Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-08 / 32. szám
PEST III Ei» 'zMírlap 1989. FEBRUAR 8., SZOMBAT r Átadták a Danubius Szállodát (Folytatás az 1. oldalról.) szeti megoldással kiképzett étterem és eszpresszó. Nyáron a szálló vendégei négyforintos díj ellenében igénybe vehetik a Pap-szigeti kemping területét is. Az új szálloda árai: a kétágyas szoba használati díja nyolcvan, a négyágyasé pedig százhúsz forint. A régen várt új szálloda ünnepélyes átadására tegnap, péntek délután került sor. Az átadási ünnepségen megjelent Lénával István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Nagy Miklós és dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács vb-elnökhelyette- sei, dr. Áőám Mihály, a Pest megyei tanács vb-titkára és Pala Károlyné országgyűlési képviselő, a Szentendrei Városi Tanács vb-elnökhelyette- se. A Dunakanyar egészséges további fejlődését gátló szállodahiány most valam.it csökkent, de további ilyen ízléses, modern és olcsó hotelekre van még szükség. A tervek szerint a következő, a Danubius Szállóhoz hasonló hotel a Dunakanyar másik közkedvelt helyén, Visegrádon épül majd föl. <k. i.) ★ Lapzártakor érkezett: A szálló gazdájánál, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalnál már megkezdődtek a szobafoglalások. Befutott az első külföldi igénylés is: a csehszlovák társhivatal a nyáron több társasutazás részvevőit kívánja elhelyezni a szentendrei Danubiusban. FSzeiékkonzerv-központ Dunakeszin (Folytatás az 1. oldalról.) séges, olajos előétel rendkívül kedvelt, mindenekelőtt az orosz étlapokon. Ezenkívül sok vegyes befőttet szállítanak, de kap a kereskedelem őszibarackot, dzsemmet és másféle befőttet is. Kisebb tételekben készítik a savanyútüdőt, a marhaszív- és körömpörköltet. Mivel' várják a késő tavasszal kezdődő szezont? Készen áll az új gyümölcsüzem építménye, most a berendezésen munkálkodnak, hogy időben bevethessék a remélhetőleg gazdag termés feldolgozásánál. Hozzákezdtek új iroda- és szociális épületek tető alá hozásához. A részletes közérdekű programról csak a jövő heti „vezérkari” megbeszélés után szolgálhatnak, s erre időben visszatérünk, t. gy. FEHÉR CSEND (Folytatás az 1. oldalról.) centiméterre emelkedett Budapestnél — az ideális 3—400 centiméter —, így a vízellátásban nincs semmi akadály. A helyi vízkárok azonban az olvadás miatt egyre jelentősebbek; Alsógöd, Solymár és több más helyen ez gondokat okozott. A tejipari vállalatnál tegnap bizakodtak. A holnapi napra még mindig jót ígérnek, de sok szállítmány — elsősorban 3ács-Kiskun megyéből — nem érkezett meg két napja. Budapesten a mára szükséges 750 ezer liter tej bizonyára meglesz. Tovább tart a hideg idő, mégis bizakodhatunk, mert mindenhol lelkiismeretesen végzik a munkát, nincs fennakadás a közlekedésben, a MAV-nál és a MÁVAUT-nál is csak kisebb késésekről érkezett jelentés. m. s. ★ A havazás tehát péntekre virradó éjszaka országszerte megszűnt. A hegyekben mindenütt síelésre alkalmas hó maradt. A Szabadság-hegyen 16, Galyatetőn 26, a Nagyhi- deghegyen 32, sőt Farkas- gyepün 43 centiméter Vastag volt a hóréteg. A rekordok azonban a hóvastagság tekintetében most az Alföld déli vidékein alakultak ki. Baján példáut 46, Bácsalmáson 49, Szekszárdon 56, sőt Lengyelen 70 centiméter vastag hótakaró borította a földet. Csongrádban, a Tisza menti saséri rezervátumban nagy pusztítást okozott a rendkívüli havazás. A tomboló viharban kereste fel a természetvédelmi területet a TIT ornitológiái szakkörének néhány bátor fiatal tagja. Félméteres hóban hat kilométert gyalogoltak, hogy tanulmányozzák a rezervátum életét. Barangolásuk közben jégpáncélba fagyott, magával tehetetlen, de még élő rétisast találtak. Ezekből, a kiveszőben levő madarakból nagyon kevés van már hazánkban. A hatalmas ragadozót bevitték az egyik tanyaépületbe és szárnyairól leolvasztották a jeget. A magához térített sast meg is etették: s amint kedvezőbbre fordult az idő, a megmentett ritka madarat újtára bocsátották. Az összefüggő hóréteg fokozza a vadállomány „táplálékgondjait”. Bakonyszücs és Bakonykoppány környékén nénteken hajnalban csordában vonultak a kertek alá a szarvasok és az őzek. | A kaposvári Csiky Ger- | gely Színház társulata február 5-én Zalaegerszegen vendégszerepeit. Az előadás után hazaindultak. Útközben Ma- gvarszcrdahelynél — a színészeket szállító autóbusz az ember magasságú hófúvásban megrekedt. A szél pillanatok alatt betemette őket. Néhá- nyan — köztük Telessy Györgyi és Oláh Magda — segítségért indultak. Kétórás gyaloglás után egy tanyára értek. Onnan lovas .szánnal hajtattak tovább Nagykanizsára. Az ottani katonai alakulattól kértek segítséget. Harckocsival tértek vissza társaikhoz. A harckocsi bevontatta őket Nagykanizsára, ahonnan pénteken érkeztek haza. PRAGR Cernik sajtóértekezlete Oldrich Cernik miniszterelnök pénteken fogadta a Prágában akkreditált külföldi újságírókat, és a prágai lapok munkatársait. Cernik miniszterelnök arról beszélt, hogy a belpolitikai helyzet kissé megnyugodott, de ezt nem szabad túlértékelni, a politikai feszültség továbbra is fennáll, mert annak okait nem számolták fel. Arra törekszenek, hogy ezek az okok fokozatosan megszűnjenek. Egy kérdésre válaszolva elmondotta, hogy az általános választások időpontját június végéig kitűzik. A kormány elnöke kiemelte, Csehszlovákia külpolitikáját változatlanul az jellemzi, hogy szocialista ország és) tagja a szocialista országok közösségének. Ámbár a szocialista országokkal fennálló kapcsolatok az elmúlt évben „kemény próbán mentek keresztül”, az állam és párt vezetése meg van győződve, hogy fokozatosan megszűnnek azok a félreértések, melyek az elmúlt évben felhalmozódtak. Csehszlovákia kapcsolata a szocialista országokhoz őszinte — emelte ki Cernik. A német kérdésről szólva megemlítette, március 15-én lesz harminc éve, hogy Csehszlovákiát megszállták a német fasiszták. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a két német állam problémája az európai kérdés megoldásának része. Csehszlovákia — a helyzet normalizálásától függően — fokozatosan kiszélesíti kapcsolatait az NSZK-val is. Elmondotta, hogy a csehszlovák külügyminisztérium csütörtökön hivatalos úton eljuttatta a kormány véleményét és tiltakozását a Nyugat- Berlinbe március 5-re kitűzött nyugatnémet elnökválasztással kapcsolatban. A továbbiakban újságírók kérdéseire válaszolva Cernik elmondotta: — A csehszlovák kormány véleménye az, hogy amíg a NATO fennáll, addig, mint védelmi szövetségre, szükség van a Varsói Szerződésre; a legközelebbi jövőben nem lehet arra számítani, hogy sor kerül legfelső szintű szovjet—csehszlovák tárgyalásokra; a csehszlovák kormány javasolja a szövetségi gyűlésnek, hogy ratifikálja az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezményt; érintkezésbe léptek a Vatikánnal a kapcsolatok normalizálása érdekében; Jan Markó külügyminiszter elsősorban ismerkedés céljából utazott Moszkvába, de látogatását kihasználja, hogy nemzetközi kérdéseket megvitasson; Csehszlovákiát augusztus után 35 ezer ember hagyta el; tízezren engedélyt kaptak kü- különböző szervektől, hogy huzamosabban külföldön tartózkodjanak. Kijelentette: a külföldön tartózkodók közül sokan vissza akarnak térni. Cernik miniszterelnök sajtó- értekezletén részletesen foglalkozott gazdasági kérdésekkel is. Napirenden: mindennapi kenyerünk A NÉPSZÁMLÁLÁS MENETRENDJE (Folytatás az 1. oldalról.) lezárásával egyidejűleg a negyedik ötéves terv növekvő feladatainak megoldásához is meg kell teremteni a feltételeket. A referátumot vita követte, amelyben felszólalt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Szabadi Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnök- helyettese, a második napirend előadója t bejelentette, hogy 1970-ben tartják a 11. hivatalos magyar népszámlálást. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás előkészítése és lebonyolítása hatalmas munkát ró a statisztikai apparátusra és az államigazgatási szervekre. A népszámlálás előkészítésének időszakában ki kell alakítani az adatok összegyűjtésének és feldolgozásának területi egységeit. Májusig gondoskodni kell arról, hogy — Budapest kivételével — az ország egyetlen városában és községében se legyen azonos nevű utca. Február végéig ki kell jelölni a népszámlálási felelősöket, az ötezernél nagyobb lélekszámú településeken pedig helyettesüket is. Március 15-ig le kell zárni a községek és városok belterületére, valamint külterületi lakóhelyeire vonatkozó adatgyűjtést. Ennek során felmérik az államigazgatásban 1960 óta lezajlott változásokat. Júniusig mindenütt jegyzékbe foglalják — utcák szerint — az épületeket, a lakásokat és a lakókat. Ehhez helyszíni adatfelvételre lesz szükség.» Ez szolgál majd á népszámlálás alapjául. Ezért intézkednek majd arról is, hogy 1969. július 1 és 1970. február 1-e között sehol se változtassák meg az utcaneveket és a házak számozását. A népszámlálásban egyébként 42 000 számlálóbiztos és 14 000 felülvizsgáló vesz majd részt. (Folytatás az 1. oldalról.) lés a korábbi 57 százalékról 15 százalékra csökkent, a közellátást szolgáló őrlés aránya viszont megkétszereződött, 85 százalékra növekedett. Jelenleg — a korábbi 3600-zal szemben — mintegy 1000 állami és 600 szövetkezeti és magánpékség működik, de az állami ipar adja a termelés 99 százalékát. A lakosság ellátásának javítása érdekében a kormányhatározat a legsürgősebb tennivalóként a sütőipar hiányzó kapacitásának pótlását írja elő. E szerint a jelenlegi napi 4000 tonnás kapacitást csaknem kétszeresére: 1969- ben és 1970-ben 1200 tonnával, a negyedik ötéves tervben pedig további 2000 tonnával növelik. Az első fejlesztési ütemhez szükséges, mintegy félmilliárd forintos beruházás 60 százalékát az állami költségvetésből fedezik. Az ellátás javításának másik lehetősége: a mező- gazdasági nagyüzemek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a kisipari szövetkezetek és magánszemélyek is létesíthetnek egy-egy terület speciális igényeit kielégítő pékségeket, amelyekkel megszüntethető vagy legalábbis feloldható az állami sütőipar monopólhely- zete. Ehhez legcélszerűbb megoldásnak a leállóit pékségek újbóli üzembe helyezése látszik, s ebben a tekin.tetben már vannak eredmények a fővárosban, Pest és Szolnok megyében. Ezzel szemben Csongrád, Somogy, Baranya és Tolna megyében az állami szektoron kívüli sütőipari termelés csökkentését tervezik, igen helytelenül. Dr. Sághy Vilmos beszélt a sütőipari termékforgalmazás sajátos módjáról, amely szerint az állami sütőipari vállalatok a megyei szakigazgatási szervek által kijelölt körzetekben kötelesek kielégíteni a kenyér- és péksüteményigényeket. Bejelentette, hogy ezen a szigorú szabályon enyhítenek majd. Szintén a kenyér- és péksütemény-forgalmat javítja, egyben versenyt is teremt a szektorok között a kereskedelemben a , szakbolthálózat erőteljes fejlesztése, amely a múlt évben megkezdődött. A tervek szerint a következő két évben újabb 260 sütőipari szakboltot nyitnak. A kormányhatározat végrehajtása érdekében a minisztérium foglalkozik a szakmunkásképzés decentralizálásának lehetőségeivel s célszerűnek tartja a sütőipari vállalatok és a szak- igazgatási szervek leghozzáértőbb szakembereiből álló sütőipari szakmai tanács létrehozását. A tanácskozáson sok szó esett a sütőipari termékek minőségéről, az ezt nagymértékben befolyásoló szállítási problémákról, a választék és a csomagolás kérdéseiről is. iVlOLWÄR GÉZA'- .. 22. — Haj, kedves fiam, nagy baj van ott... Ilonka magát okolja, azt mondja, Ferenc beteg volt, mikor a frontról hazaengedték szabadságra, és ő itthontarthatta volna, de ő nem marasztalta, és ezért ment vissza Ferenc nagybetegen a háborúba. Magyarázom neki: édes lányom, mért vagy hibás, háború van, a sorsa elől senki sem szökhet meg, és Ferenc itthon maradhatott volna, ha akart volna. A katonának parancsolnak, az nem úgy tesz, ahogy akar. Vissza fog az jönni, meglásd. Nem szabad a reményt feladni, hány ember volt az első háborúban is, aki négy-öt évvel később, békében került elő, már mindenki halottnak hitte, régen elsiratta. Ferencről meg még semmi bizonyosság nincs. — Az igaz, hogy csakugyan nagyon rossz bőrben volt, mikor elment. Bízni kell, hogy visszajöin — mondta Laci. — Ilonka meg teljesen vallási mániába esett. Folyton a templomokat bújja, minden istent megkeres, protestáns, és a szűz Máriához fohászkodik. Nem is tudom, mi lesz vele, már most úgy néz ki, mintha nem volna tökéletes. Martin néni Jenőhöz fordult: — És maga, Jencike? Hogy bírja ezt a rabsorsot? — Muszáj bimi, Martin KISREGÉNY néni — nevetett kényszeredetten Jenő. — Ha az embernek az életéről van szó, sokat kibír... Drága, aranyos fiacskáim... Megsegíti a jó isten magukat is. Nem hagyja az Úr elveszni azokat, akik beléje fogódzkodnak ... Jenő kedvesen nevetett. — Igazán ne tessék haragudni ... Ami Lacit illeti... Hát ő nem nagyon fogódzkodik belé... Laciból is kibuggyant a jókedv, úgy hahotázott, köny- nyei is kicsordultak. Martin néni zavartan pislogott, aztán a kosárhoz hajolt és szedegette ki belőle a magával hozott holmikat: — Egy kis miegymás ... amit ebben a kódis városban össze lehet kapargatni. Májkrém, sajt, a fűszeresünk dugta el nekem... Üresek a bőtök, az emberek csak kódorog- n,ak éhesen, reménytelenül. Plánta-tea, cukor, több nekünk sincs, édes gyermekem. — Minek tetszett, nem hiányzik nekünk semmi — nyugtatta anyját Laci. Martin néni szemét elfutották a könnyek. — Tudom én azt... Mi is lenne veletek, ha nem gondoskodna rólatok ez az áldott lélek, a Magduska ... Pisti leplezetlen lelkesedéssel nézte Lacit: — Csuda klassz fiú vagy, bátyuska. Én elhittem, hogy valahol katonáskodsz. Aztán tetlenkedést, mindjárt leteremtett ott mindenkit: j,Mit állnak itt, mit bámulnak, mint a borjú az új kapura, nem láttak még katonát? Ez is csak katona, olyan mint a többi, nem a maga jókedvéből jött ide, támasszák föl a fejét, de ne olyan idétlenül, maga jóember, hozzanak gyorsan valami gyolcsot, vattát, elvérzik a szerencsétlen” — de így, ahogy mondom neked, ráncba szedte az öreg a népet percek alatt, egyik ide szaladt, másik oda, bekötötték a katonát — és akkor egyszer- csak ott van egy német. Veszi le a puskáját és szól az embereknek, akik ott ezzel a szovjet katonával foglalatoskodnak, hogy menjenek odább. Agyon akarta lőni. Apám meg, ezt képzeld el, odaállt eléje és éktelenül felháborodva lehordta cefetül ezt a németet, hogy képzeli ezt, sebesültet legyilkolni ... — Elképesztő. Az egész, amit mondassz. Hogy, a szovjetek már ilyen közel... És apám! Így kiállt azért a katonáért? ... .. T kiállt?.,. Öregem, üvöltött a némettel, paprikavörös volt, ha hiszed, ha nem, még a kezével is megfenyegette. Aztán az emberek is nekibátorodtak, morogtak, végül is a német legyintett, vállára lökte a puskáját és elhordta az irháját. — És mi lett a sebesülttel? — Jött egy magyar katonai lovas szekér, azok fölrakták a kocsira, hogy beviszik a kórházba. Hát hogy aztán odaért-e, él-e. hal-e, azt már nem tudom. Martin néni felszedelőzkö- dött, készülődött: — Apátok kitér a hitéből. Már lassan keresésünkre fog indulni. Magda is sürgette a búcsút: — Indulnunk kell, Erzsiké néni. Most én sem tudom ha- zakisérni magukat. — Öh, ne félts engem, lányom. Itt van nekem az én védelmezőm, a Pisti fiam. Hazatalálunk mi ketten. Elköszönt. — Most már megvan a lelkem békéje. Csak az a szegény bátyátok, Ferenc. Arról nincs semmi hír. Se egy lap, se semmi. De talán azt is megsegíti majd a jó isten. Hát csak Vigyázzatok nagyon magatokra, drága fiacskáim ... Amikor a látogatók után becsukódott a kapu, Magda az udvaron megállította Lacit: — Nos? — Jenőre nem számíthatunk. A fegyveres harcot nem vállalja. Nagyon rendes fiú, mindenben, a legmesszebbmenőkig, de megrettent attól, hogy embert öljön. Azt mondja, magyarokra nem lő. Csakhogy nem lehet mindig kiválogatni. Laci még hozzátette: —• Filiszterlélek. Magda kicsit gondolkodott: — Nem baj. Ma este elviszlek Szitás Győzőhöz. Ott fölszerelsz, katonaruhát kapsz, igazolványokat, nyílt parancsot — valódiakat,. amelyekkel biztonságosan mozoghatsz. Az elvtársák mindenről tájékoztatnak. — Veled leszek együtt? — A parancsnok Hámos István. Én is ehhez a csoporthoz tartozom, de .. én mást csinálok Bárhol találkozunk, nem ismerjük egymást. Te az vagy. aki az igazolványaidban leszel. — Jenővel mi lesz? (Folytatjuk) amikor anyuka megsúgta, hogy hozzád jövünk ... Hogy meglógtál ... Ügy megörültem, mint majom a farkának. Hogy nem hagyod magad a vágóhídra vinni, mint a birkák ... És a Májlédid egy igazi Zsán- dárk. Le fogom csapni a kezedről. — Ha még nem volt letörve a derekad — Laci gyengéden megborzolta öccse haját. — Hogy jössz ki apával?... — Rém ideges az öreg. Ha légiriadó van, vagy gránát pottyan valahol, már üvölt: „Pista, az anyád Krisztusát, azonnal az óvóhelyre!... Megdöglünk mindnyájan!...” De mondok valamit: nagyon megnőtt a szememben apánk. Tegnap harc folyt az utcában. — Hol?! — Az utcában. Egy szovjet alakulat, talán felderítő járőr, vagy nem tudom én, mi volt, benyomult a házak közé. A németek ellentámadásba mentek és visszaverték őket. Mikor elcsendesedett a lövöldözés az emberek kimentek az utcára, ott találtak egy sebesült szovjet katonát, átlőtték a mellét, az már szegény nem tudott visszavonulni. Az emberek tanakodtak, mit csináljanak vele, vizet hoztak, megitatták, orvos persze sehol, meg legnagyobbrészt csak bámulták, hogy ilyen a szovjet katona, mert még ilyet eddig nem láttak. Ott voltunk mind a ketten, apám meg tudod, milyen, nem állhatja a tehe-
