Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-27 / 48. szám
PEST HEGYEI KjCírkm 1969. FEBRUAR 27., CSÜTÖRTÖK MÉK-közgyűlés A Szövetkezetek Pest megyei Értékesítési Központja holnap délelőtt 9 órakor rendezi Budapesten az Építőipari KIOSZ Klubtermében évi küldöttközgyűlését. Az igazgatóság ismerteti az 1968-as mérleget, s megvitatják, a MÉK ez évi programját Róna-koktél Kedd este Cegléden, a Kossuth Étteremben rendezték meg a Róna Vendéglátóipari Vállalat évzáróját. Egyik különlegesség volt a Ludas Matyi humoristájának, Ősz Ferencnek műsora, amellyel megfricskázta jól mulató 500 főnyi közönségét. A vendéglátóipari szakembereknek szóló műsorhoz, a Róna koktélhoz Garai Attila kisegyüttese szolgáltatta a zenét. Szirmai György, Ágh Pufi, Rózsa Zsuzsa, Solti Éva és F. Tóth Lajos működött közre. Közös pékség és kenyérboltok Nagykátán TSZ-FMSZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A Pest megyei MÉSZÖV igazgatósága legutóbbi ülésén megvizsgálta a termelő- és fogyasztási szövetkezetek együttműködésének eredményeit. Egy évvel ezelőtt a három tsz területi szövetség vezetőivei folytatott eszmecsere során kialakultak az együttműködés irányelvei, és ennek eredményeként megkötötték azokat a szerződéseket, amelyek a helyi árualapok biztosítását, illetve kiegészítését segítik elő a megyében. Alsónémediben a helyi tszcs-k a korai burgonya exportjára és belföldi értékesítésére vonatkozó megállapodás alapján közel 20 százalékos termelői árbevételhez jutottak. Ezer holdra kötöttek a fogyasztási szövetkezetek szerződést a tsz-ekkel különböző gyógynövények — digitalis, anyarozs, majoránna, mákgubó — termelésére. Több tsz- keltetőállomás bekapcsolódott a naposcsibe-ellátásba. A nagykátai járás fmsz-ei ilyen módon jutottak 81 ezer napos csirkéhez a nagykátai Kossuth Tsz állományából. , A péceli fmsz isaszegi keltetője viszont a tsz-gazda- ságoknak juttatott napos csibét. Ezen túlmenően, a tsz-tagok háztáji gazdaságaiból és közHúsz esztendő A kóczánpusztai alapítás A vasútállomásnál fél órát kell várni a buszra, de gyalog tovább tartana, amíg beérnénk Gyömrő központjába, ahol két törpe domb magasodik, s mindkettőt templom koronázza. Mögöttük a Telekiek egykori kastélya, az újjáalakított, hatalmas épületbe nemrég költözött be egy megyei gyógypedagógiai intézet. Közöttük a Petőfi Tsz kisebb irodaépülete, meg egy mindjobban terjeszkedő szövetkezeti építőipari vállalkozás központja. Innen negyedórás út fogattal Tövespuszta. A falu innen nem látszik, előttünk valóban pusztaság, hátunk mögött erdő. A világ végén vagyunk — bár innen a közepének tűnik? De hiszen sima, új betonúton jöttürik: ezen szállítja a szövetkezet kocsija is naponta a falu iskolájába a gyerekeket. A villanyt már tizenöt éve kihozták, azóta persze megszaporodtak itt is a mosógépek, televíziók, porszívók. Hanem egy szép, erős, gumicsizmás fiatal- asszony panaszkodik: — A napközi csak akkor veszi fel a gyerekeket, ha mindkét szülő dolgozik. Különben elbutulhatnak itt a majorban. (Ahol a feleségek egy jó része a háztartásban marad.) Az elnök farmemadrágos teenagerfia, végzett mező- gazdasági technikus, itt dolgozik a tsz-ben, ellentmondana, hogy hiszen nem butulnak el okveden a gyerekek, ha a szüleik rájuk néznek — még előnyükre is válhat a tanya: ezen aztán lehetne vitatkozni! Tenyérnyi helyiség az iroda. Egy pad, egy vaskályha, egy íróasztal, ittmaradt régi holmi — ennyi fér el benne. Az íróasztal birtokosa falubeli parasztasszony, aki már közelebb járt az ötvenhez, mint a negyvenhez, amikor megszerezte a mezőgazdasági technikumi érettségit, az adminisztrátori beosztás előfeltételét. Itt beszélgetünk három öreggel, a gyömrői Petőfi Termelőszövetkezet alapítóival, húszéves tsz-tagokkal: a korelnök id. Rakita Andrással, Tóth László állattenyésztési brigádvezetővel és Ocsovai Jánossal. Hát hogy is volt amikor, két évtizede már, megalakították itt a szövetkezetét? Tóth László: — Nem is itt alakítottuk meg, hanem a szomszéd majorban, Kóczánpusztán, mely már egy másik birtokhoz tartozott. A háború után, amikor földet osztottak, a sokgyerekesek, így én is, kaptunk még egy tehenet is. Negyvenkilencig adómentesek voltunk, de el sem tudtuk képzelni, miből fizetjük meg azután az adót? Ezért, a kommunista párt biztatására, az ottani huszonkét családból tizenegyen megalakítottuk a termelőszövetkezetet. Az; mondták, akkor nem kell adót fizetnünk továbbra sem. így aztán hallgattunk rájuk, bár mi itt parasztpártiak voltunk — én már a háború előtt is politizáltam. Üjságot olvastam fel esténként az embereknek. Hiába vontak érte kérdőre, azt válaszoltam: „Miért, nekünk talán semmiről sem kéne tudni?” Rakita András: — Nemsokára mi is csatlakoztunk, tövespusztaiak. Előtte Kóczánpusztáról néhányan párszor átjöttek. Beszélgettünk, voltak, akik haboztak: „eddig is cselédek voltunk, ezután is azok legyünk?” — végül huszonkilenc családból huszonötén beléptünk. Ocsovai János: — Az alakuló gyűlésre benn a faluban került sor, volt vacsora is, tánc is. Tóth Lászlót választottuk meg elnöknek. — De azután, mikor kaptunk tizenkét tehenet, lemondtam, és a tehenészet vezetője lettem, mert előtte tizennyolc évig voltam tehenész. Ocsovai János pedig, bár azelőtt kocsis volt, a növény- termesztés élére került. — Egyszer fegyelmit kaptam, mert aratáskor megáztak a gépeink. — Bulgár kertészt tartottunk! — Azután néhány nagyobb gazda is hozzánk szegődött a faluból: talán nem akartak kulákként szerepelni. — És nem okozott viszályt, hogy olyan különböző sorból kerültek össze? —De hiszen, nem volt nekik sem nagyobb tudásuk, mint nekünk, mert a községből régen is kevesen maradtak a földjükön, mivel a gróf a férfiakat majdnem mind elhelyezte a vasútnál vagy a postánál. — Aztán még azóta is itt kinn laknak maguk a tanyán? — Az én házam most épül Gyömrőn. — Én meg egy régit vettem meg a faluban. — Ha nem várt pénzhez jutna, mit vásárolna rajta a házába Tóth László? — A gyermekeimnek adnám, mert még nincs meg mindegyiknek a saját háza. — És Rakita bácsi mért hagyta úgy elmúlni ezt a húsz esztendőt, hogy itt maradt a tanyán? — Kiderült, hogy nem építhetek a juttatott házhelyemre. — Adtak volna cseretelket, s a téesz is adna telket. — De hiszen mióta fizet ez a téesz? Pár éve. S azelőtt? A front alatt nemcsak az uradalmi vagyon, de a mienk is elpusztult. Háború, háború. Bútor, ágynemű nélkül, a semmivel kezdtük. S munkaeszközt nem kaptunk a földhöz, a birtokbeli szerszámokat szinte úgy kellett visszavásárolnunk. Így aztán még a kisebb gyerekeket sem kímélhettük. — És most mennyit keres Rakita bácsi? — ötszáz a nyugdíjam, erre még kilencszázat. — Mit venne, ha sok pénzhez jutna? — Porszívót! — viccelnek vele. — Lenne dolga a földes szobában. Jót tenne az asztmámnak. Séta a majorban. Oj tehénistálló, szép a tehenek, hízóbikák állománya is. Hosszú birkahodály, mint egy végenincs folyosó, vagy százötven, kétszáz kisbárány szalad felénk, az ajtónyílás világosságának. — Mennyi tejet adott itt régen a legjobban tejelő tehén? — Negyven litert. — És most a legjobban tejelő? — Huszonnégyet. — Honnan a különbség? — Azelőtt háromszor kaptak naponta lucernát. Volt, aki kaszálja, fillérekért... Nem lehet ezt összevetni. — Aztán Tóth László miért lépett ki három éve a maga alapította téeszből, hogy beálljon ugyanoda, alkalmazottnak? — Mert jobban akarok járni a nyugdíjammal, mint Rakita András! De ő csak ennyit mond szelíden : — Majd, ha kiírják a nevemet, el fogom olvasni, mi mindent mesélt a Petőfi Téesz alapításáról Rakita András, egykori vöröskatona ... Padányi Anna vétlenül a tsz-től együttesen 270 mázsa baromfit és tojást vásároltak fel. Pusztazámoron, Zsámbékon, Jászkarajenőn, Nagykőrösön és Tápiószelén tollat, más tsz-gazdaságoktól 22 vagon gyapjút vásároltak az fmsz-ek. Tápiószentmártonban 5, Szó- bon 11 holdon termeltettek seprűeirkot, amelyet a tsz-tagok dolgoznak fel seprűvé téli foglalkozásként. A lakosság húsellátásának javítására Pilisen, Maglódon, Tápiószelén, Nagykátán. Abonyban, Örkényben, Dömsödön és Kis- kunlacházán nagy mennyiségű élő birkát vettek át a tsz-ektől a fogyasztási szövetkezetek. A szövetkezeti szintű felmérés szerint a megyében mintegy 6 betonáru, 2 tartósító és 1—1 aszaló, illetve szeszfőzde közös létesítése és fenntartása látszik megalapozottnak. Az érdekelt szövetkezetek közvetlen tárgyalása eddig nem vezetett eredményre, főképpen az anyagi feltételek hiánya miatt. Rövidesen munkához Iát azonban Nagykátán egy közös sütőüzem és két kenyérbolt. A termelő- és fogyasztási szövetkezetek közvetlen gazdasági és társadalmi kapcsolatának erősítése ösztönzést igényel az fmsz-gyümölcsfalera- katok választékának bővítése, a háztáji gazdaságok növény- védelmi szolgáltatásának megszervezése. a Dunakanyar ellátása, a közös üzemeltetésű árusító üzletek, valamint a közös fenntartású klubok és öntevékeny művészeti együttesek létrehozásában. CSODAPAPÍR Mihelyt ez a papír vízbe, vagy — tegyük fel — az ember szájába kerül, tüstént nyomtalanul feloldódik. A papírt most már felhasználják levesporok csomagolására. Ebben az esetben a levesport tartalmazó tasakot egyszerűen be kell dobni a forró vízbe. A tervek szerint az új papírfajtát felhasználják a szennyes fehérnemű csomagolására, különösen a kórházi mosodákban, ahol a jövőben a fertőző osztályokról küldött fehérneműt nem kell kicsomagolni. A papír nyomdai célokra is alkalmas. Korlátlan ideig tárolható. A? érdekvédelmi bizottság vizsgálata Szabadság, előre ledolgozva Msm kap bért a gyerek Negyedik éve dolgozik Pest megyében a szakmunkástanuló érdekvédelmi bizottság. Általános tapasztalatuk: a munkáltatók betartják a tanulókkal kapcsolatos rendelkezéseket, kivéve a magánkisiparosokat, a szolgáltató és az építőipart. Gyakori eset, hogy a fodrászok a heti 48 óra helyett 60—70 órát is dolgoztatják a fiatalokat, s iskolai napon sem engedik el. Nemegyszer előfordul, hogy nem fizetik meg az előírt tanulóbért. A napokban a megyei szakmunkástanuló érdekvédelmi bizottság Cegléd városban és Törtei, illetve Jászkara jenő községekben ellenőrzött hat fodrász és egy asztalos kisiparost. A vizsgálat felderítette, hogy a tanulók általában reggel 7-től este 7-ig dolgoznak, ráadásul vasárnap is. Közülük egyetlen munkaadó adta ki a vasárnapi pihenőt, akit korábban felelősségre vontak már. Az évi 30 nap szabadságot az említett kisiparosok közül egy sem adta meg, sőt egyesek előre ledolgoztatták a törvényes pihenőt. A bizottság az ilyen és hasonló esetekben szabálysértési feljelentést tesz a kisiparos ellen. A bírságolás 300-tól 600 forintig terjedhet, súlyosabb büntetésként pedig megvonhatják a tanulótartás jogát. Az intézkedések eredményességét bizonyítja, hogy Nagykőrösön például visszamenőleg azok a tanulók is megkapták járandóságaikat, akiknek munkahelyén nem is tartott ellenőrzést az érdekvédelmi bizottság. MŰEMLÉKREJTVÉNY (5A A karcsú minaret Érden látható. Melyik korból származik, milyen célra és kik használták? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését egyszerre, mind a 30 rejtvénykép közlése után küldjék be a szerkesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre írják rá: „Műemlék- rejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és húsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az eredeti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- nlük, a győztesek névsorát pedig április 13-1, vasárnapi számunkban közöljük. 5. A hulla az önkéntes rendőr által mutatott bokor alatt ült és egy termoszból feketét ivott. Körülötte nagy embersereg, mely tisztelettel engedett utat a szirénázó rendőrautóból kiszálló nyomozóknak. — Hol az áldozat? — kérdezte Kovács hadnagy. — Én vagyok — csicseregte a kávét szürcsölgető nő. Kovács előtt elfeketedett a világ. Bedőlt és anélkül, hogy a valóságról személyesen meggyőződött volna, riasztotta a gyilkossági csoportot. Hetekig fog röhögni az egész megye ... — Maga honnan szedte, hogy gyilkosság történt? — fordult a hírhozóhoz, aki éppen el akart szelein!. — Ügy nézett ki... Szóltam hozzá, nem felelt... Nem mertem hozzányúlni. — Hölgyem, szálljon be a kocsiba — mondta Kovács, mert a tömegben többen nevetgélni kezdtek. — Igazán lehetne már egy Volgájuk. Ezzel a Moszkvicscsal nem sokra mennek — jópofáskodott a nő. — Még mindig jobb, mint a hullaszállító — morogta Kovács. Ahogy beértek a kapitányságra, a telefonhoz ugrott és a gyilkossági csoportot kérte: — Itt Kovács hadnagy... — Hadnagy elvtárs jelentem — hallotta a kagylóból —, a csoport két kocsival elindult. Perceken belül ott lesznek. Kovács lecsapta a kagylót. — Tulajdonképpen mi történt magával? — fordult a nőhöz. — Nem is tudom ... Sétáltam, hirtelen úgy éreztem, hogy minden távolodik tőlem, a fák ugrálni kezdtek, majd mintha hirtelen beesteledett volna ... Jelzem, már voltam így néhányszor. Nem gondolja, hogy vérszegény vagyok? — Most már jobban van? — Tökéletesen. És meg is értem magát, hogy ideges. Biztosan azt hitte, hogy a sza- tír támadott meg. Nade, még csak az kellene. Tudnám, hogy mi a teendő. Tudja, engem jól nevelt az anyukám. Tudom én hogyan kell védekezni. Egy jól irányzott rúgás és a szatír nem szatír többé... Tudja mit? Én vállalom, hogy lép- recsalom maguknak azt a fickót ... — Óriási ötlet — mondta elgondolkozva Kovács. — Nos, megcsináljuk? — Nem. Most szépen menjen haza és legközelebb, lehetőleg az SZTK előtt legyen rosszul... Nem sokkal később hivatta a városi rendőrkapitány. — Gratulálok fiam... Javaslom, hogyha szép írása van, kérje át magát a személyazonossági igazolványok alosztályára ... Különben közölnöm kell magával, hogy a nyomozás vezetését holnap átveszi magától Farkas őrnagy elvtárs, a megyei kapitányságtól. .. — És velem mi lesz? — Segít neki... Magát fogja elküldeni cigarettáért — mondta az öreg. — Én nagyon sajnálom magát... Peches ember. Én nem bántam volna, hogyha el tudja fogni azt a szatírt. Vagy legalább ma elfogná. Még van körülbelül 18 órája... Kovács visszarohant irodájába. — Sipos! Azonnal kerítse elő nekem Csontost! Ez a Csontos fiatal rendőr volt. Lányos képe miatt Ágikának csúfolták. Egyszer egy műkedvelő előadáson lányszerepben lépett fel és a közönségnek fogalma sem volt róla, hogy a tűzről pattant kislány — fiú. Megjött Csontos. — Idefigyeljen Ágika. Negyedóra múlva jelentkezik nálam női ruhában. De olyan csinos legyen, hogy én is magába szeressek... — Nade, hadnagy elvtárs ... — Telik az idő Csontos elvtárs ... — Mi lesz ebből? — Színjátszó előadás. Maga lesz a Kaméliás hölgy. Kovács tudta, hogy ez olyan lépés, mint amikor a kártyás a huszonegyben tizenkilencre még kér egv lapot. De nem volt más választása. Nem telt el a negyedóra és megjött Csontos, összecsapta tüsark^s cipőjét: — Hadnagy elvtárs, jelen-, tem... — Foglaljon helyet kisasz- szony — mosolygott Kovács. Csontosán ingerlőén feszült a pulóver, erős. szőrös lábán divatos vörös harisnya ... — Mi lenne a feladatom? — Elkapjuk a szatírt. Ki-
