket nem lehet figye­lembe venni. Olvasónk levelében nem tett említést arról, hogy az ipari biztosítás alapján, vagy a tsz-nyugdíj alapján kérték-e a nyugdíj megállapítását, az sem állapítható meg, hogy az említett „betöltött nyug­díjkorhatár” az ipari biztosí­tás, vagy a termelőszövetke­zeti nyugdíjkorhatár felel-e meg. Olvasónknak azt taná­csoljuk, hogy forduljon a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és megyei Társadalombiztosítá­si Főigazgatóságához (Bp., VIII., Mező Imre u. 19/a.) és ügyirata számára (B. 11—4963/ 1966/13.), hivatkozással éljen a határozat ellen felszólalás­sal. Ha elutasítanák, jogosult bizottsághoz fordulni és kere­setlevélben írja le az egyes szolgálati időket, csatolja be bizonyítékait, és kérje a jelen­legi részleges öregségi nyug- díjmegállapítással szemben az öregségi nyugdíj teljes megállapítását, illetve, ha 65. életévében kérte nyugdíjaz­tatását, a tsz-nyugdíjtörvény alapján való igényjogosultsága megállapítását. Dr. M. J. G YERMEKNE VE LES Zolii és Marika - Az első iskolaév „Most játszhatsz!” — ad en­gedélyt anyuka. Marika meg­könnyebbülten sóhajt. Végre kész a lecke, már alig tudta a végét kivárni, hibázott is so­kat az olvasásban. Iskolába járni nagyon jó, mulatságos együtt lenni a többi gyerek­kel. Az iskolában tanulni is szeret, de miért kell itthon ta­nulni? Olyan kevés idő jut játékra! Babái elárvultán ülnek a sarokban, tanulás köz­ben is feléjük kalandozik a figyelme. „Itt vagyok, gyere­keim” szól hozzájuk, de csak magában, mert kinevetik, ha hangosan beszél velük. Ren­dezkedni kezd és pár perc múlva teljesen belemélyed a maga alkotta világba. Susog, rendezkedik, most ő a nagy, az erős, alti irányítja, védi, tanít­ja kicsinyeit. És Marika, aki unta a tanulást átváltozik anyukává, tanító nénivé, aki tanít és számonkéri a leckét. Hólabda puffan az ablakon, és a zaj visszarántja Marikát a valóságba. Zolti és még há­rom másodikos fiú csatázik. Uvöltve rohamoznak egy bok­rot, ahol a vélt ellenség húzó­dik meg. Zolti bottal a kezé­ben lövöldözik és hangjával pótolja a puska dörrenéseit. Valamin összekapnak, két fiú egy gomolyagban fetreng a földön, vagdalkóznak, olyan mintha életre-halálra küzde- nónek. Amilyen gyorsan kez­dődött, éppoly hirtelen be is fejeződik a birkózás és folyta­tódik tovább a játék. Marika fejcsóválva figyeli őket. „Mi­lyen kis gyerkek még, hogy vadulnak.” Visszamegy babái­hoz. Közben arra gondol, hogy a fiúkkal nem lehet játszani, azért mert mindig hangosak, rohangálnak. Pedig pár évvel ezelőtt, amikor még Zoltival együtt járt óvodába, Zoltival is lehetet babázni, most kineveti őt, hogy a babázás óvodások­nak való. A kisiskolás kor 6—9 év kö­zött a fejlődés viszonylag har­monikus, kiegyensúlyozott sza­kasza. Ebben a korban a gyer­mekek jól alkalmazkodnak a világhoz, a kulturált viselke­dés alapjait elsajátították, ke­véssé önzők, nagyon befolyá­solhatók és jól irányíthatók. Fejlődésükre jellemző Testi fejlődés és mozgás: Ennek a korszaknak a végére esik a viszonylagosan lassúbb fejlődés. A mozgás finomodik, ügyesedik és biztosabbá válik. Érzelmi fejlődés: A normál körülmények között élő. zavar­talan fejlődésű gyermekeknek ez a sikeres korszaka. Általá­ban jellemző rá a jókedv. Csökken a félelemérzés és a szorongás, éppen úgy mint a féltékenység és az irigység. Érzelmeiben már nem olyan érzékenyen reagáló, mint 4—5 éves korában és jobban ellen­őrzi érzelmeinek kinyilvánítá­sát is. Fokozódik azonban kí­váncsisága, fiúknál különösen a természettudományos és' technikai érdeklődés fejlődik. Értelmi fejlődés: Jellemző a rugalmas, jó emlékezet és megfigyelő képesség. Könnye­dén tanulja meg a legkülön­bözőbb tantárgyakat. A termé­szeti összefüggések okait és hatásait kutatja. Erre irányul­nak tudományos jellegű kér­dései is. Szociális kapcsolatok: Ba­rátságai gyorsan alakulnak ki, de gyorsan meg is szűnnek. Egyszerre több a barátja. A lányok és a fiúk kezdenek el­különülni egymástól. A fiúk kapcoslatára jellemző a birkó­zás, ugratás, erőszakoskodás. A lányok együttműködése, kö­zös játéka csendesebb, bár időnként ők is összevesznek. Játék, szórakozás: Olvasni nem szeretnek, mert az olva­sás még technikai nehézséggel jár, nem elég gyors. Nagyon szereti a felolvasást. Kalandos történetek, igaz történetek és csodák egyaránt lekötik ér­deklődését. Nagyon kedvelik — főleg a fiúk — a mozgásos játékokat, roller, bicikli. Sze­repjátékot — a katonásdit ki­véve — a fiúk keveset játsza­nak, ez inkább a lányokra jel­lemző. Konstrukciós játékok 320 218 foto Casette Harcourt 1934 óta dolgozik egy' párizsi fényké­pészszalonban. 320 218 sze­mélyről készített felvételt; ezek között olyan előkelősé­gek voltak, mint XXIII. Já­nos pápa és Michale Morgan. Színésznő kolostora Catherine Deneuve, a hí­res francia filmszínésznő Korzika szigetén egy kolostort vásárolt. Nem tudni, mit kezd majd vele, mert lakásnak nemigen alkalmas: 40 külön­álló, kicsiny cellából áll. A rádió és televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 8.15: Vidám muzsika. 8.27: Grant kapitány gyermekei. Rádiójáték II. rész. 9.20: Vasárnap délelőtt. A Magyar Rádió magazinja. 11.00: Hanglemez MK. 11.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus ze­nekarának nyilvános hangverse­nye a stúdióban. Közben: kb. 11.50: Szép Ernő verseiből. Kb. 12.45: A rendszer számlája. Szántó Jenő írása. Kb. 12.55: Jó ebédhez szól a nóta... 13.40: Rádiólexikon. 14.10: Magyar művészek operett­hangversenye. 15.08: Nagy meste­rek — világhírű előadók. 16.26: Együtt a világgal. Verses műsor. 16.41: Muzeális felvételeinkből. 17.05: Könnyűzene. 17.20: Vissz­hang. Félóra moziról, színházról, olvasásról. 17.50: Leonie Rysanek és Bruno Prevedi énekel. 18.20: Tánczene. 19.10: Gaál Gabriella, Madarász Katalin, Domahidi Lász­ló népdalokat énekel. 19.56: Ren­dező — munkában. Kazimir Ká­roly. 21.01: Brazil „csodák”. Üti- jegyzet. 21.21: Bemutatjuk a „Prix Musical de Radio Brno” el­ső díjat nyert műsorát. Sztravinsz- kij: A katona története. 22.15: Tánczene. 23.01: Kamarazenekarok muzsikálnak. 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.30: Operakalauz. Wagner: A Rajna kincse. 9.30: Verbunkosok, cigánydalok. 10.00: Olvasó cigá­nyok. Botond Edit jegyzete. 10.10: Magyar fúvószene. 10.21: Wilhelm Kempff zongorázik. 10.47: Az el­veszett dallam. Modern perzsa költők versei. 10.57: Tánczenei koktél. 12.56: Brummantó Kázmér a szilvafán. A Gyermekrádió mű­sora. 14.03: Táskarádió. 15.05: Ahol lobognak a selymek. Ör­ményország hangja. 15.35: Tedd, ami jól esik! Részletek Porter ze­nés játékából. 16.05: Flimklub. 16.25: Művészlemezek. 17.00: Fa- lusiak-városiak. 17.20: Színes népi muzsika. 18.07: A Rádiószínház múzeumából. Kényszerleszállás. Hangbohózat. 19.01: A dzsessz kedvelőinek. 19.17: Wilhelm Kempff zongorázik. 20.48: Nagy siker volt. — Hallgassuk meg új- . ra. (Tánczene.) 21.40: Találja ki I hol járunk? Földrajzi fejtörő, i 22.00: Don Carlos. Részletek Verdi operájából. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Romantikus müvészportrék. Cho­pin (ism.). 19.50: Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén — záróje­lenet. 20.14: A dzsessz kedvelői­nek. 20.27: Három zongoratrió. 21.38: A Lausanne! Kamarakórus és kamarazenekar Monteverdi hangversenye a guebwilleri feszti­válon. TELEVÍZIÓ 9.28: Iskola-tv. Orosz nyelvtan- folyam haladóknak. 9.55: Zebra... közlekedési műsor gyerekeknek. 10.10: Támadás a király ellen. Sakktanfoiyam gyerekeknek. 10.35: Bors. Kalandfilmsorozat (ism.). 11.25: Szakkörről szakkörre... 14.53: Francia nyelvtanfolyam haladóknak. Banditák. 15.20: Rek­lámműsor. 16.00: Műkorcsolya Európa-bajnokság. Gála . .. Köz­vetítés Garmisch Partenkirchen- ből. 18.40: „Kiváló együttesek” a kamera előtt. A HVDSZ Bihari János együttese. 19.00: A világ térképe előtt. 19.10: Esti mese. 19.20: Sébastien az emberek kö­zött. Magyarul beszélő francia kisfilmsorozat. 19.45: Sporthírek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Magyará­zom a mechanizmust. Vidám rajz­filmsorozat. VII. rész. 20.30: Bors. Kalandfilmsorozat. 4. rész. 21.25: Zizi Jeanmarie-show. Francia va­rietéműsor. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Kedvelt régi melódiák. 9.10: Jó napot Géptanár úr. Riport. 10.10: Uecé, ruca, vadliba. Óvodá­sok műsora. 10.30: Népdalok. 11.00: Iskoiarádió. 11.35: Zongoraművek. 12.15: Tánczenei koktél. 13.06: Rá­dióreklám. 13.16: Paisiello. Az úr­hatnám szolgáló. Vígopera két részben. 14.10: Szabó Miklós nép­dalokat énekel. 14.31: Valaki ko­pog. Török Sándor regénye foly­tatásokban. VI. rész. 14.51: Pol- beat. 15.15: Beethoven: VI. „Pas­torale” szimfónia. 15.55: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 16.10: A Gyermekrádió műsora. 17.05: Kül­politikai figyelő. 17.20: Lemezmú­zeum. — Bronislaw Hubermann hegedül. 17.45: Munkásszemmel a szocialista brigádmozgalomról. 18.00: Húszas stúdió. Van egy jó könyved? Zenés műsor. 19.30: 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. Műsorvezető: Szepesi György. 22.15: Meditáció Afrikáról. Jegyzet. 22.25: Verbun­kosok. 22.45: A kor embere. Gera György jegyzete a Népszínházról. 23.00: Oberon. Részletek Weber operákból. 23.40: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 10.00: Schumann d-moll trió. 10.32: A Rádió Hangmúzeumából. Földényi László emlékezete. 11.00: Klasszikus operettekből. 11.45: Beszélgetés dr. Szalai István egye­temi tanárral. 12.00: Zenekari mu­zsika. 13.05: Gazdaszemmel hazánk mezőgazdaságáról. 13.20: Berki Istvánné népi zenekara játszik. 14.08: Délutáni frissítő. 14.50: If­júsági műhelysarok. 15.00: Liszt: Magyar fantázia. 15.15: Operettda­lok. 15.30: A lámpás. Marcel Aymé elbeszélése (ism.). 15.42: Edit Piaf énekel. 16.05: Magyar fúvószene. 16.15: Népi muzsika. 16.30: Az őszinteségről. Csapó György írá­sa. 16.40: Hangverseny a stúdió­ban (élő). Palcsó Sándor énekel, zongorán kísér: Érsek Mária. 16.55: Széljegyzet. 17.00: Ötórai tea. 18.10: Üj könyvek (ism.). 18.13: Bellini: A puritánok. — Jelenet a II. felvonásból. 18.30: Ripacs Mar­tin. William Golding regényének bemutatása. 18.58: Túró József né­pi zenekara muzsikál. 19.35: Kap­csoljuk az Erkel Színházat (élő). A Magyar Állami Hangversenyze­nekar Mozart-hangversenye. Vezé­nyel: Ferencsik János. Kb. 21.50: „A ködmenek és subák szépmű­vesei”. Bogdán István írása. Kb. 22.10: Tánczene. 22.25: A hét elő­adóművésze : Fernando Corena. Pándi Marianne előadása. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam. 19.10: Laj- tha László: X. vonósnégyes. 19.33: A dzsessz kedvelőinek. Chet Ba­ker együttese játszik. 19.41: Húsz nagy opera. — Húsz nagy karmes­ter. VII. Gounod: Faust, ötfelvo- násos opera. Közben: 21.30: Áb­ránd. Vörösmarty Mihály versei­ből. Elmondja: Horváth Ferenc és Nagy Attila. és társasjátékok mind a két nemnél egyaránt kedveltek. Sokat rajzolnak, rajzaik rész- letezőek és hasonlítanak a va­lósághoz. Szórakozásaik kö­zött nagy helyet foglal el a tv, a mozi és modern zene. Nevelési feladatok 1. A rendszeres feladatok el­végeztetése és megkedvelteté- se. Leckék ellenőrzése segítő készséggel és nem büntetés­ként. 2. Meghatározott és betar­tott napirend, amiben elég he­lyet kap a játék és a mozgás is, de a rendszeres egyszerű otthoni munka elvégzése is. 3. Beszélgessünk mindennap a gyerekkel, ne csak a felada­tokról, hanem az együtt nézett filmről, megtörtént esemé­nyekről is. (Dr. H. A.) VASI VÍZEK Vas megyében hat helyen találtak értékes termálvizet a kutatók. Az 58 fokos, nagy hozamú büki gyógyvizet jó­részt megyei erőből épült fürdőtelepen évente 150—160 ezer hazai és külföldi vendég élvezi. A rábasömjéni gyógyvíz literenként 43 gramm só­tartalmával, értékes jód, bróm, fluor, bőr vegyü- leteivel világviszonylat­ban is kiemelkedik. A 92 fokos víz hasznosítására gyógyfürdőtelep létesül. Sza­natóriumot és más létesítmé­nyeket tervez ide az Egészség­ügyi Minisztérium. Az első szakaszban több mint három­százmillió forintot költenek az építkezésekre. Sárvárott korszerű fürdő épült a termálvíz haszno­sítására. A vulkánikus Sár-hegy tövé­ben, Mesteriben és Borgátán talált hévizeket a mezőgaz­daság értékesíti. KERESZTREJTVÉNY MÓRA FERENC Harmincöt éve hunyt el Móra Ferenc. Ebből az alkalomból mü­vére emlékezünk rejtvényünk víz­szintes 1., függőleges 15., 17., 50., és 25. számú soraiDan. VÍZSZINTES: 1. Móra nagy kö- zönsegsiKert aratott haooruvuienes műve. 12. Község a Sajó völgyé­ben. 13. Például irodalmi mű tár­gya. 14. Fegyvert használ. 15. Sok­fejű víziszornyeteg a régi görög mitológiában. 16. Az UsA egyiK szakszervezeti szövetségének nev- betűi. 17. Tagad. 18. Francia te­rületmérték. i9. Föléje. 21. Van ideje. 22. Női név. 23. Angol gép­kocsik jelzése. 24. I. A. 26. A volt bécsi császári palota neve — névelővel. 27. Fordítottja: fiú an­golul. 29. Papír mértékegység. 31. szovjet repülőgéptípus. 32. Női név. 34. KorszaK. 35. Főúri méltó­ság volt a régi Magyarországon. 37. Francia szakszervezeti szövet­ség névbetüi. 39. Száll. 40. Gladiá­tor küzdőtér az ókori Kómuoan (+*). 42. Rugói éieség (-p). 44. Hainatatian költőn«;. 46. Jog, amellyel bizonyos határozaton elfogadását megakadályozhatják. 48. Állati lakhely (—’). 49. Holland gépkocsik jelzése. 51. A. K. 52. Gyermeke. 54. Fordítottja: lagúnat eizáró keskeny földnyelv, ho- mokpad. 56. ... victis. (Jaj a le­győzoitnek!) 57. Háziállat. 58. Pusztítsd. 59. Orosz női becenév (+’). 60. Foiyó a Szovjetunióban (-f’). 61. Észak-olasz foiyó fordít­va. 62. Fordítva: beismer. 64. Ró­ma felgj'újtója. 65. Lódon betűi keverve. 67. Személyes névmás. 68. Régi római váltópénz. 70. Sír. Fogyassza (az ételt). 72. Y. A. FÜGGŐLEGES: 2. Fekete — franciául. 3. Német filmek vége. 4. Történelmi időszak. 5. Névelő. 6. Közlekedési útvonalig. 7. Z. É. I. 8. Szerelem istene a latin mito­lógiában. 9. E nap. 10. Különleges cukrászsütemény. H. Női becenév. 12/a. Móra Ferenc önéletrajzi re­gényeimének eleje. 15. Móra Fe­renc kisregénye. Csak 1949-ben je­lenhetett meg először, 1956-ban film készült belőle, más címmel. 17. Az író kisregénye (folytatás a függőleges 50. sorban). 20. Lábbal eltávolít. 22. J. B. 25. Ebben a regényben az író Diocletianus ró­mai császár koráról ir. 26, a. Jogi eljárást indít. 28. Férfinév. 30. Erődítmény a középkorban. 33. Vörös — angolul. 36. Az ÖSA tagállama. 38. Személyes névmás. 41. Asszonynevek vége. 43. Szélső­séges, sarkalatos. 45. Énekel. 47. A régi északi germánok főistene. 53. Jó modor tartozéka. 55. Ennek tetejére. 56. Fordítottja: véd. 63. Fém. 66. Ellentétes kötőszó. 69 Kettős mássalhangzó. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., valamint a függőleges 15., 17., 50. és 25. számú sorok megfejtése. K. I. MEGFEJTÉSI HATÁRIDŐ: egy hét. A JANUAR 19-1 KERESZT- REJTVÉNY MEGFEJTÉSE: — Megmaradjon kedve a mulató népnek — a zene harmadnapja szólt már. KÖNYV JUTAT MAT NYERTEK . Détári István, Budapest, XI., Ka­nizsa u. 26. Erdős! József, Buda­pest, XIII., Csáky u. 13. Hl. 10. Lévay Levente, Budapest, XVII., III. u. 30. Monori Edit, Budapest, VII., Majakovszky u. 93. Almásl Antal, Budapest, IX., Tompa u. 9, IV. em. Bernáth Lóránt honvéd, Aszód, pf: 48 b. Maczelka Tibor, Cegléd, IV. Géza u. 1. Bakos Ist­ván, Alsógöd, Kiss Ernő u. 6. Ba­lázs Mihály, Bag, Vöröshadsereg u. 8. Párkányi József, Budaörs, Szép u. 30. GYERMEKREJTVENY PAJTÁSOK! Százhuszontöt éve, 1844. iLoruárjában született Mun­kácsy I*~iháiy, a világhírű festő­művész. A jubileum alkalmából egyik hírneves festménye szere­pel a mai rejtvényünk vízsz. 7» sorában. VÍZSZINTES: 1. Lovas század régi kifejezés­sel. 8. Barázdát von maga után. 9. Tenyérnyi hosszmérték. 11. A kerék német neve. 12. Macskacsa­logató. 14. Tóth Dezső névjele. 15. Csak az elején ismétel??? ic. Szov­jet autójelzés. 19. Fejetlen boci??? 20. London egyik része. 21. Zoltán- ka. 22. Nóta szerinti szép kislány. 23. Sirkövön olvashatjuk. 25 Ha­talmas vízesés az USA-ban. FÜGGŐLEGES: 1. Rajt valódi sportműszóval. 2. Aki saját vérét a gyógyítás cél­jaira felajánlja. 3. Mennyisége csökken. 4. R. E. 5. Gyors felfo­gású. 6. Halk zizegő zörej. 10. Szovjet gépkocsimárka. 13. Dalból, virágból kötik. 15. Leánynév. 17. A nagyszülők kedvence. 18. Tü­zelőanyag. 20. Ibolyaszínű. 24. Ti- sza-partok??? ( % H 5 n 1­& 1 <? | \o-i (4 a! !Í> <4> <? ....... !<? lo XI­n 5-v V 3Tj ■ ab PAJTASOK! A megfejtett fest­mény címét írjátok le egy levele­zőlapra és 1963. február 17-ig küld­jétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a februári jutalomsorsolásban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents