Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

I Í9G9. FEBRUAR 6., CSÜTÖRTÖK INDUL A „KENYÉRVERSENY' // (Folytatás az 1. oldalról.) tiltott véleményt a kor­mány elé terjesztették. A kormány pedig cseleke­dett. Elhatározta, hogy 1970-ig 800 millió forintot kell a sütő­ipar fejlesztésére fordítani, s ennek 60 százalékát az állami költségvetés vállalja. A hatá­rozat megváltoztatta a sütő­ipar egész eddigi alapkoncep­cióját. Korábban ugyanis a nagy kenyérgyáraktól vártuk a megváltást. Most a fejlesztés fő iránya a közép- és kisüze­mek széles hálózata lesz. A kormány megszüntette a sütő­ipari monopóliumot. Nemhogy engedélyezi, de kéri, biztatja a földműves­szövetkezeteket, a terme­lőszövetkezeteket, sőt a magánpékeket is, hogy dolgozzanak, süssenek a táj, a vevők ízlésének megfelelő kenyeret, kalá­csot, kiflit. Nos, ebben az ügyben ül össze az országos tanácskozás. Számba veszi az eddigi ered­ményeket, és meghallgatja a kialakult véleményeket, ter­mészetesen az ellenvélemé­nyeket is. A magas szintű vi­ta célja, hogy valóban, immár tömegesen megindítsa hazánk­ban a „kenyérversenyt”, és a régi üzemek megújhodását a jobb ellátás, az ízesebb ke­nyér, a fogyasztók érdekében! A részesedés és a munkadíjazás egyes kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról.) vállalaton belüli egységek között a vállalati nyereséghez való hoz­zájárulásuk arányában vagy azt megközelítő arányban osztják szét. (Az ilyesfajta szétbontás kívána­tos, mert így . jobban érvényesül az érdekeltség.) Mivel ez esetben az adott egység szintjén számított csoportmaximumok szerinti ará­nyok a vállalati, tröszti szinten meghatározott arányoktól csak lényegtelen mértékben térnek el, megfelel a rendelkezéseknek az a megoldás is, ha ilyenkor a kate­góriák közötti felosztási arány a vállalati egység szintjén történik. Valamennyi dolgozót kategó­riába kell sorolni Egyes vállalatok a rendelkezése­ket úgy értelmezik, hogy az év végi részesedés kategóriák közötti felosztásának kiszámításakor csak azoknak a dolgozóknak az éves bérét kell alapul venni, akik év végi részesedésre jogosultak. Ez az értelmezés helytelen. Minden dolgozót részesedési kategóriába kell sorolni, aki a vállalatnál munkaviszonyban áll, függetlenül attól, hogy az illető az adott év­ben kap-e jutalmat, prémiumot, év végi részesedést vagy sem. A 30 napnál rövidebb kereső­képtelenség idejére jár év vé­gi részesedés A jogszabályok előírása szerint a kollektív szerződés határozza meg, hogy az év közben távol le­vők mennyiben jogosultak év vé­gi részesedésre. A szabályozásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az év végi Részesedés és a jutalom után táppénz, terhességi, gyermek- *ágyi segély csak akkor folyósít­ható, ha a dolgozó keresőképte­lensége megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tart. Ebből következik, hogy a kollektív szer­ződésben a megszakítás nélkül 30 n pót meg nem haladó kereső- képtelenség, szülési szabadság Időtartamára is biztosítani kell az év végi részesedést, illetve a csök­kentés nélküli jutalmat, ha a dol- egyébként jogosult év végi rV/e°edé«re. Ellenkező esetben ugyanis a dolgozó önhibáján kí­vül hátrányos helyzetbe kerülne. dés például úgy rendelkezik, hogy a veszteséges egység dolgozói nem kapnak év végi részesedést. A vál­lalat egyébként fegyelmileg és anyagilag felelősségre vonhatja a veszteségért felelős és vétkes dol­gozót. A munkaviszonyban nem álló dolgozók díjazása Egyes helyeken úgy magyaráz­zák a rendelkezéseket, hogy más vállalat dolgozója számára célpré­miumot, illetve jutalmat fizethet­nek. Ez azonban törvénysértő. A vál­lalat csak a vele munkaviszony­ban, munkavégzéses jogviszony­ban állóknak adhat bérköltsége vagy részesedési alapja terhére munkabért, vagy más díjazást. Ez alól a tilalom alól a jogszabályok engedélyeznek kivételeket. így a vállalat a vele munkaviszonyban nem állóknak újítási díj címén, tanulmányi ösztöndíjként, továbbá bedolgozóknak, szakmunkástanu­lóknak, valamint más szervvel munkaviszonyban álló, de rend­szeresen a vállalatnál foglalkozta­tott dolgozóknak (üzemorvos, szakoktatók, párt- és tömegszer­vezeti függetlenített tisztségvise­lők) részére adhat díjazást a bér­költség, illetve a részesedési alap terhére. KOZEZ-EEEET Amerikai válasz a francia javaslatra Az amerikai kormány szer­dán válaszolt arra a francia javaslatra, amely négyhatalmi tárgyalásokat irányoz elő a közel-keleti helyzet megvitatá­sára. Az amerikai választ Ro­gers külügyminiszter adta át Lucet francia nagykövetnek. Washington a Biztonsági Ta­nács keretei közt javasolja a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Franciaország és Nagy- Britannia képviselőinek meg­beszélését abból a célból, hogy megvitassák, „milyen eszkö­zökkel nyújthatnak segítséget Jarring nagykövetnek ahhoz, hogy előmozdítsa az érdekelt felek megegyezését a Bizton­sági Tanács 1967 novemberi határozatának értelmében”. Az amerikai válasz indítvá­nyozza, hogy a négy nagyha­talom ENSZ-képviselőinek ta­nácskozását megelőzően tart­sanak kétoldalú megbeszélé­seket, amelyek során „kidol­gozhatják a megfelelő módsze­reket annak érdekében, hogy az állandó képviselők mielőb­bi tanácskozása gyümölcsöző és hasznos hozzájárulás legyen Jarring nagykövet küldetésé­hez”. Az amerikai válaszról szovjet és az angol kormányt is értesítették. Térdkalács átültetés Jól érzi magát az első jugo­szláv, akinek átültették a térd­kalácsát. Gyúró Mitrovszkiba a múlt hét elején ültették át egy közlekedési baleset során elhunyt fiatalember térdkalá­csát. Mitrovszki pulzusa és vérnyomása normális, sőt már mozgatni tudja a lábujjait. CSAK RÖVIDEN,,. OLASZORSZÁGBAN szer­dán megbénult az élet, 20 mil­lió doljgozó szüntette be a munkát. Ez a olasz köztársa­ság eddigi legnagyobb méretű sztrájkja. U THANT ENSZ-főtitkár Etiópiából visszaindult New Yorkba. Űtját megszakítja At­hénban, Rómában és Zürich­ben. STEWART brit külügymi­niszter Nyugat-Németország- ba repült, ahol a Fekete-erdő egyik szanatóriumában lába­dozó Willy Brandttal folytatott megbeszélést. HIVATALOS LÁTOGA­TÁSRA Moszkvába érkezett Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszter. NIXON elnök az amerikai törvényhozás elé terjesztette ratifikálás végett a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló nemzet­közi szerződést. A CSEHSZLOVÁK NÉP­HADSEREG országos értekez­letén beszédet mondott Svobo- da köztársasági elnök, Dzur nemzetvédelmi miniszter és Dubcek, a CSKP KB első tit­kára. Árammérők Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról.) mi készülékünk a legnagyobb fogyasztást s annak idejét mutatóval jelzi. így könnyű ellenőrizni, hogy betartották-e Havas orkán (Folytatás az 1. oldalról.) lyul ejtettek kiszabadítá­sára. Közben a magyar honvéd­alakulatok, akik szintén be­kapcsolódtak a munkába, e térségben a vasútvonalon pró­bálják biztosítani a zavartalan közlekedést. Értesülésünk sze­rint ez tegnap a késő esti órá­kig sikerült is, a vonatok csu­pán 15—30 perces késéssel köz­lekednek. A KPM Közúti Főigazgató­sága szerdán a késő esti órák­ban azt javasolta a gépkocsi- vezetőknek, hogy a Nyíregy­háza—Cegléd—Pécs vonaltól délkeletre eső országrészekbe egyelőre ne induljanak útnak. az előírást. Ha nem teszik, úgy az egyidejű, megengedett­nél nagyobb terheléssel tönkre tehetnek transzformátorokat, áramátalakítókat: tartós zava­rokat idézhetnek, elő. — Az üzletkötés értéke? — Az idén és jövőre félmil­lió-félmillió rubeles, 1971-től 75-ig egymillió rubeles szállí­tásra szerződtünk. — Győzik? — A rendelés termelési ka­pacitásunk 15—20 százalékát köti le később. Ezzel meg­adtam a választ is. A tétel je­lentős és a KGST keretében igen fontos megállapodásnak tartjuk. Berendezésünk egyéb­ként a legújabb tervek szerint készül, s mindössze egy szá­zalékot tévedhet. t. gy. \ KERÜLŐ EMBER (s \ KICSI HERCEG Az angliában vendégeskedő Frank Bormant, a Hold-kerülő Apol­ló 8. amerikai űr­hajó kapitányát fogadta II., Erzsé­bet királynő a Buckingham palo­tában. Jelen volt térje, Fiilöp herceg és a 4 éves Ed­ward herceg is. Frank Borman befejezve három­napos angliai láto­gatását, szerdán Londonból Párizs­ba utazott. Veszteség nélkül zárnak a termelőszövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról.) megbirkóztak a nagy száraz­sággal, csaknem valamennyi ter­mésféleségből a tervezett­nél magasabb hozamot ta­karítottak be. 1967-ben mindössze 9400 fo­rint, tavaly már 21188 forint jutott átlagosan egy-egy tagra. Nem feledkeztek meg a közös alapok gyarapításáról sem: többek között 1 millió fo­rintért vásároltak gépeket. Tápiósülyben a Virágzó Termelőszövetkezet ugyancsak sikeres évet zárt. Hárommillió­val gyarapodott a közös va­gyona, s hetvenöt forint jutott egy-egy munkaegységre. Az egy napra eső kereset megha­ladta a 90 forintot. Holnap délelőtt tartják év­zárójukat az úri Béke Terme­lőszövetkezet gazdái. Noha ezen a környéken különösen sok kárt okozott az aszály, a járás évek óta legegyen­letesebben fejlődő terme­lőszövetkezete leküzdötte a nehézségeket: éredményes évre tesz pontot. Ecseren, Nyáregyházán (tavaly mindkét gazdaság veszteséges volt) szintén jóhangulatú év­záró ígérkezik. A gyömrői Pe­tőfi Termelőszövetkezet ma már a környék legjobb gazda­ságai közé tartozik. A vecsési Ezüstkalász és Zöld Mező tsz, valamint a monori, Űj Élet Termelőszövetkezet a vártnál jobb zárszámadásra készül. MOLNÁR G&EZA'­•HARCüMÖ+tóHÉRöK A kollektiv szerződés kedvez- mélyei nem vonatkoznak a magasabb vezető" llásúak ré­szesedésére A kollektív szerződések rendsze­rint az átlagosnál magasabb része­sedést biztosítanak azoknak, akik a vállalatnál hosszú ideje dolgoz­nak, vagy egyéb módon érdeme­ket szereztek. Egyes helyeken k rrdéses volt, hogy a kollektív szerződésnek ezek a szabályai vo­natkoznak-e a magasabb vezető- állású: kra is. Mivel a magasabb vezetaállásúak személyi részesedé­se ki -^ámításának megf elelő sza­bályai vannak, részesedésük ma­gában foglalja a részesedési alap pér.zoeai részéből járó valameny- nyi juttatást, ezen felül prémium vagy jutalom nem adható. Az említett dolgozókra tehát az év végi részesedés kollektív szer­ződésben rögzített szabályait sern lehet alkalmazni. A magasabb vezetőállásúak ré­szére csak a vállalat felügyeleti szerve engedélyezheti, hogy a ré­szesedési alap vagy a bérköltség terhére más címen fizessenek ki valamely összeget. A nyereséges vállalat veszte­séges, és a veszteséges válla­lat nyereséges részlegeinek problémája Felmerült a kérdés, hogy ha a vállalat, illetve tröszt egésze nye­reséges, de vannak veszteséges részlegei, akkor e vesztéséges he­lyeken az első és második kate­góriába tartozó dolgozók személyi alapbérét csökkenteni lehet-e. S felmerül ennek az ellenkezője is: az egészében veszteséges vállala­tok nyereséges részlegeinek első és második kategóriabeli dolgozói mentesülhetnek-e az alapbércsök­kentés alól. Egyik módszer sem alkalmaz­ható, mert a rendelkezések az első és második kategóriába tartózó dolgozók személyi alapbérének csökkentésére egységes szabályo­kat írnak elő. Ha a vállalat egé­szének olyan vesztesége van, ame­lyet tartalékalappal sem tud fe­dezni, úgy a bércsökkentést a vállalatnál dolgozó valamennyi el­ső és második kategóriabeli dol­gozónál egységesen végre kell hajtani, még akkor is, ha a vál­lalat egészének veszteségét csak egyes részlegek idézték elő. Ha viszont a vállalat egésze nem veszteséges, úgy a személyi alap­bércsökkentést az esetleges vesz­teséges részlegeknél sem alkal­mazhatják. Ezzel azonban nem áll ellentétben, ha a kollektív szerző­20. Magda tagadóan ingatta a fejét: — Rigó néni is kérdezte So­mos bácsit, de azok se tudnak semmit. Meg aztán honnan is tudhatnának? Jenő legyintett: — Bár én ülnék itt olyan biztonságban a bőrömben ... Ügyes, vakmerőén ügyes két gyerek az ... És — bár nem akarom őket bántani — talán a szükséges önzésük is meg­van ahhoz, hogy keresztülvi­gyék, amit a fejükbe vesznek. Magda összeszedte az edé­nyeket, felvette a kabátját. — Máris? — kérdezte Laci könyörgően. — Muszáj mennem, kedve­sem ... Anyám halálra izgulja magát, hogy valami bajom lesz a sötétben, aztán meg sem ta­lálnak. Át kell mennem azon a nagy üres réten, a Pulyka-tó mellett, ahol szabadon járnak a golyók ... — Milyen önző az ember. Erre nem is gondoltam. Tény­leg siessél — állt fel Laci, s ellentmondást nem tűrően kö­zölte: — A kapuig elkísérlek. — Kivételesen — egyezett bel“ Magda. Ö ment előre, az udvaron megállt, hallgatózott, aztán M+raczólt: — Jöhetsz. 4 házfalhoz lapulva, belesi- •"ulva a sötétbe, csókoltak. — Szörnyű egy állapot — suttogta Laci. — Ügy kíván­KISREGÉNY lak, majd megveszek érted. Ha nem volna itt Jenő, milyen nagyszerűen... — Legyél türelmes egy ki­csit, csillagom. Még annyit le­hetünk együtt, hogy rám is fogsz unni. — Soha! Soha! — Pszt, csöndesebben, te kis szamárka, úgy ordítasz, mint egy füles, amikor már nagyon éhes... Laci szorosan tartotta Mag­dát, gyönyörködve nézte a fia­tal leányarcot. Magda megfe­szítette a derekát, kissé elha­jolt, ringott a fiú karján, s visszanézte őt, mozdulatlan pupillákkal, mozdulatlan arc­cal, azzal a titkolózó rejtel- mességgel, amelyet minden leány magában hord s érez, tud. ha fiú van mellette. Egy indulat rántotta össze ismét őket, jóllakhatatlan szenvedéllyel csókolóztak. Magda hirtelen elkapta a fejét, s a fiú mellére szorította. — Jaj istenem, megfojtasz egészen, nem kapok levegőt... — megsimogatta Laci arcát: — Még valami nagyon fonto­sat meg kell beszélnünk. Vá­laszoljál, de úgy. mintha most nem én állnék itt. a Magda, hanem valaki egészen más kérdezné, mintha egv parancs­nok állna itt, aki katonákat toboroz a fasbríák ellen ... Érted. Lacikám? — Értem — mondta a fiú elkomolvodva. — Mondd meg annak, aki kérdezi: mindenben számíthat rám. — Jól van, én ezt tudtam. De mégis meg keli kérdeznem. Még egy hátra van: a barátod­dal tisztáznod kell ugyanezt. — Ismerem, tudom; ő is... — Várj. Őneki kell kimon­dani. És ha jön, a te felelőssé­gedre jön. — Szavatolok érte. — Most szépen menjél visz- sza. A kapun egyedül lépek ki. Holnap ilyenkor. Laci megállt, halkan utána­szólt: — Nagyon-nagyon vigyázz... Megvárta, míg a lány léptei­nek kopogása elhal az utcán. Jenő olvasott, Laci nem tud­ta, hogy közelítsen mondani­valójához. Tulajdonképpen csak közölnie kellene: végre szóltak, ránk is számítanak, holnaptól készenlétbe állunk. S még hozzá tehetné: vége a meddő napoknak, a vakond­életnek. Egyikük sem szereti a pate- tikus dolgokat, s most mégis formálisan ■ fel kell tennie a kérdést, és választ is kell kap­nia: Jenő, megbíztak azzal. .. Ki bízott meg?... Hát tudod te is ... Van egy erő, egy ... Jenő mintha megérezte vol­na Laci töprengését, letelte a könyvet, és ránézett. A többi már csak úgy magától adódott. — Azon gondolkoztam ép­pen — vágott bele Laci —, hogy tudnánk-e elég bátrak és elég kíméletlenek lenni, ha volna fegyverünk. S ha lebuk­nánk, és a Gestapo villanydró­tot dugna a fülünkbe,, tud- nánk-e hallgatni... — Jaj, hagyd már ezt az örökös fantáziajátékot — in­tette le Jenő türelmetlenül —, egyelőre éppen elég ezt is ide­gekkel bírni, ezt a négy fal közé szorult, bezárt világot... A Somos-fiúk is, látod, milyen nagy ellenállók voltak, aztán, magunk között megmondhat­juk, amikor a helyzet egy ki­csit kompi ikálódott, amikor már nem úgy klappolt min­den, ahogy ők azt előre kiter­velték, az őrmester lakása, meg nyílt parancs, meg hát­só kijárat, és a többi, hát ak­kor ők is csak a — hogyan fogalmazzam na, hogy ne le­gyen sértő — akkor ők is a „kevésbé kockázatos” megol­dást választották: átlógni a fronton, oda, ahol már nincs háború, ellenállás, csak son­ka és reggeli, meg lányok vannak. Aztán az az őrmester is jól lelépett. Pedig neked akkor nagyon igazad volt, hogy lehetett volna találni egy romos házat is, pincét, meg lehetett volna szervezni, ki lehetett volna alakítani. Dehát... így néznek ki a hő­sök közelről? A villany hirtelen kialudt a fejünk felett. — Van itt valahol egy pet­róleumlámpa ... De ahhoz először a gyufát kéne megta­lálni ... — Laci az asztalon tapogatott. — Hagyjad csak. Sötétben is beszélgethetünk. Úgyis mindjárt lefekszünk. — Igaz. Az is, amit mond­tál. De vannak igazi hősök. Emlékszel a foglyokra? Aki­ket a németek kísértek. Ami­kor mentünk le Szigetcsépre. Az egyikük, ahogy felemelte az öklét a puskás svábra. Em­lékszel? — Emlékszem. Én még mást is mondanék: hát mit gon­dolsz, a Linda néni nem lát­ta az újságot, hogy a katona- szökevényeknek a rejtegetőit is felkoncolják?!... Mégis idevett minket. Nem hiszem, hogy a kedélyes kuncogása, gügyögése mögött ne tudná nagyon is jól: mekkora rizikót vállalt. Ez a hős, látod, ez az igazi hősiesség, mert Linda néni még csak nem is csinál nagy ügyet az egészből. „A Jóska bácsi majd kiveri a németek popóját, aztán min­den jó lesz, gyerekek...” Vagy a te Magdusod. Ahogy minden este, sötétedés után átvág a nagy üres réten, oda- vissza, a Pulyka-tó mellett, s hozza nekünk a zsírtalan bab­levest, meg ahogy átjárt Bu­dára, lejött Szigetcsépre... Ezek a hősök, barátom, látod, ha én író lennék, ezekről ír­nék könyvet a háború után ... Az asszonyokról, akik sorba- állnak kenyérért s megöli őket kisgyerekükkel együtt a becsapódó gránát. Végtelen sora az egyszerű, szürke, je­lentéktelen embereknek, akik naponta különb dolgokat csi­nálnak. mint amilyenek ezek a száihős tervezgetések vol­tak ott az Attila úton. Fénv- képes nyilas igazolvány, cső­re töltött pisztoly a zsebben, maid lesz géppisztoly, meg nyílt parancs ... Jenő elgondolkozott, fel­izgatta magát, kicsit lihegett. Laci úira meg akart szólalni, de barátia megelőzte: — Tudod, mikor fagyott meg bennem a vér? Amikor Árpi azt mondta az őrmester­nek: az ezredesedet kellene megölni, az öreg ezredest, aki­től a lakást kaptad. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents