Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

VB-ÜLESEK Vb-ülést tartanak ma 14 érakor Ecseren, Pilisén és Ül­lőn, reggel fél kilenckor pedig Vecsésen, ahol a február havi tanácsülés anyagát beszélik meg. Káván is 14 órakor ülésezik a vb. melyen az 1968. évi adó­bevételi tervek teljesítéséről és költségvetési zárszámadás­ról hangzik el beszámoló. Péteriben a 16.30 órakor kez­dődő vb-n az 1968. évi gazdál­kodási zárszámadást tárgyal­ják. Mezőőrökkel a Strázsa-hegyen A kormányrendelet értelmé­ben szükség van hivatásos me­zőőrökre, akik vigyáznak a közvagyonra. Az mar aztán a gazdáktól függ, megiartják-e, íizetik-e a régi csőszöket. Mo- noron úgy áll a helyzet, hogy a két tsz és a községi tanács mezőőrének örülnek az embe­rek — ám nem mondának le a régi őrökről sem. Emberségből. Hiszen Újvári bácsi, az öreg Strázsa-hegyi csősz amúgy is szociális segélyből él, nagyon rosszul jönne, ha elmaradna a 250 forintot kiegészítő csősz­pénz. Vajon hogy végzik mun­kájukat az újonnan beállított mezőőrök? Hallottuk, jól kez­dődött a dolog: az első napok­ban elcsíptek, s átadtak a ha­tóságoknak egy szarkát, aki háztáji kukoricaszárat lopott — azaz csak szeretett volna, mert korán rajtavesztett. Kicsit szenzációra éhesen, kicsit1 a kezdődő tavasz csalo­gatására indultunk neki mi is az útnak. Félig szerencsénk Volt: találkoztunk Jakab Gé­zával és Király Józsefjei — ők viselik a mezőőri tisztet. S bár tolvajt nem fogtunk, elkísér­tük őket. Bemutatkozó körút volt ez. kevesen tudnak még hivatalba állásukról. A nap bágyadt ugyan, de azért érezni már az erejét. A Strázsa lejtőjén felfelé bakta­tunk, s az egyik nyitott pince­ajtó az első megálló. Kovács Béla — így mutatkozik be a pincésgazda. Hagyomány, hogy a Strázsa-hegyen mindenki kö­zeli’ismerős lesz --percek alatt. A levegő teszi — vagy a leg­alább egy visszautasíthatatlan koccintás? Már tudjuk a pince -történetét, a szomszéd gazdák neveit s azt is, hogy örülnek a hírnek: igencsak elkelt már a mezőőrség erre a vidékre is. Továbbindulunk, innen is, onnan is ránk köszönnek. A régi, elhagyatott — de még jó állapotban levő csőszházba né­zünk be — csavargók tanyája az ilyen hely, ellenőrizni sosem árt. Hogy mire kell még ilyen­kor vigyázni? Igaz, nincs ter­més, de akadnak, akik most szerzik be szőlőkaróikat idegen szőlőkből, vagy éppen tiltott favágásra szottyan kedvük. A mezőőröknek nyitott szemmel kell járniuk. (k. zs.) MONOD-VIDÉKI PEST MEGYEI HÍRLAP' KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1969. FEBRUÁR 4., KEDD Hol legyen a monorí ÜLÉST TARTOTT A TIT JÁRÁSI ELNÖKSÉGE mégis választani, aki ott tar­tózkodik a klubnapokon zár­óráig, és felügyel a rendre. Véleménye szerint ki kellene dolgozni a klub szervezeti sza­bályát is. Mivel azonban pillanatnyilag az a legna­gyobb probléma, hogy az értelmiségi klub hol le­gyen, az előző kérdést még nem dön­tötték el. A klubfoglalkozások helyére vonatkozóan sokféle javaslat elhangzott. A monori művelődési otthon kis helyisé­ge ugyan rendelkezésre állna, de mivel itt a hát minden nap­ján van valamilyen foglalko­zás este, nem lehetne megol­dani azt, hogy hetente vagy kéthetente egy alkalommal a helyiséget a TIT egész estére megkaphassa. A berendezés barátságtalan, s mint Földes István mondotta, egyáltalán nem „vendégmarasztaló”. Legcélszerűbb a gimná­zium olvasóterme lenne, ezt azonban egyelőre — kísér­letképpen — havonla egy fog­lalkozás megtartására kéri majd el a TIT elnöksége. A három foglalkozás egy-egy előadásból, vitából és kötet­len beszélgetésből állna. Feb­Péntek este kibővített el­nökségi ülést tartott a monori járási TIT-szervezet. Az ülé­sen részt vett Földes István, a társulat megyei titkára is. Az elnökség tagjai azt vitatták, hol alakuljon és milyen prog­rammal az értelmiségi klub. Elöljáróban Rétvári Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási titkára elmon­dotta, hogy az értelmiségi klu­bot miért szeretnék létrehozni. Az egyik cél az, hogy .a klubon belül a társulat valamennyi tagjának a szakmai és mód­szertani továbbképzését bizto­sítsák. Ugyanakkor szeretnék, ha a TIT-tagok megismernék egymás munkaterületét, vala­mint az ismeretterjesztő előadá­sok során felmerült prob­lémáikat megvitathatnák, tapasztalataikat egymás­nak átadhatnák. A társulati tagok nem ismerik sok esetben egymást sem, s ezért lenne jó, ha a klub mint­egy vitafórum lenne, ahol időnként járásunk egy-egy ve­zetője járásunk gazdasági és társadalmi éltének kérdéséről is tartana tájékoztatót. Mind­ezt közvetlen formában, akár kerekasztal-beszélgetéssel sze­retnék lebonyolítani. Mivel a TIT a népművelés szerves része, jó lenne a mű­velődési intézmények vezetői­vel is találkozni időnként a klubban, megismerni igényei­ket, véleményüket. A TIT fel­adata a többi között az is, hogy a tudományos világnézetet megalapozza az emberekben. Éppen ezért a TIT tagjainak a tudományok fejlődésével lé­pést kell tartaniuk, enélkül, a technika és tudomány leg­újabb eredményeinek ismere­te nélkül hogyan is tudnák megértetni a hallgatósággal az előadás folyamán felmerülő kérdéseket. Kik lehetnek a klub tag­jai? Ezt a kérdést is megbeszélték: valamennyi TiT-tag, valamint azok az értelmiségiek, akik az ismeretterjesztésben valami­lyen formában részt vesznek. Ugyanakkor klubvezetőséget nem választanak, a vezetőség a járási TIT elnökségéből állna. Klubigazolványra sem lesz szükség. Később a vita folya­mán dr. Sziget János felvetet­te, hogy háznagyot kellene ruárban Pálfy Józsefet, a Ma­gyarország főszerkesztőjét hív­ják majd meg. Márciusban a lézerről tartanak előadást. A harmadik foglalkozás témáját még nem határozták meg. Kí­sérletképpen tehát ennyi az értelmiségi klub első negyed­éves programja, hogy hogyan alakul majd tovább, igényli-e a TIT-tagság a klubformát, és sűrűbben is összejönnének? — ezt a gyakorlat fogja eldönte­ni. (f. o.) Egy pedagógus elment Meghalt egy pedagógus. Egy a sok névtelen közül, aki egész életében oktatott, nevelt. Fér­jét és egyetlen gyermekét fia­talon elveszítette. 1940-ben Za­la megyéből sodorta Vecsésre a sors. Első tanítványa voltam. Há­rom évtizedet töltött itt; áldo­zatos munkája, töretlen aka­ratereje nyitott könyv előttem. Zenét tanított. Eleinte privát, majd 1948-ban ő alapított el­sőnek zeneiskolát a járásban. Munkaközösségi volt, igaz, de elődje a mai állami iskolának, öt tanár oktatott akkor ötven gyermeket. S az öt nevelő kö­zött volt Kálmán Mária, az európai hírű magyar női vo­nósnégyes elsőhegedűse. És íme. néhány növendék az el­telt húsz évben a több száz közül: dr. Nagy Lajosné So­mogyi Ilona ma énekművész,' tanár. Somogyi Lajos karnagy; Hrachovina Attila szolfézsta­nár. karnagy; Pokorny Pálma hegedűtanár; Bállá Zsuzsa zeneakadémiai hallgató; Szent­irmaiI Cecília tanár; Lakai Mát-iiás, a szolnoki színliáz tagja. A sort sokáig lehetne folytatni. Kapferer Józsefné nem dol­gozott hiába. „Hangyaszorga­lommal, gyerekem ...” volt a jelszava. S ebben ő maga járt elöl jó példával. Tanítás után nap mint nap este kilenctől éjfélig gyakorolt. Zongora- etűd, énekskála, gitárakkord, harmonika basszus, szolfézs­gyakorlat szerepelt a listán. Celli néni — mert növendékei így hívták — sokoldalú volt. A továbbképzést komolyan vette. Idős kora ellenére is rendszeresen hetenként bejárt Pestre, hogy a korszerű mód­szereket elsajátítsa, a modem zeneoktatással lépést tartson. Mindenkinek jót akart, min­denki szerette. Szobájának fa­lát saját festményei díszítet­ték. Nem is akármilyenek. Ma üres a szoba. A hozzá­tartozók mindent eladtak ... A néma bútorok gazdát cserél­tek. Régi és új tanítványok nem adják egymásnak a ki­lincset. Nehéz hinnünk, hogy a tanár néni elment. Nevét lexi­kon nem őrzi, de szelleme köz­tünk él, azokban a vecsésiek- ben, akik tőle tanulták a szé­pet. Valentsik István Ha az apa iszik Veszélyeztetett gyerekek A vasadi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott: a vb titkára az állandó bizott­ság közreműködésével rend­szeresen ellenőrizze a veszé­lyes és hátrányos környezet­ben levő kiskorú gyermekek helyzetét. A határozatnak előz­ményei vannak, hiszen a vég­rehajtó bizottság 1969. évi Gaz az udvaron I)-rékig érő gaz borítja a " lobi iskolaudvart, ahol két évvel ezelőtt még 60 ta­nyai gyerek zsivaj go tt az óra- közi szünetekben, s az órák alatt pedig arról álmodozott, hogy a nyolc osztály elvégzése után a környező gazdaságok­ban gépre, traktorra kerül. Először 1961 októberében jártam errefelé, ebben a pusz­tai iskolában, ahol akkor a petróleumlámpa vaksi fénye világított, aztán alig fél év alatt megépült a vezeték, a szülök ásták a gödröt, állítot­tak oszlopokat, az áramszol­gáltató vállalat pedig szintén társadalmi munkában kihúzta a vezetéket, csupa fény ra­gyogta be a kopott iskolát. — Mindez az újságcikk Nyo­mán ... A fiatal Hanzély „tanító bá­csi” komoly tanár úr lett az­óta, őszül bizony már a haja is. Két fia, az akkor négyéves Laci és a néhány hónapos öcsi pedk nagy legény már. Az iskola is gazdát cserélt. erdészlakásoknak alakítják át. munkásszállást is ragasztanak mellé, hogy a nagy erdő köze­pén készülő fűrésztelep dolgo­zóinak kényelmes pihenője le­gyen. A puszta iskolás korú gyerekeinek nagy részét Ika­rus viszi-hozza Üllőre, néhá- nyan Rávágy-tanyára, a Szi- lasi-féle iskolába járnak, s van. aki a messzi Pakonyra talpal. Äz egykori löbi iskolából 50 év alatt három kislány akadt, akiket az álom messzebbre repített. Hová kerültek, mi lett belőlük? A jeles rendű Horváth Mar­git, aki az ócsai gimnázium­ban is megtartotta ezt a szin­tet — ápolónő lett. Petrányi Aranka óvónő szeretett volna lenni. 1961 októberében ezt ír­tam: „Illetékesek! Hallják meg erről az istenhátamögötti. több ezer holdas pusztáról, ahonnan még nem tudott ki­emelkedni senki, Petrányi Aranka síró hangját. Övónő szeretne lenni.” Nem hallották meg. Petrányi Aranka is — ápolónő lett. Huszár Marika fájdalma’, szenvedést szeretett volna enyhíteni — mint gyógysze­rész. A gimnáziumból — Fe’.- sőpakonyra, a tsz-hez került — adminisztrátornak. 4 köves út egyenesen a volt '“*■ iskolának tart, azutan mintha meggondolná magát — elkanyarodik Ócsa felé. Mintha az életet másolná .. K. S. Mintegy 50 fiatal részvéte­lével, bensőséges, baráti han­gulatú • ünnepség zajlott le szombaton a Monori Állami Gazdaság pjonnan épült, im­pozáns kultúrtermében. Az ünnepségért részt vett Pilinyi József, az állami gazdaság igazgatója, Takács Péter párt- titkár, Kovács Benő KISZ- titkár, valamint a helyi intéz­mények KISZ-szervezetének néhány meghívott küldötte. Takács Péter üdvözlő szavai után Kovács Benő KISZ-tit- kár emelkedett szólásra. El­mondotta, hogy a gazdaság történetében először került sor ifjúsági találkozó megrendezésére. , Most a feltételek lehetővé tették, hogy sokoldalúbban fog­lalkozzanak a dolgozó fiatalok problémáival, s orvosolják is azokat. A közelmúltban meg­alakult ifjúsági bizottság alap­vető céljául tűzte ki. hogy az egymástól térben és kapcsolat hiányában elszigetelt üzemági KISZ-szervezeteket központi irányítás alá vonja. Berla Ferenc járási KISZ- titkár helyeselte a követendő kezdeményezést: régóta vajú­dó terv valósult meg ezzel, mondotta. A szervezet meg­erősödése érdekében már kez­detben meg kell teremteni a társszervekkel való együttmű­ködés feltételeit. Tóth Mária, a monori József Attila Gim­názium KISZ-szervezetének képviselője javasolta, hogy a gimnázium irodalmi színpadával és tánczene­karával alakítsanak ki kapcsolatot, hívják meg őket rendezvényeikre. Pilinyi József igazgató el­mondotta: a gazdaság vezető­sége az anyagi és erkölcsi se­gítséget a legmesszebbmenő­kig biztosítja a fiataloknak. Hogy éljenek is vele, az a fia­taloktól függ. Az ünnepség után a vecsési Jókai kultúrcsoport tagjai szórakoztatták változatos mű­sorral a megjelenteket. A program zenés, táncos ismer­kedési esttel zárult. (b. I.) MAI MŰSOR MOZIK GyÖmrő: Kétszemélyes ketrec. Maglód: Idegen a házban. Mende: Eltávozott nap. Monor: Vadölő. Üllő: Nyári szerelem. Vecsés: Minden évben újra. BOCIK munkaprogramjának összeál­lításakor is több olyan javas­lat hangzott el: többet kell foglalkozni, különös figyelmet szentel­ni a veszélyeztetett és hát­rányos helyzetben levő kiskorúakra. Felmérték, s nyilvántartásba vették azoknak a szülőknek a gyermekeit, akiknek nevelése, gondozása anyagi, erkölcsi és egészségügyi szempontból egy­aránt veszélyeztetett. Vasad kisközség — s ennek ellenére 16 veszélyeztetett kiskorút tar­tanak számon. Az ok? A szü­lők egyike, vagy mindkettő részeges, keresetük nagy ré­szét elisszák, a család élelme­zéséről, ruházatáról, a gyere­kek neveléséről nem gondos­kodnak. Érdemes példákat em­líteni — név nélkül, de okulásul. A háromtagú családot — amelyikről először esett szó — rettegésben tartotta az apa. Ivott, éjszakánként szétker­gette a közelében levőket, feleségét, gyerekeit ütötte, amikor csak alkalma volt rá, s a rendőrség közbe­lépése sem használt.. A járási tanács egészségügyi osztályának intézkedése nyo­mán elvonókúra következett. S most? Magatartása az utób­bi időben megváltozott: nem iszik, sőt; esténként segít a gyereknek a tanulásban. Sorakoznak a példák. Egy család — három kiskorú. Az apa iszik, nincs állandó mun­kaviszonya, keresetének túl­nyomó részét italra költi, az anyára hárul minden feladat, a család megélhetését jórészt egyedül biztosítja. Az egyik gyerek — 11 éves — nemrég megszökött otthonról — Pest­ről hozták vissza. Az apa ellen, magatartása és egyéb okok miatt, rend­őrségi eljárás van folya­matban. És lehetne sorolni a meg­döbbentő esetek sokaságát. Ezért volt szükség a határo­zati javaslatra is, hiszen a község szerveinek, a közösség­nek kezében ezúttal valóban életek vannak. Életek — amik nem mindegy, hogy alakul­nak. Kéthavonként ellenőrizni kell a nyilvántartott és veszélyeztetett családok életkörülményeit, s feltétlenül szükséges, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi ál­landó bizottság koordinálja munkáját azokkal a pedagó­gusokkal, akik a veszélyezte­tett kiskorúak nevelését, pat- ronálását végzik. Tegyenek in­tézkedéseket, hogy ne alakul­janak ki veszélyeztetettséget okozó körülmények — ezt tar­talmazzák a határozati javas­latok. De egészen mélyre ve­zetnek itt a szálak — az al­koholhoz. A 16 veszélyeztetett kiskorú sorsán, s a kezdődő tragédiákat kiváltó okon ér­demes elgondolkodni. Mind­annyiunknak. (koblencz) Vizsga: méregkeverésből A Monori Járási Tanács és a Pest’megyei Növényvédő Ál­lomás rendezésében három­hónapos tanfolyamon ismer­tették Monoron, a vasas­székházban a vegyszerek és mérgek helyes használatát és kezeié’ét. .A részt vevő munkások a napokban elméleti és gyakor­lati vizsgát tettek a tanultak­ból. A járás tsz-eiből huszon- | ketten, az állami gazdaságok- | bői pedig nyolcán kaptak ; szakmunkás-bizonyítványt. KONCERT — IDŐRE Február 8-án. szombaton 13 óra 50 perctől 15 óra 50-ig tart­ja koncertjét Pápcty Faragó László együttese i (Juventus) a monori művelődési otthonban. Jegyek 20 forintos árban elő­vételben Somodi néninél kap­hatók. „Felvállalnak" egy őrsöt ÚTTÖRŐK A TELJES BIZTONSÁGÉRT Szeremi Bálint, az ecseri Törekvő Tsz állatgondozója, eteti a borjakat. Foto: P. I. A gyermekbalesetek számá­nak csökkentése és megelőzé­se érdekében az ifjúsági Vö­röskereszt megyei és járási ve­zetősége február 1-től május 15rig mozgalmat indít Úttörők a teljes biztonságért címmel. A mozgalomban az úttörő- őrsök együttesen vehetnek részt. Feladataik: őrsi napló vezetése, melyre rá kell írni a mozgalom jelszavát: „Óvatos­ság 4- biztosítás = teljes biz­tonság”. Az őrsnek készíteni kell egy baleseti veszélyre fel­hívó, szöveges rajzot, s ezek­ből az iskolai IVK-csop'-"l’iak kiállítást kell rendeznie. Ki­! állítás után a tablókból egyet- I egyet ki kell függeszteni bal- | esetveszélyes helyeken. A mozgalomban részt vevő ] őrsöknek balesetmegeiőzési ügyeletes szolgálatot kell vál- lalniok az iskola folyosóján, udvarán. Meg kell tanítaniok egy-egy kisdobos őrs tagjait a helyes közlekedés szabályaira. A részvételi felhívást, felté­teleket — és természetesen a legjobbak jutalmazási módját tartalmazó körlevelet — a na­pokban kapták mes általános iskoláink IVK tanáre'nökei. — sk — Ifjúsági találkozó a Monori Állami Gazdaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents