Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

Közgyűlés Kedden délelőtt tartja zár­számadó közgyűlését a püs­pökhatvani Uj Barázda Ter­melőszövetkezet tagsága. Utá­na ünnepi ebéden vesznek részt, majd bállal fejezik be a napot. Mikor seprik a kéményeket? Az utóbbi időben több pa­nasz hangzott el, hogy a vá­rosban nem megfelelő a ké­ményseprés, és sokszor olyan­kor mennek ki a kéménysep­rők, amikor a lakóházban nem tartózkodik senki. A Pest me­gyei Kéményseprő és Cserép- kályhaépítő Vállalat most utasítást adott, hogy a váci művezető igyekezzék a lakos­sággal összehangolni a ké­ményseprések idejét, s ha szükséges, olyankor végezzék el a munkát, amikor az érde­keltek hazaérkeznek munka­helyükről. VÁCI tfAPLŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1969. FEBRUÁR 7., PÉNTEK Az elnökhelyettes válaszol: Nem a tanácsnak kell rendet tartani az Élmunkás utcában ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Királyi Sándor és Vas Valéria: Sándor, Magosin Dezső és Völgyes Mária: An­gelika, Nógrádi József és Neumann Mária: Zoltán, Iker Lajos és Tóth Mária: Lajos, Kiss János és Tóth Julianna: Csaba, Pintér József és Tömör Irén: Anikó, Csillag László és Bagi Májűa: László, Haff- ner József és Ogl Erzsébet: János, Tóth János és Varga Valéria: Gábor nevű gyer­meke. Házasságot kötött: Sára László Gööz Annával. Lelkes Ferenc Mogony Juliannával, Lövész Károly Oláh Zsuzsan­nával és Kalina László Zsol­dos Etelkával. Meghalt: Musil Ferencné, szül. Esztolyka Róza (Burgun­dia utca 9.), Grécs Mihály (Burgundia utca 9.), Néder Antal (Burgundia utca 9.) és Borbás Imréné szül. Bakos Anna (Árpád u. 94.) kasztokban lehet és kell el­emészteni, saját területen. — Szóvá tették az Élmun­kás utcai bérház enyhén szól­va kétes tisztaságát. — Az Élmunkás utcai ház udvarában semmi esetre sem a városi tanácsnak kell rendet tartani. Ez a lakóbizottságnak és az ott lakóknak a feladata. Mi már eddig is adtunk facse­metéket, pihenőpadokat. Ha az ottani lakosok való­ban szívügynek tekintik az Élmunkás utcai házak rendjét, a Városgazdálko­dási Vállalat is szívesen segítséget ad, de kezdemé­nyezés a lakókra vár. — Tabán, Pálffy utca? — A közvéleménykutatás során a Tabán környékének el­hanyagoltságáról is beszéltek. Itt is a csatornázást hiányol­ták egyebek mellett. Ez szaná­lásra ítélt városrész, nem tu­dunk nagyobb összeget oda be­ruházni. Azt örömmel közöl­hetem, hogy a Pálffy utca aszfaltburko­lása idén meglesz. A szerződést megkötöttük a kivitelezővel, a szükséges anyagi fedezetet az Izzó bizto­sította. — Kritika érkezett Pap­völgyből is. — A Papvölggyel kapcsolat­ban felvetett bírálat nem áll­ja meg a helyét. A Papvölgy külterület, vízmosás. Emiatt az út kiépítése megoldha­tatlan. Mikor a műszaki osztály át­hidaló javaslatot tett ebben a kérdésben, az ott lakók mere­ven elzárkóztak. Sajnos húsz családért nem tudunk egyki- lométeres, nehéz terepen épülő utat létesíteni, de a villany odavezetése remélhetőleg rö­vid időn belül megoldódik. (P.) Ahol a fiatalok ügye — a vállalaté is Tapasztalat, hogy a tv-tu­1 lajdonosok a híradónál kezdik nézni a műsort. Ezért nagyon valószínű, hogy keve­sen látták a fiatalok „oknyo­mozó” műsorát, a szombat es­ti „Szót kérünk"-ei. Mindig valami nagyon égető, nagyon nehéz kérdést tűznek a tv ifjú riporterei-szerkesztői napi­rendre, olyat mely sokakat foglalkoztat. Ezen a szombat estén a KISZ építőközösségek munkája, lehetőségei, nehéz­ségei voltak napirenden. A stúdióban Horváth János riporter a MÁV, a Pénzügy­minisztérium, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a KISZ KB és az OTP képvi­selőit faggatta az országos helyzetről. Egy közvetítőkocsi pedig a Dunaiteszi Járműjavító klubja előtt állt, ahol Wisin- ger István riporter, a jármű­javító KISZ építőközösségé­nek tagjaival beszélgetett az indulásról. Mint Dávid László KISZ- titkár elmondta, az építkezés gondolatával 1966-ban kezdtek foglalkozni.- A MÁV azonnal segített. Az üzem nélkülözhető területéből szakított ki telek­re valót. De a terület nem volt csatornázva. A KÖJÁL-lal egy ideig „birkózni” kellett az engedélyekért. Mire megkap­ták, már beleértek 1967-be. Akkor viszont nem kaptak kivitelezőt. „Egy állami válla­latnak negyvenmillió forintos beruházásnál kezdődik az üz­let. A mienk csak tizennégy millió. Végül a Dunamenti Építőipari Ktsz elvállalta a munkát. Nekik viszont a lehe­tőségeik, a felszerelésük és a Elérték a 700 métert! Fiatalok között a meiőgaidmági technikumban i. Bera, Béres, Borbiró, He- gyesi, Jónás, Kovács, Kovács, Károlyi. — Még most is em­lékszem erre a névsorra, amit Láposi Béla tanító úr sorolt el noteszéből, minden szám­tanóra elején. Megszeppenve sorakoztunk a tábla elé, rá­bízva magunkat a sorsra. A naponta feladott, de soha el nem magyarázott példa lát­tán igyekeztünk a sor végére kerülni, hátha megússzuk csengetésig. Aki nem érte meg a csengetést, annak igen vál­tozatos pedagógiai hatások­ban lehetett része. Volt po­fozás, haj húzás, bokszolás. Óra végén többnyire a pad tetején térdelt az egész osz­tály. Aki nagyon kihozta a sod­rából a tanító urat, annak a falba kellett vernie a fe­jét, állandóan ismételgetve: „De nagy marha vagyok, de nagy marha vagyok ...” A 21 SZÁMÚ AKOV FELVESZ váci kihelyezett részlegéhez lóhajtékat és rakodókat Fizetés a teljesítmény szerint 2400 Ft-tól 3000 Ft-ig. Szállás, utazási kedvezmény. Jelentkezni lehet: Vác, Szivárvány utca 1. (volt Micsurin Tsz.) Mi ezt dermedt komolyság­gal néztük végig, de óra végén röhögtünk rajta. Iiyen alapokkal remélni sem mertem, hogy valaha kö­zépiskolás leszek. A diákéletet nem is ismertem meg soha, ha csak a felnőttek levelező tagozatán töltött időt nem számítom diákesztendőknek. Ezért hozott zavarba a me­zőgazdasági technikum diák­jainak meghívása, hogy ke­ressem fel őket. Kiváncsi lettem volna, mi­lyen ma egy matematikai óra légköre, de épp úgy alakult az órarend, hogy nem láto­gathattam el Galambos Fe­renc tanár órájára. Rudolf Ottó tanár viszont egy ha­sonlóan „száraz” nyelvtan­órára invitált, a II/B-be. A katonás jelentéstétel alatt zavartan álltam az osztály előtt, szorosan a tanár mel­lett, majd beültem az utolsó sorok közé. — Mit tudunk a szóalkotás módjairól? — hangzott el az első kérdés. Négyen is jelentkeztek. — Ti hol tartottatok a nyelvtanban? — fordult a tanár egy Ceglédről nemrég idehelyezett fiúhoz. — Tanár úr kérem, nekünk fantasztikus lemaradásunk volt nyelvtanból, az irodalom javára. Az osztály nevetett. — Korábban azt mondtad, hogy irodalomból lehorgo­nyoztatok Puskinnál — foly­tatta a diskurzust a tanár. — Én horgonyoztam le, ta­nár úr. — A bátor beisme­rést még nagyobb derültség követte. A táblán az előző óra kré­tamaradványai fehérlettek. — A hetes nemigen áll a hivatása magaslatán. Valaki idegesen fészkelő- dött a helyén. — Valószínű, hogy csak úgy az utolsó pádból távtör­léssel törölgetett — oldotta fel a hirtelen támadt fe­szültséget a tanár. Előkerült a kis notesz. Az összetett szavak helyes hasz­nálatáról kellett a felelőknek számot adniuk. Bátorítani is kellett őket, mert ugyan -a padokban buzgón jelentkez­tek, de a tábla előtt nehe­zebben találtak magukra. Az osztályzatok szigorúak, de igazságosak voltak. A leendő mezőgazdászoknak valóban kissé „száraz” a nyelvtudo­mány. — Mi a szóösszetétel? Ezt még H. L.-nek is tudnia kell — hangzott el egy újabb kér­dés. Az új fiú tisztelettudóan íelált, kicsit köszörülte még a torkát, aztán megmentette a ceglédiek becsületét. Megadta a helyes választ. Az osztályon izgatott szi- szegés futott végig. Napfolt­tevékenység. Vékony fény­sugarak cikáztak át a ter­men. Valószínűleg a lányok miatt tükrözött két ipari ta­nuló, a szomszédos tanoncott- hon bástyaszerű épületéből. A tanár csak az óra végén volt hajlandó mindezt ész­revenni. — Hogy érzed magad az új munkakörben? — kérdezem Rudolf Ottótól, óra végén a tanáriban. — Egy szóval felelhetek: ki­tűnően. — Ezért a munkakörödért a városi művelődési ház igaz­gatói állását adtad fel. A fizetésed 700 forinttal lett kevesebb, miután 'idekerül­tél. Sokan nem értik ezt. Szerény választ kaptam: — Mindig tanár szerettem volna lenni. Ez a képzettsé­gem, ez a hivatásom. Ennek ellenére mindig más beosz­tásba kerültem. Most végre sikerült visszatérnem. Amit ezután gondolhatott, én mondom ki helyette: Az ember életében az anya­gi előnyöknél is fontosabb, hogy miben találja meg az alkotás örömét. Pedagógiai módszereiről pró­báltam faggatni. — Nem baj, ha derűsek, fe- szülség nélküliek az órák — mondta. — A gyerekek így könnyebben tanulják meg az anyagot. Kovács István (Folytatjuk) A város figyelme változatlan érdeklődéssel fordult a Szentháromság téri fúrótorony felé. A hét közepén jelen­tették: elérték a 700 méert. (Gyimesi képriportja) létszámuk volt kisebb annál, mint amit ez a munka megkí­vánt. Mégis minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a munka ne akadozzon” — mondta Herde Károly műszaki vezető. C hogy mégis tető alatt van ^ már az első 36 lakás a 72-ből, nagy és dicséretes sze­repe van ebben a járműjavító vezetőségének. Gépeket adtak, és ha kampánymunkában a tagok munkájára volt szükség (ezer órát kell dolgozniuk) mindig engedélyezték akár a rendkívüli szabadságot is. A KISZ építőközösség ne­hézségei, a munka haladása a járműjavítóban — ez tűnt ki a beszélgetésből — közügy. Most mégis akadozik a mun­ka. A belső válaszfalakat húz­zák már, ezután kellene csa­tornázni. Az ÉM Csőszerelő Ipari Vállalat nem vállalta el a munkát. A járműjavító is­mét segít. A belső szereléseket elvégzik a vállalat szakembe­rei. De még mindig nincs ki­vitelező a külső szerelésekre. Ha nem akad erre vállalkozó, azt jelenti, hogy a harminc­hat lakás albérletben vagy szülőknél szűkösködő majdani tulajdonosai ebben az évben nem tudnak beköltözni. Pedig mennyi keserűség és remény, mennyi kuporgatott forint és áldozat van ezekben az épülő lakásokban. Hiszen az építtetők átlagkeresetb 1800 —2400 forint között mozog. Albérletet fizetnek. Kölcsönt vettek fel a mintegy 32 000 forintos induláshoz. Dolgoztak is becsülettel. Kimondatlanul ott van bennük: nem lehel, hogy ezen múljék az annyira várt beköltözés. IC ok mindenről szó esett ^ .még. Kamatokról és a hézagos tájékoztatásról. Arról, hogy mos^t is sok helyütt az országban lennének fiatalok, akik belevágnának az építke­zésbe, minden várható nehéz­ség ellenére. Itt is, nálunk a járásban. Ezen a szombat esti beszélgetésen bizonyosodott be, hogy mennyire életképes gondolat volt a járási KISZ vb mellett megalakítani az ipari csoportot, amelynek egyik feladata éppen a KISZ- építkezések segítése. ..Mert miről is van itt vé­gül szó?” — tette fel a kérdést mintegy .mindannyiunknak a riporter. S válaszolt is: „Arról, hogy több, rugalmasabb segít­ségre van szükségük ezeknek a közösségeknek. Mert nem a lakásnak kell az élet céljának lenni. Csupán csak eszköznek más célok elérésében. De kell hogy maradjon energia ezek­re a célokra. Ahhoz pedig olyan szemlélet kívántatik, amilyen a járműjavítóban van — ahol a fiatalok ügye — a vállalat ügye.” (b. h.) Nyíl! levél a MÁV-hoz Nem egyedül a magam, ha­nem jó néhány, naponta vo­nattal utazó nevében szólok és kérem az illetékeseket prob­lémáink megoldására. Magam is negyedik éve uta­zom naponta az Aszód—Vác- rátót—Vác vonalon személy- vonattal, vidéki lakásomból váci munkahelyemre. Az uta­zás — 30 kilométer távolság­ból — napi négy órát vesz igénybe. Ezelőtt néhány hónappal ezen az útvonalon 4 kocsiból álló szerelvény bonyolította le a személyforgalmat. Gon­dolom, az emelkedő utaslét­számra való tekintettel a ko­csik számát ötre emelték fel. örültünk is, hogy a MÁV igyekezett a zsúfoltságot eny­híteni. örömünk azonban nem sokáig tartott, mert a múlt év őszén először 4-re, majd 3-ra csökkentették a kocsik számát, az utasok száma azon­ban nem csökkent, sőt foko­zatosan emelkedik. Elképzelhető, hogy milyen „kényelmes” utazásban van részünk naponta, nem be­szélve a szabad szombatokat megelőző napokról és a hét­főről, amikor a dolgozók még nagyobb számban veszik igénybe ezt a vonatot. A forgalomban levő sze­mélykocsik világításától sem vagyunk elragadtatva. A 3 személykocsi közül mindösz- sze egyben van rendszeres vi­lágítás, a többiben az uta­sok sötétben utaznak. E körülmények miatt az utasok többsége zúgolódik, szidja a MÁV-ot (úgy ér­zem, jogosan), azonban ez kü­lönösebben nem zavarja az illetékeseket. Ezért kérjük a MÁV veze­tőit, emeljék meg a személy- kocsik számát, tegyék vala­mivel kényelmesebbé az uta- I zást, ne kelljen egy-egy át­szállásnál (naponta oda-visz- sza négy esetben) közelharcot vívni az ülőhelyekért, és a kivilágított kocsiba történő bejutásért. A naponta utazók nevében: Örkényi József tűzoltó őrnagy, Vác VÁCI APRÓHIRDETÉSEK Használt személy- vágy teher-oldalkocsit — Pannóniához — vennék. Vác, Már­cius 15. tér 16. Du­dás József. Ikerházépítésnek megfelelő házhely, gyümölcsössel, deák­vári iskola felett, el­adó. „Szép kilátás” jeligére Magyar Hir­detőbe, Vác. __________ F ekete Pannónia mo­torkerékpár, jó álla­potban, eladó. Érdek­lődni: Vác, telefon: 7. Beköltözhető 3 szoba hallos családi ház -- irodának is alkalmas — eladó. Lenin út 73. Elcserélném budapesti kétszobás, összkom­fortos, központi fűté- ses, termálvizes laká­somat hasonló váciért. Érdeklődni lehet: Vác. Földvári tér B/l. ép. V. lépcsőház, 1. em. 2. i ajtó. 2 db elsőrendű tehén (6 éves, 8 hónapos vemhes — 7 éves 3 hónapos vemhes) el­adó: Vác-Kisgombás 7. Polilák Emil. Elcserélném a város központjában levő másfélszobás, össz­komfortos lakásomat, kétszobásért. Ajánla­tokat: „Tavasz” jel­egére, Magyar Hirde- tőbe. Vác. Keresünk azonnali belépésre betonelem gyártásában gyakor­lattal rendelkező mű­vezetőt. Fizetés: meg­egyezés szerint. Je­lentkezés: Általános Fogyasztási és Értéke­sítési Szövetkezetnél, Vác. Be1 oí-'^niQz u. 3. Nyugdíjas munkaerőt keresünk konyhai ki­segítő és egyéb mun­kára. Cím: Magyar 'ben T7^C. „Duna” oldalkocsit vennék. Vác. Kertész u. 3. Bontásból való téglát vennék. Geszierné, Lőwy Sándor utca 12. Hivatalsegéd! munka­körre megbízható női munkaerőt keres, feb­ruár 15-i belépéssel a Váci Üttörőház. Tele- fon: 81—28. Szoba, konyha, mel­léképülettel, telek el­adó vagy kisebb la­kásért Vác környékén elcserélhető. — id. Kurilla Vince, Vác- Kisgombás 23. Vác külterületén két­szer 150 n.-öles, nem beépíthető, mezőgaz­dasági ingatlan el­adó. Saroktelek egy tagban” jeligére Ma- gvar Hirdetőbe. Vác. Nyolcszáz négyszög­öles telek, új kórház mellett 32 000-ért — 10 tonnás hídfnérleg — két darab Hofer hátsó külső gumi el­adó. Szövetkezet, Be­loiannisz u. 3. A héten ismét felkerestük Tari Kálmánt, a városi tanács vb-elnökhelyettesét. Arra kér­tünk feleletet: milyen intézke­dést teltek a párt által kezde­ményezett csoportos beszélge­tések során felmerült építési­közlekedési vonatkozású prob­lémák megoldására? — Az építés-közlekedésügy állandó céltábla — mondta az elnökhelyettes. — Ez érthető, hiszen a lakosság nagy réte­gével van kapcsolata. Ha rossz munkát végez­nek, százak kritikáját vív­ják ki. A jó munkát, hát igen, néhá­nyon azért azt is észreveszik. — Úgy tudjuk, szó esett a városon túli szennyvízelveze­tésről. — Deákváron szennyvízcsa­torna nincsen. Aki piszkos vi­j zet önt a csapadékvíz-levezető I árokba, szabálysértést követ j el. Zárt csatorna építését Deákváron egyáltalán nem ter- ! vezzük. A családi lakóházas terü­leteken erre nincsen szük­ség. A szennyvizet az ülepítő szik- |

Next

/
Thumbnails
Contents