Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

NACikÜo A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KI ADÁSA­XIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1969. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK A. s üzemi közvélemény letéteményesei A társadalmi bíróságok szerepéről Nemcsak az indokolja, hogy a konzervgyár társadalmi bíró­ságáról írunk ebben a cikk­ben, mert ott dolgoznak leg­hatékonyabban a szakszerve­zeti bizottság által kijelölt ak­tívák. De a társadalmi bíróság általános, elvi szerepét és je­lentőségét is itt ismerték fel legkorábban a város üzemei közül, és munkáujknak közvé­leményt formáló hatása le­mérhető. Az elmúlt évben a gyár társadalmi bírósága 12 ügyet tárgyalt. . Örvendetes tény, hogy 1967- hez viszonyítva csökkent a tár­sadalmi tulajdon ellen elkö­vetett bűntettek száma. Ez is azt bizonyítja, hogy egyrészt a megszigorított ellenőrzés, az anyagi javak megfelelő módon biztosított védelme és a bűn­tettek nyilvánosságra hozatala erkölcsnevelő tényező. Kevésbé örvendetes, hogy könnyű testi sértés miatt há­rom esetben kellett a társa­dalmi bíróságnak eljárást foly­tatnia. Magánvádas ügyek tár­gyalására is sor került. Ami egyrészt bizonyítja, hogy a tár­sadalmi bíróság a megfelelő működése esetén ennek a szer­vezetnek tekintélye van a dol­gozók körében, hiszen problé­májukkal nyugodtan fordul­hatnak a testülethez, méltá­nyos és igazságos elbírálást remélve. Másrészt viszont arra utal ez a tény, hogy egyes kol­lektívákban a társadalmi együttélés alapvető normáinak megszegése még mindig napi­renden szerepel. Olyan ügyet is tárgyalt a gyári társadalmi bíróság, ami­kor a felek kibékülve hagyták el a tárgyalóhelyiséget. Ami arra mutat, hogy józan, okos mérlegeléssel nagyon sok em­beri problémát meg lehet ol­dani, és megnyugtatóan ren­dezhető. A konzervgyár társadalmi bírósága szoros kapcsolatot tart fenn nemcsak a szak- szervezet többi szerveivel, hanem a városi ügyészség­gel, illetve bírósággal is. Ez a kötelék elengedhetetlen feltétele jó és eredményes munkájuknak. Mind a szak- szervezet, mind az ügyészség, illetve a bíróság segítséget ad a tárgyalás lebonyolításához, emellett biztosítja a tárgyalt cselekmények széles körű pro­pagálását, és így a közerkölcs­re gyakorolt hatását. A városban több olyan üzem, vállalat található, ahol az igaz­gató értékes munkaidejének egy részét fegyelmi ügyek vizsgálatával, az ezt követő tárgyalással kénytelen elfecsé­relni. Nemrég beszélgettem a városgazdálkodási vállalat igazgatójával, aki elmondotta, hogy ha vállalatuknál koráb­ban és alaposabban ismerték volna a társadalmi bíróság jog­körét, tevékenységi területét , — akkor jó néhány fegyelmi ügyet a testület elé lehetett volna utalnia, és így egyrészt növekedett volna a szakszer- 1 vezet e szervének tekintélye a vállalatnál, másrészt ő sem kényszerült volna idejének ■ egy részét fegyelmi tárgyalá­sokra fordítani. Azt írtam — mert így igaz —, hogy a konzervgyár társa­dalmi bírósága jól dolgozik. Nemcsak a társadalmi tulaj­don elleni bűntettek számának fokozatos csökkenése mutatja ezt, de az a tény is, hogy a tárgyalásokon sokan megjelen­nek a gyáriak közül. Így a tárgyalt események elvi, er­kölcsi tanulsága közkinccsé válik, A résztvevők száma azonban még mindig kevés. Hatásosabb, szélesebb körű tá­jékoztatással módot kell ta­lálni a társadalmi bíróságnak, hogy többen jelenjenek meg a tárgyalásokon. Nem a plety- kálkodni szeretők igényeit akarom ezzel a javaslattal fo­kozottabban kielégíteni, hanem azt szeretném, ha a tárgyalt ügyek tanúsága tovább csök­kentené a tárgyalások számát. Karai László Harapós kutya a sztár?! A macskákat is be lehet oltatni Megkezdődött a hagyomá­nyos kötelező eboltás. Ilyenkor kora reggel már kutyaugatás­tól hangosak az utcák. Nem unatkoznak az állatorvosok, hogy a sok mérges ebbel meg­birkózzanak, beadják a széru­mot veszettség ellen. — Még mindig a veszettség a téma? — kérdem dr. Faith István főállatorvost. — Igen, még mindig téma. Több évtizedes szünet után tavaly Nagykőrösön is találtak egy veszett rókát. Ez a beteg­ség rendkívül veszedelmes az emberre és a védekezés sem maradhat el. Az egyik része ennek a veszettség elleni ol­tás, a másik ezzel párhuzamo­san folyik az erdőben, a csal- étkes rókairtás. . — Eddig a rókák vesztek meg, és mégis a kutyákat olt­ják? — Első számú terjesztői a kutyák. Amellett itt Nagykő­rösön számtalan kutyatartó vágyálma egy harapós kutya tartása. Ennek megvan a kö­vetkezménye is, napi két-há- rom ebmarás, többé-kevésbé súlyos következményekkel. Szinte pem múlik el egy nap, hogy az SZTK rendelőin­tézetből ne keressék fel a mi rendelőnket azzal, hogy az embert mart ebet vagy macs­kát helyezzük veszettségi meg­figyelésre. A megfigyelés két hétig tart. Ilyenkor dől el, be kell-e oltani az állatot, vagy sem. — A macskák is terjesztik a betegséget? — Igen, éppen ezért a most folyó oltás alatt macskákat is be lehet oltatni, de ezt termé­szetesen díjazással tesszük — fejezte be nyilatkozatát dr. Faith István főállatorvos. (fehér) Hazahozzák a csetnői szélmalmot Idegenforgalmi centrum lesz a Cifrakertből A múlt héten, akik a Cifra csárdában jártak, érdekes lát­ványnak voltak tanúi. A csár­dánál, miként a magánházak­nál szokás: ölte a böllér a disznót. Tisztították a belet a böllérasszonyok. Darálták a húst. Töltötték a kolbászt és a hurkát. Közben dolgoztak a fotósok. Készült a film és a fényképek... Az Országos Idegenforgalmi Tanács a Róna Vendéglátó Vállalattal karöltve, filmet és fényképet készíttetett a Cifra csárdáról és a körösi disznó­torról. S ezeket a produkció­kat, nyugati országoknak fog­ják elküldeni és bemutatni. Ezzel kapcsolatosan idősze­rűnek tartom, hogy bővebben szóljak erről a vállalatról, melynek városunkban is van: vendéglője, cukrászdája és több italboltja, s amely Pest me­gyében, közte Pesten is. több mint száz hasonló üzemet tart fenn. A vállalat központja Ceglé­den van. Ott beszélgettem dr. Hajdú Endre igazgatóval. El­ismeréssel szólt városunk ve­zetőiről, akik szívvel-lélekkel munkálják a város fejlődését és segítik a vállalat ily irányú törekvéseit. — Nagykörös szép Cifra­kertjét idegenforgalmi cent­rummá kívánjuk tenni —, mondotta. E cél szolgálatában szervezzük a lovasiskolát. A nyáron a szabadtéri színpadon jamsessionokat: modern zenei hangversenyeket rendezünk. Mindezek tetéjébe, a városi tanács segítségével, haza szán­dékozunk hozni Kőrösre a csemői szélmalmot, melyet a Cifra csárda közelébe, a Ceg­lédi út mellé szándékozunk felállítani. Nappal presszó, es­te hangulatos mulató lesz benne, s a kivilágított forgó szélmalomkerék hívogatja majd a vendégeket. — Az idegenforgalmi szer­vekkel komoly tárgyalásaink vannak. Hajlandók lennének mindennap autóbuszon 40—50 HIDEG ZUHANY Barta Gyula 17 éve hordja a leveleket a városba. Csen­des, megbízható ember. Az I. kerületben mindig szívesen várják. Sokan irigylik, mond­ják is, de jó egy postásnak, szép kényelmesen ballag, nincs nehéz munkája. : — Szeretem ezt a foglalko­zást, de azért egy cseppet sem kényelmes, csak tél sose lenne. Ha fúj, ha esik, ne­künk menni kell, mert a jó vagy rossz hírt el kell juttat­ni a címzetthez. — Ilyen melege van? — Szó sincs róla. Csak teg­nap megbokrosodott a ke­rékpárom, ledobott a latyakos úton, megfürödtem a hideg zuhanyban. Most otthon szá­rítja a feleségem a köpenye­met. — Hány levelet kézbesít naponta? — Még sohasem jutott eszembe megolvasni. De hogy van mit vinnem, azt bizo­nyítja, hogy reggeltől estig hordom, amíg nagynehezen elfogy, most már csak az vi­gasztal, hogy megszólaltak a pacsirták, nemcsak a Cifra­kertben, hanem a határban is. Kép, szöveg: Fehér A KISAGY OTT ÁLLT nem messze a tükörtől. Petya nyu­godtan játszott benne, min­dennapi tevését-vevését vé­gezte: csendéletté rendezget­te játékait. Csodálatos érzé­ke volt ahhoz, hogy laza, szürrealista kapcsolattá fűz­ze össze a tárgyakat. A ké­peskönyv letépett lapja szo­ros érzelmi kapcsolatba ke­rült kiskanalával, s a csör­gő békésen fért meg a já­téknak kapott papírdobozzal. Én egy kicsit messzebb ül­tem tőle, de úgy, hogy a tü­körből láttam az egész kis­ágyat. A hatalmas tükör szinte átélte a kedves képet, s úgy zárta magába, mintha élne. Petya akkor már fel tu­dott állni, sőt, körül is totyo­gott a kiságyban. Általában a kiságy innenső részén ka­paszkodott fel, mert mi is ar­ra voltunk. Ekkor délután azonban, úgy látszik, önálló­an akarta élni az életét, mert az ellenkező oldal lé­cein tornázta föl magát A TÜKÖR A megszokott kép helyett, amelyben mi is benne vol­tunk addig, most más fogad­ta: a tükör. OTT ÁLLT VELE szem­ben egy szöszke kis fehér ru­hás legényke, amint két ke­zecskéjével belekapaszkodott az ágyacska szélébe. Soha nem felejtem el az arcát. A szeme diónyira nyílt, a kis szája kikerekedett, és meg se mozdult egyetlen vo­nása sem. Akkor találkozott így elő­ször a világgal, és az első pillanatban nem tudott vele mit kezdeni. De nem tartott sokáig a bizonytalansága. Hirtelen felemelte'' a kezét és a tükör felé ütött. — Dá! Aztán, miután a másik kis­fiú is legyintett a kezével, benneragadt a további szó, de máris tolult fel benne a következő érzés: a düh. A lábával toppantott, és láthatóan nem tetszett neki odaát az a mérges kisfiú. És egyre jobban elragada őt a hév. Hirtelen mondani kezd­te a magáét értelmetlenül, egyfolytában, megállás nél­kül. Látszott rajta, hogy képtelen elviselni a másikat. NÉZTEM AZ ARCÄT a tükörben, hallottam türel­metlen, dühös hangját, és végtelenül élveztem, hogy haragszik a tükörbeli Péter­re. És a tükörben is egyre fe­szültebb volt a hangulat. An­nak a fiúnak sem tetszett, hogy Petya a világon van, és úgy acsarkodott az én fiam­ra, hogy már-már félteni kezdtem. Végre Petya, aki, úgy lát­szik, okosabb volt mint ve­szekedő társa, abbahagyta a dolgot, és mint egy kiskutya, morogva, oldalogva ellépege­tett a tükör elől. Aztán egyszerre — az ágy felénél járhatott — hirtelen visszafordult, és újból na­gyot ütött a tükör felé. — Dá! Dá! De az már csak a befeje­zés volt. Petya számára vége volt az esetnek, mert az ágy in­nenső végébe érve, leült a képeskönyv és a kiskanál közé, és jóízűen rágni kezd­te a papírdoboz sarkát. A KISAGYBA visszaköltö­zött a béke. Petya akkor még egyéves sem volt. Figyeltem őt, ami­ért okosabb, sokkal okosabb, mint a felnőttek. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha az ilyen egyéve­sekre bíznának minden há­borút és veszekedést. Talán ők megoldanák a világ értel­metlenségeit. (tóth) kirándulót és külföldi vendé­get Kőrösre hozni, ha részük­re megfelelő szállást tudnánk biztosítani. Egy szezonban több ezer vendég Kőrösre lá­togatna! De miután a mostani cifrakerti szállodában csak 27 vendéget tudunk elhelyezni, egyetlenegy nagy kérésünk volna, adja át nekünk a vá­ros szállodának a cifrakerti „svájci házat”, melyben jelen­leg a képzőművészeti szakkör tart hetenként két este tanuló­órákat. Az általunk is nagyra- becsült és szükségesnek tartott körnek, a tanács, hisszük hogy tudna adni a városban más, megfelelő helyet, ami a kör­nek sok tekintetben előnyö­sebb is lenne, mert különö­sen télidőben a gyermekeknek nehéz oda kijárni. Kép, szöveg: Kopa Volt-e sok peres ügy? Mit mond a tsz jogtanácsosa? — Sok peres ügyük volt? — kérdem dr. Horváth Róbert ügyvédet. — Attól függ, milyen minő­sítésben kívánja a választ. A tsz-ben, vagy az ügyvédi mun­kaközösségben végzett mun­kámra kíváncsi. — A tsz-ben. — Néhány akad, de soknak nem mondható, inkább azt mondhatom, hogy régi ügyek, amelyek kígyóznak immár esz­tendők óta. Végre sikerült egy hétéves ügyet lezárni 1968-ban. Igen bonyolult volt, de befe­jeződött. A legtöbb ügyünk még a mostani vezetés előtti időkből való, zömmel elmaradt Wiüftkádíj perek. A mostani ve­zetésnek kell ezeket is ren­dezni. — Mint jogtanácsos, hogyan látja a tsz fejlődését? — Régen járok a Rákóczi Termelőszövetkezetbe, óriási a fejlődés, a leglényegesebbnek azonban a megjavult munka­morált tartom. Ha ez megvan, máris kevesebb ok van a vi­tára, illetve a perekre. Alig van fegyelmi ügy az utóbbi esztendőkben. — Tehát minden rendben van itt? — Akad persze gond is, a termelőszövetkezetnek sok-sok tanyája van, idegenek lakják, a tsz vezetői pedig azt szeret­nék, ha a tsz tagjai laknának benne. Nem kell külön ecse­telnem, mint jelent ez morá­lisan és gazdaságilag is. Dehát lakás kell helyette. Ismert gond, kevés reménnyel. így például, ha cserelakás lenne, megvalósulhatna az a régi óhaj, hogy a központban létre­jöjjön a napközi otthon. Nagy szüksége lenne a kertészeti dolgozóknak erre, nyugodtab- ban végezhetnék a mamák a munkát. Mikor lehet belőle valami — nem tudom megmondani, lakást én sem tudok adni —, addig pedig csak terv marad az elgondolás. (fehér) Túróczi Judit élménybeszámolója Ma este 8 órakor a TIT ér­telmiségi klubjába Turóczi Judit látogat el. A közismert sportoló a mexikói olimpia eseményeiről tart élménybe­számolót. S 11 P mii O ii P m X Asztalitenisz Szegedi Egyetemi és Olajbá­nyász SC—Nagykőrösi Kini­zsi 10:6. 1953 előtt négy évet az NB II-ben játszottak a körösi asz­taliteniszezők. 1953 óta hol a megyei bajnokság második he­lyén végzett, hol az osztályozó küzdelmeiben végzett el a kö­rösi férfigárda. A múlt év vé­gén sikerült az NB III-as csa­patbajnokság mezőnyébe be­verekednie magát a Kinizsi csapatának. Átszervezés folytán az NB II-ből igen sok csapat esett ki most, s mind az NB III-at erősítik. A szegediek is a 9. helyen végeztek tavaly az NB II-ben, s pechükre így is az NB III-ba kerültek. Az NB Ill-ban a Sportott­honban játszotta első mérkő­zését a körösi csapat, a leg­erősebbnek látszó ellenfelével. A magasabb osztályban való szereplés már meghozta a né­zőket is. Jó néhány élvezetes összecsapásra is sor került, a szoros végeredmény a körösi gárdát dicséri. Eredmények (a mérkőzések sorrendjében, elöl a Kinizsi­versenyzők) : Erdei—Fenyvesi dr. 2:0, Kő­házi—Berger 0:2, Nánási Ti­bor—Bihari 1:2, Pusztai—Sze­les 0:2. Erdei—Berger 2:1, Kőházi— Bihari 2:0, Nánási T.—Szeles 0:2, Pusztai—Fenyvesi dr. 0:2. Erdei—Bihari 2:0. Kőházi— Szeles 0:2, Nánási T.—Fenyve­si dr. 0:2, Pusztai—Berger 0:2. Erdei—Szeles 0:2, Kőházi— Fenyvesi dr. 2:1, Nánási T.— Berger 0:2, Pusztai—Bihari 2:1. Egy kis statisztika Az Atlétikai Híradó közli a legjobb 1968. évi eredménye­ket, amelyek alapján sorren­deket is közöl. Néhány körösi atlétá neve is szerepel itt: 800 méteres junior női gát­futásban 12,9 másodperces tel­jesítményével Hajdú Ágnes 24. a ranglistán; ugyancsak ő 100 méteres junior női gáton 18,8- cal a negyedik az országban! A serdülő A-kategóriában női gerelyhajításban 32 méter 88 centiméteres teljesítményé­vel Lengyel Magda a 18., Antal Domokos férfi távolugrásban (serdülő A-kategória) tizenne­gyedik 624 centiméterrel. Ezek az eredmények is fej­lődést mutatnak az előző évi teljesítményekhez képest. (sulyok) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Hogyan szabaduljunk Helen- kától. Csehszlovák film. Egy rádióbemondó furcsa kaland­jai, a szerelemről. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Meddig él az ember. Előadások kezdene: 5 és fél 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents