Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

>*> százalékos szervezciiség Előadás a Dózsa klubban Az Örkényi úti Dózsa Ter­melőszövetkezeti klubban ma dr. Hanny Vilmos tart elő­adást a társadalmi, vállalati és egyéni érdekeltségről. Az előadás este 6 órakor kezdő­dik. Február 6-án a Szabadság Termelőszövetkezet alszegi klubjában a soron következő klubelőadást dr. Szépe Margit tartja a helyes táplálkozásról. Szerdán bemutatkozik az Omega együttes A népszerű Metró együttes után szerda délután fellép a művelődési ház színháztermé­ben az Omega együttes. A kül­földön is népszerű beategyüt- tes először látogat Nagykőrös­re, reméljük, sikerük teljes lesz. mmm A P EST MCGVEI HUUAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1969. FEBRUAR 4., KEDD ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Máté József és Kollár Er­zsébet: József, Körtvélyesi Zol­tán és Batonai Ilona: Ilona, Kiss Béla és Gönczöl Veroni­ka: Éva, Fehér László és Ba­logh Mária: Ilona, Zsuffa Béla és Németh Judit: Dóra, Vass Dénes és Kovács Anna: Anna, Fátyol Károly és Pillanka Etelka: Károly, Farkas Pál és Gyarmati Ilona: Pál, Buzsák Dénes és Bugyi Juliánná: Ág­nes, Bognár Gyula és Jani Éva: Zoltán, Borbély József és Ugi- Rácz Erzsébet: József, Antal Ferenc és Deák Irén: Erzsébet nevű gyermeke. Házasságot kötött: Tisljár György és Dobi Mar­git Meghalt: Andó Józsefné Godó Erzsé­bet (Zsíros dűlő 8.), Papp Ambrusné Kenyeres Mária (Ságvári Endre u. 4.), Vágó László (Rákóczi u. 45.), Gaz­dag István (Csikvár dűlő 9.), Réfi Vilmosné Retter Francis­ka (Fekete dűlő 2.), Kapás László (Ady Endre u. 12.). 7970 ősién megkezdik a gázszolgáltatást A városi tanács vezetői meg­állapodtak a Földgáz- és Kő­olajipari tröszttel, hogy a vá­rosunkat érintő távvezeték 1969 végére elkészül. Ugyan­csak még az idén megindul távvezeték építése a városba, és 1970-ben a lakásokba való gázbevezetés, s előreláthatóan 1970 őszére a gázszolgáltatás is megkezdődik. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat a határban haladó, s a Deák térig futó vezeté­ket és az ottani elosztóállo­mást saját költségén építteti ki. A város utcáiba való vezetésre a város 1970 és 1971- re két-kétmillió forintot, a Városgazdálkodási Vállalat pe­dig az állami házak gázellátá­sának biztosítására 800—800 ezer forintot állít be a költ­ségvetésbe. Eddig a tanács tervcsoport­jánál 39 vállalat és intézmény, 254 állami és 289 magánla­kás-tulajdonos jelentette be a gázigényét. A legnagyobb igénylő a konzervgyár, mely csak az I-es telep részére évi 16,1 rpillió köbméter gázt igényel, ami az összes vár­ható igényeknek közel 90 szá­zaléka. Sok az igénylés a Tormás­ban is, melynek gázellátására, a tervek szerint 1971-ben ke­rül sor. Az előkészületek szempontjából, az újabb gáz­igénylök minél előbb jelent­kezzenek a városi tanács tervcsoportjánál. (kopa) Utcát neveznek el a direktórium vezetőiről SZAKSZERVEZET A MEZŐGAZDASÁGBAN Valljuk be kertelés nélkül: a szakszervezeti mozgalomról beszélünk, e fogalomhoz első­sorban az iparban dolgozók képzete társul tudatunkban. Amikor Romhányi Tihamér- ral, az állami gazdaság hangá­csi kerületének szakszervezeti titkárával beszélgetek, megbi­zonyosodhatok róla, hogy ez a tömegszervezet a mezőgazda- sági dolgozók körében is ele­ven erőként hathat. Mégis ké­zenfekvő az első kérdés: — Milyen sajátos feladatai vannak a szakszervezetnek a mezőgazdaságban? — Az alapszervezetek fel­adatait itt is a termelési adott­ság határozza meg. Mivel a feltételek eltérőek az iparétól, ezért mások a szervezeti for­mák és módszerek is. De alap­jaiban azonos dologról van szó. A mezőgazdasági szak- szervezeti tagok egyrészt a ter­melés szervezésében segítik a gazdaságirányítás munkáját, másrészt az alapszervezet ér­dekvédelmi szervként teljesíti feladatát. A hangácsi kerület­ben nem is rosszul! — Tudna erre példát mon­dani? — Elsősorban a növényápo- lási és a betakarítási munkák idején a szakszervezet — együtt a gazdasági vezetéssel — mozgósítja a dolgozókat és teljesíti azt a feladatát, hogy a gazdaságvezetés intézkedé­seit közvetlen szóval megma­gyarázza az érdekelteknek. Sok kampánymunka eredmé­nyét segítettük így elő. De a szervezet tagjai hosz- szabb távon is hangoztatják véleményüket a gazdaság éle­tében. Legutóbb például a két évre szóló kollektív szerződés kidolgozásánál valamennyiük javaslatát megbeszéltük, egyeztettük és a szerződés­készítő bizottság figyelembe is vette azokat. Elkészült — még sincs készen Az 1919-es Tanácsköztár-! saság idején a nagykőrösi di­rektórium elnöke Zsembery \ Gyula, a helyettese pedig I Niklosz János volt, akik bá­tor szívvel vállalták a pro­letárhatalom helybeli irányí­tását. Most a városi tanács vég­rehajtó bizottsága elhatároz­Síkos az út Azon a dél­után, amikor az ónos eső esett, két ismerősöm­mel találkoztam. Az egyszerűség kedvéért Lajossal és Karcsival. Mindkettő jqra- való, becsületes ember, legfeljebb az különbözteti meg őket egymás­tól, hogy Lajos­nak autója van, Karcsi pedig gya­logosan vesz részt a forgalomban. Alkonyaikor, amikor már jég­páncél borította az úttestet, szem­tanúja voltam, amint Lajos a parkolóhelyről megpróbált a va­donatúj Wart­burggal elindul­ni. A kísérlet többszöri próbál­kozás után sem vezetett ered­ményre, mert a kerekek pörögtek ugyan, de a kocsi nem mozdult. Történetesen a közelben tartóz­kodott Karcsi is, aki kicsit lenéző, kicsit magabiztos, fölényes mosoly- lyál szemlélte az autós kolléga hiábavaló próbál­kozásait. Talán ez a fö­lény és magabiz­tosság okozta, hogy néhány lé­pés után elvesz­tette a talajt a lá­ba alól, és teljes hosszában — ami nem lebecsülendő, hiszen Karcsi több mint 180 centi magas — elvágódott a je­gessé vált járdán. Amiből azt a következtetést vontam le, míg ti­pegve — igyekez­tem mellé, hogy felsegítsem, hogy 1. a káröröm nem mindig jár haszonnal, 2. a gyalogos élete sem fenékig tej­fel. Különösen, ha ónos eső esik. (ara) Megalakították a vadkárbecslő bizottságot Kormányrendelet értelmé­ben mindazon városokban és községekben, amelyek vadász- területén dám és vaddisznó nagyvadak vannak, minden esztendőben meg kell alakítani a vadkárbecslő bizottságot, a vadak által veszélyeztetett te­rületek használóiból és a terü­let vadászaiból. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága szombati ülésén megalakítot­ta a nagykőrösi vadkárbecslő bizottságot. A bizottság elnö­kéül Tanai István végrehajtó bizottsági elnökhelyettest, tag­jaiul pedig Hajdú Lajost, a termelőszövetkezeti erdőgaz­dasági vadásztársaság elnökét, a Dózsa Termelőszövetkezet részéről Kakuk János főmező­gazdászt, a Hunyadi Termelő- szövetkezettől Huszár Kálmán elnököt, az állami erdőgazda­ságból Ferencvári Tibort és az egyéni gazdák részéről Ka­cséra Ferencet jelölték ki. A rendelet szerint a bizott­ság legelési, rágási, taposási, kéregrágási és túrási kár beje­lentésére 10 napon belül köte­les a kárbecslési eljárást le­folytatni. A jegyzőkönyvet fel kell küldeni a megyei szak- igazgatási szervnek, mely azt felülbírálja, és megállapítja a 30 napon belül kifizetendő kártérítés összegét. (k) Maughami válasz A kiváló angol írót, Maugham-ot 84. születésnap­ján meginterjúvolta egy új­ságíró: — Mit szeretne még meg­érni, mester? — Nagyon szeretnék leg­alább még egyszer olyan re­volver csöve elé kerülni, ame­lyet egy féltékeny férj tart a kezében... — válaszolta Maugham. ta, hogy a két direktóriumi vezetőről utcát neveznek el. Ugyancsak elhatározták, hogy a kifakult utcatáblá­kat a tavasszal újrafestik. Az utcatáblák újrafestése előtt azonban revízió alá ve­szik a régi utcaneveket, s például mint az áruló Ocskay brigadérosról elnevezett ut­cának is más, érdemes nevet adnak. 1281-en hallgatták vígig a tanácstagi beszámolókat A városi tanács 68 tagja kö­zül 61 megtartotta beszámoló­ját. A többiek pedig a közeli napokban tartják meg. A vá­rosvezetésről s a tanács mun­kájáról tartott beszámolókat 1281 választópolgár hallgatta végig, s azokon 161 közérdekű panaszt és bejelentést tettek, amelyeket kivizsgálásra és el­intézésre az illetékes szervek elé terjesztettek. A faárugyár Siratóban épü­lő, Il-es telepéről van szó. Még az elmúlt év végén fény­képes tudósításban számol­tunk be arról, hogy a csaknem két és fél milliós üzemi csar­nokot és a szociális épületeket elkészítette és átadta a város­gazdálkodási vállalat. A telep dolgozói azonban még most is egy téliesített, csővázas színben végzik a munkát. — Mi ennek az oka? — ezt kérdeztük P. Mészáros Ferenc- től, a faárugyár műszaki ve­zetőjétől. — Igaz, hogy az épület el­készült, de a járulékos szere­lések késnek. Ezt a munkát — a kazán beszerelését, a köz­ponti fűtés elemeinek elhelye­zését, a termoventillátor be­építését — a Hunyadi Terme­lőszövetkezet végzi. Az építés során kiderült, hogy a tervegé által előírt termoventillátort már nem is gyártják, és nem is szerepel az országos szab­ványjegyzékben. Amikor nagy késéssel tudtunk ilyet szerez­ni, újabb problémák adódtak. Kiderült ugyanis, hogy a pad­lócsatorna burkolata baleset- veszélyes, és azt módosítani kell. Most fúrjuk az új kutat is, mert az építkezéshez hasz­nált kút vize ivásra nem al­kalmas. — Az épületen tehát még dolgoznak a szerelők. Ez idő alatt a vállalat egyáltalán nem tudja hasznosítani a beruhá­zást? — Annyiban gépeket mi is igen, hogy a odaszállítottuk, és folyamatosan állítjuk vég­leges helyükre. — Mikkora várható, hogy a munkások igénybe veszik a csarnokot és a szociális épüle­teket? — Talán egy fél éven belül kerül erre sor. Gépírót keresünk! Négyórás munkakörre, csak délelőtti foglalkozásra gépíró­nőt keresünk a Nagykőrösi Híradó szerkesztőségébe. Je­lentkezés délelőtt 11 óra után Szabadság tér 7. I. emelet 27. — Hány tagja van az alap­szervezetnek? — A nyolcvan dolgozónk közül, akik a hangácsi kerü­lethez tartoznak, 77-en szak- szervezeti tagok. A szervezett­ség tehát 96 százalékos. — Lezajlottak már az alap­szervi választások? — Igen A jelölő bizottság messzemenően érvényesítette a jelöltlista összeállításakor a dolgozók elképzelését, akara­tát. Ezért azután egyhangú volt a jelöltekre adott szava­zás is. — Milyen gond foglalkoz­tatja az alapszervezet vezető­ségét? — Meg kell oldanunk a dol­gozók szabad idejének tartal­masabbá tételét. Az elmúlt esztendőkben berendezett ebédlő — amely felveszi a versenyt a nagykőrösi eszp­resszók bármelyikével — és az a körülmény, hogy a kerületet villamosították — a szabad idő tartalmasságát is elősegí­tené. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy az ebédlőben van ugyan egy tv-készülék, de kezelésére nincs kijelölve felelős személy. Ezt szorgal­mazzuk a gazdaság ve:fc»í*“- génél. — Milyen eredményeket ér­tek el a tömegszervezeti okta­tásban? — Dicsekvés nélkül mond­hatom: az időszerű kérdések szemináriumainak mindig nagy látogatottsággal kell számolni. Ez a népszerű okta­tási forma lehetővé teszi, hogy az emberekhez közelebb vigyük a mindennapi politikai problémákat, és a salát éle­tünkből vett példákkal illuszt­ráljuk azokat A szakszervezet tehát — ha jól dolgozik — progresszív tö­megszervezetté válhat a me­zőgazdasági dolgozók körében is. (— ara —) S 1 P a O * R ■ T SPORTLÖVŐ TÉLI KUPA Az Arany János Általános Iskola Mentovich utcai épü­letében került sor vasárnap az úttörő légpuskás Téli Kupa második fordulójának küzdel­meire. Az élen végzettek tel­jesítménye gyengébb volt, mint az első fordulóban, de az is igaz, hogy ilyen szoros eredményekre még nem ' volt példa, ha az egész mezőnyt nézzük. A versenyen megje­lentek a Petőfi-iskola leány­versenyzői is, akik mindjárt két értékes helyezést szerez­tek. E fordulóban a Rákóczi- sok szerepeltek a legjobban. Egy kislány — nagy szomorúsága C gy arany hajú kis szőke leánynak: Mo­*- hácsi Katókának nagyon ' sötét lapot kezdtek élete könyvében, nagyon fekete tin­tával. Már a fehér függönyös kis bölcsőben, majd mindig könnyes volt messzenéző, opálkék szeme. Apukája sokszor elhivatta az orvost, de hiába volt az orvosság, a könnyeket csak anyukája csókjai tudták felszárítani. Kétéves korában, egy szomorú napon, ezek a csókok is elmaradtak. Hiába várta, hogy anyukája reggel ágycskája fölé hajoljon. — Anyuka elment messzire — mondotta csendesen az édesapja, de ne sírj, vissza fog jönni... Katókát hiába vigasztalták, elkezdett újra keservesen sírni. Egy év múlva, egy reggel ágyacskája fölé hajoltak. Feltekintett, az apja és egy idegen néni állt mellette. — Látod aranyvirágom — szólt az apja —, új anyukát kaptál. De Katóka fázott az új anyuka csókjától, és másnap, midőn egyedül maradt az apjá­val, sírdogálva így szólt: — Űj anyuta joss, hozsad vissza jó anyu- tát... Apja ekkor nagyon megharagudott, megpi- rongatta és Katóka sokat sírt. Egy év múlva az óvodába járt. Egyszer egy szép kis alvó babát kapott ajándékba, ame­lyet mindenhová magával vitt. És az óvodá­ban, szünet közben egy fiú kitörte a baba kezét. Katóka akkor sírás helyett megcibálta a fiú haját, mire az felsikoltott s odament a szigorú, szemüveges óvó néni, és Katókát egesz délutánra az ajtó mögé állította, ami­nek ismét bús sírás lett a vége. Azután iskolába került, egy fiatal, szeszé­lyes tanító néni elébe. A hűvös iskolai élet közepette, azonban ott­hon kezdett vigasztalódni. Erezte, hogy apukája jobban szereti, mint régebben. Egyszer odaültette a térdére és beszélt neki, majd könnyes lett a szeme és azt mondta: — Igazad volt kedvesem, nem jó az ú) anyuka ... De nemsokára ismét felfakadt a szomorúság forrása az opálkék szemekben. A vizsgán a fej­számolásnál valamit nem értett meg, és nem tudott felelni, s a szeszélyes tanító néni szám­tanból megbuktatta. Azt. hitte, nagy búsan, hogy otthon ki fog kapni, ehelyett egész más történt. Apukája felkapta a karjaiba, össze-vissza csókolta s így szólt: — Kedvesem elment, elküldtem a rossz anyukát, ugye nem fogod megsiratni? — Nem — szólt a kislány s könnyes szemé­ben felragyogott a mosoly szivárványa. És ha a sors szeme elé tartotta volna a mesék mindentlátó szemüvegét, talán még jobban mosolygott volna. Ebben az órában az emlékek ködén átra­gyogott a jó anyuka szeretetteljes, szelíd arca A szomszéd fiú, aki babája karját eltörte most kapott ki a rossz bizonyítványért. Az óvodában a szemüveges óvónő szabadságra készülve, a fiókját rendezgette. Egy szál pré­selt rózsaszálat talált, és keservesen megsi­ratta egy szétfoszlott álom emlékét. A sze­szélyes kis tanítónő, aki a parkban hiába várt egy fiatalemberre, szintén elsírta magá< a kis pádon ... Czen a napon véget ért a kis Katóka nagi *— szomorúsága, másik lapot fordított-' neki az élet nagy könyvében. Kopa László Leány egyéniben (12 indu­ló): 1. Bimbó Mária (Arany János iskola) 94, 2. Dánóczi Edit, 3. Gróf Irén (mindkettő Petőfi) 89, illetve 79 köregy­séggel. Leány csapatban (4 induló): 1. Arany janos-isKola (títrnoo Mária, Kovács Zsuzsanna, Tóth Ilona) 222, 2. Rákóczi-is- kola (Bakos Emilia, Szalai Er­zsébet, Józsa Rozalia) 213, 3. Kossuth-iskola (Feher Judit, Pintér Mária, Tóth Rozália) 165 köregyseggel. Fiú egyéniben (19 induló): 1. Molnár Zoltán (Rákóczi) 123, 2. Hajdú Ambrus, 3. Ba­ka Zoltán (mindkettő Petőfi) 114, illetve 110 köregységgel. Figyelemre méltó, hogy hét fiú ért el 100-on felüli ered­ményt. Fiú csapatban (4 induló): 1. Rákóczi-iskola (Molnár Zol­tán, Kovács György, Stein Sándor) 338, 2. Petőfi-iskola (Hajdú Ambrus, Baka Zoltán, Balogh István) 332, 3. Arany János-iskola (Somogyi Kál­mán, Csörgő Mihály. Ro­vó István) 250 köregységgel. Az első két helyezett között mindössze 6 köregy ség dön­tött Figyelemre méltó, hogy a leányok és a fiúk összteljesít­ménye alapján a megye déli részében (Cegléd és Nagykő­rös város, s a ceglédi járás lövészei tartoznak ide) az el­ső forduló után az 1, 2, 4 és 5. helyet a körösi csapatok fog­lalják el a postaversenyszerű összehasonlítás alapján. Sulyok Zoltán MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Holdudvar. Magyar film. Főszereplők: Törőcsik Mari, Balázsovits Lajos és Kovács Kati. Korhatár nélkül meg­tekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír- idő. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents