Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
PEST MECTEI 1969. FEBRUAR 26., SZERDA VÍZ- VÍZ- víz (Folytatás az 1. oldalról) TEFU-kocsiról homokot raknak le, zsákokat töltenek. A Felszabadulás útja 8-as számú ház előtt van a legmélyebb pontja ennek a szakasznak. Az utcában vannak a legnagyobb károk. A 4 és a 4/a, valamint a 6-os számú ház lett a belvíz hömpölygő áradatának prédájává. Ezekben a házakban 40 centiméter magasan áll a víz. Januar kö- zape óta már az ötödik eset, de ilyen magas még nem volt. Áznak a bútorok, a falak, a padlórepedéseken át bugyog fel a víz. Körülvesznek az emberek, ömlik a panasz: késtek a tűzoltók, a MÁV tavaly az aluljárók építése során az összes mélyedéseket feltöltötte, a vízelvezető árkokat mind betömte. Ki segít a károk helyrehozatalában? Az Állami Biztosító nem akar fizetni, azt mondja, a biztosítás csak az árvízre terjed ki, a belvízre nem. Január 21. óta nem is válaszoltak a kárbejelentésekre. Szalatnai Istvánéit házát kiürítették. Életveszélyei Víz és sár mindenütt. — Biztos, ami biztos, minden megyei tűzoltónk készenlétben áll, bár csak a dabasi járásban — Gyál kivételével — van már harmadfokú készültség és Ráckevén. A többi eddig veszélyeztetett községnél másodfokú készültséget '•ártunk — mondja Miklós J„ .séf hadnagy, a Pest megyei Tűz- rendészeti Parancsnokságtól. További hírek: Hévízgyörknél tovább tart a Védekezés, most enyhült a helyzet, de tovább építik a körgátat. Túra alatt, a Galga torkolatánál megkezdik visszavezetni a folyóba a vizet. Gal- gamácsán a Galga folyó kiöntött és az utakon 60 cm víz áll. A forgalmat terelőúton, Teljesítménybérben, áronnál alkalmazunk ács, kőműves, műköves, kőfaragó, villanyszerelő, hegesztő, csőszerelő, vasszerkezeti lakatos szakmunkásokat, betonozó-útépítő és kubikosbrigádokat, betanított munkásokat, férfi segédmunkásokat. Szállást adunk, napi háromszori étkezést térítésért nyújtunk. Jelentkezés: 26. sz. Állami Építőipari Vállalat Dunaújváros Kenyérgyár u. 1. FELVESZÜNK VÁLLALATI JOGTANÁCSOST (10 éves gyakorlattal) TELEX-KEZELŐT (5 éves gyakorlattal) NORMATECHNOLÓGUST (5 éves gyakorlattal) A pályázatokat személyzeti osztályunkra kérjük. Vác! Híradástechnikai Anyagok Gyára Vác, Zrínyi u. 17. Váchartyánon keresztül bonyolítják le. A Tápión árhullám van, a bajai belvízterület nem tud több vizet fogadni, ezért azt a soroksári Duna-ágba irányítják. Az Ipoly folyón jégdugók vannak. A magyar és csehszlovák vízügyi szervek együttesen vezetik a védekezést. Gyomron a hirtelen jött olvadás különösen a mélyebben fekvő területeket veszélyeztette. A múlt héten a Károly utca sarkán Potondiék házának egyik szobáját öntötte el a víz. A honvédség segítette ki a bajba jutott családot. A Men- dei úton végig bokáig érő víz fogadja az arra járót. Az árkok tele vannak hóval, s ezért a víz kénytelen utat keresni az országúton. Lapzártakor Ceglédről kaptunk jelentést. A város három mélyen fekvő részén folyik helyi vízkárelhárítás; a Cigányszéknél, a Büdösérnél és a város északnyugati területén fekvő új lakótelepnél, amely közel fekszik a Pest megyei Szeszipari Vállalat telephelyéhez. A vállalat üzemelését azonban vízveszély nem fenyegeti. A városban a helyi vízkár elleni védekezésben egyelőre komolyabb probléma nincs, mivel a Gerje patak befogadóképes. Karmos — Tamás — Gér Konféneravatás (Folytatás az 1. oldalról) létre a szükséges feltételek megteremtésére. Biztatóak e téren a szovjet— magyar együttműködés lehetőségei is. A KGST-n belül Magyar- országon működik az első konténergyártó sor: a hordozóeszközök közül a vontatókat, a pótkocsikat és a speciális vasúti kocsikat a győri vagongyár fejleszti, s bekapcsolódik a munkálatokba a Csepel Autógyár. A konténerhajókat a vendéglátó váci hajógyár készíti. Harminc konténert küldtek eddig nyugati exportra és további 250 darabra szóló megrendelésen dolgoznak. Termékeik kiállták a nemzetközi próbát és három műszakban rátérhetnek a szalagszerű gyártásra, ami évi 1500 darabot jelent. A képeken a bemutató egyik jelenetét és a magas rangú vendégek tanácskozását láthatjuk. k. m. Vetélkedő Budafokon (Folytatás az 1. oldalról) ségű, tájjellegű borokat szélesebb körben megismerhessék. Ugyanakkor a minősítés elősegíti a szakszerűen kezelt borok jobb értékesítését is. A pincegazdaság a legjobb helyezést elért borokat — a termelőszövetkezetekkel történt megegyezés alapján — felárral vásárolja meg. Ezek az italok hamarosan, tetszetős palackokban kerülnek a fogyasztók elé. A házi verseny döntőjét —, amelyen több megye bora részt vesz — március első felében tartják, ugyancsak Budafokon. —sp— Krupszkaj a Lenin, Krupszkaja és Marija Iljinyicsna Uljanova, Lenin húga — az 1918. május elsejei díszszemle után. 1869. február 26-án született N. K. Krupszkaja, akinek egész fáradhatatlan és sokoldalú tevékenysége elválaszthatatlanul ösz- szekapcsolódott a munkásosztály harcával a régi világ átalakításáért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért. N. K. Krupszkaja a forradalmárok azon nemzedékéhez tartozik, akik harcukkal előkészítették az emberiség történetének útját a tudatos történelmi fejlődés korszakába. Ezekről az emberekről írta Lenin még 1902-ben, a „Mi a teendő?” című könyvében: „. . . (Minden oldalról ellenség vesz körül bennünket, s nekünk szinte állandóan tűz alatt kell haladnunk. Szabad elhatározásunkból egyesültünk éppen azért, hogy az ellenséggel harcoljunk.” A lenini párt létrejötte pillanatától 1917-ig illegális volt. De a kommunisták így is megerősítették kapcsolataikat a néppel és Lenin vezetésével harcot folytattak a szocializmus ügyéért. Nagyezsda Konsztantyinova élete és munkája elválaszthatatlan Lenin életétől, elválaszthatatlan a kommunista párt fejlődésétől és erősödésétől. Nixon Londonban (Folytatás az 1. oldalról) képviselő, amikor általánosságban elítélte „a kiszivárogtatások, félreértések, suttogások és kósza hírek” diplomáciáját. Nixon elnök még meghallgatta az országutakon elbitangolt számosállatokról szóló törvényjavaslat beterjesztését, de amikor Davidson skót liberális képviselő be akarta terjeszteni a skóciai kegyúri reformra vonatkozó törvényjavaslatát, Nixon és kísérete csendben elhagyta a termet... Sokoldalú tehetség volt, egyike j azoknak a kiváló asszonyomnak, akik egész életüket a munkásosztály, a párt ügyének szentelték. Fiatal korától kezdve forradalmi légkörben nevelkedett, ismerte a munkások és parasztok nehéz életét, s látta a cári kormány rendőri önkényét. A marxista körben, ahol Marx és Engels műveit tanulmányozta, magáévá tette azt a nagy eszmét, hogy a munkásosz- ] tály felszabadítása a munkásosz- I tály ügye, s hogy a munkásosz- j tály csak úgy tudja felszabadítani magát, ha minden dolgozót felsza- [ hadit. Nagyezsda Konsztantyinovna nagyon müveit ember volt. Aranyéremmel végezte el a gimnáziumot, majd a pétervári felsőfokú leányiskolában a matematikai ta- i gozaton tanult, öt évig tanított az | esti—vasárnapi munkásiskolában. ' Közismert, hogy Vlagyimir II- jics a szibériai susenszkojei száműzetés évei alatt fejezte be híres munkáját, „A kapitalizmus fejíő- i dése Oroszországban”-t, Nagyezsda Konsztanyinovna pedig a száműzött munkások képzésevei foglalkozott, a marxizmus megalapí- I tóinak munkáit tanulmányozták, s megírta első könyvét, a „A nő- munkás”-t. Egyszerűen, érthetően beszélt ebben a könyvben arról, hogy miért élnek nehezen a dolgozó nők, s mit kell tenniük, hogy életük könnyebb legyen. A könyvet IDOl-ben külföldön adták ki, illegálisan; titokban vitték Oroszországba, s ott igen gyorsan elterjedt. 1901. márciusában Krupszkaja Münchenbe utazik Leninhez és ott, az emigrációban az „Iszkra” szerkesztőségének titkáraként dolgozik, s Leninnel együtt harcol. A párt Központi Bizottságának határozata alapján Lenin 1907 végén kénytelen volt elhagyni Oroszországot, s Krupszkaja is utána utazott. A „Proletarij” című bolsevik újság szerkesztője lesz. Lenin kezdeményezésére 1914- ben kezdik kiadni a „JVximkásno” című folyóiratot. S annak ellenére, hogy Krupszkaja külföldön élt, egyik szervezője es munkatársa volt a lapnak. Bernben, a nemzetközi nökongresszuson 1915-beii mint az orosz küldöttség tagja, a háború kérdésében határozottan védelmezte a bolsevik álláspontot. A februári burzsoá-demokrati- kus forradalom után, 1917. április 3-án Nagyezsda Konsztantyinovna Leninnel együtt hazatért, s részt vett az OSZDP áprilisi konferenciáján és a párt uj programjának elóKészítésében. Ebben az időben egy sor cikket közöl a „Pravdában”, a népművelés kérdéséiről es a nők és a fiatalság között végzett munkáról. S amikor a júliusi események után Lenin az Ideiglenes Kormány üldöztetése elől kénytelen volt illegalitásba vonulni, Krupszkaja életét kockára téve utána ment Finnországba, hogy átvegye tőle az útmutatásokat a Központi Bizottság számára. Októberben Lenin a Központi Bizottság határozata alapján illegálisan visszatért Fétervárra, és Nagyezsda Konsztantyinovna a legnehezebb, legveszélyesebb percekben mellette van, teljesíti megbízásait. A szovjethatalom első napjaitól kezdve a párt Nagyezsda Konsz- tantyinovnát bízza meg a népművelés irányításával. Nagyezsda Konsztantyinovna tagja volt a párt Központi Bizottságának, a XV. pártkongresszus után pedig a Központi Végrehajtóbizottságnak is, s életének utolsó éveiben beválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttei közé, majd annak elnökségébe. A történelem sok kiváló asszony nevét feljegyezte, közöttük Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja egyike azoknak, aki nemcsak a Szovjetunió népeinek, de a világ minden baladó emberének szemeben kiemelkedő egyéniség. Mihail Belov ÖszK erenc •• 4. Ha még emlékeznek a nyájas olvasók, ott szakítottuk meg a mese fonalát, hogy Kovács hadnagy tépett ruhában, véres arccal bandukolt haza, anyja intelmeire számítva. Az intelmek azonban elmaradtak. Mert vendég volt. Amint belépett az ajtón Zöldi nekiesett: — Elkaptad sógor! Gratulálok! — Nem kaptam el senkit. — Akkor téged kaptak el — nézett rá Marika, aki nem volt híján némi humorérzéknek. — Mi történt? — izgult Zöldi. — Hazajött a férj! — felelte Kovács. — Majd megver az isten — sírta el magát a mama. — Szegény kisfiam ... így helybe hagyni. Látod, ha ... — Hagyjuk ezt most mama. Szeretnék megmosakodni... — Ekkora zűrt csinálni egy szatírból — morfondírozott Marika. — Tudod, .most a kiscsoportosoknál vagyok az óvodában. Délelőtt látom, hogy egy fiút vernek. Szétválasztom őket, hát kiderül, hogy szatí- rosdit játszottak és ez a szerencsétlen volt a szatír. — írni kellene róla te Laci... Abban egyetértek, hogy ezt a nagyképű Szávait kivágtad. De azért nekem adhatnál egy kis információt... Irtó nagy lennék vele a megyében. — írjál te csak a névadó ünnepségekről — morogta Kovács és kiment a fürdőszobába. Zöldi üres tarsollyal távozott, pedig megígérte Lillács- kának a Levendula imádott — pillanatnyilag már — kékesfehér hajú üdvöskéjének, hogy holnap reggel tájékoztatja az eseményekről. A várost e napokban az foglalkoztatta, igaz-e, hogy az SZTK felülvizsgáló főorvos feleség^ is az áldozatok között van. A főorvos ugyanis arról volt hírhedt, hogy aki járni tudott, azt munkaképesnek nyilvánította. Mesélik, hogy egy egészségesnek nyilvánított ember, rosszul lett az előszobájában, és már a mentőautóban rokkantsági nyugdíjba vették. A főorvos — doktor Beleznay — rozzant, májbajos, kedélybeteg ember volt. Mindenki irigyelte tőle, fiatal, gyönyörű nejét, aki csak a Váci utcában csináltatott ruhákban járt és többet járt a Rothschild-szalonba, mint más asszony a henteshez. A hírt szilárdította az a szokatlan tény, hogy az öreg egy hete mindenkit kiírt táppénzre. Ha hinni lehet Lillácská- nak, még a vízvezetékszerelőt is, aki pedig a csapot ment megjavítani a rendelőbe. Az is szokatlan volt, hogy az asz- szony kerek egy hete nem jelent meg a Levendulában, ami feltűnőbb volt, mintha a pincérek nem jöttek volna be. Az csak jóval később, az események lezajlása után vált köztudottá, hogy a szép Be- leznayné anyai örömei kezdtek láthatóvá lenni. De ez már nem tartozik a mi történetünkhöz. Ezen az estén a Levendulában a szólista Ambrus úr volt. Róla annyit kell tudni, hogy ő a város hivatásos reakciósa. Valaha jegyző volt, ült is valamicskét a felszabadulás után, aztán egy ktsz-nél volt előibb anyagmozgató, majd könyvelő, végül részlegvezető. Amíg aktív volt, őt mutatták fel pozitív példaként: lám mindenkit át lehet nevelni. Ö a mi emberünk lett, mert rjiegadjuk neki a módot, hogy becsülettel dolgozzon. Ambrus úr ugyanis valóban jól dolgozott. És nem politizált De amióta nyugdíjba ment — havi 1800-ért — nincs mit kockáztatnia. Persze senki sem bántja, ö az ellenség hangja. Van benne valami szórakoztató, mert nincs a kormánynak olyan intézkedése, amelyet ne tudna félremagyarázni. Amit .mindenki lelkesen üdvözöl, arról Ambrus úr bebizonyítja, hogy sírni kellene miatta. — Hát már ez is szatír — mesélte hallgatóinak. — Ez kérem egv pancser. Ez csak nálunk lehet. Mert itt már a bűnözők is olyan pitiánerek, kéremszépen, hogy az kimondhatatlan ... — De Ambrus úr! Eddig tíz nőt erőszakolt meg. — Húszat, de lehet, hogy többet — javított Ambrus. — Na de hogyan? Mint egy kisstílű tolvaj. Hallottak maguk uraim a bükkösi szatírról? Ez persze még a régi békevilág- ban volt. Az kérem mindegyik áldozatát megölte. Volt neki három pisztolya, és amikor a rendőrség rátört, akkor egy óráig harcolt velük. Ezek meg — mutatott a rendőrség felé — ezt a szerencsétlen alakot sem tudják elfogni. Vagy nem akarják... Lehet, hogy valami tejes, van a dolo-goan. Én biztos forrásból hallottam, hogy ez a Kovács gyerek utasítást kapott fentröl, hogy ne nagyon ugráljon az ügyben... — Ma nincs jó formában Ambrus bácsi — állt fel az asztaltól Terebesi úr, a maszek fényképész és egy nagyot ásított. — Maga csak hallgasson Terebesikém. Menjen haza az aktfotóihoz. Igaz, hogy megvan az idén érettségiző lányosztály? Nem csodálom. Amilyen erkölcsök .manapság vannak ... Hát így fortyogott az N.-i közvélemény. Járt mint az öreg malom garatja, amelybe régen nem öntöttek őrleni valót és most végre igazi nemes mag került a kövek közé. Kovács hadnagy pedig napszemüvegben járt, melyet természetesen azonnal észrevett a város. Mindenki tulajdonított neki valami jelentőséget, hiszen a hadnagyot még soha nem látták napszemüvegben. Sípos tizedes nem is állta meg szó nélkül: — Kérek engedélyt kérdezni — csapta össze a bokáját, mert ezt a formulát sosem hagyta volna ki. Kovács már mondta, hogy különösen ha ketten vannak, hagyja ezt az örökös engedélykérést, de Sípos még életében nem hágott át egyetlen szabályt sem. — Kérdezzen) — Mi van a hadnagy elvtárs szemével? — Kötőhártyagyulladás ... — Gondoltam ... Állítólag nagyon jó rá a pemetefű főzet ... — Idefigyeljen Sipos. Én most bezárkózom az irodámba. Üjra át akarom nézni a jegyzőkönyveket. Ha az atyaúristen keres, annak sem vagyok itt. — Értettem! Az atyaúristennek sem! — rikkantott Sipos és egy nagy bokacsattanással távozott Kovács pedig a papírokba mélyedt. Egy óra múlva Sipos csattogására riadt fel. — Mondtam, hogy nem vagyok itt... — De ez nem az atyaúristen ... Hanem egy önkéntes rendőr. — Nem érdekel... — Kár. Mert az illető egy női hullát lelt a kiserdőben. — Akkor miért nem küldi azonnal be — ordított Kovács, de Sipos nem rezzent. Az önkéntes rendőr körülményesen előadta, hogy társával, aki most kinnmaradt a helyszínt biztosítani, egy bokor alatt egy női hullát találtak. — Honnan tudják, hogy hulla? — Az a személy hulla. Nem mozdul, falfehér és hideg. E jeiek pedig pontosan ráille- nek egy hullára. Kovács felpattant. Az utasítás szerint azonnal jelentette az ügyet a kapitánynak és felhívta a megyei kapitányság gyilkossági csoportját. Egy ilyen bűnügy nagy szakértelmet, képzett bűnügyi technikusokat igényel. — Kimentem a helyszínre. Ha a pestiek megérkeznek, küldje őket utánunk, az útra maid állítok eligazítókat. Az önkéntes rendőrt maga mellé ültette a kék-fehér Moszkvicsba. — Szerintem a szatír tette — mondta nagyon komolyan útitársa, aki a meleg májusi dé'utánra való tekintettel rövid uiiú inget viselt és kar- szalaeia a meztelen karján csúszkáit. — Maid meglátiuk — felelt mértéktartóan Kovács, mert egv profi nyomozó nem nvj- latkozhat meggondolatlanul. — Ott a hulla mutatott egy bokros rész felé az önkéntes rendőr ... (Folytatjuk.)
