Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
4 "%&£írlm> 1969. FEBRUAR 1., SZOMBAT Negyven szakmunkás kellene Pepita, pelerines teenagerkabátok A hét elején hatalmas szállítógépkocsi fordult ki a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepéről. A szállítólevél „útirány” rubrikájában Hollandiát olvashattuk. Rakomány: 2500 zeke. — Igen, ez volt az idei első exportszállítmány — mondotta Szűcs Lajos telepvezető. — A hollandok régi megrendelők. Az idén nyugati műbőrből fiú- és leánykazekét, illetve sportos félkabátot rendeltek. Egyébként a kanadai, a nyugat-németországi és a szovjet megrendelők mellett ők a legigényesebbek. —r Mi készül a hazai boltokba? — Laminált, pepita anyagból pelerines megoldású teena- gerkabátokat készítünk. Ha a helyi ruházati boltok igényt tartanak rá, közvetlen megrendelést is elfogadunk. — A tervteljesítésben nem jelent hátrányt — mivel a telepen legtöbb a nődolgozó — az anyasági segély igénybe vétele? — 80 asszony él ezzel a lehetőséggel. Természetesen szükség van új munkaerőkre, amit jeleztünk is a munkaügyi hivatalnak. Mintegy negyven szakmunkást tudnánk ebben a pillanatban felvenni. Mesterséges szárazföldek Japán újabban mesterséges szárazföldek létesítésével jut új területekhez. Kobe kikötőjében például 300 hektárnyi területű mesterséges szigetet építenek. Igaz, hogy ehhez fel kellett áldozni az egyik város környéki hegyet. A Tokio- öbölben 1972-ig ugyanilyen módon 2,2 ezer hektárnyi új szárazföldet fognak „építeni’’. Tejfeldolgozó üzem létesült az üllői Kossuth Tsz-ben A korszerű kereskedelem kezdi kialakítani az ésszerűbb formákat — s ez tisztábbá, gyorsabbá, pontosabbá teszi a kiszolgálást. A legtöbb áru már kimérve, tetszetős csomagolásba’- kelleti magát a boltok áruállványain. Csak a tej az, amelyet még régi, hagyományos módon mérnek, s csöpög- tetnek el a kimérőpult körül. Ezen a korszerűnek egyáltalán nem mondható állapoton próbál segíteni az üllői Kossuth Tsz, ahol ez év tavaszán a Tejipari Vállalat megbízásából az igényeknek megfelelő, teJ- feldolgozó üzem létesül, s modern gépek segítségével egyelőre napi ötezer liter pasztőrözött tejet tasakolnak. Feleslegessé válik lassan a tejeskanna, viheti a kedves vevő a mutatós, gusztusos tasakot, otthon pedig, amikor kiürül, eldobja. ötkilós csomagolásban főzővajat is készít majd az új üzem. A Finommechanikai Vállalat exporttermékeinek csomagolására szolgáló Igdák készítését is az üllői kossuth Tsz váiülta. Ez a jelentős melléküzem is még az év első felében kezdi meg működését. — ,A maloméoület mesvá- sárlásával a tsz lehetőséget teremtett egy nagy és sok szakmunkást foglalkoztató lakatosüzem létesítésére is, amely a szükséges gépek beszerelése után a közeljövőben már üzemelni kezd. Precíziós gépek alkatrészeinek készítését és összeállítását végzik itt a Csepel Fémművek és a Maglódi Gépgyár részére. — Nem nyerészkedés és jogtalan haszonszerzés a cél — mondja Varga Pál, a tsz elnöke —, hanem a feltétlen becsületesség útján járva, a szorgalmas tsz-tagok téli foglalkoztatása. Emellett cél még az egyre fejlődő község bejáró dolgozóinak kényelmesebb és közel fekvő munkahely megteremtése. Az ebből eredő jövedelem pedig az utolsó fillérig a mező- gazdasági munkák fokozott gépesítését és a tagok jövedelmének növekedését szolgálja. És ez így is van rendjén. K. S. ÚJ TÍPUSÚ HALÁSZHAJÓK A balatoni halászihajók hamarosan „kiöregednek”, ezért a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyárának konstruktőrei megkezdték az új típusú halászhajók építését. fölfelé megy borban a gyöngy..." Gazdag program a fóti napokon — Minden nap emlékeztet bennünket, fótiakat az 1968- ban felavatott Vörösmarty- szoborra. A Fáy-présházra, a Vörösmarty-kunyhóra — mondotta bevezetőjében Hova- nyecz Béla tanácselnök, a fóti Vörösmarty-emlékbizottság ülésén. Az ország minden részéből felkeresik a fóti tanácsot, hogy a Fáy-présház környékén szeretnének üdülni, pihenni. A tó rendezési terve elkészült, és ma már nem utópia a ELADUNK 10 000 fm, 160x400 cm-es méretű gyékény melegágytakarót, 70 000 kéve nádat Kévénként 4 forintért, ab Tápiószele. A megrendelt árut utánvéttel szállítjuk. TÁPIÓSZELE ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Tápiószele. Telefon: 37. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNAL, FELVESZ kőműves, ács-állványozó, lakatos, asztalos, villanyszerelő, műköves, burkoló, autószerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, bádogos, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő, festő, üveges SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, továbbá kubikos, szállító- és rakodó általános SEGÉDMUNKÁSOKAT. Heti 44 órás munkaidő. Magas kereseti lehetőség. Ot napos munkahét. Munkásszállás. Szociális juttatások. Útiköltséget térítünk. Kiemelt munkahelyeinken 8%-os pótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS a vállalat Munkaerő-gazdálkodásán, Budapest XXI., Kiss János altábornagy utca 19—21. Somlyó-tó környékének rendbehozása, és mintegy ezer üdülőtelek parcellázása. A továbbiakban Kováic Imre, az emlékbizottság elnöke szólott az 1968. év munkájáról. — Elképzeléseinket valóra tudtuk váltani, a község több évtizedes kívánsága teljesült, hiszen felavattuk a Vörös- marty-szobrot, helyreállítottuk a Fáy-présházat, a Vörös- marty-kunyhót. A márciusi, majd októberi fóti napok alkalmával művészeti életünk kiválóságai adtak találkozót Foton. A meghirdetett pályázatokon 80 szavaló versenyzett és 70 képzőművészeti, 20 irodalmi művel vettek részt fiataljaink. összefogott a község népe, a reformkornak és a mának áldozott több ezer ember. A fóti napok sikerei köteleznek bennünket, hogy ne a múlton merengjünk, hanem kollektiven összeállítsuk 1969 programját. Ezt követően dr. Székely Lajos, az emlékbizottság titkára terjesztette elő az idei elképzeléseket. A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját kívánják ünnepelni azzal, hogy emléktáblával jelölik meg azt a házat, amelyben a párt egykor megalakult. Néprajzi gyűjtés, széles körű helytörténeti munka, zenei, irodalmi, képzőművészeti pályázatok alkotják a program java részét, önálló irodalmi, előadói, zenei estek, kórustalálkozók teszik színessé az idén a fóti napokat. A Vörös- marty-kultusz mellett Berda József, Fót szerelmese emlékére is áldozni kívánnak. Az idei első emlékbizottsági ülést stílszerűen Vörösmarty-, Garai-, Berda- versek elmondása tette színessé. A járási szervek képviseletében megjelent és felszólalt dr. Bübenka László, a járási tanács vb-titkára is. — Foton újra „fölfelé megy borban a gyöngy”... — idézte a nagy költőt. — Erre mi is csak a költő szavával válaszolhatunk: „jól teszi”. (u. i.) Az Útépítőgép-javító és Gyártó Vállalat lakatos, hegesztő és esztergályos szakmunkásokat KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: CEGLÉD, XIV., Külső Kátai út 35/a. Az új hajót jóval alacsonyabbra tervezték, ezál-' tál sokkal jobban állja majd a hullámokat, tehát erős viharban sem lesz gond a közlekedés. A 17 méter hosszú és 3,7 méter széles hajótest mindössze 80 centiméternyire merül a vízbe, így a partközeli sekély vizekben is jól használhatják majd a halászok. A hajón gépesítik a csör- lőkezelést és modernebb lakó- és utasteret építenek. Az új hajótípus két mintapéldányát még ebben az évben elkészítik. Benzinjegy pult alól Iskolakerülés — Prémiumünnep — Csendháborítás Benzinjegyet csak állami gépkocsivezetők kaphatnak. Sz. J. mégis ilyennel akarta kifizetni azt a benzint, amit saját autójába vett. Mint később kiderült, a tízliteres jegyet lopta. Az Érdi Községi Tanács szabálysértési bizottsága ezért 500 forint büntetés megfizetésére kötelezte a fővárosi II. számú Épitőipairi Vállalat dolgozóját. — Melyek a leggyakoribb ügyek? — Az iskolai hiányzások és a társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopások — mondja Windberg Pétemé érdi szabálysértési előadó. — A múltkor egy hetedikes fiú szüleit jelentette fel az iskolaigazgató. Többször volt már családlátogatáson — eredménytelenül. Persze a családi körülmények sem kecsegtettek sok reménnyel. Mindkét szülő egész nap dolgozik, ráadásul a papa gyakran kimarad. A hiányzások miatt a szülőket 150 forintra büntették. A gyerek azonban ezután is többször ment az iskola mellé, mint az iskolába, s a második bírság összege már 500 forint volt. Sorolhatnám tovább a hasonló eseteket, olyat, amikor a mama egész nap otthon van, mégis házimunkára fogja negyedikes kislányát. Természetesen, előfordul olyan is, amikor már az első beszélgetés vagy büntetés után megszűnnek a hiányzások. Gyakori panasz még a csendháborítás is. A múltkor három részeg férfit büntettünk meg 400—400 forintra, mert az utcán ordi- báltak, énekeltek és a sörösüvegeket a földhöz, s a falhoz csapkodták. De csendháborí- tásnál gyakran elnézőek vagyunk. Egy sikeres vizsga, vagy nagyobb jutalom utáni vigalomnál az örömöt osztva, csak figyelmeztetjük az illetőt. Tavaly októberben hozták a rendeletet, hogy a községi tanácsok is foglalkozhatnak szabálysértésekkel — 28 féle esetben. Érden a bizottság az első három hónapban 86-szor ült össze és ötezer forint büntetést szabott ki a feljelentettekre. — Sokkal egyszerűbb és észszerűbb így az ügyintézés. Mi itt a községben jobban ismerjük a körülményeket és az ügyfeleket is, ezért igazságosabban tudunk ítélkezni. Ha kell szigorúbban is, mert szeretnénk végre a magunk portáján is rendet csinálni... A világ leghosszabb szállító szalagja Japánban működik a világ leghosszabb, 16 kilométeres szállítószalagja,, amelyen egy külszíni fejtőhelyről meszet továbbítanak a kikötőbe. Útjában 14 aluljárót és 13 autópályát keresztez. Esti monológ - utcán A fáradtságnak vannak válfajai és fokozatai. Rendkívül tudományos megállapításokat teszek. Szokásom, ha feltétlenül el akarom kerülni, hogy egy bizonyos dologra gondoljak. Mi az a bizonyos dolog? Hagyjuk ezt. A válfajoknál és a fokozatoknál tartottunk. Egyszóval. Van olyan, mikor az ember melózik, mint egy hülye, mert hajtják. Ennek eredménye a hullafáradtság. Aztán van olyan, amikor mégegyszer ennyit melózol, de azért, mert valamit nagyon akarsz csinálni. Ezt legjobban a részegséghez lehetne hasonlítani. Akkor van ilyen, amikor az ember tényleg azt csinálja, amit szeret. Nem sajnálja, ha rámegy a keze, a bőre, a feje. És az benne a hülyeség, hogy ahelyett, hogy hanyatt esnék, mikor befejeztem, és aludni, aludni felkiáltással ott csuknám le a szememet ahol vagyok, még ugrálni támad kedvem. Zsibbadt vagyok, s ettől szeretnék felmászni valahová, minél magasabb és nyaktörőbb helyre. Ilyenkor szokott az ember vén ló létére léggömböt, játéktrombitát, vattacukrot vagy más marhaságot venni. Miért? Isten tudja. Mert az sem igaz, hogy azért, mert a Tóni bácsi, mikor ugratták miattam a többiek, azt mondta, hogy na, most már elég, törődjetek a magatok dolgával, és úgy megszorította a kezemet, hogy még, s hátba vert, úgy kiabált rám, „aló maris, aztán szedd össze magad, mert szíjat hasítok a hátadból.” Még azt is mondta, hogy ne törődjek senkivel és csak csináljam úgy, ahogy gondolom. Mert csak ezért, még nem lett volna úgy minden. Füttyentgettek a többiek, amikor meglátták az első darabot, nem szóltak, de látszott a szemükön, amit tudni akartam, hogy jó. Az ebédszünetben pedig már nem ültek félre, nem sustorogtak, mint a vénasszonyok húsvétkor. Oké, jegyeztem meg, csak úgy mellékesen magamban. De kellett még lennie valaminek, amiért olyan klasszul ment a dolog. Ha nem megy, hát nem megy, ne erőltessük túl az agyunkat. Jó volt és kész. Hol romlott el, ez érdekesebb. Fiacskám leállni. Bizonyos dolgokat szépen talonba teszünk, nem rágjuk magunkat, nem hervadunk, mint a ka- lickába zárt virág. Ez most tetszik; kalickába zárt virág. Legközelebb elsütöm, hadd bámuljanak, mint Bálám szamara. így is, úgy is hülyének néznek, hát légyen egyszer vasárnapjuk. Most már sajnálom, hogy a legklasszab- bat vettem előre. A legklasszabb fáradtsági formát. A végére kellett volna hagyni. Mert a következő válfaj az, az na, bátran mondd, nem esz meg a bácsi, az, ami most van. Most és mindörökké ámen. Marha. Ez volt az utolsó ilyen dobásod. Nem segített a tudományos elemzés a fáradtságról?! Ugyanott vagy, ahonnan elindultál. Mert részeg voltál attól a fáradtságtól, hogy melóztál, és úgy érezted, hogy jó, amit csinálsz, és úgy nézett ki a dolog, hogy befogadtak. Naiv gyermeki álom. És hogy nevettél velük aztán, kezdtél bizalmasabb lenni, mert az Ernő is ... Igen, még ő is vette a fáradságot, és szólt hozzám, még azt is megkérdezte, mi bajom, tán bevarrták a számat éjszaka, hogy nem beszélek, és elmesélte különböző dolgait, például az egyik nagy égését.. Erre őrült módra én is... Csak sokkal többet. Nem volt nehéz dolguk, otthon is tartja az ember a száját, mert ha kinyitja... á jobb erről nem beszélni. Különben is az ő dolguk. Miért rajtam csattan az ostor az ő hülyeségük miatt is?! Azért anya néha nagyon rendes. Mikor lehiggad. De kinek van türelme kivárni ezt? Inkább eljövök. De ez sem jó semmire. Hideg van, és látom, hogy mindenki megy valahová. Még ez a dagadt is, úgy siet, még engem is fellök. Ott meg ... Hülyéskedtem velük,: sőt, egyszer, Tpni bácsinak elárultam, hogy verset írok. Legalább ezt hagytam volna ki! De nem. Mindegy. Ennek is vége. Azt leshetik, hogy én mégegyszer ebben az életben dumálok magamról valamit. Aznap reggel is korábban mentem be, csak azért, hogy ott legyek, s a Tóni bácsi úgy ment el mellettem, hogy meg se látott. Ráköszöntem, de csak morgott valamit. Azt hittem, bal lábbal kelt fel, előfordul az mindenkivel. Nem vettem komolyan. Hanem aztán! Kitört, mint egy újonnan keletkezett vulkán. Szép hasonlataid vannak! Remélem, kizárólag magánhasználatra! Lehordott a sárga földig. Azt sem tudtam, hogy kapjam a fejem, mintha pofoztak volna. Csak az Ernő neve ütötte meg a fülemet, hogy ő ezt mondta, meg azt mondta rólam, és így-úgy, aljas piszok csirkefogó, szoknyapecér és huligán, meg mit tudom én még mi vagyok. Na, gondoltam magamban, talán kiraboltam álmomban a nemzeti bankot, megöltem és megerőszakoltam a női személyzetet, vágy mi van? Ilyesmi nem derült ki, de az sem, hogy tulajdonképpen mi baja velem az öregnek. Próbáltam szóhoz jutni én is, de bár ne próbáltam volna. Csak olaj volt a tűzre. Ezzel kész, passz. Sarkonfordultam, bementem az öltözőbe, és úgy földhözvágtam a kávéfőzőt, amit három havi spórolás után vettem az öregnek, és ma akartam odaadni a születésnapjára, hogy ripityára ment. Azóta nincs semmi. Én se szólok, ők se szólnak. Csinálom amit kell, végén leteszem a lantot, és kész. Senki nem tudja, mit gondolok, mit csinálok utána. Nincs is köze hozzá senkinek. Annyi trögen van. És az is lehet, hogy én vagyok a legnagyobb, csak nem veszem észre. Fáradt vagyok. Rohadtui, butítóan fáradt. Ez az a harmadik fajta fáradtság. Miért pont ez jut ki nekem? Az embernek azt sem mondják bikk-makk. Már azt se bánnám, ha az öreg megint lehordana. Legalább érezném, hogy törődik velem. így meg ... azt sem tudom, hogy tényleg jó-e, ami kikerül a kezem alól. Csinálom, találomra, úgy ahogy gondolom: legjobb. De ki mondja meg, hogy tényleg jó, ahogy gondolom? Na és?! Minek nekem istápolás? Nem vagyok már taknyos. Valahogy mindig volt, ezután is lesz. Nem tetszik, majd szólnak, csak Orbán ne járna a fejemben. Tegnap odajött, hogy nem lenne-e kedvem átmenni a másik üzemrészbe? Honnan ismer ő engem? Egyáltalán, miért hív? Kivételesen sütött a nap és már majdnem azt mondtam, hogy dehogynem, akár azonnal. Aztán meggondoltam. Még mondott valamit, de nem emlékszem. A szemét figyeltem, Olyan egészen apró külön szemek úszkáltak benne. Mintha hatvan oldalról figyelnének, és százhúsz emberrel néznék egyszerre farkasszemet. És ha ő is átver? Most mosolyog a képembe, de aztán belémvágja a nagykést? Ne erőltesd magad, ezt csak szeretnéd gondolni, hogy felvágj magad előtt. Egészen összefagyott a kezem. Itt a karácsony. Nincs egy vasam sem. Mi a fenéből vegyek ajándékot? És kinek? Varga Vera
